FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Shakespeare művek, szereplők
Új hozzászólás
1 

szemtelen rigó ( #32 ) 2014-03-16 15:24:16
Privát üzenet
Arlecchino - Bohóc karakterek Shakespeare műveiben:

Touchstone - Próbakő - Ahogy tetszik

Bolond - Lear király

Trinculo - A vihar

Costard - Lóvátett lovagok (Felsült szerelmesek)

Feste - Vízkereszt

Lancelot Gobbo - A velencei kalmár

Lavache - Minden jó ha a vége jó

Zuboly - Szentivánéji álom

Thersites a Troilus és Cressida

Szirakuzai Dromio és Efézusi Dromio - Tévedések vígjátéka

Fürge - Két veronai nemes

Sírásók - Hamlet

Kapuőr - Macbeth

Cloten - Cymbeline

Falstaff - IV. Henrik

Grumio - A makrancos hölgy

Pompey - Szeget szeggel






Válasz erre

szemtelen rigó ( #31 ) 2014-03-16 12:26:19
Privát üzenet
Shakespeare: Lear király
Fordítók: Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső, Vörösmarty Mihály - Arany János által javítva -

5 felvonás - 27. 806 szó

Források:
- Raphael Holinshed: Anglia Skócia és Írország Krónikája. Az ír tenger isten Lyr - és a Leir legendás brit király akiről Geoffrey Monmouth Historia Regum Britanniae -ban olvasott Holinshed.

Holinshed krónikája így szól: "Leir, Bladud fia, a világ 3105-dik esztendejében foglalta el a brit trónt, ugyanakkor, midőn Joas volt Juda királya. Leir nemes érzésű férfiú volt, ki alatt az ország és népe felvirágzott. Ő építette Cairleir városát, mely most Leicesternek neveztetik, a Dore folyó mellett. A mint a könyvekben meg van írva, nem volt más utódja, mint három leánya, név szerint Gonorilla, Regan és Cordilla, kiket gyöngéden szeretett, kivált Cordillát, a legifjabbat."

- Edmund Spencer: Tündérkirálynő

- A Magisztrátus tükre - angol erkölcsi tartalmú versek gyűjteménye a Tudor korszakban

Szereplők:
LEAR BRITANNIA KIRÁLYA

GONERIL VAGY GONORIL LEAR LEGIDŐSEBB LÁNYA

REGAN LEAR KÖZÉPSŐ LÁNYA

CORDELIA LEAR LEGKISEBB LÁNYA

ALBAN HERCEG GONERIL FÉRJE

CORNWALL HERCEG REGAN FÉRJE

GLOSTER GRÓF

KENT GRÓF - CAIUS

EDGAR, GLOSTER TÖRVÉNYES FIA

EDMUND, GLOSTER FATTYÚ FIA

OSWALD GONERIL SZOLGÁJA

BOLOND

FRANCIA KIRÁLY

BURGUNDIA HERCEGE

CURAN UDVARONC

AGGASTYÁN GLOSTER HASZONBÉRLŐJE

Lovagok a király kíséretében. Tisztek, követek, katonák és kísérők.


Válasz erre

szemtelen rigó ( #30 ) 2014-03-15 11:09:54
Privát üzenet
Shakespeare: Romeo és Júlia

Fordítók: Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső, Nádasdy Ádám, Ráth Mór, Szász Károly,

5 felvonás - 25.984 szó

Források:
- Arthur Brooke: Romeus és Juilet tragikus története

- Ovidius: Átváltozások Pryamus és Thisbe története

- Epheszoszi Xenophón: Efézusi mesék Anthia és Habrocomes története

- Dante: Isteni színjáték purgatórium

- Masuccio Salernitano: Il Novellino 33. regény Mariotto és Gianozza

-Luigi da Porto: Giulietta és Romeo

- Boccacio: Dekameron

- Matteo Bandello: Guilette és Romeo

- Pierre Boaistuau: Tragikus történetek

-William Painter: Gyönyörök Palotája

Szereplők:

ESCALUS, Verona hercege

PÁRIS, ifjú gróf, a herceg rokona

MONTAGUE és CAPU LET két egymással vetélkedő család
-
ÖREG CAPULET, egy rokon

ROMEO, Montague fia

MERCUTIO, a herceg rokona, Romeo barátja

BENVOLIO, Montague unokaöccse, Romeo barátja

TYBALT, Capuletné unokaöccse

LŐRINC BARÁT, ferencrendi szerzetes

JÁNOS BARÁT, ferencrendi szerzetes

BALTAZÁR, Romeo legénye

SÁMSON és GERGELY a Capulet ház szolgái

ÁBRAHÁM, a Montague ház szolgája

PÉTER, Júlia dajkájának szolgája

PATIKÁRIUS

ELSŐ ZENÉSZ

MÁSODIK ZENÉSZ

HARMADIK ZENÉSZ

PÁRIS APRÓDJA

MÁSIK APRÓD

MONT AGCE-NÉ

CAPULETNÉ

JÚLIA, Capuleték leánya

JÚLIA DAJKÁJA

Polgárok, szolgák, rokonok

Szín: Verona, az ötödik felvonás első színében Mantova
Válasz erre

szemtelen rigó ( #29 ) 2014-03-15 08:40:54
Privát üzenet
Shakespeare: Othello

Fordítók: - Boér Sándor, Eörsi István, Kardos László, Mészöly Dezső, Márton László, Szász Károly

5 felvonás - 27. 953 szó

Forrás: - Giovanni Battista Giraldi (Cinthio) : Hecatomiti (száz rege)

Szereplők:

Velencei Doge

Brabantio, tanácsos.

Más tanácstagok

Gratiano, Brabantio öccse.

Lodovico, rokonuk.

Otello, a mór.

Cassio, hadnagy.

Jago, a mór zászlótartója.

Rodrigo, velencei nemes.

Montano, cyprusi kormányzó.

Bolond, Othello szolgálatában.

Hírnök.

Desdemona, Brabantio leánya, Othello felesége

Emilia, Jago neje

Bianca, Cassio kedvese

Tisztek, nemesek, hírnökök, zenészek, hajósok, kíséret.



Cinthio elbeszélése:

Élt egykor Velencében egy vitéz mór, ki személyes bátorságáért és a háborúban tanúsított okosságáért és tehetségéért nagy kegyben állt eme város urai előtt, hol sokkal inkább igyekeznek az erényt megjutalmazni, mint bármily valaha létezett köztársaságban. Történt, hogy egy kiválóan szép és erényes nő, Desdemona nevű, szerelemre gyulladt a mór iránt, nem érzéki ösztönből, hanem szellemi tulajdonságainak csodálatából, és ez, kit a hölgy szépsége és nemes gondolkozása meghódított, hasonló érzelemmel viseltetett iránta. Viszonyuk oly szerencsés fejlődést vett, hogy házassági frigyre léptek egymással, ámbár a hölgy rokonai mindent megkíséreltek, hogy máshoz adják nőül. Míg Velencében maradtak, a legnagyobb békében és egyetértésben éltek egymással, és semmi szó vagy tett nem fordult köztük elő, a mi nem a legbensőbb vonzalmat tanúsította volna. Ekkor azonban úgy történt, hogy a velencei signoria felváltotta csapatait Ciprusban és a mórt nevezte ki az itteni sereg vezérévé.

Disdemona nem riad vissza az utazás fáradalmaitól, sem a táborozás veszélyeitől s bátran követi férjét új állomására. A mór kíséretében volt egy zászlótartó, megnyerő külsejű, de a legundokabb lelkületű, a minő valaha létezett. A mórnál, kinek sejtelme sem volt gonoszságáról, nagy kegyben állt, mert ámbátor nyomorult gyáva volt, büszke szavak alá úgy el tudta rejteni szívének gyávaságát, hogy valódi Hektornak vagy Achillesnek látszott. E gazember is magával vitte nejét, egy szép és tisztességes személyt, ki mint olasz nő, annyira megtetszett Disdemonának, hogy ez a nap legnagyobb részét társaságában töltötte. Volt e csapatban egy hadnagy is, ki a mór különös kedveltje, házának mindennapos vendége volt s gyakran evett az ő és neje asztalánál. Disdemona látva, mily nagyra tartja őt férje, maga is a legnagyobb jóakaratot tanúsított iránta, aminek a mór igen örült. A gyalázatos zászlótartó nem gondolva neje iránti kötelességére, sem a barátságra, hűségre és hálára, mellyel a mórnak tartozott, szenvedélyesen Disdemonába szeretett s elcsábítására törekedett; de nem merte megvallani előtte szerelmét, a mórtól való félelmében, kitől fölfedezés esetében nem várhatott mást, mint halált. Azért különféle titkos módokon igyekezett a hölgynek tudtára adni szerelmét. De ez minden gondolatával a móron csüggött, és nem vette észre sem a zászlótartót, sem más valakit, s minden, a mit megnyerésére tett, hiábavaló maradt. Ekkor azt képzelte, hogy Disdemona azért nem törődik vele, mert a hadnagyba szerelmes, s elhatározta magában, hogy ezt eltakarítja az útból; a szerelem pedig, melyet Disdemona iránt érzett, a legkeserűbb gyűlöletté változott, s minden törekvése arra irányult, hogy a hadnagy meggyilkolása után, a mór épen oly kevéssé élvezze neje szerelmét, mint ő maga. És miután különféle gyalázatos és gonosz terveket megfontolt, végre elhatározta, hogy férje előtt házasságtörésről fogja vádolni és megérteti vele, hogy a hadnagy a házasságtörő.
A hadnagy nemsokára elveszti hivatalát, mert az őrálláson kardot fogott egy katonára. Disdemona ismételt kísérleteket tesz, hogy férjét kiengesztelje a hadnagy iránt. A zászlótartó elejtett szavakkal, félbeszakított célzásokkal költi fel a mór figyelmét, de vonakodik világosabb szavakkal kielégíteni a felébredt gyanút. Midőn Disdemona újabb kérésekkel ostromolja férjét a hadnagy érdekében, a mórnak eszébe jut, hogy zászlótartójának célzásai talán a hadnagyra vonatkoztak s neje azért könyörög oly állhatatatosan érte, mert szerelmet érez iránta. Kérdőre vonja a zászlótartót s felvilágosítást, követel. Ez látva, hogy a mór szívébe hullatott méreg már megkezdte romboló munkáját, hosszas színlelt vonakodása után elmondja, hogy nejének csakugyan szerelmi viszonya van Cassioval, s azért sürgeti annyira a megkegyelmezést, mert most nem jöhet vele össze oly gyakran, mint előbb, hogy kárpótolja magát az undorért, melyet fekete férje költ szívében. A boldogtalan mór bizonyítékot kíván. ,,Maga a hadnagy beszélte nekem," felel a zászlótartó. A mór világosabb bizonyítékot sürget, saját szemével akarja látni a vád igazságát, és a zászlótartó ezt is megígéri neki. Ekkor következik a zsebkendő története, mely Cinthio elbeszélésében így hangzik:
Disdemona gyakran meglátogatta a zászlótartó nejét s nála töltötte a nap jó részét. A gazember észrevette, hogy sokszor egy zsebkendőt vitt magával, mely, mint tudta, a mór ajándéka volt. A legfinomabb mórhímzéssel volt ellátva, s mind a nő, mind a mór a legnagyobb becsben tartotta. Ezt igyekezett ellopni s megrontani vele a nőt. Volt egy hároméves leánykája, kit Disdemona nagyon szeretett; és midőn a boldogtalan nő egy napon a gazember házába lépett, ez karjára emelte a gyermeket és Disdemona felé nyújtotta, a ki átvette tőle és keblére szorította. E pillanatban kilopta kendőjét zsebéből a gazember, oly ügyesen, hogy semmit sem vett észre, s azután nagy örömmel eltávozott zsákmányával. Disdemona ismét hazatért, s mivel más gondok foglalták el, eleinte nem vette észre a kendő hiányát. De néhány nap múlva kereste és nem talált rá, aggódva gondolt arra, hogy a mór kérdezősködni talál felőle, a mi gyakran megtörtént. A gonosz zászlótartó kileste az időt s a hadnagy lakásába lopózott, hol a kendőt egy ágybeli párnába helyezte. A hadnagy csak másnap vette észre, midőn reggel reá hágott, mert éjjel a földre esett. Nem érthette, hogyan került ez lakásába; de mivel ráismert Disdemona tulajdonára, vissza akarta neki vinni, s megvárta az időt, amikor a mór nem volt otthon, hogy a ház hátulsó ajtajához menjen és kopogjon. A balsors, mely a zászlótartóval összeesküdni látszott a szegény asszony vesztére, úgy akarta, hogy a mór épen azon pillanatban tért haza, s midőn a kopogást hallá, nagy izgatottsággal kinyitotta az ablakot, kiáltva: Ki kopog itt? A hadnagy megismerte a mór hangját, s félve, hogy lejöhet és bántalmazhatja, semmit sem felelt és elfutott. A mór lement a lépcsőn, kinyitotta a hátulsó ajtót, kilépett az utcára, de senkit sem látott. Rosszkedvűen visszatért a házba s kérdi nejét, hogy ki kopogott? Disdemona az igazsághoz híven azt felelte, hogy nem tudja. De nekem úgy látszott, mintha a hadnagy lett volna, mondta a mór. Nem tudom, felelt a nő, vajon ő volt-e vagy más. A mór megfékezte dühét s elhatározta, hogy addig semmit sem tesz, míg a zászlótartóval nem beszél.
Ekkor játssza a zászlótartó azt a durva komédiát, mely azonban a mór felizgatott képzelő erejére biztosan megtette hatását. Beszélgetést kezd a hadnaggyal olyan helyen, hol a mór távolról meglesheti őket. Egészen más dologról beszél vele, a mellett tele torokból kacag, fejével, kezével csodálkozó mozdulatokat tesz, melyeket a mór jól lát, de a szavakat nem hallja s lázas képzelődése szerint magyarázza. A zászlótartó aztán megvallja neki, hogy a hadnagy Disdemonáról beszélt vele, kivel gyakran volt szerelmes találkozása, a kitől legutóbb, midőn nála volt, ajándékul kapta a kendőt. A mór aztán nejétől kéri a zsebkendőt s midőn a boldogtalan nő nem tudja előadni, meggyőződik a zászlótartó szavainak igazságáról. Elhatározza, hogy megöli nejét, s gondolkozik, hogyan tegye ezt, hogy őt ne gyanúsítsák halála miatt. A zászlótartó mindegyre újabb táplálékot ád a titkon lobogó vészes tűznek. Arra is vállalkozik, hogy a mórnak megmutatja a kendőt a hadnagy birtokában. Sikerül is neki, mert a hadnagy házában egy nő lakott, kinek a hímzés megtetszett s le akarta másolni, mielőtt visszaadná tulajdonosának. Munkáját nyitott ablak mellett végezte, hol az utcáról mindenki láthatta. Ide vezette a zászlótartó a mórt, ki most meggyőződve neje hűtlenségéről, a zászlótartóra bízza a hadnagy meggyilkolását. De ez csak combját sebesítheti meg, s a hadnagy kiabálására elfut, de nemsokára visszatér, az időközben összegyűlt néptömeg közé vegyül és oly részvétet mutat a hadnagy iránt, mintha testvére volna. Az éji merénylet híre elterjedvén, Disdemona ártatlanságában nyíltan mutatja fájdalmát, a mi a mórt még inkább megerősíti gyanújában, s a zászlótartóval összebeszél neje meggyilkolására. Cinthio elbeszélésének ez a része így szól:
,,Meghányták-vetették, vajon tőrt vagy mérget válasszanak-e, s mivel egyik sem látszott czélszerűnek, a zászlótartó így szólt: Valami jutott eszembe, a mi önt kielégíthetné, a nélkül, hogy a legcsekélyebb gyanút költené. A ház, melyben laknak, igen régi és a tetőnek sok repedése van. Disdemonát agyon lehetne ütni egy homokkal töltött harisnyával, melynek semmi nyoma sem maradna testén, aztán ha meghalt, rá lehetne dönteni a tető egy részét, hogy összezúzza fejét. Aztán el lehetne híresztelni, hogy egy leszakadt gerenda ölte meg. Ha ezt a tanácsot követi, minden gyanút elhárít magáról és mindenki a véletlennek, fogja tulajdonítni neje halálát. E kegyetlen tanács megnyerte a mór tetszését, s miután bevárta a kedvező időt, elrejtette egy éjjel a zászlótartót egy benyílóban, mely összeköttetésben állt hálószobájukkal. Midőn már az ágyban feküdtek, megegyezésük szerint a zászlótartó zajt ütött a benyílóban, a mór megkérdezte nejét, vajon hallotta-e? Igenlő feleletére megparancsolta neki, hogy keljen fel és nézzen utána. A szegény Disdemona szót fogadott s mihelyt közel ért a benyíló ajtajához, kirohant a zászlótartó és a megtöltött harisnyával erős ütést mért hátgerincére. Disdemona leroskadt s alig tudott lélegzetet venni, de kevés erejével, a mi még megmaradt, segítségért kiáltott a mórhoz. De ez fölkelt az ágyból és így szólt hozzá: Hűtlenséged jutalmát veszed, gyalázatos! Így történjék minden asszonnyal, ki szerelmet színlel férje iránt és szarvakat rak homlokára." Midőn a boldogtalan nő e szavakat hallá, míg a zászlótartó második ütésének következtében közel érezte halálát, ártatlansága bizonyságául az isteni igazságot hívta fel, és mialatt Istenhez segítségért könyörgött, a zászlótartó harmadik ütése véget vetett életének.
A mór eleinte elhárítja magáról a gyilkosság gyanúját, de oly nagy vágy és bűnbánat szállja meg lelkét, hogy csaknem elveszti eszét s mindenfelé jár a házban, mintha nejét keresné. A zászlótartót annyira meggyűlöli, hogy elcsapja hivatalából. Ez most keserű bosszúvággyal telik el hajdani ura iránt, s a hadnagy által feljelenti a velencei signoriának a mór gyilkosságát. A mór mindent tagad, nagy lelki erejével még a kínvallatás gyötrelmei között is hallgat és állhatatosan megmarad tagadása mellett. A halált elkerüli, de száműzetésre ítélik s később neje rokonainak kezétől esik el. A zászlótartó visszatért hazájába és itt folytatta gonoszságait. Hamisan vádolván egy bajtársát, utolérte saját gonoszságának nemezise, kínpadra vonták és a kínvallatás következtében nemsokára nyomorultul meghalt. ,,Ekként bosszulta meg a Mindenható - fejezi be az elbeszélő - az ártatlan Disdemonát. A zászlótartó halála után neje, ki mindenről tudott, beszélte el e történetet, úgy mint én nektek elmondtam."
Válasz erre

szemtelen rigó ( #28 ) 2014-03-14 09:38:36
Privát üzenet
Shakespeare: Macbeth

Fordítók: Szabó Lőrinc, Szabó Stein Imre, Szász Károly

5 felvonás 18.301 szó

Források: - fő forrás - Raphael Holinshed: Anglia, Írország és Skócia Krónikája - említhető még -George Buchanan: Rerum Scoticarum Historia-

Szereplők:

Duncan, skót király.

Malcolm, Donalbain, - Duncan fiai.

Macbeth és Banquo, Duncan hadvezérei.

Macduff, Lenox, Rosse, Menteth, Angus, Cathness, - skót thánok.

Fleance, Banquo fia.

Siward, Northumberland grófja, az angol hadak vezére.

Ifjú Siward, fia.

Seyton, tiszt; Macbeth kiséretében.

Macduff fiacskája.

Egy skót és Egy angol orvos.

Egy százados.

Kapus.

Öreg ember.

Három gyilkos

Lady Macbeth.

Lady Macduff.

Lady Macbeth komornája

Hecate és három boszorkány.

Lordok, urak, tisztek, katonák, szolgák, hírnökök és egyéb kíséret.

Banquo szelleme és egyéb látomások.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #27 ) 2014-03-12 11:42:24
Privát üzenet
Shakespeare: Hamlet

Fordítók: Eörsi István, Mészöly Dezső, Kazinczy Ferenc (próza), Nádasdy Ádám, Arany János

5 felvonás 32.241 szó

Források: -
A Hamlet-történet első fennmaradt változata Saxo Grammaticus dán történetíró tizenkettedik század végi latin nyelvű krónikájában található. Jóllehet ez a munka 1514-től kezdve a kontinensen többször is megjelent nyomtatásban. Azonban nem valószínű, hogy Shakespeare ismerte volna. Ismerhette viszont a mondának azt a változatát, amely Francois de Belleforest Tragikus történetek című, francia nyelvű gyűjteményében 1570 és 1601 között többször is megjelent. Valószínű leg Belle­ forest-re támaszkodott az Ős-Hamlet (Ur-Hamlet) szerzője, aki lehetett Thomas Kyd, de lehetett más is. Shakespeare fő forrása a feltételezések szerint ez a bizonyára létezett, de elveszett Ős-Hamlet volt. Kyd mindenekelőtt a Spanyol tragédia révén befolyásolhatta a Hamlet-dráma kialakulását. A Spanyol tragédia az angol bosszúdráma kiindulópontjának számít, s több mozzanatában ­ bosszút sürgető szellem, őrület vagy annak színlelése, színjáték rendezése a bosszú érvényesítéséért stb. - szoros párhuzamot mutat a Hamlettel.
Hamlet neve és története a skandináv elő időkbe nyúlik vissza, s maga a név, amely Saxo Grammaticusnál Amleth alakban, az izlandi Próza-Eddában Amlotha, Amlódi változatban egyes szófejtők szerint magában foglalja az "őrült" jelentést. Az őrültség színlelése kezdettől fogva hozzátartozott a Hamlet-történethez, s párhuzam vagy éppen előzményként szoktak hivatkozni Lucius Iunius Brutusra, aki, mielőtt a Tarquiniusokat elűzte volna trónjukról; gyengeelméjűséget színlelt, hogy a zsarnokot - aki Lucius Iunius apját és bátyját megölette - kijátssza, a maga életét megmentse. (Ezért kapta az "Ostoba" jelentésű "Brutus" ragadványnevet.)


Szereplők:

CLAUDIUS, Dánia királya

HAMLET, az előbbi király fia, a mostaninak unokaöccse

HORATIO, Hamlet barátja

POLONIUS, főkamarás

LAERTES, fia

VOLTIMAND

CORNELIUS

ROSENCRANTZ

GUILDENSTERN udvarfiak

OSRICK, udvaronc

PAP

MÁS UDVARONC

MARCELLUS

BERNARDO tisztek

FRANCISCO, katona

RAJNÁLD, Polonius embere

EGY SZÁZADOS

ANGOL KÖVETEK

HAMLET ATYJA SZELLEME

FORTINBRAS, norvég királyfi

KÉT SÍRÁSÓ

GERTRUD, dán királyné, Hamlet anyja

OPHELIA, Polonius leánya

Urak, úrnők, tisztek, katonák, színészek, hajósok, híradók és kíséret

Szín: Helsingőr

Csalmatok - beléndek; mérgező gyomnövény

Gonzago- olasz forrás szerint 1538-ban Luigi Gonzago ölte meg hasonló módon egy Gonzago leány férjét, Urbano herceget.
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #26 ) 2014-03-12 11:39:34
Törölve
szemtelen rigó ( #25 ) 2014-03-11 11:43:08
Privát üzenet
Shakespeare: Téli rege

Fordítók: Kosztolányi Dezső, Szász Károly, Várady Szabolcs

5 felvonás 25.984 szó

Források: - Robert Greene: Pandosto avagy az idő diadala első kiadás 1588 -aztán 1592 és 1595 valamint 1607-ben jelent meg más címen - Dorastus és Fawnia

Perdita latin jelentése: - elveszett

Szereplők:

LEONTES, Szicília királya

MAMILLlUS, LEONTES fia

CAMILLO, ANTIGONUS, CLEOMENES, DION szicíliai nemesek

POLlXENES, Bohémia királya

FLORIZEL, POLIXENES fia

ARCHIDAMUS, bohémiai nemes úr

ÖREG PÁSZTOR, kit Perdita atyjának vélnek

BANGÓ a PÁSZTOR fia

AUTOLYCUS, csavargó

HAJÓS

TÖMLÖCŐR

HERMIONE, Leontes felesége

PERDITA, Leontes és Hermione leánya

PAULINA, Antigonus felesége

EMÍLlA, Hermione udvarhölgye

MOPSA ,DORCAS parasztleányok

Főurak, nemesek, hölgyek; tisztek, szolgák, pásztorok és pásztorlányok.
­
Az Idő mint Kar

Történik: részint Szicíliában, részint Bohémiában
Válasz erre

szemtelen rigó ( #24 ) 2014-03-10 19:06:21
Privát üzenet
Shakespeare: A két veronai nemes
Fordítók: Szabó Magda, Arany László, Leomuton Emília,
5 felvonás 18.368 szó
Források: - Jorge de Montemayor: Diana hét könyve, - Thomas Elyot: Titus és Gisippus A kormányzók könyvéből, - közvetett forrás Boccaccio: Dekameron

Szereplők:

A MILÁNÓI HERCEG, Szilvia apja

VALENTIN, PROTEUS a két nemes

ANTONIO, Proteus apja

THURIO, Valentin ostoba vetélytársa

EGLAMOUR, Szilvia szövetségese

FOGADÓS, akinél Júlia megszáll

RABLÓK, Valentin társai

FÜRGE, Valentin bolondos szolgája

DÁRDÁS, Proteus bolondos szolgája

PANTHINO, Antonio szolgája

JÚLIA, Proteus szerelmese

SZILVIA, Valentin szerelmese

LUCETTA, Júlia komornája
Válasz erre

szemtelen rigó ( #23 ) 2014-03-10 13:29:50
Privát üzenet
Shakespeare: Vízkereszt ....

Fordítók: Lévay József, Mészöly Dezső, Nádasdy Ádám, Radnóti Miklós, Rónay György

5 felvonás 21.467 szó

Források:

- Accademia degli Intronati: Gl'ingannati (Megtévesztett) az Accademia degli Intronati Siena szellemi életének központja volt az 1550-es évek környékén. 1525-és 1527 körül alakult, mint az arisztokrácia találkozóhelye. Az első nyilvános esemény a Gl'ingannati előadása volt amely közös alkotása volt az akadémia tagjainak. Elsősorban vígjátékokat írtak általában nők számára. Intronat = süket. A név választása ironikus volt egyfajta elvonulás a világ zajától, amely megsüketítette őket.

Matteo Bandello: Nicoula és Lattantio - Phylotus és Emilia

Barnaby Rich: Búcsú a katonai hivatástól című 8 novellát tartalmazó gyűjteményéből Apollonius és Silla története - Bandellotól átvéve.

Szereplők:

Orsino, Illyria herczege.

Sebastián, Viola testvére.

Antonio, hajós kapitány, Sebastián barátja

Egy Hajós Kapitány, Viola barátja.

Valentine, Curio, a herceg környezetéből.

Böffen Tóbiás, Olivia unokatestvére.

Keszeg Andor.

Malvólió, Olivia udvarmestere.

Fábián, és Bohócz(Feste), Olivia szolgái.

Olivia, grófnő.

Viola, a herceg szerelmese.

Mária, Olivia komornája.

Urak, Papok, Matrózok, Törvényszolgák,
Zenészek és egyéb kíséret.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #22 ) 2014-03-10 10:14:01
Privát üzenet
Hapax Legomenon: Olyan kifejezés, amelyre csak egyetlen példa akad valamely nyelv irodalmában.

Shakespeare: Lóvátett lovgok - honorificabilitudinitatibus - Kobak
Válasz erre

szemtelen rigó ( #21 ) 2014-03-10 10:02:54
Privát üzenet
Shakespeare: A vihar

Fordítók: Eörsi István, Fábri Péter, Babits Mihály, Mészöly Dezső, Nádasdy Ádám, Szász Károly

5 felvonás 17.642 szó

Forrás: A történet fiktív - ösztönző Montaigne esszéje a kannibálokról - (Caliban -Cannibal) 1609-es Virginiába induló hajóraj egyik hajójának (Sea Ventura) szerencsés kimenetelű bermudai hajótörése. - Erasmus:Naufragium, Egy hagyományos olasz commedia dell' arte játék, melynek címe : Egy mágus és lánya természetfeletti kísérőik és sok paraszt - Ovidius: Átváltozások

Szereplők:

Alonso, Nápoly királya

Sebastian, Alonso öccse

Prospero, Milánó törvényes hercege

Antonio, Prospero öccse, Milánó bitorló hercege

Ferdinánd, nápolyi királyfi

Gonzalo, jóravaló öreg tanácsos

Adrian és Francisco--urak

Caliban, vad és formátlan rabszolga

Trinculo, bolond

Stephano, részeges komornyik

Hajóskapitány, Kormányos, Matrózok

Miranda, Prospero lánya

Ariel, légi szellem

Iris, Ceres, Juno, Nimfák, Aratók --szellemek

További szellemek Prospero szolgálatában

Szín. - A tenger, egy hajóval; később egy sziget.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #20 ) 2014-03-09 19:05:50
Privát üzenet
Shakespeare: A makrancos hölgy

Fordítók: Jékely Zoltán, Nádasdy Ádám, Lévay József

5 felvonás 22183 szó

Források: - Előjáték (indukciós játék) Ezeregyéjszaka - Második rész : -- Ludovico Arosto: I Suppositi című vígjátéka. Fő játék: - Don Juan Manuel - elbeszélése.
Lord

Huncuft Kristóf, üstfoldozó,

Csaplárné.

Apród.

Színészek. Vadászok. Szolgák. Az előjáték személyei.


Baptista, gazdag padovai nemes.

Vincentio, agg pisai nemes.

Petruchio, veronai úr, Katalin kérője

Lucentio, Vincentio fia, szerelmes Biancába

Gremio, Hortensio, Bianka kérői.

Tranio, Biondello, Lucentio szolgái.

Grumio, Curtis, Petruchio szolgái.

Egy Tudós

Katalin, Bianka, Baptista leányai.

Özvegy.

Szabó, Divatárus.
Baptista és Petruchio cselédei.

Szín: Padova és Petruchio vidéki háza

Válasz erre

szemtelen rigó ( #19 ) 2014-03-09 19:04:54
Privát üzenet
Shakespeare: Sok hűhó semmiért

Fordítók: Arany László, Ács Zsigmond, Fodor József, Mészöly Dezső

5 felvonás 22.608 szó

Források: Matteo Bandello: Sir Timbreo és jegyesének Fenicia Lionatának a megpróbáltatásai - Lodovico Ariosto: Orlando Furioso -


Malapropizmus:

A malapropizmus az idegen szavak hibás jelentésben való használata. A tervezett és a kiejtett alakok között hangzásbeli hasonlóság figyelhető meg. Shakespeare sok esetben és sok szereplőnél alkalmazza ezt a ,,mulatságos" téves kivitelezésből fakadó megakadás jelenséget.
Jelen esetben - Lasponya

Szereplők:

DON PEDRO, Aragónia hercege

DON JUAN, a herceg fattyú öccse

CLAUDIO, ifjú firenzei gróf

BENEDETTO, padovai nemes ifjú

LEONATO, Messina kormányzója

ANTONIO, a bátyja, öreg ember

BALTAZÁR, énekes Don Pedro szolgálatában

BORACCHIO , CORRADO -- Don Juan emberei

EGY KÖVET

FERENC BARÁT

LASPONYA, polgárőr

FURKÓ, kisbíró

ELSŐ ŐR

MÁSODIK ŐR

JEGYZŐ

EGY FIÚ

EGY ÚR

HERO, Leonato leánya

BEATRICE, Leonato unokahúga

MARGARÉTA, URSULA --- Hero kísérő hölgyei

Antonio fia, muzsikusok, őrök, szolgák

Szín: Messina
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #18 ) 2014-03-09 19:03:40
Törölve
szemtelen rigó ( #17 ) 2014-03-08 08:37:01
Privát üzenet
Shakespeare: Szentivánéji álom

Fordítók: Arany János, Eörsi István,Csányi János, Emőd György,

Ösztönző források: - Geoffrey Chaucer: Lovagregény - Ovidius: Átváltozások

5 felvonás 17.200 szó

Szereplők:

THESEUS, Athén ura

EGÉUS, Hermia atyja

LYSANDER, DEMETRIUS - szerelmesek Hermiába

PHILOSTRAT, ünnepélyrendező Theseusnál

VACKOR, ács

GYALU, asztalos

ZUBOLY, takács

DUDÁS, fúvó-foldozó (orgona javító)
ORRONDI, üstfoldozó

ÖSZTÖVÉR, szabó

HIPPOLYTA amazonkirálynő, Theseus menyasszonya

HERMIA, Egéus leánya, szerelmes Lysanderbe

HELÉNA, szerelmes Demetriusba

OBERON, tündérkirály

TITANIA, tündérkirályné

PUCK, vagy ROBIN-PAJTÁS

BABVIRÁG, PÓKHÁLÓ, MOLY, MUSTÁRMAG tündérek

PYRAMUS; THISBE; FAL, HOLDVILÁG, OROSZLÁN a közjáték személyei

Más tündérek, királyuk és királynéjok kíséretében Theseus és Hippolyta kísérői

Szín: Athén és egy közeli erdő
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #16 ) 2014-03-07 19:38:07
Törölve
szemtelen rigó ( #15 ) 2014-03-07 18:46:17
Privát üzenet

Shakespeare: A windsori víg nők

Fordítók: Devecseri Gábor, Lemouton Emília, Rákosi Jenő

Érdekesség : Falstaff karakter neve először Oldcastle volt. A nevet Shakespeare John Oldcastle-ről híres protestáns mártírról vette. Azonban a hozzátartozók felháborodása miatt a nevet meg kellett változtatni - Noha Falstaff neve a IV. Henrik című történelmi darabban jelenik meg először, de mivel a kvízemben a történelmi darabok közül csak a III. Richard-ot szerepeltetem. Így ezért került ide ez a bejegyzés. A Falstaff névnek is van történelmi elődje mégpedig John Fastolf aki a gyávaságáról volt híres a Patay csatában; ahonnan elmenekült. A Térdszalag - rendből is kizárták egy időre. Akit érdekel, olvasson utána.

5 felvonás 23.788 szó

Forrás: A cselekmény némileg hasonlít Giovanni Fiorentino - Il Percone gyűjteményében található egyik novellához. Előzmény IV. Henrik, amelyben Erzsébet királynő nagy kedvét találta a kövér lovag alakjában s abbeli kívánságát fejezte ki, hogy szeretné Falstaffot mint szerelmi kaland hősét látni. Ez óhajtásnak megfelelően írta a költő a ,,A windsori víg nők"-et s tizennégy nap alatt elkészült vele. A királynő kérését valószínűleg Lord Hunsdon tolmácsolta, aki 1596 júliusa óta Shakespeare társulatának patrónusa volt. Lord Hunsdont 1597. április 17-én lordkancellárrá nevezték ki (a társulat neve ettől kezdve ("The Chamberlain's Men"), majd Szent György napján a Térdszalagrend lovagja is lett. Shakespeare ez alkalomból írhatta meg új darabját, kedveskedve mind patrónusának, mind uralkodójának. Ezt a negyedik felvonás mutatja, amelynek cselekményébe nem szervesen illeszkedő harmadik jelenetében tudomást szerzünk egy német hercegről, aki az udvarba tart, s Windsorban vásároltat magának lovakat. Majd az ötödik jelenetben ismét említik a német herceget, aki ugyan hiába igyekszik az udvarba, mert ott senki sem várja. A kultúrtörténészek szerint ez a némileg érthetetlen motívum gúnyos utalás Frigyes württembergi hercegre, aki 1592-ben Windsorban vendégeskedvén hosszasan üldözte a királynőt makacs kérésével, hogy őt a Térdszalagrend lovagjává avassa. Erzsébet végül is megunva a zaklatást teljesítette a kérést, s 1597-ben, Lord Hunsdonnal együtt lovag lett a német herceg is - bár in absentia, ugyanis nagy derültséget keltve az udvari körökben, az ünnepségre nem jött el.


A jelenlegi forráskutatások szerint Shakespeare mintája egy olaszból fordított vígjáték (The Jealaus Comedy - (A féltékenység komédiája) lehetett, amit az Admirális Színtársulata 1593-ban mutatott be. Ennek a komédiának a jellegzetessége az, hogy szereplői úgynevezett rögzített típusok, azaz önálló jellemek helyett még névvel sem, csak jellemző tulajdonságukkal megnevezett archetípusok. A windsori víg nők- ben ilyen figurák Bárgyú békebíró, Keszeg, az unokaöccse, Sürge asszony s tulajdonképpen Fenton ifiúr is. Közéjük
tartozik Evans a walesi pap és Caius a francia doktor.

Szereplők:

SIR JOHN FALSTAFF

FENTON ÚR

BÁRGYÚ, békebíró

KESZEG, unokaöccse

FORD , PAGE - windsori urak

WILLIAM PAGE, Page fia

SIR HUGH EVANS, walesi pap

CAIUS doktor, francia orvos

A "Térdszalaghoz" címzett fogadó gazdája

BARDOLPH , PISTOL, NYM -- Falstaff cimborái


ROBIN, Falstaff apródja

VALÉRIÁN, Keszeg szolgája

RUGBY, Caius doktor szolgája

FORDNÉ

PAGE-NÉ

ANNA PAGE, lánya


SÜRGE ASSZONY, Caius doktor házvezetőnője

Page és Ford szolgái stb.

Szín: Windsor és környéke

Válasz erre

szemtelen rigó ( #14 ) 2014-03-05 18:40:13
Privát üzenet
Shakespeare: A velencei kalmár

Fordítók: Ács Zsigmond, Szabó Stein Imre, Vas István

5 felvonás - 26.885 szó

Forrás: Az angol történelem nem őrzi nyomát akkori, zsidóellenes hangulatnak. Erzsébet királynőnek volt egy megkeresztelkedett, portugál zsidó orvosa, Roderigo Lopez, aki belekeveredett az Angliában élő portugál trónkövetelő körüli udvari intrikákba. Essex följelentette Lopezt mint kémet és árulót, aki megakarta mérgezni Don Antoniót, a portugál trónkövetelőt és Erzsébet királynőt is. Erzsébet nehezen és csak Essex nyomására egyezett bele udvari orvosának a kivégzésébe. Essex időközben igyekezett minden eszközzel, irodalmi kapcsolataival is hangulatot kelteni a vádlott ellen - és ez sikerült is neki. Lopez tárgyalására 1594 februárjában került sor, de csak júniusban végezték ki. Közben már február 4-én felújították Marlowe darabját, A máltai zsidó-t, amelynek címszereplője sokkal végletesebben és valószínűtlenebbül gonosz figura volt, mint Shylock. Most még nagyobb sikert aratott, mint első szériájában - A máltai zsidó-t ugyanis már 1589-ben bemutatták, jóval a Lopez-ügy előtt. Sőt mi több, már 1579-ben játszottak egy darabot A zsidó címmel. Ez a darab elveszett - némely feltételezések szerint azonban Shakespeare ebből is kölcsönözhetett motívumokat A velencei kalmárhoz, amely 1596 júliusa és 1598 júliusa között keletkezett. A máltai zsidó-t 1596 januárjában megint felújították, és júniusig játszották. Sok kutató nézete szerint Shakespeare ekkor kaphatott kedvet hozzá, hogy megnyergelje a színházak zsidóellenes hullámát.

Forrás : Giovanni Fiorentino - Il Percone 50 novellát számláló gyűjtemény - a műnek Boccaccio, Apelius, munkái és John Villani Új Krónika című munkája a forrása. Shakespeare valószínűleg William Painter fordításban olvasta az olasz nyelvű forrást.

SZEREPLŐK

A VELENCEI DÓZSE

MAROKKÓ HERCEGE, ARAGONIA HERCEGE Portia kérői

ANTONIO, velencei kalmár

BASSANIO, barátja

GRATIANO, SALARINO, SALANIO- Antonio és Bassanio barátai

LORENZO, Jessica szerelmese

SHYLOCK, gazdag zsidó

TUBAL, zsidó, Shylock barátja

LANZELO GOBBO, bohóc, Shylock szolgája

ÖREG GOBBO, Lanzelo apja

SALERIO, hírnök

LEONARDO, Bassanio szolgája

BALTHASAR, STEPHANO-- Portia szolgái

PORTIA, gazdag hölgy

NERISSA, Portia komornája

JESSICA, Shylock leánya

Velencei főurak, törvényszéki hivatalnokok, egy őr, Portia szolgái és más kísérők

Szín: Részben Velence, részben Belmont, Portia lakhelye a szárazföldön
Válasz erre

szemtelen rigó ( #13 ) 2014-03-05 11:34:56
Privát üzenet
Shakespeare: Szeget szeggel keserű játék - probléma komédia

A cím Máté evangéliumára utal: "Ne ítél, hogy ne ítéltess" Máté 7.2

Fordítók: Greguss Ágost, Lemouton Emília, Mészöly Dezső
5 felvonás 23.200 szó

Források:

Cinthio (Hecatomiti - száz rege) Epitia története. Az eredeti történetben Isabela kénytelen Angeloval lefeküdni és Claudio meghal.
Georges Wethstone - Promos és Cassandra kétrészes darabja

Szereplők
VINCENTIO, Bécs hercege
ANGELO, a helytartója
ESCALUS, öreg tanácsúr
CLAUDIO, nemes úrfi
LUCIO, nagyszájú léhűtő és két másik hasonszőrű nemes úrfi
PORKOLÁB
TAMÁS és PÉTER szerzetesek
EGY BÍRÓ
VARRIUS
TUSKÓ, együgyű rendőr
HÓLYAG, bolond nemes
POMPEIUS, csapos
RÉMES, hóhér
BERNÁT, korhely rab
IZABELLA, Claudia húga
MARIANNA, Angelo menyasszonya
]ÚLIA, Claudia szerelmese
FRANCISKA, apáca

TEKERINÉ ASSZONY, kerítőnő
Tanácsurak, tisztviselők, polgárok, inasok, szolgák

Szín: Bécs
Válasz erre

szemtelen rigó ( #12 ) 2014-03-04 17:59:36
Privát üzenet
Shakespeare: Lóvátett lovagok (Felsült szerelmesek)

Fordítók: Mészöly Dezső, Rákosi Jenő

5 felvonás 22.994 szó

A darabnak forrása nincs Shakespeare fikciója, a négy férfi karakter lazán kapcsolódik valós történelmi alakokhoz:

"Navarrai Henrik" a későbbi franciaországi IV. Henrik,

"Dumain" - Lotharingiai Károly (Guise herceg),

"Biron" - Charles de Gontaut, Duc de Biron marsall "Franciaország Villáma" Burgundia kormányzója IV. Henrik svájci és angliai követe Ő jelentette be Henrik és Medici Maria házasságát.

"Longaville" - I. Henrik Orléans-Longueville



Az angolok érdeklődése Navarra iránt az 1590-es évek kezdetén érte el a legmagasabb fokot, amikor az ivryi csata (1590 márc. 14.) után Erzsébet királyné maga is ténylegesen részt vett IV. Henrik harcaiban és 1591 elején Essex gróffal 4000 főnyi angol segédcsapatot küldött hozzá.(Biron vezetésével)

Guyenne = Aquitánia

Szereplők:

Ferdinand, Navarra királya.

Biron,
Longaville,
Dumaine, a király kíséretéhez tartozó urak.

Boyet,
Mercade, a frank hercegnő kíséretéhez tartozó urak.

Don Adriano de Armado, spanyol.

Sir Nathaniel, lelkész.

Holofernes, iskolamester.

Balga, rendőr.

Kobak, suhanc.

Moly, Armando apródja.

Vadász.

Frank Hercegnő.

Rosalinde,
Maria,
Katherine, a hercegnő kíséretéhez tartozó hölgyek.

Jaquenetta, pórleány.

Tisztek s Mások a Király s a Hercegnő kíséretében.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #11 ) 2014-03-03 20:45:39
Privát üzenet
Shakespeare: Cymbeline

Fordítók: Rákosi Jenő, Lator László,

Források: Boccaccio - Dekameron második nap 9. novella, Raphael Holinshed Krónikái, Geoffrey Monmouth - Historia Regum Britanniae Cunobelinus király.
Cunobelinus 10-41-ig uralkodott Délkeket-Angliában. Suetonius szerint Clochester (Camulodunum) volt a fővárosa.

5 felvonás 29.054 szó.
SZEMÉLYEK

CYMBELINE, Britannia királya

CLOTEN, a királyné fia, első férjétől

POSTHUMUS LEONATUS, nemesúr, Imogen férje

BELARIUS, száműzött főúr, Morgan álnéven

GUIDERIUS és ARVIRAGUS Cymbeline fiai Polydore és Cadwal álnéven, Morgan vélt fiai

PHILARIO, Posthumus barátja római


IACHIMO, PHILARIO barátja -római

CAIUS LUCIUS, a római hadak vezére

PISANIO, Posthumus szolgája

CORNELIUS, orvos

EGY RÓMAI SZÁZADOS

KÉT BRIT SZÁZADOS

EGY FRANCIA, PHILARIO barátja

KÉT FŐÚR, Cymbeline udvarából

KÉT BÖRTÖNŐR

A KIRÁLYNÉ, Cymbeline felesége

IMOGEN, Cymbeline leánya előbbi feleségétől

HELÉN, nemesasszony Imogen szolgálatában
Urak, hölgyek, római szenátorok, tribunusok,
egy jós, egy holland, egy spanyol, zenészek,
tisztek, századosok, katonák, hírnökök, kíséret.
Jelenések.

Szín: Britannia és Róma

Válasz erre

szemtelen rigó ( #10 ) 2014-03-03 18:38:15
Privát üzenet
Shakespeare: Tévedések vígjátéka

5 felvonás 16.258 szó a legrövidebb Shakespeare

Fordítók: Szász Imre, Nádasdy Ádám, Arany László

Forrás: Plautus - Menaechmi (Ikrek) Plautus - Amphitruó

Szereplők:

SOLINUS, Ephesus hercege

AEGEON, syracusai kereskedő

EPHESUSI ANTIPHOLUS és SYRACUSAI ANTIPHOLUS ikertestvérek, Aegeon és Emília fiai


EPHESUSI DROMIO és SYRACUSAI DROMIO ikertestvérek, a két Antipholus kísérői

BALTAZÁR, kereskedő

ANGELO, aranyműves

ELSŐ KERESKEDŐ, Syracusai Antipholus barátja

MÁSODIK KERESKEDŐ, Angelo hitelezője

CSIPKEDI, tanító

EMÍLIA, Aegeon felesége, apácafőnöknő Ephesusban

ADRIANA, Ephesusi Antipholus felesége

LUCIANA,a húga

LUCA, Adriana szolgálója

KURTIZÁN

Porkoláb, hóhér, poroszlók és más kísérők

Szín: Ephesus

Válasz erre

szemtelen rigó ( #9 ) 2014-03-03 17:29:07
Privát üzenet
Shakespeare : Ahogy tetszik - pásztorjáték - pastorale comedy

Fordítók: Nádasdy Ádám, Rákosi Jenő, Szabó Lőrinc

Forrás: Thomas Lodge; Rosalynde, Euphues arany öröksége melynek forrása a Matter of England - ból "Gamelyn története" amit Geoffrey Chaucer-nek tulajdonítanak. Egyfajta Robin Hood történet

Leghíresebb idézet: ,,Színház az egész világ" - amely célzás a Globe színház jelszavára a -Totus mundus agit histrionem-
A hagyomány szerint Shakespeare is fellépett a darabban és Orlando öreg szolgáját, Ádámot játszotta.

5 felvonás 22.960 szó

Szereplők:
Idősebb száműzött Herceg, Frederick bátyja Rosalind apja

Frederic, a Herceg öccse, bitorló bátyja tartományaiban.

Amiens,
Jaques, a száműzött herceg kíséretéhez tartozó nemesek.

Le Beau, udvaronc Frederick udvarmestere

Charles, bajvívó.

Oliver,
Jaques,
Orlando, sir Roland de Bois gyermekei

Ádám,
Dennis, Oliver szolgái.

Próbakő, bohóc.

Tiszt.

Szövegronthó (Csűrcsavar) Oliver, lelkész.

Corinnus,
Silvius, pásztorok.

Vili, parasztlegény süsők, szerelmes Juciba.

Hymen. A görög mitológiában a házassági szertartások istene

Rosalind, a száműzött herceg leánya.

Chelia, Frederick leánya.

Phoebe, pásztorleány.

Juci, pórleány.

Urak, apródok, vadászok és kíséret.

A színhely eleinte és a második felvonás 3. színében Oliver udvartartása - részben Frederick udvartartása és az aedennes-i erdő
Válasz erre

szemtelen rigó ( #8 ) 2014-03-03 15:00:27
Privát üzenet
Shakespeare: Minden jó ha vége jó

Fordítók: Győry Vilmos; Vas István

Szereplők:

A FRANCIA KIRÁLY

FIRENZE HERCEGE

BERTRAM, Rousillon grófja

LAFEU, idősebb nemesúr

PAROLLES, Bertram kísérője

ROUSILLO 'GRÓFNŐ UDVARMESTERE

LAVACHE, Rousillon grófnő bolondja

APRÓD

ROUSILLON GRÓFNŐ, Bertram anyja

HELÉNA, a grófnő nevelt lánya

EGY FIRENZEI ÖZVEGY ASSZONY

DIÁNA, a lánya

VIOLENTA az özvegy szomszédasszonyai

MARIANNA és barátnői

Nemesurak, tisztek, katonák, franciák, firenzeiek

Szín: Rousillon, Párizs, Firenze, Marseille

A mű forrása közvetlenül vagy közvetve Boccaccio Dekameronjának egyik novellája a "hozzátett" szereplők - Parolles, Rousillon grófnő és Lafeu.

5 felvonás 24.505 szó.

Dob John - a korabeli bohócközjáték szereplőjét hívták így, akit a műsor végén alaposan helyben hagynak.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #7 ) 2014-03-03 11:33:13
Privát üzenet
Shakespeare műveinek felosztása.

Történelmi játékok

IV. Henrik első rész
IV. Henrik második rész
V. Henrik
VI. Henrik
VI. Henrik 2. rész
VI. Henrik 3. rész
VIII. Henrik
János király
II. Richard
III. Richard

Tragédiák

Antonius és Cleopátra
Crolianus
Hamlet
Julius Caesar
Lear király
Macbeth
Othello
Romeo és Júlia
Athéni Timon
Titus Andronicus

Komédiák

Minden jó ha vége jó - probléma komédia
Ahogy tetszik
Tévedések vígjátéka
Cymbeline - probléma komédia
Lovátett lovagok (Felsült szerelmesek)
Szeget szeggel - probléma komédia
A velencei kalmár
A windsori víg nők
Szentivánéji álom
Sok hűhó semmiért
Pericles
A makrancos hölgy
A vihar
Troilus és Cressida - probléma komédia
Vízkereszt ...
Két veronai nemes
Téli rege
Válasz erre

szemtelen rigó ( #6 ) 2014-03-03 10:39:18
Privát üzenet
Shakespeare forrásai 3

Geoffrey of Monmouth (1100-1155) egy Walesben született pap. A brit történetírás legfontosabb alakja. Kiemelkedő munkája a Historia Regum Britanniae (Britannia Királyainak Története) Ez az anyag forrása Shakespeare Lear király és Cymbeline és Macbeth című művének. Geoffrey állítása szerint a könyvet Walter oxfordi főesperestől kapta hogy fordítsa le. Valószínű azonban; hogy a könyv forrásai - a Historia Britonum IX. századi walesi-Latin történelmi összeállítás. Bede Historia ecclesiastica gentis Anglorum és Gildas VI. századi polemikus De Excidio et Conquestu Britannia című munkája a az énekesek szájhagyománya és Monmouth fantáziája. A kötet része a Matter of Britain -nak amelybe a Holinshed Krónikái is tartoznak.

Geoffrey Chaucer az "Angol Irodalom Atyja". A legtöbben az angol irodalom legnagyobbikának tartják. Az első költő akit a Westminster apátság "Költő Sarkába" temettek. Hírnevét mint szerző filozófus alkimista csillagász alapozta meg. Irodalmi művei: A hercegnő könyve -A jó nők legendája - Troilus és Criseyde- és a legismertebb a Canterbury mesék.
Shakespeare művei közül a Troilus és Cressidához és a IV. Henrikhez használta forrásul műveit.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #5 ) 2014-03-02 12:32:41
Privát üzenet
Shakespeare forrásai 2


Saxo Grammaticus (c. 1150 - c. 1220), más néven Saxo cognomine Longus dán történész. Feltételezik hogy a világi hivatalnok vagy titkár volt Absalon lundi érsek oldalán. A legfontosabb tanácsadója I. Valdemar dán királynak. Ő a szerzője a dánok krónikájának, a Gesta Danorumnak. Ennek a harmadik könyve egyik fő forrása Shakespeare Hamletjének.

Francois de Belleforest Párizsban született 1530-ban és itt is halt meg 1583. jan 1-én. Reneszánsz költő és műfordító. Szegény családból származott apja katona aki a fiú 7 éves korában meghalt. Belleforest egy kevés időt töltött Navarrai Margit udvarában. Touluose - Bordeaux - Párizs voltak életútjának állomásai. 1568- tól királyi történetíró. Kozmográfiai történelmi irodalmi munkái mellett számos művet fordított. Többek közt Matteo Bandello, Boccaccio, Antonio de Guevara, Lodovico Guicciardini, Polydor Vergil, Saint Cyprian, Sebastian Münster, Achilles Tatius, Cicero és Démoszthenész műveit. Legismertebb legsikeresebb munkája Matteo Bandello Novellák című művének alapján a 12 kötetes Tragikus Históriák. Amelyet Pierre Boaistuau 7 kötetből álló munkájára épített. Ezen történetek egyike lehetett az egyik forrása később Shakespeare Hamletjének.

Pierre Boaistuau 1517 körül Nantesban született és 1566-ban halt meg Párizsban. Francia humanista író. Két legsikerültebb munkája a Tragikus Históriák és a Bámulatos Történetek.
Feltételezések szerint megfordult Navarrai Margit udvarában és ágyában? Találkozott I. Erzsébettel is. Ő volt az első szerkesztője Navarrai Margit novella gyűjteményének a Heptameronnak.

Matteo Bandello olasz novellista (1480-1562) Piemont közelében született egyházi oktatást kapott, de nem érdekelte a teológia. Évekig élt Mantuában a Gonzaga család tulajdonában levő Goffredo kastélyban ahol a híres Lucrezia Gonzaga oktatását felügyelte. Bandello matematikára, csillagászatra, a retorikára és a logikára tanította, és verseket írt a tiszteletére míg Luigi Gonzaga udvarában élt. A Paviai -csata után menekülnie kellett Lombardiából; Vagyonát elkobozták milánói házát felgyújtották. Franciaországba menekült és az Ageni püspökség területén élt. Matteo verseket is de hírnevét novella gyűjteményének köszönhette,(Novellák) amelynek műfaja teljesen hasonló volt Boccaccio Dekameronjához és Navarrai Margit Heptameronjához. Novellái eredete a francia fabulák közt találhatók. Shakespeare több darabjának voltak forrásai úgymint a Sok hűhó semmiért - Vízkereszt - Rómeó és Júlia -Cymbeline - III. Edward többek közt. Az Ő történeteit dolgozta fel Pierre Boaistuau, Francois de Belleforest és ezeket a feldolgozásokat fordította aztán angolra William Painter A Gyönyörök Palotája című munkájában. Másik gyűjteménye a Cellant-i grófnő amelyben olasz történeteket dolgoz fel. Azonban arról nem tudunk; hogy ebből Shakespeare merített volna.

William Painter angol író és fordító 1540 körül született és 1595 februárjában halt meg Londonban. Kent grófságban született. A Cambridge-i Szent János kollégiumba 1554-ben iratkozott be. 1561-ben a Towerben látott el szolgálatot mint hadi ellátmány jegyző. Ebben a hivatalban többször is sikkasztott. Hivatalát azonban haláláig megőrizte.
A Gyönyörök Palotájának első kötetét 1566-ban jelentette meg és Warwick grófjának ajánlotta. A kötet 60 történetet tartalmazott. A rá következő évben a második kötet 34 új történettel bővült. A mű második kiadása 1575-ben még 7 történettel egészül ki. Painter történeteinek forrása - Hérodotosz, Boccaccio, Plutarkhosz, Aulus Gellius, Aelian, Livius, Tacitus, Quintus Curtius, Giovanni Battista Giraldi , Matteo Bandello, Ser Giovanni Fiorentino, Giovanni Francesco Straparola, Navarrai Margit. A mű forrása Shakespeare Romeo és Júlia,- Athéni Timon, -Minden jó ha vége jó, III. Edward.

Giovanni Battista Giraldi alias (Cinthio, Cintio, Cinzio) Ferrarában született 1504 novemberében és itt is halt meg 1573 decemberében. Olasz író és költő. A ferrarai egyetemen tanult, és 1525-ben a természetfilozófia professzora lett. 1542 és 1560 között az Esték (Ercole és fia személyi titkára lett. Valamilyen irodalmi nézetkülönbség miatt elvesztette pártfogóit és Mondoviba költözött, ahol mint irodalomtanár működött 1568-ig. Ezután a milánói szenátus meghívására a Paviai Egyetem retorika elnökeként dolgozott 1573-ig. Megromlott egészsége miatt visszatért Ferrarába és itt is halt meg később. Huszonhat cantot 9 tragédiát írt. Prózai művei közül a Hecatomiti vagy Ecatomoiti (Száz mese) novella gyűjteménye számottevő. Regényei Boccaccióra és Matteo Bandello műveire hasonlítanak. Egy magasabb rendű erkölcsöt voltak hívatva szolgálni. Eredetileg Mondoviban jelent meg 1565-ben a francia fordítás 1583-ban a spanyol 1590-ben. Shakespeare művei közül a Szeget szeggel és az Othello forrásai lelhetők fel benne. Othello története (Un Capitano Moro) hasonlítanak az Ezeregyéjszakából a -Mese a három almáról- címűre.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #4 ) 2014-03-01 17:15:32
Privát üzenet
Shakespeare forrásai 1.
Raphael Holinshed (1529-1580) angol történetíró, akinek a munkája, közismert nevén a Holinshed Krónikák. Ez volt egyik fő forrása William Shakespeare számos darabjának. Shakespeare a Krónika második átdolgozott kiadását használta (megjelent 1587-ben), mint forrást a legtöbb történelmi drámájához. A Macbeth teljes cselekményét a, Lear király és a Cymbeline cselekményének részleteit vette innen. Holinshed vélhetően Chesireből származott és Londonban dolgozott fordítóként Reyner Wolfe nyomdájában. Wolfe azt tervezte; hogy összeállítja a világ történetét az Özönvíztől - Erzsébet királynőig. Azonban a grandiózus terv nem vált valóra mert Wolfe meghalt 1573-ban. Azonban egy rész megjelent 1577-ben Anglia Írország és Skócia Krónikája. Amit Holinshed a londoni Stationers Társaság három tagjával Richard Stanyhurst, Edmund Campion és John Hooker fejezett be.
Válasz erre

szemtelen rigó ( #3 ) 2014-02-28 16:20:38
Privát üzenet
Shakespeare művek lejegyzett és feltételezett bemutatóinak és első kinyomtatásának lehetséges dátumai:

1592 március 3-án VI Henrik I. rész első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1594 quarto


1592-1593 VI. Henrik II. részének első lejátszása - Az első nyomtatott forma 1594 quarto

1592-1593 VI. Henrik III. részének első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1595 octavo

1594 január 24 Titus Andronicus első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1594 quarto

1594. december 28. Tévedések vígjátéka első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 (F1)

1593-1594 A makrancos hölgy első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 (F1)

1594-1595 Két veronai nemes első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 (F1)

1594-1595 Lóvá tett Lovagok első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1598 quarto Cuthbert Burby

1594-1595 Rómeó és Júlia első lejátszása . Az első nyomtatott forma 1597 quarto 1 (rossz quarto) 1599 quarto 2 (jó quarto Cuthbert Burby)

1595-1596 A Szentivánéji álom első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1600 Thomas Fisher, aki kiadta az első quarto kiadást


1596-1597 A velencei kalmár első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1600 Thomas Hayes, első quarto

1597-98 IV. Henrik, I. rész első lejátszása . Az első nyomtatott forma 1598- 1599 Andrew Wise első quarto

1597-1598 Henry IV, II rész első lejátszása . Az első nyomtatott forma 1600 Valentine Simmes első quarto

1598-1599 Sok hűhó semmiért első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1600 Andrew Wise és William Aspley quarto

1598-1599 V. Henrik első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1600 Thomas Pavier első quarto

1599-1600 Ahogy tetszik ősbemutatója. Az első nyomtatott forma 1623 F1


1600-01 (vagy 1599. szept. 21) Julius Caesar első előadás. Az első nyomtatott forma 1623 F1

1601 február 7 II. Richard első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1597 Andrew Wise első quarto

1600-1601 III. Richard első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1597 Andrew Wise első quarto


1600-1601 Hamlet ősbemutatója. Az első nyomtatott forma 1603 Nicholas Ling és John Trundel első quarto


1600-1601 A windsori víg nők ősbemutató. Első nyomat 1602 quarto

1602 február 2 Vízkereszt vagy amit akartok első feljegyzett lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 F1

1602-1603 Minden jó, ha vége jó ősbemutatója. Első nyomat 1623 F1


1604 február 7 első feljegyzett lejátszás Troilus és Cressida. Az első nyomtatott forma 1609 quarto

1604 december 26. Szeget szeggel első feljegyzett lejátszás. Első nyomtatott forma 1623 F1


1604-1605 Othello ősbemutatója. Az első nyomtatott forma 1622 Thomas Walkley quarto

1606 december 26. Lear király első feljegyzett bemutatója. Első nyomtatott forma 1608 quarto

1605-1606 Macbeth első lejátszás. Az első nyomtatott forma 1623 F1

1606-1607 Antonius és Kleopátra első bemutatása. Első nyomtatott forma 1623 F1

1607-1609? Coriolanus első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 F1

1605-1608? Athéni Timon első lejátszása. Első nyomat 1623 F1

1608-1609 Periklész ősbemutatója. Az első nyomtatott forma 1609 Henry Gosson első quarto F1-ből hiányzik

1611 november 1. A vihar első feljegyzett lejátszása. Első nyomtatott forma 1623 F1

1611-1612 Macbeth Első feljegyzett lejátszása . Az első nyomtatott forma 1623 F1

1611 április Cymbeline Első feljegyzett lejátszása. Első nyomtatott forma 1623 F1

1611 május 11. A Téli rege első feljegyzett lejátszása. Az első nyomtatott forma 1623 F1

1613. június 29. VIII. Henrik ősbemutató. E-napon keletkezett a tűz, amitől leégett a Globe. Első nyomat 1623 F1

1612-1613 A két nemes rokon első lejátszása. Az első nyomtatott forma 1634 quarto
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #2 ) 2014-02-28 16:12:16
Törölve
szemtelen rigó ( #1 ) 2014-02-28 10:38:45
Privát üzenet
Shakespeare Kiadások
Az első modern Shakespeare kiadás az 1623-as The First Folio (F1). Shakespeare színésztársai, John Heminges és Henry Condell ill. Richard Burbage kvarto kiadó állították össze. Ez minden Shakespeare kiadás autentikus forrása. Az F1 900 oldalon 36 művet tartalmazott. Címe : "William Shakespeare (úr) Komédiái, Történetei és Tragédiái" Borítóján a híres és sokat kritizált vitatott misztifikált ,,Droeshaut metszet" alapján készült nyomattal. Az összeállításhoz igénybe vették a már fólió előtt megjelent 18 quarto (kvarto) négyrét kiadások szövegeit is. A művet Pembroke gróf fiainak William Hebert (Pembroke 3. grófja) és Philip Herbert (Pembroke 4. grófja) valamint Mary Sidney Herbert, Pembroke grófnőjének ajánlották. A könyvet nyomtatták és kiadták Edward Blount valamint William és fia Isaac Jaggard. Akik előtte octavo (nyolcrét kalózkiadásban) Szenvedélyes zarándok címmel jelentettek meg Shakespeare verseket, szonetteket. A könyvet 1623. november 8-án regisztrálták a Stationers Társaságnál (törvényes királyi kiadó) jelmondata: "Verbum Domini Manet In Aeternum"-"Az Úr örökké tart" Az F1-ből 500 db készült 1 fontért árulták. Ma 238 ismert példánya létezik ezek egyharmada a washingtoni Shakespeare Folger könnytárban található.
Quarto kötet általában körülbelül 23 cm X 30 cm, nagyjából akkora, mint a legtöbb modern magazin. A lapot 4 egyenlő részre hajtják (quarto félbehajtják kétszer derékszögben) A lap két oldalán összesen 8 egyforma téglalap keletkezik amelyben a mai újságok hasábjaihoz hasonlóan írnak.

Fólió mai könyv méret 1 lapon (első és hátsó felén) négyoldalnyi szöveg hosszában felezve.

Octavo: nyolrét - 3 hajtás - lásd quarto - 16 oldalnyi szöveg 1 lapon.

1632 A második Folio (F2)

1663 A harmadik Folio (F3) A második kiadásában, a következő évben már benn van a Periklész .

1685 a negyedik Folio (F4)

1709 Nicholas Rowe kiadás

1723-1725 Alexander Pope kiadás.

1733 Lewis Theobald kiadás.

1734-5 Robert Walker kis formátumú kiadása az egyes daraboknak

1734-6 Jacob Tonson

1743-44 Thomas Hanmer kiadás.

1747 William Warburton kiadás.

1765 Samuel Johnson kiadás.

1767-68 Edward Capell kiadás.

1773 George Stevens - Samuel Johnson kiadás felülvizsgálata

1773-74 John Bell kiadás - aminek alapján a londoni színházi műsorfüzetei készülnek

1778 Isaac Reed -Stevens Johnson kiadás felülvizsgálata

1790 Edmond Malone kiadás.

1791-1802 J. and J. Boydell kiadás.

1795 Első Amerikai kiadás Philadelphia.

1807 Francis Douce kiadás

1821 James Boswell- Malone kiadás átdolgozott változata

1822-1823 Pickering kiadás.

1838-43 Charles Knight kiadása.

1859-1860 Mary Cowden Clarke kiadás.

1863-6 Clark, Wright és Glover Cambridge University Press kiadásában.

1870-1911 William J. Rolfe kiadás

1899-1931 WJ Craig és RH Case "The Arden Shake-Speare ".

1921-1966 John Dover Wilson és Arthur Quiller-Couch a "New Cambridge Shake-Speare".

1937-1959 George B. Harrison 'Penguin Shake-Speare. "

1951 Peter Alexander kiadás.

1956-1967 Alfred Harbage a "Pelican Shake-Speare . "

1974 G. Blakemore Evans "Riverside Shakes-peare" kiadás legelterjedtebb amerikai főiskolákon

1986 Stanley Wells és Gary Taylor "Oxford Shake-Speare".

1995 - Richard Proudfoot, Ann Thompson és David Scott Kastan "The Arden Shake-Speare ". felülvizsgálata (mai nevén "Arden 3 ').
Válasz erre


1 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal