FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Évszámok 1789-1945
Új hozzászólás
1 

kvízcity 33 ( #11 ) 2013-03-17 14:11:16
Privát üzenet
1888 ----Létrejön az osztrák szociáldemokrata párt.

Megalakul a lengyel szocialista párt.

március 9. Meghall. Vilmos német császár. Fia és utóda, III. Frigyes június 15-én szintén elhuny.

április Parasztfelkelés Romániában.

június-1918. november II. Vilmos német császár uralma.

szeptember Felkelés Német Kelet-Afrikában.

október Francia kölcsön Oroszországnak; a francia-orosz közeledés kezdete.

október 6. Törökország koncessziót ad Németországnak egy Ankaráig vezető vasútvonal megépítésére. (A bagdadi vasút első szakasza --- 1899. december 23.) .

1889 ----Svédországban megalakul a szocialista párt.

Elefántcsontpart francia protektorátus alá kerül.

január 30. Rudolf osztrák trónörökös öngyilkossága Mayerlingben.

február 11. Japánban szűk körű alkotmányt vezetnek be, s ennek alapján 1890-ben összeül az első parlament. - A század utolsó két évtizedében Japánban gyors ipari fejlődés megy végbe, ami a centralizált katonai államszervezet keretében egyre erőteljesebb expanzív külpolitikával jár együtt.

május 2. Menelik etióp császár olasz katonai fenyegetés hatására az uccialli szerződésben elismeri Olaszország protektorátusát.

július 14. 20 munkáspárt részvételével megalakul a II. Internacionálé, amely elődjétől eltérően már nem egyes szocialista csoportokat, hanem zömében országos marxista tömegpártokat fog össze. Az Internacionálénak, különösen működése első évében, döntő befolyása van a munkásmozgalom szervezésére, a marxizmus elterjesztésére. Kongresszusain nagy szerepet kap a gyarmati kérdés, majd a háború problémája. Az l890-es években fellép kereteiben a marxizmus revideálásának igénye. Ennek egyik formája, a reformizmus Marx forradalmi tétele helyébe a fejlődés lassú, forradalom nélküli felfogását, a szocializmus jogkiterjesztés és reformok útján történő megvalósítását állítja. A reformista irányzat fő képviselője Bernstein.

november 15. Lemond II. Péter, (Pedro), Brazília császára: kikiáltják II köztársaságot.

1890--- A trade-unionok kongresszusa állást foglal a 8 órás munkanap bevezetéséért folytatandó küzdelem mellett.

Kiterjesztik a brit protektorátust Ugandára és Becsuánaföldre. Indiában megalakul a Moszlim Liga.

március 20. II. Vilmos elfogadja Bismarck kancellár lemondását. Ehhez a két férfi személyes ellentétei mellett hozzájárul, hogy Bismarck a császárral szemben ellenzi a munkásvédelmi törvény előterjesztését. Caprici kancellár nem újít ja meg a júniusban lejáró viszontbiztosítási szerződést Oroszországgal. Októberben hatályát veszti a szocialista­ellenes törvény.

május - Az olaszok átszervezik a Vörös-tenger melletti birtokaikat , és kialakítják Eritreát.

június Svájcban bevezetik a társadalombiztosítást.

augusztus 5. Anglia szerződésszerűen elismeri Madagaszkár francia protektorátusát.

augusztus 17. III. Sándor cár és II. Vilmos német császár találkozója Narvában. A császár kitér a cár szövetségi ajánlata elől.

november 23. Luxemburg felbontja a Belgiummal fennálló perszonáluniót, és függetlenné válik.

december 7-8. Megalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt.

1891---- Oroszországban elkezdik a transzszibériai vasút építését.

május 6. Megújítják a hármas szövetséget.

május 15. XIII. Leó pápa kibocsátja Rerum novarum kezdetű enciklikáját, amelyben a szociális bajok leküzdésére az osztályok közötti együttműködést, keresztény munkásszervezetek alakítását ajánlja. Az enciklika a keresztényszocialista tanok és politikai mozgalmak egyik megalapozója.

július 23. Francia flottalátogatás Kronstadtban. Ebben az évben Franciaország újabb kölcsönt biztosít az orosz transzszibériai vasútépítkezés céljaira.

augusztus 27. Francia--orosz szövetség, amely a német-osztrák-­magyar-olasz hármas szövetség ellen irányul.

október 21. Erfurti kongresszusán a német munkáspárt felveszi a Német Szociáldemokrata Párt elnevezést. A parlamenti választásokon a szociáldemokraták megszerzik a szavazatok 20 %.-át.

1892--- Megalakul az Olasz Szocialista Párt. Sztrájkmozgalom bontakozik ki Itáliában, s ez egybeesik a dél-olaszországi paraszt lakosság megmozdulásaival. A kormányzat jobbra tolódik; diktatórikus tendencia kezd érvényesülni.

június 10. Az USA-ban nagyarányú vas- és acélipari sztrájk kezdődik.

augusztus 11. Angliában ismét a liberális Gladstone alakít kormányt. Ezúttal a kormány az alsóházzal megszavaztatja az ír önkormányzati törvényt (Home Rule ), (-1893. szeptember 8.)

augusztus 17. Francia-orosz katonai szerződést írnak alá.

november 10. Kirobban a Panama-botrány. A Lesseps-féle csoport, amely a csatorna építésére koncessziót kapott, korrupció és hűtlen kezelés miatt bíróság elé kerül. Lessepset 1893-ban 5 évi börtönre, ítélik, a semmitőszék azonban az ítéletet hatálytalanítja.

december 12. Pánszláv kongresszus Krakkóban.

1893--- Belgiumban az általános politikai sztrájk kikényszeríti az általános és titkos választójog bevezetését.

Marokkói rif törzsek fellázadnak a spanyol uralom ellen.

Formálisan is gyarmattá válik Francia Guinea és Elefántcsontpart. Dahomey francia protektorátus alá jut. A francia k ormány bejelenti a protektorátust Laosz felett, s az országot bevonja az Indokínai Unióba.

január 13. Keir Hardie megalapítja az angol Független Munkáspártot.

február 14. Az USA annektálja Hawaiit.

szeptember 8. A lordok házában megbukik a Home Rule törvény

október 13. Orosz flottalátogatás Toulonban.

1893-1896 A franciák harcokat folytatnak Madagaszkáron a sziget tényleges meghódítására,

1894 Uganda brit protektorátus, Dahomey francia gyarmat lesz.

Olaszországban Crispi miniszterelnök betiltja az Olasz Szocialista Pártot; a társadalmi feszültség fokozódik, az elégedetlenség növekszik a reformok és a jogkiterjesztés elöl elzárkózó rendszerrel szemben.

augusztus 1----1895. április 17. Japán-kínai háború a Korea feletti uralomért. 1894. november 21-én a japánok nagy győzelmet aratnak Port Arthurnál, majd Vejhajnal. (1895. április 17.)

október 15. Dreyfus letartóztatása. A zsidó származású Dreyfust klerikális monarchista és nacionalista körök manipulációi alapján kémkedés és hazaárulás vádjával megfosztják vezérkari tiszti rangjától, majd hadbírósági eljárás útján életfogytiglani kényszermunkára ítélik (december 22). l897-ben testvére döntő bizonyítékot tár elő az elítélt ártatlanságáról. mire társadalmi mozgalom kezdődik a perújrafelvétel érdekében. Zola 1898 januárjában közzéteszi J'accuse (Vádolom) kezdetű nyílt levelét a köztársasági elnökhöz. Dreyfus 1899-ben amnesztiát kap, 1906-ban felmentik.

november 1. Meghal III. Sándor orosz cár. Utóda 1917-ig II. Miklós, aki a reform- és a forradalmi ellenzékiség mind láthatóbb jelei ellenére megkísérli a cári autokrata uralom és az orosz imperialista expanzió politikájának folytatását.

1895 ----Megnyitják a Keleti- és az Északi-tenger között a Vilmos-csatornát (jelenleg Kiéli-csatorna).

A Nobel-díj alapítása Stockholmban. Alfred Nobel, a dinamit feltalálója alapot létesít évenként egy irodalmi és egy békedíj, valamint fizikusok, kémikusok és biológusok számára kutatási díjak kiadására. (Újabban közgazdászok és szociológusok is kaphatnak kutatási díjat.)

A franciák Madagaszkáron elfoglalják Antananative (ma: Tananarive) városát, és száműzik III. Ranavalona királynőt. (--1896. augusztus 6.)


január Franciaországban megalakul a Munka Általános Szövetsége (Confédération Générale du Travail), a CGT.

április 17. Megkötik a japán--kínai simonoszeki (shimonoseki) békét. A két fél elismeri Korea függetlenségét, Kína megnyit újabb hét kikötőt, valamint Formózát (Tajvan): Port Arthurt és az egész Liaotung-félszigetet átengedi Japánnak. Az utóbbi két terület átadását
Oroszország, Németország és Ausztria--Magyarország megakadályozza.

június Bulgáriában megalakul a Belső Macedón Forradalmi Szervezet a VMRO a macedón nép egyesítésére és önálló államának megalakítására. A terrorista módszerekkel dolgozó titkos társaság júliusban meggyilkolja Sztambulov miniszterelnököt.

június 11. Az angolok elfoglalják Togót.


július- Konzervatív győzelem az angliai választásokon. A következő 10 éves konzervatív uralom idején erősödik a brit imperialista politika, a belpolitikában harc kezdődik védővámok bevezetéséért.

szeptember - Lenin kezdeményezésére Szent-Pétervárott megalakul a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására nevű marxista szervezet, az orosz szociáldemokrata párt elődje.

október 1. Örményellenes pogrom kezdődik Konstantinápolyban. A nagyhatalmak fenyegető fellépésére a tömeges gyilkossági sorozat csak lassan szűnik meg.

1895-1896 -----Olaszország háborúja Etiópia ellen. Az olaszok december 7-én Amba Alaginál, majd 1896. március l-én Aduánál vereséget szenvednek. Ezzel Menelik császár hosszú időre feltartóztatja az Etiópia elleni olasz akciót (--- 1889. május 2.), és egyúttal az olaszok -afrikai gyarmatosítását. Az aduai vereség az olasz nacionalisták maradandó sérelme. A vereség Olaszországban súlyos belpolitikai nehézségekhez vezet.

1896-----. április 5-15. Athénban megrendezik az első újkori olimpiát. Amelyen az európai országok sportolóin kívül részt vesz az USA és Ausztrália csapata.

június 3. 15 évre szóló orosz--kínai szerződés, amely Oroszországnak biztosítja az észak-mandzsúriai vasútvonal kiépítését és ellenőrzését. Ellentétekhez vezet Oroszország és Japán között. A nagyhatalmak Oroszországot támogatják, remélve, hogy figyelmét a távol-keleti
vita elvonja az európai és elsősorban a balkáni kérdésekről.

július 3. A török szultán az év elején kirobbant, a görögök által támogatott felkelés hatására elismeri Kréta önkormányzatát.

augusztus- Örmény támadás Isztambulban az Ottomán Bank ellen, amit örményellenes pogrom követ.

augusztus 6. Madagaszkárt hivatalosan francia gyarmattá nyilvánítják.

augusztus 26. Felkelés kezdődik a Fülöp-szigeteken a spanyol uralom ellen; vezetője Aguinaldo.

1896-1899--- Angol katonaság nyomul be Szudánba, és ellenőrzése alá vonja az országot.

1897-- Ausztriában a választásokon előretör a radikális és liberális tábor. A Szociáldemokrata Párt meglepetésre 14 mandátumot szerez. Ugyanakkor erősödnek a nacionalista nagynémet csoportok, amelyek akadályozzák a birodalom nemzetei által követelt engedmények megadását. Kung Ju-vej Kínában megszervezi a Reformátorok Társaságát.

1898

Az első mocskos zsidó cionista kongresszus Bázelben. amely Herzl és Weizmann kezdeményezésére célul tűzi ki, hogy ősei földjén, Palesztinában hazát biztosítson a zsidó népnek. A kongresszus létrehozza a cionista központot, amelynek azután számos országban szervezetei alakulnak. Később, miután a szervezet szolgálatokat tesz az antanthatalmaknak, az angol kormány - az arabok megosztására törekedve - felkarolja a cionista törekvéseket.

február 2. Újabb felkelés Krétán ; Görögország háborút indít a törökök ellen. A görög vereség növeli Görögország függőségét Angliától. Krétát az angolok elfoglalják. ( 1898. november)

április 30. Osztrák-orosz egyezmény a balkáni status quóról.

1897-1899 Kína függetlenségének újabb nagyhatalmi csonkítása. Csing­ tao kikötőjét (a Csiaocsou-öbölnél) Kína 99 évre bérbe adja Németországnak, a Liaotung-félszigetet Port Arthurral 25 évre Oroszországnak, Vejhajt Angliának, Kuang Csu-van tartományt (Kuangtung) Franciaországnak.

1897-1900 ----Ausztrália egységes közigazgatás alá kerül.

1898--- Norvégiában elfogadják az általános választójogi törvényt.

Japánban Szen Katajama megalapítja a Szocializmus Tanulmányozásának Egyesületét.

március 14. Minszkben összeül az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első kongresszusa. Résztvevőit a cári rendőrség letartóztatja

március 28. Németországban elfogadják Tirpitz admirális tervét a német flottaépítésről. (1900-ban a tervet kibővítik.) Jóllehet a német hajópark - hatótávolságának csekély volta miatt; jelentéktelen marad, Németországra nézve külpolitikailag veszélyes, és az egyik legfőbb oka annak, hogy az ugyanebben az évben kezdeményezzen német-angol szövetségi tárgyalások nem vezetnek eredményre, sőt a német-angol viszony feszültté válik.

április 24. Az USA hadat üzen Spanyolországnak. Az ellenségeskedés kirobbantására a kubai felkelés ad alkalmat, amelyet az USA támogat. Az Egyesült Államok erői könnyű győzelmet aratnak a spanyolok felett, a Manilánál vívott döntő tengeri ütközet után az addig spanyol uralom alatt álló Fülöp-szigetek az USA ellenőrzése alá kerül. (--1898. december 10.)

május- Utcai harcok Milánóban. A tömegmozgalmat a karhatalom leveri, de a k ormány fokozatosan enyhíteni kénytelen a diktatórikus politikai rendszert.


június 11 --szeptember 16. A "reformok 100 napja" Kínában Te Csung császár kezdeményezésére. Kang Ju-vej irányítása alatt. A liberális reformtervek Ce Hszi császárné államcsínye (szeptember 22.) miatt nem valósulnak meg, számos reformpárti vezetőt kivégeznek.

július 10--november 4. A fashodai incidens. Egy francia expedíciós csoport elfoglalja Fashoda városkár. Kitchener, a Szudánban állomásozó brit csapatok parancsnoka követeli a kiürítést, a brit kormány tüntető katonai lépéseket tesz, és diplomáciai nyomást gyakorol Franciaországra. A feszültséget a franciák visszavonulása szünteti meg.

augusztus 12. A Hawaii szigeteket az USA birtokai közé sorolják.

szeptember l0. Egy olasz anarchista meggyilkolja Erzsébet császárnét. Ferenc József feleségét.

október - II. Vilmos császár látogatása a török fennhatóság alatt álló Palesztinában, amit az angol politikai körök gyanakvással kísérnek.

november - Felkelés Krétán a török és az 1897 óta ott állomásozó angol csapatok ellen.

december 10. Megkötik az amerikai- spanyol párizsi békét. Ennek értelmében az USA megszerzi a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot ; Kuba elvileg függetlenné válik , de 1934-ig amerikai protektorárus alatt áll. -- Az USA e békével megszilárdítja befolyását a Csendes-óceán térségében. Összekötő útjainak biztosítása végett a következő évek során fokozódó nyomást gyakorol a közép-amerikai térségre, a Karib-tenger szigeteire.

1899. március 21. Angol-egyiptomi szerződés Szudán kondomíniumi státusáról.

május 18-július 21. II. Miklós cár kezdeményezésére 26 állam részvételével Hágában konferenciát tartanak. amely kimondja bizonyos hadianyagok alkalmazásának tilalmát (robbanó töltény. mérges gázok) és az Állandó Választott Bíróság megszervezésének szükségességét.

június- Millerand francia szocialista politikus belép a polgári kormányba. A Francia Szocialista Pártból ezért Guesde vezetésével kiválik a baloldal. és létrehozza a Franciaországi Szocialista Pártot.

október 12--1902. május 31. Angol-búr háború. Miután az angolok elfoglalták a Jóreménység fokát ( -1806 január 8), az ott lakó búr lakosság észak relé vándorolt, és létrehozta először a Natal államot - amelyet azonhan az angolok szintén elfoglaltak (-1842 -- 1843) -. majd Oranje szabad államot (1854) és Transvaal köztársaságot ( -1856 december 16). Rhodesia (Cecil Rhodes neve után) kialakítása által az angolok a búrokat bekerítik, s őket a transvaali arany- és gyémánt­ lelőhelyek felfedezése után provokációkkal hadüzenetre késztetik. A háború kifejlett szakaszában mintegy 500000 főnyi brit haderő áll szemben kb. 70000 búrral. A búr köztársaságok elvesztik függetlenségüket, az angol megszállók a búrok tömegeit koncentrációs táborokba zárják. (--1910.július 1.)

december 9. J. M. Hay amerikai külügyminiszter meghirdeti Kínában a nyitott kapuk elvét.

december 23. Németország koncessziót kap Törökországtól a Berlin­ Bagdad vasútvonal kiépítésére. (--1888. október 6.) A német befolyás terjeszkedése által keltett orosz és angol aggodalmakat növeli, hogy Németország ugyanebben az évben új gyarmati területekhez jut; megvásárolja Spanyolországtól a Karolina-, Mariana-szigeteket, a Palawan-szigetet, valamint a Samoa-szigetek egy részét.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #10 ) 2013-03-17 12:40:11
Privát üzenet
1900


1900 Az Amerikai Szocialista Munkáspártból kiválik az Amerikai Szocialista Párt.

február 27. Választási blokként megalakul az első brit munkásszövetség, a Labour Party elődje. Titkára MacDonald.

június 13-1901. szeptember 7. Az ún. boxer-felkelés Kínában. Elnevezése onnan származik, hogy a felkelők szervezetét, amely 1899-ben jött létre, az Igazság és Egyetértés öklének nevezték el, s ebből az európaiak az ököl szó angol megfelelőjét vették át (kínai elnevezése: ihetuan). Az elsősorban a külföldi behatolás ellen irányuló felkelést a nagyhatalmak intervenciója veri le. Az 1901 szeptember 7-én alá­ írt pekingi zárjegyzőkönyv a külföldieknek Kínában további jogokat biztosít.

december 14. Titkos francia-olasz egyezmény a marokkói francia, ill. a tripoliszi olasz befolyás kölcsönös elismeréséről,

december 24. Oroszországban megjelenik az Iszkra c. marxista lap első példánya. 1903-ig Lenin szerkeszti, 1903-tól mensevik befolyás alatt áll. 1905-ben megszűnik.

1901 A liberalizálás kezdete Olaszországban. Illegálisan megalakul a Japán Szocialista Párt.


január 1. Ausztrália brit domínium.

január 22. Meghal Viktória királynő,

január-1910. május VII. Eduárd király uralma Angliában.

július Indianapolis ban megalakul Amerika Szocialista Párt ja.

július 22. Angliában a lordok háza elfogadja a Taff Vale-i vasúti sztrájk kapcsán a szakszervezetek ellen irányuló ún. Taff Vale-i döntést, amely 1906-ig van érvényben.

szeptember 14. McKinley amerikai elnök meggyilkolása után az elnöki tisztség Theodor Rooseveltre száll (1903-ban megválasztva, 1909-ig).

szeptember 25. Az angolok - megelőző hosszú harcok után - Aranypart néven gyarmattá nyilvánítják a volt Ashanti királyságot.

1902 Belgiumban átmenetileg eredménytelenül végződik az általános választójog kiharcolásáért folytatott tömegmozgalom.

január 30. Angol-japán szövetség Oroszország távol-keleti előnyomulásának megakadályozására, amely a két államot kötelezi arra is, hogy egymással való konzultálás nélkül harmadik állammal nem köt egyezményt. A szövetséget 1905-ben megújítják, 1921-ig áll fenn.

május 15. Portugália államcsődöt jelent be .

május-október Szénbányászsztrájk az USA-ban. Az elnök erőszakkal vet véget neki.

május 31. Békekötés el véget ér az angol-búr háború. A búr köztársaságok elvesztik függetlenségüket, angol uralom alá kerülnek, belső autonómiát kapnak. ( 1910. július 1.)

november 1. Francia-olasz egyezmény, amelyben Olaszország Franciaország megtámadása esetére semlegességet vállal.

1903 Olaszországban Giolitti alakít kormányt; kisebb megszakításokkal 1914-ig kormányon marad. Előretör az északi nagytőke, a Dél agrárproblémái megoldatlanok maradnak. Növekszik az olasz imperializmus expanzivitása.

Két részre szakad a bolgár szocialista párt. A baloldal megalakítja a tesznyák ("szűk elvű") marxista pártot.

június 10. Meggyilkolják (Obrenovié) Sándor szerb királyt. A parlament 15-én Petar Karadjordjevicet választja királlyá, aki I. Péter néven 1921-ig uralkodik. A szerb külpolitika élesen osztrákellenessé és oroszbaráttá válik. A nagyszerb gondolat célja a balkáni szláv nemzetiségek szerb fennhatóság alá vonása.

július 30-augusztus 23. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusa Londonban. A párt két csoportra bomlik: a hagyományos értelemben vett szociáldemokratákra, akiket, miután kisebbségben maradnak, mensevikeknek neveznek el, és a forradalmi leninistákra, másként bolsevikokra.

december 18. Amerikai kezdeményezésre és támogatás mellett a Kolumbiából kiváló Panama állam szerződést köt az USA-val a Panama-csatorna amerikai kézbe adásáról.

1904 A franciák átszervezik afrikai birtokaikat. Megalakítják Francia Nyugat-Afrikát, amelynek részei: Mauritánia, Elefántcsontpart, Dahomey, Felső-Szenegál; fővárosa Dakar.

február 4-1905. szeptember 5. Orosz-japán háború a távol-keleti, elsősorban a mandzsúriai és koreai ellentétek miatt. A hadműveleteket hadüzenet nélkül Japán kezdi el; a felkészületlen orosz erőket" több csatában megveri. 1905. január l-én a japánok elfoglalják Port Arthurt, március l-én jelentős szárazföldi győzelmet aratnak Mukdennél, majd május 27-én a csuzimai tengeri csatában vereséget mérnek az orosz flottára. A békét amerikai közvetítéssel írják alá. (-1905. szeptember 5.)

április 8. Aláírják az angol-francia egyezményt, az "entente cordiale" (antant kordial)-t. A franciák elismerik Egyiptom angol, az angolok Marokkó francia fennhatóságát. Az egyezmény - kimondatlanul ­ Németország ellen irányul, és az antanthatalmak blokkját alapozza meg.

október---1908 Felkelés a német uralom ellen Német Kelet-Afrikában.

1905 A II Internacionálé előzetes határozata értelmében egyesül a két francia munkáspárt. Lapja az 1904-ben alapított l' Humanité.

Szun Jat-szen megalapítja az első kínai polgári demokratikus követeléseket támasztó szervezetét, a Tung Meng-hujt.

január 3. Magyarországon súlyos parlamenti válság miatt feloszlatják az országgyűlést. A választásokon az ellenzék szerez többséget, mire a király június 18-án többség nélküli hivatalnokkormányt, ún. darabontkormányt nevez ki. Az ellenzék "nemzeti ellenállást" szervez Fejérváry Géza kormánya ellen. Kristóffy belügyminiszter tárgyalást kezd a szociáldemokrata vezetőkkel az általános választójog bevezetésére irányuló ígéret alapján.

január 9. (22.) Kirobban az orosz polgári demokratikus forradalom. A cári birodalom belső válságát elmélyítik a japán-orosz háborúban elszenvedett vereségek. Az általános elégedetlenség forradalmi megnyilatkozásához a végső lökést az adja, hogy a karhatalom január 9-én tüzet nyit Szent-Pétervárott a tüntető tömegre. Az országot sztrájkhullám önti el. A mukdeni vereség hírére a cár, a polgári rétegek fokozódó elégedetlenségének leszerelése érdekében, utasítást ad az ún. tanácskozó bizottság összehívására, amelynek feladata a törvényelőkészítő duma tervezetének kidolgozása.

január-február Általános sztrájk a Ruhr-vidéken, mintegy 350 000 résztvevővel.

február Felkelés Belga Kongóban, amelyet a belga karhatalmi szervek levernek.

március 31. II. Vilmos c ászár látogatása Tangerban, ami kiváltja az első marokkói válságot. Németország célja a francia-angol szövetség megbontása. A német kormány javasolja a marokkói kérdés nemzetközi megvitatását. ( 1906. január-április)

április Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) III. kongresszusán a bolsevikok forradalmi programot fogadnak el. Ennek értelmében Oroszországban a polgári demokratikus forradalom fő erejét .a munkásosztály szolgáltatja, ami magában rejti a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztésének lehetőségét.

május Oroszországban tömegsztrájkok , Lódzban fegyveres felkelés.

június Az USA-ban megalakul a Világ Ipari Munkásai nevű osztályharcos szervezet.

június l4. Fellázad a Patyomkin nevű orosz cirkáló legénysége.

június-augusztus Megszűnik a norvég-svéd unió ( 1814. január), s a két különváló állam semlegessé nyilvánítja magát. Norvégia királya VII. Haakon néven Károly dán herceg lesz, aki liberális belpolitikát kezdeményez. A svéd trónon II. Oszkárt V. Gusztáv követi
(1907-1950).

július 23-24. II. Vilmos és II. Miklós találkozója Björkőben. A két uralkodó szerződést ír alá; ennek valóságos értéke azonban Németország számára csekély, mert Oroszországnak nem áll szándékában francia kapcsolatainak lazítása.

szeptember 5. Az amerikai Portsmouthban aláírják a japán-orosz békét. Oroszország elismeri Japán befolyását Koreában (a japánok 1910-ben annektálják az országot), s átadja a Szahalin sziget déli részét, valamint Liaotung-félszigetet Port Arthurral együtt; fennmarad azonban az orosz befolyás Mandzsúria északi részében. Oroszország figyelme a Távol-Keletről ismét Európa felé fordul.
szeptember-október Újabb sztrájkhullám Oroszországban, országszerte megkezdődik a munkásküldöttek tanácsainak (szovjetek) megválasztása. Októberben az általános, politikai jellegű sztrájkmozgalom hozzájárul ahhoz, hogy a cár a liberális burzsoázia megnyugtatására demokratikus reformokat helyezzen kilátásba.

november 28. Dublinban megalakul a Sinn Fein párt, amely a független ír köztársaság megteremtését írja zászlajára. Vezetői: Connolly, Casement stb.

december 4. Angliában liberális kormány alakul. A liberálisok 1915-ig tartó uralmuk idején korlátozzák a lordok házának jogait, kiterjesztik a szociális biztosítás rendszerét, s a törvényhozás rendezi az ír kérdést.

december 7. Általános sztrájk kezdődik Moszkvában, amely fegyveres felkelésbe megy át. A cári kormányzat a forradalmi mozgalmat fegyveresen levereti. Ezt követően a cár elkezdi a megígért reformok, engedmények visszavonását.

december 9. Franciaországban megtörténik az állam és az egyház teljes szétválasztása.

december 19. Magyarországon nyilvánosságra hozzák a Fejérváry-kormány reformtervezetét. Ez olyan szűk körű, hogy a szociáldemokrata párt kilátásba helyezi az általános sztrájk kimondását.

december-----1911. december Polgári demokratikus forradalom Iránban. (- 1906. október)

1906-- Megnyílik az 1899 óta épített Simplon-alagút Svájcban (19 770 m hosszú).

Egyiptomban jelentős angolellenes tüntetések.

Japánban legális szocialista párt alakul.

január l. Moltke kinevezése német vezérkari főnökké.

január-április Nemzetközi konferencia Algecirasban a marokkói kérdés rendezésére. Német vereséggel zárul; a hatalmak elismerik Franciaország és Spanyolország marokkói befolyását. A német diplomáciát még Ausztria-Magyarország sem támogatja következetesen.

február 24. Polgári liberális színezetű forradalom tör ki Kubában, amit Roosevelt amerikai elnök fellépésére nyomnak el.

április 8. Magyarországon az ún. nemzeti ellenzék, kompromisszumot kötve a királyi udvarral, koalíciós kormányt alakít. Miniszterelnök Wekerle Sándor.

július 4. Angol-francia-olasz egyezmény Etiópia függetlenségének elismeréséről s egyúttal a befolyási övezetek elosztásáról ebben az országban.

július 8. A cár feloszlatja az I. Állami Dumát, és miniszterelnökké Sztolipin addigi belügyminisztert nevezi ki. Jóllehet 1906-han és 1907 folyamán Oroszországban még számos forradalmi megmozdulásra kerül sor, a reakció erői fokozatosan felülkerekednek. Az 1906-1907- ben tevékenykedő II. Állami Duma azonban a cárizmus szempontjából még túlzottan demokratikusnak bizonyul. (-1907. június 3.)
október A perzsiai törvényhozó testület, a medzslisz liberális alkotmányt dolgoz ki.

november 9. Sztolipin rendelete lehetővé teszi, hogy a parasztok kiváljanak a földközösségből. Ezzel megnyílik az út az egyéni parasztgazdaságok kialakulása és a parasztság differenciálódása előtt. Befektetési lehetőség és modern munkaeszközök híján ez nem vezet a termelés modernizálására.

1907 Parasztfelkelés Indiában.

január Ausztriában bevezetik az általános választójogot.

március-április Parasztfelkelés Romániában. Központja Moldva, de kiterjed csaknem az egész országra. A hadsereg beavatkozása során mintegy 11 000 paraszt veszti életét.

június 3. A cár feloszlatja a II. Állami Dumát. A kormány egyidejűleg új választási rendeletet tesz közzé, amely erősen szűkíti a választójogot. Az ennek alapján megválasztott III. Állami Duma a cárizmus engedelmes eszközévé válik.

június 15-október 18. A második hágai konferencia 46 állam részvételével. Kidolgozza a hadviselés általános szabályait, s foglalkozik a döntőbíráskodás kérdésével.

július 25. Japán bejelenti, hogy Koreát protektorátusa alá vonja.

augusztus 31. Aláírják a Perzsiát (Irán) befolyási övezetek re osztó angol-orosz szerződést. Afganisztánban egyúttal elismerik a brit befolyást, Tibetet pedig függetlennek nyilvánítják. A francia-angol egyezménnyel együtt (-+ 1904. április 8.) ez a szerződés alapjává válik egy esetleges németellenes blokk kialakulásának.

szeptember 26. Új-Zéland domíniumi rangot kap.

1908 Németországban kibővítik a flottaépítési programot.

Dániában bevezetik az általános választójogot.


július 23. Általános sztrájk Bombayben.

július----1909. április Az ifjútörök mozgalom forradalmi fellépése. A mozgalom 1889 óta szervezkedik, 1908 júliusában a hadsereg egyes csoportjaira támaszkodva felkelésbe kezd. (1909. április)

augusztus 20. Kongó állam Belga Kongó néven Belgium gyarmata lesz.

október 5. Deklarálják Bulgária függetlenségét, I. Ferdinánd felveszi a cári címet. Törökország Bulgária függetlenségét 1909 áprilisában ismeri el.

október 6. Az Osztrák-Magyar Monarchia bejelenti Bosznia és Hercegovina annektálását. Elkezdődik az ún. boszniai válság. A Monarchia Oroszországnak előzetesen ellenszolgáltatást ígért, nevezetesen, hogy a tengerszorosoknak az orosz hajók előtt való megnyitására irányuló orosz igényt támogatni fogja. Ez azonban Anglia ellenzése miatt hatástalan marad, s így a Monarchia és Oroszország ellentétei a Balkánon fokozódnak. Oroszország közeledik Szerbiához, katonai gyengesége miatt azonban egyelőre nem nyúl fegyverhez. A válság 1909 márciusában Szerbia diplomáciai kapitulációjával végződik.

október 7. Kréta egyesül Görögországgal.

1909 ---Katonai felkelés Görögországban, amelynek eredményeként 1910 októberében a liberális Venizélosz alakít kormányt.

Újabb spanyolellenes felkelés Marokkóban.

március 4. Hivatalba lép Taft amerikai elnök. (--1913. március 4.)

április A török forradalmi erők beveszik Konstantinápolyt, és 24-én lemondásra kényszerítik Abdul Hamid szultánt. Utóda V. Mohamed (1918-ig), aki monarchista alkotmányt vezet be.

július A perzsiai forradalmi erők lemondásra kényszerítik Mohamed Ali sahot.

július 14. Bethmann-Hollweg az új német kancellár (1917-ig).

július 24. Franciaországban Briand alakít kormányt (1911-ig, majd .1913-tól 1917-ig miniszterelnök) .A kormány több esetben fegyveres erőt vet be a sztrájkok letörésére; növeli a háborús felkészülést.

július 26-30. Általános sztrájk Barcelonában, majd felkelések egész Katalóniában.

december 17. II. Lipót halála után I. Albert lép a belga trónra (1934-ig uralkodik).

1910 Forradalom robban ki Mexikóban a nagybirtok és az amerikai befolyás ellen. (-1911. május 25.)

február 10. Svédországban bevezetik az általános választójogot.

április Sikertelen törökellenes felkelés Albániában.

május 6. VII. Eduárd halála után V. György az angol király (1910-1936). 1911-ben a lordok házával szemben megszűnik a király korlátlan vétójoga.

július 1. A dél-afrikai brit gyarmatokat Dél-afrikai Unió néven egyesítik, és domíniumi rangra emelik.

augusztus 22. Japán annektálja Koreát.

augusztus 28. Montenegro független királyság,

október 4. Felkelés robban ki Portugáliában, II. Mánuel király elmenekül. 5-én kikiáltják a köztársaságot. A forradalom befejezetlen marad; nem kerül sor agrárforradalomra, a közigazgatás modernizálására, nem tudják végrehajtani az egyház és az állam következetes szétválasztását.

1911. május 25. A mexikói forradalmi erők Madero vezetésével megdöntik Diaz elnök uralmát. Agrárforradalom bontakozik ki, amelyet munkássztrájkok kísérnek. AZ USA intervenciót hajt végre, ami azonban végeredményben kudarccal végződik. 1917-ben Mexikó demokratikus alkotmányt fogad el. A földkérdés, s ezzel együtt az ország gazdasági modernizálása nem oldódik meg.

július 1. A német Panther nevű cirkáló megjelenik Agadir kikötőjében, ami kiváltja a második marokkói válságot. A cirkáló megjelenését franciaellenes felkelés előzte meg, s így a cirkáló tüntetése részben a német tiltakozást, részben a marokkói német igény bejelentését szimbolizálja. A feszültség légkörében zajló nemzetközi tárgyalások során
Németország ismét kudarcot vall, mert a brit diplomácia Franciaország oldalára áll. A német kormány végül elismeri a marokkói francia uralmat.

augusztus Portugáliában életbe lép az új liberális köztársasági alkotmány.

szeptember 14. Merénylet Sztolipin ellen; 18-án a miniszter meghal.

szeptember 29---1912. október 18. Olasz-török háború az olasz nagytőke gyarmati követelései miatt. A lausanne-i békében Törökország elveszti utolsó afrikai birtokait, s elismeri Tripolisz és Kirenaika (ma Líbia) olasz fennhatóságát. Olaszország a hármas szövetség fenntartása mellett mindjobban közeledik az antanthoz. Részben mert az Angliától való eltávolodás flotta költségeit nem tudná fedezni, részben mert Franciaország és Oroszország bizonyos megértést tanúsít gyarmati igényeivel szemben. ( 1952. január 1.)

október 26. Kínában a Szun Jat-szen vezette polgári demokratikus forradalom eredményeként proklamálják a köztársaságot, December 29-én Szun Jat-szent, aki messzemenő gazdasági reformpolitikát képvisel, köztársasági elnökké választják. 1912-ben megalakul a polgári demokratikus Kuomintang. (-1913. október 6.)

november A cárizmus intervenciót hajt végre Perzsiában. Fegyveres beavatkozása véget vet a demokratizálásnak, a reakció a forradalmi erők fölébe kerül.

1912.---- január 18-30. Az orosz szociáldemokraták baloldali szárnyának prágai kongresszusán létrejön a bolsevik párt. Vezetője Lenin. (- 1903. július 30-augusztus 23.)

április 4. (április 17.) A lénai sortűz. A lénai aranymező sztrájkoló munkásai tüntetést rendeznek. A kivezényelt katonaság sortüzének 250 halálos áldozata van.

április 22. (május 5.) Megjelenik a legális bolsevik napilap, a Pravda első száma.

május 23. Budapesten a rendőrség szétveri az általános választójog bevezetéséért tüntető tömeget. A rendőri brutalitásnak halálos áldozata is van. Az esemény a "vérvörös csütörtök" elnevezést kapja a magyar munkásmozgalomban.

október-1913. május Az első Balkán-háború. Bulgária és Szerbia egyezséget köt Törökország balkáni uralmának teljes megszüntetésére. A szövetséghez Görögország és Montenegro is csatlakozik. A négy ország októberben hadműveletet kezd az Albániában és Macedóniában állomásozó török hadak ellen, és gyors győzelmet arat. (- 1912. december 3.)

november Angol-francia egyezmény a flották elhelyezésérőt. A Szuezi-csatorna őrzését az angol flotta vállalja, a francia flottát a Csatorna­övezetből teljes egészében a Földközi-tengerre vonják vissza.

november 24-25. A II. Internacionálé bázeli kongresszusa állást foglal a militarizmus és a háború ellen.

december 3. Fegyverszünettel felfüggesztik a balkáni harcokat, mivel azonban Bulgária az elért eredményekkel elégedetlen, a háború kiújul. (--1913 május 30.)

1913. március 4. Hivatalba lép Wilson amerikai elnök, ( --1921. március 4.)

május 30. A londoni békével véget ér az első Balkán-háború. Megszünteti Törökország európai hatalmát (Enosz- Midye vonal a nyugati határ), létrehozza a független Albániát, Macedónia java részét Bulgáriának juttatja. Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik. Ebbe a többi állam nem tud belenyugodni.

június--augusztus A második Balkán-háború. Macedónia felosztása miatt robban ki. Szerbia, Görögország és Románia együttesen meg­ támadja Bulgáriát, majd csatlakozik hozzájuk a nemrég megvert Törökország.


augusztus l0, A második Balkán-háborút lezáró bukaresti béke Bulgáriát megfosztja a május 30-i békében szerzett területek nagy részétől: Dobrudzsa Romániáé, a macedón területek egy része Szerbiáé lesz. Törökország megkapja Drinápolyt, Görögország Macedónia egy sávját Szalonikivel együtt. A béke elismeri, hogy Kréta Görögországhoz tartozik, s megerősíti Albánia függetlenségét. A béke feltételeiben nemcsak a helyi erőviszonyok, hanem a nagyhatalmak, s főként Anglia és Németország diplomáciai beavatkozása is kifejezésre jut. Szerbia katonailag megerősödik.

október 6. Miután Jüan Si-kaj leverte a kínai forradalmi erőket, megválasztatja magát köztársasági elnöknek. Jüan szembefordul a Kuomintanggal, és diktatórikus kormányzást vezet be. Ennek ellenére a központi hatalom meggyengül, az ország tartományi katonai klikkek uralma alá kerül.

1914 Megnyílik a Panama-csatorna.

június 28. Az Ifjú Bosznia szervezetéhez tartozó boszniai szerb diák Gavrilo Princip meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. A trónörökös terve, hogy a dualista monarchiát föderális, trialista állammá alakítsa át, ellentétben állt a szerb nacionalista törekvésekkel. Az Ifjú Bosznia mögött a Fehér Kéz nevű szerb titkos társaság áll. A bécsi katonai és nacionalista politikai csoportok a merényletet jó alkalomnak tartják Szerbia katonai lerohanására. Rövid habozás után a német kormányzat háborúra biztatja a Monarchiát, abban a reményben, hogy a nagyhatalmak, s talán az 1904- 1905-ös háborúban gyengének mutatkozott Oroszország is, semleges marad. Az utóbbi ország esetleges beavatkozása sem riasztja el azonban Németországot, mert a német vezető csoportok a háborút Oroszországgal mindenképpen elkerülhetetlennek vélik. A Monarchia vezető körei kezdetben haboznak, különösen mivel a német álláspont végleges kialakulása előtt a magyar miniszterelnök, Tisza István ellenzi a háborús fellépést.

július 5. Németország támogatást ígér a Monarchiának.

július 20-30. Poincaré francia köztársasági elnök látogatást tesz Szent-Pétervárott.

július 23. A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához. Követeli bűnrészességének elismerését, a "nagyszerb" propaganda megszüntetését és a Monarchia szerveinek bevonását a nyomozásba.

július 24-25. Részleges mozgósítás Oroszországban.

július 25. Oroszország segítséget ígér Szerbiának, amely mozgósít, de válaszjegyzékével alapot nyújt a tárgyalásra. Ugyanezen a napon részleges mozgósítást rendelnek el a Monarchiában.

július 26. Angol javaslat négyhatalmi konferencia összehívására a konfliktus rendezése érdekében, amit Németország másnap elutasít.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #9 ) 2013-03-17 11:24:49
Privát üzenet
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

AZ 1914-ES HÁBORÚS ÉV

Július 28. Miután kijelenti, hogy Szerbiával szemben nincsenek területi igényei (27-én), az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. A német kormány megkésve - fellép az Oroszországgal való tárgyalás mellett.

Július 29. II. Miklós felfüggeszti az általános mozgósítási parancsot a II. Vilmostól kapott távirat hatására. Négy katonai körletet mozgósítanak Ausztria-Magyarország ellen.

Július 30. Párizsban meggyilkolják Jaurest, a háborút ellenző szocialista politikust.

Július 30-ról 31-re virradó éjjel Moltke vezérkari főnök és Falkenhayn porosz hadügyminiszter meggyőzi Bethmann-Hollweg kancellárt arról, hogy Németországnak gyorsan be kell avatkoznia a háborúba katonai tervének megvalósítása és a kétfrontos háború elkerülése érdekében.

Július 30-31. Általános mozgósítás Oroszországban.

Július 31. Moltke távirata a császár és a kancellár tudta nélkül Bécsbe a német mozgósítás elrendeléséről.

Július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában.

Július 31. A "fenyegető háborús veszély" állapotának kihirdetése Németországban. Német ultimátum Franciaországnak választ kérve arra, hogy orosz-német háború esetén semleges marad-e. Német ultimátum Oroszországnak. amelyben a német kormánya háborús intézkedések leállítását követeli.

Augusztus 1. Francia és német mozgósítás. Német hadüzenet Oroszországnak. A francia kormány megígéri Oroszországnak a fegyveres támogatást.

Augusztus 2. Török-német szövetség. Német jegyzék Belgiumnak, követelve az átvonulás engedélyezését. A német csapatok benyomulnak Luxemburgba.

Augusztus 3. Német behatolás a semleges Belgiumba. Németország hadat üzen Franciaországnak.

Augusztus 4. Anglia hadüzenete Németországnak; hivatkozási alapja a belga semlegesség megsértése. Belgium is hadat üzen, majd augusztus 6-án a Monarchia Oroszországnak és Szerbia Németországnak, augusztus 11-12-én Anglia és Franciaország a Monarchiának, augusztus 23-án pedig Japán Németországnak.

Augusztus 5. A törökök lezárják a tengerszorosokat.

Augusztus 26-29. A német-orosz fronton a német csapatok, amelyek kezdetben visszavonultak a Kelet-Poroszországba behatoló orosz egységek elől, ellentámadást hajtanak végre és Hindenburg parancsnoksága alatt a nyemani csatában megsemmisítik az orosz haderőt.

Augusztus 27. A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.

Augusztus vége-szeptember eleje A németek az eredeti stratégiai terv szerint áthatolnak Luxemburgon és Belgiumon, majd benyomulnak Franciaországba a Marne folyó vonaláig.

Szeptember 5. Aláírják a londoni szerződést, amely Angliát, Franciaországot és Oroszországot kötelezi a különbékétől való tartózkodásra.

Szeptember 5-10. A marne-i csata az erélyes francia ellentámadás következtében (Joffre tábornok parancsnokságával) azzal végződik, hogy a német állásokat visszavonják az Aisne folyó mögé. Ezt követően Moltke megválik a vezérkari főnöki beosztástói ; utóda Falkenhayn.

Szeptember 6-15. Súlyos orosz vereség a Mazuri tavaknál a német erőkkel szemben. A Monarchia haderejével szemben viszont az oroszok eredményesebbek, elfoglalják Kelet-Galíciát, és elérik a Kárpátok vonalát, ahol állóháború alakul ki.

Október-november A németek megpróbálnak kijutni a csatornához, megkezdődik az ún. versenyfutás a tengerhez, ennek kudarca után a front megmerevedik, és állóháború alakul ki. Hasonlóvá válik az év végén a helyzet a keleti fronton is.

Október 29. Törökország hadba lép a központi hatalmak oldalán. Ez javítja a Monarchia helyzetét a Balkánon, ahol az augusztusban kezdett támadással nem sikerült gyors sikert elérnie.

November 2-5. Oroszország, Anglia és Franciaország hadat üzen Törökországnak.

AZ 1915-ÖS HÁBORÚS ÉV

Január Japán előterjeszti Kínával szemben ,,21 követelését"; döntő befolyáshoz jut Észak-Mandzsúriában.

Február Elkezdődik a harc a tengerszorosokért, amelynek során az angolok és franciák átmenetileg megszállják Gallipolit.

Február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Német sikerrel zárul, Kelet-Poroszország teljes egészében német ellenőrzés alá kerül.

Május 1-3. A központi hatalmak erői áttörik az orosz frontot Gorlice és Tarnow körzetében, s elfoglalják Lernberget (Lwów, Lvov) Przernyslt, Vilnát (Vilnius). A frontot 360 kilométerrel keletre tolják.

Május 7. A németek elsüllyesztik a Lusitania nevű amerikai személyszállító hajót, fedélzetén 124 amerikai állampolgárral. Az Egyesült Államok elégtételt követel,

Május 23. Az előzetesen kötött londoni titkos szerződés alapján, amelyben Anglia és Franciaország messzemenő ígéreteket tett az olasz kormánynak, Olaszország az antant oldalán be lép a háborúba: hadat üzen a Monarchiának. 24-én megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat
Németországgal, augusztus 20-án hadat üzen Törökországnak.

Június 15. Az olasz fronton elkezdődik az isonzói csata.

Július 1. A központi hatalmak új offenzívát kezdeményeznek a keleti fronton, elfoglalják a lengyel területeket, a Baltikum nagy részét, a tervezett döntést azonban Oroszországgal szemben nem tudják ki­ erőszakolni. A katonai kudarcok miatt a cár Nyikolaj Nyikolajevics
nagyherceget elmozdítja főparancsnoki tisztéből. és a katonai irányítást maga veszi át.

Szeptember 5-8. Az európai szociáldemokrata mozgalom baloldali vezetői a svájci Zimmerwaldban konferenciát tartanak, amely határozatot fogad el a háború elleni harcról. Elkezdődik az új forradalmi baloldal nemzetközi egységének kialakítása. Lenin meghirdeti a háború polgárháborúvá való átalakításának gondolatát.

Szeptember 6. Bulgária szövetségre lép Németországgal és Törökországgal.

Október 5. Antant haderők szállnak partra a görögországi Szalonikiben.

Október 9. A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba. Ezt követően elfoglalják egész Szerbiát, Montenegrót és Albániát. A szerb hadsereg összeomlik, maradványait francia-angol segítséggel Korfu szigetére szállítják.

Október 14. Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.

December 6-8. Az antanthatalmak képviselőinek konferenciája Chantillyben. A nyugati fronton az év folyamán vívott súlyos harcok Champagne-ban, majd Belgiumban az Ypernnél, azután Lille és Arras körzetében, ismét a Champagne-ban, végül La Bassée és Arras körzetében, egyik helyen sem hoztak döntést. A konferencián az antanthatalmak elhatározzák, hogy a következő év folyamán általános offenzívát indítanak. - A német vezérkari főnök, Falkenhayn szándéka viszont az, hogy a hadműveletek központját (Hindenburg keleti stratégiai tervével szemben) nyugatra helyezi át.

AZ 1916-0S HÁBORÚS ÉV

Február 21-december 16. A verduni csata. Az év tavaszán részleges német sikerre vezet, Verdun azonban a franciák kezén marad, a nyár folyamán a német kezdeményezés megszűnik. Szeptemberben a franciák kezdenek ellentámadást, s pozícióikat fokozatosan megszilárdítják. A csata össz-vesztesége közel 1 millió fő.

Április 22-30. Dublini felkelés. A felkelést az ír szabadságharcos Sinn Fein szervezet vezeti. Az angolok leverik és kegyetlenül megtorolják a, felkelést; több vezetőjét (köztük Casementet) kivégzik.

Április 24-30. A baloldali szocialisták második nemzetközi összejövetele Kienthalban (Svájc).

Május Angliában bevezetik az általános hadkötelezettséget.

Május 31. Tengeri csata a Skagerrak-szorosnál (Jütland). Az angol flotta vesztesége felülmúlja a németét, Németország azonban célját, az angol blokád áttörését nem éri el.
Június 4. A keleti fronton megindul a Bruszilov orosz tábornok által vezetett első nagy offenzíva. Eredményeként az oroszok Volhiniában, Lucknál áttörik az osztrák-magyar frontot; a német parancsnokság kénytelen e frontra német erőket vezényel ni.

Június 24-november 26. Anyagcsata a nyugati fronton a Somme folyónál. Július l-től a kezdeményezést az antantcsapatok szerzik meg, a német frontvonalat azonban csak nagyon kevéssel tudják visszaszorítani. A veszteségek mintegy 1 millió halottra és sebesültre rúgnak.

Decemberben Nivelle tábornokot nevezik ki francia főparancsnokká. Augusztus Újból fellángolnak a harcok az Isonzo folyónál.

Augusztus 17. A tetű antanthatalmak megkötik a mocskos tetves nyüstyű Romániával a bukaresti titkos szerződést, s ebben neki ígérik Bukovinát, a Bánátot, valamint Magyarország keleti részét a Vásárosnamény-Debrecen-Szeged vonalig.

Augusztus 27. Románia az antant oldalán hadba lép. A központi hatalmak erői benyomulnak az országba, területének jelentős részét elfoglalják, és december 6-án bevonulnak Bukarestbe. Az udvar és a kormány Iasiba teszi át székhelyét.

Augusztus 29. II. Vilmos leváltja Falkenhaynt, utóda Hindenburg; vezérkari főnök Ludendorff. A német legfelső had vezetés csaknem diktatórikus hatalomra tesz szert, és a gyenge politikai vezetéssel szemben fenntartja az irreális német hadicélt: a győzelem kicsikarását. Egyelőre kezére játszik, hogy Bruszilov második és harmadik offenzívája szeptemberben, ill. szeptember-decemberben nem jár sikerrel.

November 5. Proklamálják a független lengyel királyság megalakulását, amely azonban továbbra is német közigazgatás alatt marad. - A cár ezt követően a birodalmához tartozó lengyel területeknek belső autonómiát helyez kilátásba.

November 21. Meghal Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király. I. Károly (IV. Károly néven magyar király) lép a trónra. Károly szeretné elérni a béke mielőbbi megkötését.

December 7. Angliában a koalíciós kormány élére Lloyd George kerül. A háborús sikerek ésszerű, a jövőre nézve biztonságos kihasználásának álláspontjára helyezkedik.

December 12. A központi hatalmak a még számukra viszonylag kedvező helyzet kihasználása érdekében általános értelmű békeajánlatot tesznek. Wilson amerikai elnök kérdést intéz a hadviselő államokhoz háborús céljaikat illetően. A német kormány elzárkózik ez elől, és csak egy konferencia összehívását sürgeti. Az antanthatalmak a béke ajánlatot elutasítják (december 30.), Wilson pedig a korlátlan német tengeralattjáró-háború megkezdése miatt felhagy közvetítő kísérleteivel. .


AZ 1917-ES HÁBORÚS ÉV

Január 31. Németország Anglia alapvető meggyengítését tűzve ki célul, bejelenti a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Ez a provokáció gyökere változást idéz elő az USA politikai köreinek hangulatában. Az USA az Angliával hagyományosan fennálló kapcsolatainak és általános érdekeinek megfelelően a háború kezdete óta az antantnak kedvező semlegességi politikát folytatott. Viszonya a központi hatalmakkal a Lusitania, majd 1916 áprilisában a Sussex nevű amerikai hajó elsüllyesztése miatt jelentősen megromlott. A tengeralattjáró-háború kiterjesztése alkalmat ad Wilson elnöknek arra, hogy a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal megszakítsa, és előkészítse az USA hadba lépését. A tengeralattjáró-háború súlyos veszteségeket okoz Angliának, de a németek által kitűzött célját, Anglia tengeri uralmának megtörését nem éri el.

Január-február Gazdasági és politikai sztrájkok, tömegtüntetések Oroszországban. A háború erőpróbája mindjobban elmélyíti a cári rendszer válságát. A monarchista és a polgári körök elégedetlenek a katonai kudarcok, az udvarnál folyó intrikák és a paraszti származású Raszputyin befolyása (l916-ban megölik) miatt; a pauperizált parasztokat elkeseríti a hosszú frontszolgálat, a munkásokat az utcára kergeti az éhezés. A birodalom valamennyi osztálya, rétege, nemzete változást kíván; határozott forradalmi elgondolásokkal és megvalósításukra alkalmas szervezettel azonban csak a marxista elveket valló bolsevik csoport rendelkezik.

Február A franciaországi német frontot Arras és Soissons között visszavonják.

Február-március I. Károly császár sógora, Sixtus Bourbon herceg közvetítésével béketapogatózásba kezd. Kísérlete megakad, többek között azért, mert az olasz követelések teljesítése elől a császár elzárkózik. A Monarchia válsága és kimerültsége azonban nyilvánvalóvá válik.

Március 10-11. (február 25 -26. ) Pétervárott általános politikai sztrájk tör ki, amely felkelésbe csap át.

Március 12. (február 27.) A Pétervárott állomásozó csapatok egy része a felkelők oldalára áll; a cárizmus sorsa megpecsételődik, győz a polgári demokratikus forradalom.

Március 15. (március 2.) Lvov herceg vezetésével megalakul Oroszországban az első ideiglenes polgári kormány.

Március 15. Lemond II. Miklós cár, utóda, Mihály másnap szintén aláírja lemondását. Oroszország polgári köztársasággá alakul. Ugyanakkor azonban elkezdődik a munkások és katonák szovjetjeinek alakulása. A szovjetek a burzsoá hatalommal szemben egy másik hatalmat fejeznek ki; elkezdődik az ún. kettős hatalom korszaka. Az ideiglenes kormány proklamálja a polgári szabadságjogokat, kilátásba helyezi (novemberre) az alkotmányozó gyűlés összehívását. Helyreállítja a finn alkotmányt, Finnország önállóságát azonban nem ismeri el, és fellép az ukrán nemzeti törekvések ellen. Ukrajnában áprilisban megalakul az Ukrán Központi Rada.

Április 6. Az Amerikai Egyesült Államok hadba lép. Példáját a legtöbb amerikai állam követi. Megkezdődik a nagyméretű amerikai anyagszállítás és mintegy 2 millió amerikai katona átszállítása az európai kontinensre.

Április 9-11. Szakadás a német szociáldemokráciában . A baloldal, amelyhez hozzátartozik az ún. spartakista szélsőbal is, létrehozza a Németországi Független Szociáldemokrata Pártot.

Április 16. (április 3.) a retkes zsidó kalandor Lenin külföldi emigrációjából hazatér Pétervárra, majd másnap, a bolsevikok gyűlésén ismerteti ún. áprilisi téziseit. Ezek lényege, hogy a hatalmat a szovjetek kezébe kell juttatni, biztosítva ezzel, hogy a forradalom polgári szakaszából átlendüljön a proletár szakaszba, s hogy így békés úton kivívják a proletariátus diktatúráját.

Április-május Az antantoffenzíva megakad Arrasnál, a Champagne­ban és az Aisne folyónál.

Május - Egyes szociáldemokrata pártok nemzetközi összejövetelt rendeznek Stockholmban, s az annexió nélküli béke megkötése mellett foglalnak állást.

Május 1. (április 18.) Az orosz ideiglenes kormány ígéretet tesz az antantnak a háború folytatására. Tiltakozó tüntetésekre kerül sor, amelyek hatására a kormányt koalíciós alapon átalakítják.

Május 15. A francia főparancsnokságot Pétain tábornokra ruházzák, a vezérkari főnöki tiszt Foch tábornokra száll.

Június Oroszországban megalakítják a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságát, amely saját kebeléből elnök éget választ. Ennek mintájára több orosz városban kezd kialakulni a szovjetek szervezeti rendje.

Június 29. Görögország az antant oldalán belép a háborúba.

Július 1. (június 18) Kerenszkij hadügyminiszter elrendeli az orosz támadást, az ún. Kerenszkij-offenzívát, amely néhány nap alatt összeomlik.

Július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. A küldöttek többsége az eszerek (szociálforradalmárok paraszti-kispolgári párt ja) és a mensevikek közül kerül ki. A tömegek irányítása azonban már a bolsevikok kezébe kerül; ők szervezik az orosz offenzíva elleni tüntetéseket.

Július 13. Vilmos császár elbocsátja Bethmann-Hollweg kancellárt. A kormányválságot nem sikerül megoldani, a kancellárok ezt követően sűrűn váltják egymást.

Július 17-18. (július 4-5.) Pétervárott mintegy 500000 főnyi tömeg tüntet az ideiglenes kormány háborús politikája ellen. A tüntetés a karhatalom fellépésére fegyveres felkelésbe csap át. A felkelés leverésével megszűnik a kettős hatalom, s eltűnik a proletárdiktatúra békés elérésének lehetősége. Lenin Finnországba menekül.

Július 19. A Reichstag többségi pártjai - a szociáldemokraták, a Centrum és a Néppárt - határozatot fogadnak el az ún. megegyezéses békéről, majd politikai harcot kezdenek az annexió követelése mellett kitartó csoportok ellen.

Július 30. (július 17.) Oroszországban az új ideiglenes kormányt Kerenszkij volt tengerészeti és hadügyminiszter alakítja meg. Az eszer párt vezetőjeként a burzsoáziát és a birtokosság egy részét képviseli. A hadsereg főparancsnokává Kornyilovot nevezi ki. Megkísérli a forradalmi csoportok elszigetelését, a hadseregben a rend helyreállítását. Augusztus A júliusi offenzíva összeomlása után a németek a keleti fronton támadásba mennek át, Tarnopolnál áttörik az orosz frontot, majd elfoglalják Bukovinát és Kelet-Galíciát.

Augusztus 1. XV. Benedek pápa felhívással fordul a hadviselő államokhoz egyezményes béke megkötése érdekében. A pápa célja e kísérlettel mindenekelőtt a katolikus Habsburg-dinasztia támogatása. Javaslatát egyik hadviselő fél sem fogadja el.

Augusztus 8. (július 26.) Elkezdődik Pétervárott a bolsevikok VI. illegális kongresszusa. Állást foglal a szocialista forradalom lehetősége mellett, és gazdasági programot fogad el.

Szeptember 7-12. (augusztus 25-30.) Kornyilov tábornok Pétervár ellen vonul, de a kormány erői a támadást visszaverik, Kornyilovot és Gyenyikin tábornokot az ideiglenes kormány letartóztatja.

Szeptember 13. (augusztus 31.) A pétervári szovjetekben bolsevik többség alakul ki. 18-án az ő oldalukra áll a moszkvai szovjet is. Újból napirendre kerül a "Minden hatalmat a szovjeteknek" jelszó.

Szeptember 14. (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánítják. Kerenszkij miniszterelnök a főváros körül csapatokat von össze a forradalmi erők ellen.

Szeptember 25. és 27. (szeptember 12. és 14.) a retkes mocskos zsidó kalandor Lenin a bolsevik párt Központi Bizottságának írt két levelében kifejti a fegyveres felkelés mielőbbi végrehajtásának szükségességét.

Október 20. (október 7.) A retkes mocskos zsidó kalandor Lenin illegálisan visszatér Pétervárra, S a párt vezetőivel folytatott megbeszélések és viták (október 23. és 29.) után sikerül elfogadtatnia a felkelés időpontjának azonnali kitűzését. Megkezdődik a felkelés intenzív előkészítése. Mivel a kormány a tervekről tudomást szerez, a felkelés kirobbantásának időpontját a bolsevikok előbbre hozzák.

Október 24-november 3. A Monarchia csapatai német támogatással az Isonzónál áttörik az olasz frontot. A legjelentősebb csata Caporettónál zajlik le október 24-én. Az új frontvonal a Piave mentén alakul ki.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #8 ) 2013-03-17 11:24:16
Privát üzenet
A LEGÚJAB:B KOR

AZ OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A HÁBORÚ BEFEJEZÉSE

November 6. (október 24.) Pétervárott kezdetét veszi a felkelés. A felfegyverzett munkásosztagok elkezdik a hivatalok, pályaudvarok, a posta megszállását. A stratégiailag rendkívül fontos Péter-Pál­-erőd garnizonja átáll a forradalmárokhoz. A forradalmi egységek megszálljak a városba bevezető útvonalakat. A Vörös Gárda osztagai még ezen a napon körülzárják a Téli Palotát. Lenin az éjszaka folyamán a már megszállt Szmolnijba megy, s a forradalom további lépéseit innen irányítja.

November 7. (október 25.) Hajnalban a felkelők kezére kerül az Állami Bank és a telefonközpont. Kerenszkij a reggeli órákban elmenekül. A forradalmárok a Téli Palotában rekedt minisztereket felszólítják a megadásra. Miután ők az ultimátumot elutasítják, estefelé az Auróra cirkáló lövései jelt adnak a palota elleni ostrom megkezdésére. November 8-án hajnalra az egész épület a forradalmárok felügyelete alá kerül. A minisztereket letartóztatják. Győz a proletárforradalom. Még november 7-én az esti órákban összeül a Szovjetek Második Összoroszországi Kongresszusa. Kimondja, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át; dekrétumot bocsát ki az azonnali, annexiómentes béke aláírásáról, valamint arról, hogy a földet köztulajdonba veszik, és a parasztok rendelkezésére bocsátják. Megalakul a Népbiztosok Tanácsa, az első szovjet kormány. Ez a forradalmi rendelkezések egész sorát hozza: bevezeti a 8 órás munkaidőt, elismeri a volt birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát, elismeri Finnország függetlenségét, az üzemekben bevezeti a munkásellenőrzést, majd a munkásigazgatást stb.

November 15. (november 2.) A forradalmárok átveszik a hatalmat Moszkvában.

November 16. Franciaországban (a rohadék Clemenceau) alakít kormányt.

December A Népbiztosok Tanácsa elkezdi az államosításokat, bevezeti a polgári házasságot, elválasztja az egyházat az államtól.

December 3. (november 20.) Breszt-Litovszkban elkezdődnek a béketárgyalások a szovjet delegáció és a központi hatalmak képviselői között.

December 20. (december 7.) Az ellenforradalom elleni harc céljaira létrejön az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (VCSK, a közhasználatban Cseka).

AZ 1918-AS HÁBORÚS ÉV

Január Ukrajnában felülkerekednek a forradalmi erők, a Központi Rada elmenekül. A breszt-litovszki tárgyalások viszont nem vezetnek eredményre. A súlyos feltételeken vita támad a bolsevik vezetőségben. Lenin álláspontjával szemben, aki a feltételek elfogadása mellett van, Trockij elutasítja a béke aláírását. A németek elismerik az Ukrán Radát. Román csapatok elfoglalják Besszarábiát,

Január 8. Wilson amerikai elnök meghirdeti 14 pontját, az Amerikai Egyesült Államok békeelgondolását. Meghirdeti a tengerek és a kereskedelem szabadságát, elveti a titkos diplomáciát, kilátásba helyezi a gyarmati rendszer átszervezését, s a béke fenntartása érdekében létre akarja hozni a Nemzetek Szövetségét. A határok tekintetében a megszállt területek kiürítését, Elzász és Lotaringia Franciaországnak való visszaadását javasolja, s kilátásba helyez bizonyos kedvezményeket Olaszország és Szerbia javára. A nemzetek önrendelkezési joga alapján biztosítani kívánja az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődését, és szót emel a független Lengyelország helyreállítása mellett. Wilson elképzeléseit az európai antanthatalmak csak egy későbbi interpretációs vita után fogadják el.

Február 14. Szovjet-Oroszországban bevezetik a Gergely-naptárt.

Február 8. A német hadsereg offenzívát indít keleten a Baltikumtól a Fekete-tengerig. Ukrajna megszállását megkönnyíti számukra a Radával kötött megállapodás. .

Február 21. A Népbiztosok Tanácsa felhívást intéz az egész néphez, hogy keljen fel a szocialista haza védelmére.

Február 23. Pszkov és Naiva térségében a Vörös Hadsereg egységei feltartóztatják a német előrenyomulást.


1911 március

Március Változások a Népbiztosok Tanácsában. Csicserin az új külügyi, Trockij a hadügyi népbiztos. Folytatódik a Vörös Hadsereg szervezése, fegyelmének megszilárdítása; a tisztikarba beépítik a volt cári hadsereg együttműködésre kész tagjait.

Március 3. Aláírják a breszt-litovszki békét. Szovjet-Oroszország lemond a Baltikumról, Belorussziáról és Ukrajna egy részéről; összesen mintegy egymillió négyzetkilométer területről. Ez egyúttal az akkoriban az orosz birodalomban kitermelt szén és vasérc kb. egyharmadának elvesztését is jelenti. Elsősorban a szovjet területek beszűkülése teszi szükségessé, hogy a fővárost Pétervárról Moszkvába helyezzék át. A béke aláírásával a szovjet hatalom lélegzetvételnyi szünethez jut. A németek viszont Finnországban kezdenek hadműveleteket, s jelentős részét megszállják. Finnországban partizánharc kezdődik a németek ellen.

Március 6-8. A bolsevikok VII. kongresszusa. Jóváhagyja a béke aláírását, s felveszi az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt nevet.

Március 21. Elkezdődik a németek nagy offenzívája a Somme folyónál, amely július közepéig váltakozó központokkal (Arras, Ypern, Soissons és Reims között, Noyon-nál, a Marne folyó .mentén és Champagne-ban) döntő eredmény nélkül folyik.

Május 8. A román kormány aláírja a központi hatalmakkal a bukaresti békeszerződést; Bulgária visszakapja Dobrudzsát .. A különbéke jogilag érvényteleníti a bukaresti titkos szerződést,

Április 14. Foch marsall a szövetséges főparancsnok.

Július 18. A nyugati fronton az antant ellentámadást indít.

Augusztus 8. A német hadsereg "fekete napja". Az angolok Amiensnél mélyen betörnek a német állásokba. Ettől kezdve a német hadsereget fokozatosan visszavonják.

Szeptember 15. Megindul a francia és a szerb erők támadása a Balkánon.

Szeptember 29. A bolgár kormány bejelenti a kapitulációt.

Szeptember 30. Aláírják a bolgár fegyverszünetet.

Október 3. Németországban Miksa badeni herceg alakít kormányt.

Október 3-4. A Monarchia, Németország és Törökország kormánya bejelenti, hogy kész tárgyalást kezdeni a fegyverszünetről.

Október 6. A német kormány fegyverszüneti kérelmével Wilson elnökhöz fordul.

Október 6. Zágrábban megalakul a Délszláv Államok Nemzeti Bizottsága.

Október 18. Wilson a Monarchia fegyverszüneti kérelmére válaszolva kijelenti, hogy a birodalomnak nemzetiségeivel kell tárgyalnia.

Október 21. Bécsben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Kimondja Ausztria elszakadását a birodalom többi részétől, ún. "ajánlást" fogad el Ausztria Németországhoz való csatlakozásáról,

Október 24. Az olasz haderő támadást indít, a Monarchia erői felbomlanak, s rendezetlenül özönlenek hazafelé.

Október 25. Magyarországon Károlyi Mihály vezetésével megalakul három baloldali párt (a Károlyi-féle függetlenségi, a szociáldemokrata és a Jászi Oszkár vezette radikális párt) képviselőiből a Nemzeti Tanács. Feladatául az ország függetlenségének megteremtését, a béke megkötését és a sürgető reformok - választójog, földreform, nemzetiségi jogok elismerése - végrehajtását tűzi ki.

Október 26. Vilmos császár Ludendorff helyére Groener tábornokot nevezi ki.

Október 27. Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyverszünetet kér.

Október 28. A cseh Nemzeti Bizottság bejelenti a cseh tartományok elszakadását a Monarchiától, és a független cseh állam megalakulását. E lépést részben a hazai nemzeti függetlenségi mozgalom előzetes szervezkedése, részben az emigrációban Masaryk és Benes által létre­ hozott csehszlovák Nemzeti Bizottság tevékenysége készítette elő. A döntő lökést az október 14-én kirobbant általános sztrájk szolgáltatja.

Október 28. IV. Károly király az általános várakozással ellentétben Károlyi Mihályt nem nevezi ki magyar miniszterelnöknek. Budapesten tüntetést szerveznek, a tüntetők a Lánchídnál tűzharcba bocsátkoznak a karhatalommal.

Október 29. Hadik János kap megbízást a magyar kormány megalakítására.

Október 29. A Zágrábban összehívott nemzetgyűlés proklamálja Horvátország elszakadását a Monarchiától. A Monarchia kormányszervei az elszakadást elismerik, és az osztrák flottát átadják a horvát államnak.

Október 30. Törökország aláírja a fegyverszünetet.

Október 30. Renner vezetésével megalakul az ideiglenes osztrák kormány. A kormánykoalícióban és Bécs város vezetésében a szociáldemokrata párt nagy befolyáshoz jut.

Október 30. A martini (Turócszentmárton) szlovák gyűlés kimondja Szlovákia elszakadását Magyarországtól és a Monarchiától, s csatlakozik a cseh államhoz. Befejeződik Csehszlovákia mint önálló állam elvi deklarálása.

Október 30-31. A Hadik-kormány kinevezésére válaszul Budapesten tüntetés kezdődik, ami az éjszaka folyamán felkelésbe megy át. A Nemzeti Tanácsot támogató felkelők elfoglalják a középületeket, s elfogják a város katonai parancsnokát. 31-én a kora reggeli órákban hatalmas tömeg ünnepel az utcákon. A katonák a sapkarózsa helyébe, a civilek a kabát gomblyukába őszi rózsát tűznek, megteremtve így a forradalom szimbólumát (őszi rózsás forradalom). A király Károlyit kinevezi miniszterelnöknek; az új kormány proklamálja az ország függetlenségét. A tüntető tömeg az önálló magyar köztársaság kikiáltását követeli.

November 3. A németországi Kielben matrózlázadás tör ki; 4-én átterjed a városra.

November 3. Weber tábornok a Monarchia képviseletében a Padova melletti Villa Giustiban aláírja a fegyverszünetet (4-én lép életbe).

November 8. Foch marsall tárgyalást kezd a német fegyverszüneti delegációval.

November 9. Németországban győz a polgári demokratikus forradalom. A november eleje óta nem szűnő sztrájkok, lázongások, helyi felkelések 9-én Berlinben általános sztrájkban és felkelésben tetőződnek; a forradalmi munkás- és katonaosztagok elfoglalják a város középületeit. A szociáldemokrata és független szociáldemokrata vezetők proklamálják a köztársaság megalakulását. II. Vilmos császár lemond, és Hollandlába menekül. A Spartakus Szövetség nevében Karl Liebknecht ugyancsak november 9-én bejelenti a szocialista köztársaság megalakítását, a másnap megnyíló Munkás- és Katonaküldöttek Tanácsának ülésén létrehozott ideiglenes kormányban (Népmegbízottak Tanácsa) azonban csak a szociáldemokrata és független szociáldemokrata párt képviselői foglalnak helyet. Az ideiglenes kormányt a szociáldemokrata Ebert alakítja meg. Az új kormány elhatárolja magát a forradalmi baloldaltól, és a tanács mozgalmat igyekszik visszaszorítani.

November 11. Erzberger a compiegne-i erdőben aláírja a fegyverszüneti okmányt. 12 óra 55 perckor a nyugati fronton is beáll a fegyvernyugvás. Az első világháború kb. 10 millió főnyi emberveszteséggel véget ér.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #7 ) 2013-03-17 11:23:50
Privát üzenet

ÁLTALÁNOS VÁLSÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

1918-1920 Forradalmi fellendülési szakasz Európában. Az 1918-19l9- ben lezajló polgári demokratikus forradalmakban a közép- és kelet-­európai államokban jelentő munkásbefolyás érvényesül. A munkásosztály több helyen megkísérli saját uralmának megteremtését . 1918 után nemzetközi méretű összecsapására kerül sor. Végül a helyzet úgy szilárdul meg, hogy az ellenforradalmi erők legfontosabb célkitűzésüket, a szovjethatalom megdöntését Oroszországban nem érik el, Európa többi részében azonban ikerül konszolidálniuk a kapitalista gazdasági és politikai rendszert. - A nagyhatalmak közben végrehajtják a háború utáni újrarendezést. A győztesek megalkotják a versailles-i békerendszert, amit a Távol-Keleten kiegészít a washingtoni konferencia. Az új szisztéma a győztesek expanzív törekvéseit szolgálja, s valójában nem csökkenti, hanem növeli, elmélyíti az imperialista ellentéteket.

1918. november .11-12. I. Károly november 11-én első eckartsaui levelében lemond felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap az ideiglenes nemzetgyűlés proklamálja az osztrák köztársa ág megalakítását. Az új köztársaság demokratikus szövetségi alkotmányát 1920- ban dolgozzák ki és fogadják el. A 40 milliós birodalom vezető tartománya, Ausztria 6 és fél milliós önálló országgá alakul.

november 13. Károly király második eckartsaui levelében lemond funkciói gyakorlásáról Magyarországon. A volt császár és király vidéki kastélyában él, majd 1920 márciusában elhagyja az országot, és angol közbenjárással Svájcban telepszik le.

november 13. A magyar k ormány megbízásából Linder Béla tárca nélküli miniszter, a balkáni antant haderők főparancsnokának megbízásából Henrys francia tábornok, valamint Misic vajda, a szerb hadsereg főparancsnoka katonai konvenciót ír alá Belgrádban a padovai fegyverszünet ( 1918. november 3.) Magyarországra való alkalmazásáról. A demarkációs vonal Besztercétől dél felé haladva a Maros folyót követi a Tiszáig, Baja magasságában éri el a Dunát, végül a baranyai háromszöget levágva a Dráva vonalán jut el a volt országhatárig.

november 14. Megnyílik a csehszlovák nemzetgyűlés, amely ideiglenes alkotmányt fogad el. Kramar vezetésével megalakul az ideiglenes kormány; külügyminisztere Benes. Köztársasági elnökké a nemzetgyűlés Masarykot választja, aki decemberben tér vissza Prágába.

november 16. A budapesti országház kupolacsarnokában a Nemzeti Tanács ünnepélyesen bejelenti a magyar köztársaság megalakulását. Kormányfő továbbra is Károlyi, a köztársasági elnöki tisztséget egyelőre nem töltik be.

november 17. Oroszországi volt hadifogoly kommunisták térnek haza Magyarországra. Közöttük van Kun Béla. (Kohn Béla a tetű zsidó)

november 22. A cári, német és osztrák fennhatóság alól felszabadult lengyel területeken helyreálló Lengyelországban Pilsudski lesz a köztársasági elnök. Az első kormányfő Paderewski. Lengyelország államhatárai egyelőre bizonytalanok; nyugaton bandaharcok folynak a németekkel, Kelet-Galíciában (ma a Belorusz SZSZK része) a petljurista ukrán bandákkal (később a bolsevik szovjet erőkkel), az év decemberétől Teschenben (jelenleg megoszlik Csehszlovákia és Lengyelország között Cesky Tésín, illetve Cieszyn néven) csehszlovák csapatokkal.

november 24. Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja. november A brit és a francia flotta lezárja a Fekete-tengert, és ellenőrzés alá veszi a déli szovjet kikötőket. A manőver a dél-oroszországi intervenciós partraszállást készíti elő.

december Finnországban leverik a forradalmi mozgalmat. Mannerheim tábornok mint kormányzó diktatórikus uralmat vezet be.


december Kikiáltják az önálló Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot.

december 1. A szerb király fia, Sándor régensherceg Párizsban proklamálja a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS állam, 1929-től hivatalosan is Jugoszlávia) megalakulását. Az udvar az ezt követő napokban visszatér Belgrádba. Az új állam szerb vezetés alatt álló monarchiaként létesül mint soknemzetiségű ország, a nemzetiségek autonómiája nélkül. Rövidesen kiéleződnek a szerb-horvát ellentétek.

december 1. Az erdélyi Román Nemzeti Bizottság által Alba Tuliára (Gyulafehérvár) összehívott gyűlés kimondja Erdély csatlakozását Romániához,

december 11. Az Ukrán Szovjetkongresszus megválasztja a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságát, vagyis az első ukrán szovjet kormányt.

december 15-16. A román csapatok átlépik Erdélyben a belgrádi konvenció által előirt demarkációs vonalat. Clemenceau december 20-i parancsa után előrenyomulásukat átmenetileg felfüggesztik.


december 16-21. Németországban a tanácsok első kongresszusán a jobboldal eléri a tanácsi szervek jelentőségének csökkentését, amennyiben a kongresszus kimondja, hogy az Alkotmányozó Gyűlés össze­ hívásáig a hatalom a Népmegbízottak Tanácsa kezében összpontosul. A kormány Berlinben leváltja a baloldali szociáldemokrata rendőrfőkapitányt, Eichhornt.

december 18. Megkezdődik a francia-görög intervenciós erők partraszállása Ogyesszában.

december 30-1919. január 1. A német spartakisták, elszakadva a Független Szociáldemokrata Párttól, kongresszusukon létrehozzák a Németországi Kommunista Pártot.

1919. január 5. Berlinben általános sztrájk veszi kezdetét, tiltakozásul Eichhorn rendőrfőnök leváltása ellen. A sztrájk felkelésbe megy át.

január 11. Károlyi Mihályt megválasztják a magyar köztársaság elnökévé. A kormányt Berinkey Dénes alakítja meg. A román csapatok előrenyomulása felújul, ezt Clemenceau újabb, január 28-i parancsa állítja le. A francia vezérkar új demarkációs vonal kijelölésének gondolatával foglalkozik.

január 15. Ellenforradalmi különítményes tisztek meggyilkolják a spartakisták két vezetőjét: Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet.

január 18. Ünnepélyesen megnyílik a párizsi békekonferencia. Az Egyesült Államokat Wilson elnök, Angliát Lloyd George, Francia­ országot Clemenceau, Olaszországot az Orlando miniszterelnök vezette delegáció képviseli. A konferencián súlyos ellentétek merülnek fel a német, a lengyel, az olasz- osztrák- jugoszláv határ ügyében, valamint az ún. "orosz kérdés"-ben. A wilsoni elveket - formai fenntartásuk mellett - lényegében véve félreteszik, a nemzeti önrendelkezésre alapított béke helyett imperialista békét valósítanak meg, amely az esetek többségében figyelmen kívül hagyja a nemzeti etnikai határokat. A Szovjet-Oroszországgal kapcsolat os magatartás kérdésében két fő áramlat alakul ki: az intervenció kiterjesztésének politikája (francia katonai és politikai körök mellett Angliában Churchill és a katonai vezetés egy része szorgalmazza) s a mérsékeltebb, alkalmanként tárgyalásra is hajló irányzat (elsősorban Lloyd George és Wilson képviseli).

február 5. A Vörös Hadsereg felszabadítja Kijevet. Petljura kormánya elmenekül; Ukrajna nagy részén győz a szovjet rendszer. A Vörös Hadsereg dél felé vonul, és bekerítéssel fenyegeti az intervenció Ogyessza környéki bázisát.

február 6. A németországi Weimarban megnyílik az Alkotmányozó Gyűlés. Február 11-én Ebertet köztársasági elnökké választja, a kormányt a szociáldemokrata Scheidemann alakítja meg. - ,A német törvényhozás többségi pártjai ezt követően: Szociáldemokrata Párt, Független Szociáldemokrata Párt, Centrum, Német Demokrata Párt. Ezek alkotják az ún. weimari koalíciót.

február 21. Magyarországon a kormány a jobboldal nyomása alatt letartóztatja a kommunista párt vezetőit. (A jobboldal januárban alakult szervezetei: Magyar Országos Véderő Egyesület
[MOVE] és Ébredő Magyarok Egyesülete [ÉME].) A letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokrata vezetőség egy része között tárgyalások kezdődnek.

március Olaszországban Mussolini kezdeményezésére megalakulnak az első fasciók, amelyek nacionalista talajon politikai és szociális reformokat követelnek.

március Kolcsak ellenforradalmi tábornok az általa Szibériában szervezett fehérgárdista hadsereg élén támadást kezd. Elfoglalja többek között Ufát, s délnyugati irányban továbbnyomul, hogy Szaratov térségében egyesüljön Gyenyikin dél-ukrajnai erőivel.

március 2-7. A III. (Kommunista) Internacionálé, másként a Komintern alakuló kongresszusa Moszkvában. Az 1918-1919 folyamán alakult, ill. alakulóban levő szélsőbaloldali, kommunista tendenciájú pártok, ill. csoportok képviselői részvételével a kongresszus kimondja a megalakulást, elfogadja Lenin téziseit a polgári demokrácia meghaladásáról és a proletárdiktatúráról. A kongresszust megelőzően létesült többek között a finn, a török, az osztrák, a román, a magyar, a jugoszláv párt. Az Internacionálé létrehozása elősegítette a további pártalakulásokat.

március 20. A budapesti antantmisszió vezetője, Vix alezredes átnyújt ja Károlyi Mihálynak a jegyzéket a békekonferencia által kijelölt új demarkációs vonalról. Az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonalat nyugat felé egy 40-50 kilométer széles semleges zóna egészíti ki, amelyet francia erőkkel kívánnak megszállni. Röviddel a jegyzék átnyújtása után a kormány válaszában kijelenti, hogy a követeléseket nem áll módjában teljesíteni. A kormány lemond.

március 21. A március 20-ról 21-re virradó éjszakán a Magyarországi
Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták (mocskos zsidók)megalakítják az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, és proklamálják a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Közzéteszik Károlyi Mihály nyilatkozatát a hatalom átadásáról. A Kormányzótanács államosítja a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket. a vállalatok élére termelési biztosokat állít, államosítja a pénzintézeteket és a bérházakat, lefoglalja a nagy lakásokat, és hozzálát a hajléktalan munkáscsaládok elhelyezéséhez. Köztulaj­donba veszi az oktatási és tanintézeteket, megkezdi a kötelező 8 osztályos oktatási rendszer kiépítését, és ingyenessé teszi az iskolázást. Elkezdődik a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség szervezése. A Kormányzótanács olasz és francia közvetítéssel tudatja az antanthatalmakkal. hogy kész tárgyalások folytatására a béke biztosítása érdekében.

március 25. A békekonferencia Legfelső Tanácsa elhatározza az ogyesszai intervenciós bázis felszámolását. A Gyenyikinnek szánt hadfelszerelés nagy részét átirányítják Romániába. Ezt követően az antant elsősorban Kolcsakot támogatja a bolsevik kormány elleni ellenforradalmi lázadásban.

április 3. A zsidó Kormányzótanács államosít minden közép- és nagybirtokot, állami kezelésbe veszi őket, és elkezdi a köztulajdonon alapuló szövetkezeti gazdálkodás megszervezését.


április 4. Az antant megbízásából Budapestre érkezik Smuts tábornok. Kilátásba helyezi a semleges zóna kelet felé eltolását, a tárgyalás azonban nem vezet eredményre; a magyar kormány ragaszkodik a november 13-i demarkációs vonalhoz. Jóllehet a békekonferencia elhárítja a Magyarország elleni intervenciót, a francia kormány utasítása alapján Franchet d'Espérey, a balkáni erők főparancsnoka koordináló tárgyalásokat folytat a román és a jugoszláv kormánnyal.


április 6. Az intervenciós erőket kivonják Ogyesszából, bevonul a Vörös Hadsereg.

április 7-május 1. Tanácsköztársaság Bajorországban. Á világ harmadik tanácsrendszere kommunista és baloldali szociáldemokrata részvétellel alakul. Rövid fennállása alatt számos szociális intézkedést hoz. Erőit a központi német hadsereg osztagai rés szélsőjobboldali szabadcsapatok törik meg. A tanácskormány május l-én lemond, 2-án a birodalmi kormány katonaságot vonultat be Münchenbe.

április 13. Bécsben Bethlen István gróf vezetésével megalakul a magyar Anti-Bolsevista Comité (ABC). A csoport felveszi az érintkezést az antant Bécsben működő misszióival.

április 13. Az Indiában megélénkült nemzeti küzdelem elfojtása céljából az angolok vérfürdőt rendeznek Amritsarban a békés tüntetők között, akik a vádindoklás nélküli letartóztatást lehetővé tevő ún. Rowlatt-törvények ellen tiltakoznak. Ebben az időben hirdeti meg Gandhi az erőszakmentes engedetlenségi mozgalmat (szatjágraha­mozgalom). (-1920-1922, -1930. március 12.)

április 15-16. A román csapatok támadást kezdenek a magyar-román front teljes hosszában a Magyarországi ellen. A Vörös Hadsereg a harcot egyelőre nem tudja felvenni. A magyar egységek visszavonulnak a Tisza vonaláig.

április 19. Fellázad a France nevű francia hadihajó. Példáját 20-án követi a Jean Bart. A francia kormány kénytelen a fekete-tengeri flottát visszarendelni.

április 27. A csehszlovák csapatok átlépik a magyar határvonalat.

április 29. A békekonferencia elfogadja a Népszövetség alapokmányát. A nemzetközi szervezet feladata a béke megőrzése, aminek biztosítására gazdasági és - nem kötelező jelleggel - katonai intézkedéseket foganatosíthat. A katonai szankciók alkalmazására azonban nem rendelkezik eszközökkel. Tagjai a győztes országok, a veszteseknek egyenként kell a felvételért folyamodniuk. A tagállamok delegációi résztvevői az évenként tartandó Közgyűlésnek, míg a Népszövetség Tanácsát mint állandó tagok, a nagyhatalmak alkotják; a többi országot időszakonként négy választott delegátus képviseli. A nagyhatalmak közül az USA egyáltalán nem lép be a szövetségbe, Németország 1 926-tól 1933-ig, Japán az alakulástói 1933-ig tartozik a tagok közé, míg a Szovjetuniónak csak 1934-ben nyílik módja arra, hogy a Népszövetségbe belépjen.

április 30. A román csapatok elérik a Tisza vonalát.

május 2. A csehszlovák csapatok elfoglalják Miskolcot. Budapesten politikai válság; a tanácsuralom kormányzati szervei többségi határozattal a harc folytatása mellett döntenek.

május 4. Tüntetés Kínában a tervezett békeszerződés ellen, főként amiatt, hogy a santungi volt német koncessziók Japánra szállnak. Kezdetét veszi az ún. "május 4. mozgalom", amely sztrájkokhoz, az eredeti jelszavakon messze túlmenő demokratikus követelésekhez, tüntetésekhez vezet. A kínai kormánya szerződés aláírását elutasítja.

május 5. Aradon a szervezkedő magyar forradalmárok egyik szárnya ellenkormányt létesít gróf Károlyi Gyula vezetésével. A kormány később Szegedre teszi át székhelyét; hadügyminisztere Horthy Miklós, a volt osztrák-magyar flotta admirálisa lesz. Horthy elkezdi az ún. "Nemzeti Hadsereg" megszervezését,. Az ellenkormány felveszi az érintkezést a szegedi és belgrádi antantszervekkel, valamint a bécsi komitéval.

május 6. A Kormányzótanács Stromfeld Aurélt nevezi ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének.

május 9. A Vörös Hadsereg erői a csehszlovák csapatokkal szemben ellentámadásba mennek át.

május 20. Elkezdődik a Vörös Hadsereg győzelmes északi hadjárata; sorra felszabadulnak a csehszlovák csapatok által elfoglalt városok, majd a magyar hadsereg bevonul szlovák területekre is.

Június. Magyarországon a Duna-Tisza közén, majd Budapesten a Ludovika Akadémia tisztjeinek részvételével.

június 7. A békekonferencia jegyzéket intéz a magyar tanácskormányhoz, s követeli az északi előnyomulás megszüntetését, a csapatok visszarendelését az 1918 decemberében kijelölt csehszlovák-magyar határvonalra. Kun Béla válaszában a Tiszántúl román kiürítését kéri.

június 9. A szovjet Vörös Hadsereg erői győzelmet aratnak Kolcsak fehérgárdista hadserege felett, és elfoglalják Ufát. A kolcsakista erőket üldözve a Vörös Hadsereg ezt követően behatol az Ural előhegyeibe.

június 11. A békekonferencia Legfelső Tanácsa megbízásából a külügyminiszterek tanácsa közli Brátianu román miniszterelnökkel, ill. Kramaf csehszlovák miniszterelnökkel és Benes külügyminiszterrel a magyar-román és a csehszlovák-román határt. A csehszlovák képviselők kisebb kiigazításokat kérnek, Brátianu elutasítja a konferencia valamennyi fóruma által elfogadott határt.

június 13. A békekonferencia új jegyzéke Clemenceau aláírásával kilátásba helyezi a román erők visszavonását abban az esetben, ha a Kormányzótanács a magyar egységeket visszarendeli Szlovákiából,

június 14. A Tanácsok Országos Gyűlése Magyarországon. Többek között megvitatja és elfogadja az antant követeléseit. (-,,1919. június

június 16. Szlovákiában kikiáltják a Tanácsköztársaságot.

június 28. Aláírják a versailles-í békeszerződést. A béke területi intézkedései előírják Elzász és Lotaringia visszaadását Franciaországnak (- 1871. február 26.), Danzig (Gdansk) önálló területként kezelését (később ún. szabad város), a Memel (Nyeman)-vidék szövetséges ellenőrzés alá helyezését (1923-tól Litvánia autonóm része). Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé, Felső-Szilézia Lengyelországé (ennek egy része végül a békekonferencia határozata értelmében tartott népszavazás eredményeként Németországé marad). Danzigról a Népszövetség később intézkedik (- 1920. november 15.), egy hozzá vezető folyosót (korridor) azonban már a béke biztosít Lengyelország számára. A Saar-vidék francia közigazgatás alá kerül; hovatartozásáról 15 év múltán népszavazással kell dönteni. A béke megtiltja Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), a Rajna bal partját 3 övezetre bontva szövetséges megszállás alá helyezik; a kiürítésre fokozatosan, összesen 15 év alatt kerül sor (a valóságban a megszállást 1930-ra megszüntetik). A Rajna mindkét partján 50 kilométeres demilitarizált övezet létesül, ahol Németország nem tarthat haderőt, és nem létesíthet erődítményt. Németország elveszti gyarmatait, s ezeket a Népszövetség a győztesek között osztja szét mint ún. mandátumos területeket. - A katonai intézkedések többek között előírják, hogy az általános védkötelezettség megszüntetésével Németország 100000 főnyi hivatásos hadsereget tarthat fenn (a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével). A leszerelést a szövetségesek ellenőrzik; Németország hadiflottáját kiszolgáltatja, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhet. - A békeszerződés Németországot, mint a háború felidézésében bűnös hatalmat jóvátétel fizetésére kötelezi, s ennek terhére előírja a kereskedelmi flotta jelentős részének, továbbá nagy mennyiségű közlekedési eszköznek, szénnek, vegyi anyagnak stb. átadását. A pénzbeli jóvátétel összegét a békeszerződés nem szabja meg.

június 30. A Kormányzótanács elrendeli Szlovákia kiürítését. Stromfeld, aki nem ért egyet a garanciákat nélkülöző antant jegyzék elfogadásával, lemond. Utóda, Julier Ferenc kapcsolatba lép Gömbös Gyulával. A román kormány nem tesz lépéseket a Tiszántúl kiürítésére, ezzel szemben Franchet d'Esperey folytatja az intervenciós beavatkozás össz-szövetségi szervezését.

július Gyenyikin hadműveleteket kezd Moszkva irányában.

július 14. A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja Jekatyerinhurgot a kelcsakista erőktől.

július 20. A magyar Vörös Hadsereg támadást kezd a román arcvonalon. Erői kezdeti sikerek után hamar kifulladnak, a románok ellentámadásba mennek át.

július 28. Amszterdamban az USA és 14 európai állam szakszervezeti küldöttsége megalapítja a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét.

július 30. A román csapatok a szolnoki csatában sikert érnek el, és átkelnek a Tiszán.

augusztus A szovjet Vörös Hadsereg szétveri Jugyenyics ellenforradalmi csapatait, amelyek a Baltikumból kiindulva Pétervár ellen vonultak
fel.

augusztus 1. A magyar Kormányzótanács - vita után - elhatározza a kormány lemondását. (Ellenzi és a harc folytatását javasolja Szamuely Tibor.) Kun Béla és Rónai Zoltán bejelenti a határozatot a Budapesti Munkástanács ülésén, a Munkástanács az új kormány megalakításával Peidl Gyulát bízza meg. A kormányban kizárólag szociáldemokraták foglalnak helyet.

augusztus 4. A román csapatok megszállják Budapestet. Ezzel kb. egyidőben indulnak el Szegedről a Horthy által szervezett hadsereg egységei a Duna-Tisza közén, majd a Dunántúlra vonulnak. Horthy főhadiszállását Siófokon rendezi be.

augusztus 7. Polgári és monarchista puccs útján, a román katonai erők fedezete alatt, megdöntik a Peidl-kormányt: Friedrich István alakít kormányt. Erőteljes ütemben folyik a Tanácsköztársaság intézményeinek felszámolása, intézkedéseinek hatálytalanítása: kibontakozik a számonkérés és a fehérterror. Az utóbbit a Horthy-féle hadsereg, a mellette tevékenykedő tiszti különítmények és egyes helyeken a román hadsereg szervezi.

augusztus 11. Ebert köztársasági elnök aláírja a weimari német alkotmányt. Németország mint szövetségi állam demokratikus köztársaság.. A törvényhozó hatalmat a Reichstag gyakorolja, a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és a birodalmi kormány között oszlik meg. Az elnöknek a 48. cikkely értelmében joga van az alkotmány ideiglenes felfüggesztésére. A birodalmi kancellárt a parlamenti többség bizalmának megfelelően az elnök nevezi ki; a Reichstagot általános választásokkal 4 évre választják. Az alkotmány biztosítja a legszélesebb körű demokratikus szabadságjogokat. - A weimari alkotmány betűi nem mennek át a német valóságba, mert az ehhez szükséges társadalmi és közigazgatási reformokra (földreform, közigazgatási rendszer, iskolázás, bíráskodás, hadseregszervezet, az egyházak és állam viszonya) nem kerül sor.

szeptember 10. Saint-Germain ben aláírják Ausztriával a békeszerződést. A hatalmak elismerik Ausztriát mint független államot. Dél-Tirol a Brenner-hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszország része lesz, határkiigazításhoz jut Karintiában Jugoszlávia, Klagenfurt térségében népszavazást rendelnek el. (Ennek eredményeként Klagenfurt városa Ausztriáé marad.) Ausztria megkapja Burgenlandot, amely előzetesen. Magyarország része volt. Az Anschlusst a békeszerződés eltiltja (-1919. június 28.), Ausztria 30000 főnyi hivatásos hadsereget tarthat fenn, jóvátétel fizetésére köteles. A béke lehetővé teszi, hogy Csehszlovákiával és Magyarországgal preferenciális kereskedelmi megállapodásra lépjen.

szeptember 22--1920. január 9. Nagyarányú sztrájkmozgalom az USA­ ban, amely kiterjed a Betlehem Steelre is. A mozgalmat W. Z. Foster irányítja.

október A Vörös Hadsereg döntő vereséget mér Gyenyikin alakulataira.

október 6. Bulgáriában a Földműves Szövetség vezetője, Sztarnbolijszki alakít kormányt. A parasztpárti rendszer radikális reformokat kezdeményez, földreformot hajt végre.

november 5. Az antant megbízottja, Clerk brit diplomata budapesti tárgyalásainak eredményeként létrejön a magyar belpolitikai kompromisszum. Horthy ígéretet tesz a terror megszüntetésére, a pártok koalíciós kormány alakításában egyeznek meg, és elfogadják az általános választójog elvét.

november 14. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Omszkot.

november 14-16. A román csapatok visszavonulnak a Tisza vonaláig.

november 16. Horthy bevonul Budapestre.

november 25. Az antant elismeri Huszár Károly koalíciós kormányát.

november 27. A békeszerződés aláírása Bulgáriával Neuillyben. Észak­ Dobrudzsa Romániáé, kisebb határkiigazítás Jugoszlávia javára, egy tengerparti szakasz a Marica folyóig Görögországé. A bolgár hadsereg létszáma 25000 főt tehet ki. .

december Indiában életbe lépnek az ún. Montagu-Chelmsford-reformok, amelyek a tartományoknak szerepet juttatnak a gazdasági, oktatásügyi, egészségvédelmi kérdések intézésében, de minden politikai jogot a brit igazgatásnak tartanak fenn. Ezt követően az önkormányzatért folytatott harc vezetője, Mahatma Gandhi meghirdeti a passzív ellenállást.

december 9. Az USA képviselője elhagyja a békekonferenciát. A lépés háttere, hogy mind az amerikai delegáció nagy része, mind a kongresszus többsége elégedetlen a megalkotott békékkel.

1920 Megalakul az első szociáldemokrata kormány Svédországban. Ezt követően a párt egyedül (1921-1923, 1924-1926, 1932-1936) vagy koalícióban (1936-tól) a kormányhatalom egyik fő letéteményese. Dániában első ízben szociáldemokrata kormány alakul.

január 10. A Népszövetség első ülése.

január 16. Az amerikai szenátus elutasítja az USA részvételét a Népszövetségben.

január 28. Kirobban a török megújulási és nemzeti küzdelem. A Törökország modernizálását és az antant által kidolgozott békefeltételek elutasítását képviselő török szervezetek 1919 őszén Sivasban közös bizottságot hoztak létre, és vezetőjévé Musztafa Kemált választották. E szervezet tevékenységének hatására 1920. január 28-án az Isztambulban összeülő parlament deklarálja Törökország szuverenitását. Anglia beavatkozik. Kemál választásokat rendez, és az áprilisban Ankarában összeülő Nagy Nemzetgyűlés a törvényes hatalom egyetlen képviselőjévé nyilvánítja magát; elnökké Kemált választja.

február 2. Észtország és Szovjet-Oroszország békeszerződést köt, amelyben kölcsönösen elismeri egymás függetlenséget.

március A Vörös Hadsereg szétveri Gyenyikin erőit.

március 1. Horthy Miklóst a Nemzetgyűlés kormányzóvá választja.

március 13. Monarchista puccskísérlet Németországban Kapp vezetésével, amelyet a kormánynak a munkásosztály aktív közreműködésével sikerül elhárítania.

március 19. Az amerikai szenátus leszavazza a versailles-i békeszerződés ratifikálását. Ezt követően az USA elutasítja a többi békéket és a volt hadviselő államok mindegyikévei külön köt békét. Ez Wilson külpolitikájának kudarcát jelenti, és az izolacionista politika feltámadását eredményezi ..

március 19-április 10. Forradalmi szervezkedés és felkelés a Rajna-vidéken, Szászországban és Türingiában. A felkelők elkezdik az üzemek szocializálását, a Rajna-vidéken mintegy 50000 főből álló Vörös Hadsereget szerveznek. A munkások ellenállását a hadsereg bevetésével törik meg; szórványos harcokra még május folyamán is sor kerül. április A lengyel hadsereg hadüzenet nélkül benyomul Belorussziába és Ukrajnába, május 6-án elfoglalja Kijevet.

április 25. Az antant Legfelső Tanácsa Angliának, ill. Franciaországnak ad mandátumot a volt török birodalom arab tartományaiban. Angol mandátumos terület Irak (1930-tól formailag független), Palesztina (a mandátum I948-ban jár le), Transzjordánia (1946-tól független).
Franciaország kap mandátumot Szíriára és Libanonra. A mandátumos területeken állandósul az elégedetlenség, és számos függetlenségi akcióra kerül sor.

Június 4. Az antant és Magyarország képviselői. aláírják a trianoni békét. Eszerint Szlovákia Csehszlovákia, a Burgenland Ausztria része. Horvátországot. Szlavóniát, a Bácskát és a Bánság egy részét Jugoszlávia, a Bánság másik részét, Erdélyt és a Partiumot Románia kapja.
A béke - a konferencia adatai szerint -:- mintegy 3 millió magyar lakost csatol el, kimondja viszont az ország függetlenségét. Magyarországot 35000 főnyi hadsereg fenntartására jogosítja fel, és a többi vesztes országhoz hasonlóan jóvátétel fizetésére kötelezi.

június 12. A Vörös Hadsereg felszabadítja Kijevet,és nagyarányú ellentámadást bontakoztat ki a lengyel csapatokkal szemben.

július 11. A Vörös Hadsereg visszafoglalja Minszket. A lengyel-szovjet háborúba a magyar kormány igyekszik bekapcsolódni, azt remélve, hogy ellenszolgáltatásként területi korrekcióhoz juthat Kárpát-Ukrajnában. ,

július 22. A lengyel kormány a Vörös Hadsereg előnyomulásának hatására békét kér. A Vörös Hadsereg Tuhacsevszkij vezényletével azonban hamarosan Varsó alá ér. A háború eme szakaszában a francia Weygaád tábornok tanácsadóként Lengyelországban tartózkodik; a missziójához tartozó tisztek között van De Gaulle százados is. Az előretolt szovjet csapatok elszakadnak utánpótlási vonaluktól.

augusztus 10. A török szultán képviselője aláírja a sévres-i békét. Ez Konstantinápoly és környéke kivételével Törökországot megfosztja európai területétől, a Dódekanészoszt és Rodoszt Olaszországnak juttatja. Szabaddá teszi és nemzetközi ellenőrzés alá vonja a tenger­ szorosok hajózását. Fenntartja a kapitulációk rendszerét, vagyis azt az előírást, hogy a hatalmak állampolgárai felett a török igazságszolgáltatás nem ítélkezhet. A török hadsereg létszámát 50 000 főben szabja meg. Megszünteti a török fennhatóságot az arab területeken. A békét az ankarai Kemál-kormány nem ismeri el. Mivel a békét nem sikerül érvényesíteni, a görög kormány - angol biztatásra és támogatással. 1921-ben hadat indít Törökország ellen.

, augusztus 11. Szovjet-Oroszország békeszerződést köt Lettországgal, a két ország rendezi kapcsolatait. '

augusztus 14. Csehszlovákia és Jugoszlávia szövetséget köt egymással. A két külpolitikailag meglehetősen izolált - állam közeledésének szövetségi megpecsételését közvetlenül a francia kormánynak a magyar kormánnyal folytatott gazdasági, politikai és katonai tárgyalásai váltják ki. A szövetség megalapozza a kisantant kialakítását.


augusztus 19. A lengyel csapatok súlyos csapást mérnek a. Varsó alatti szovjet erőkre; a Vörös Hadsereg kénytelen megkezdeni a visszavonulást. A lengyel erők ismét ukrán földre lépnek.

augusztus 30. Az első gyárfoglalás Milánóban. Ezt követően a mozgalom kiterjed Észak-Olaszország nagy részére

szeptember 23. Franciaországban Millerand-t választják köztársasági elnökké.

október 12. Lengyelország és Szovjet-Oroszország képviselői Rigában aláírják az előzetes békeszerződést és a fegyverszünetet. Ez Lengyelországnak juttatja Belorusszia és Ukrajna jelentős részét.

október 14. Szovjet-finn békeszerződés. A szovjet állam átengedi Pecsengát (Petsamo).

november 12. Aláírják az olasz-jugoszláv rapallói szerződést. Olaszország elismeri Dalmácia jugoszláv fennhatóságát, Jugoszlávia pedig az olasz uralmat Isztriában. Fiume szabad város.

november 15. Danzigot (Gdansk) a Népszövetség szabad várossá nyilvánítja.

november 15-december 18. A Népszövetség első közgyűlése.

november 28. Nemzetgyűlési választások Jugoszláviában; 119-ből 54 mandátumot a kommunista párt szerez meg. Ez év decemberében kezdetét veszi a párt üldözése.

1920-1922 Az első szatjágraha-mozgalom Indiában. Lényege a passzív ellenállás, az együttműködés megtagadása a brit szervekkel. Gandhi! a mozgalom szervezése miatt 1922-ben 6 évi börtönre ítélik, de 1924- ben kiszabadul. (-1930. március 12.)

1921. január Franciaországban Briand alakít kormányt. március Szovjet-török barátsági egyezményt írnak alá.

március 4. Harding elfoglalja az amerikai elnöki pozíciót (1923. augusztus 2-án meghal). Kormányzását a baloldal üldözése, a korrupció, külpolitikai szempontból az izolacionalizmushoz való visszatérés jellemzi.


március 16, Angol-szovjet kereskedelmi egyezmény létesül.

március 18. Aláírják a rigai lengyel-szovjet békét; feltételei azonosak az előzetes békével. ( 1920. október 12.)

március 27. Károly volt magyar király Budapestre érkezik, és megkísérli a magyar trón visszaszerzését. Vállalkozása a magyarországi és a nemzetközi ellenálláson meghiúsul. Hosszas huzavona után visszatér Svájcba.

április 14. Magyarországon Bethlen István gróf alakít kormányt. (-1931. augusztus 22.) A középrétegek nemzeti csoportjaival fennálló kompromisszum keretein belül megszilárdítja a konzervatív színezetű arisztokrata-nagytőkés politikai csoport befolyását. Végrehajtja a pénzügyi stabilizálást, a választási rendszert fokozatosan beszűkíti, helyreállítja a felsőházat (1926), 1927-ben aktív revíziós külpolitikát kezdeményez.

április 23. Csehszlovákia szövetségi szerződést köt Romániával, kiegészítve így a Jugoszláviával már fennálló szerződését. (-+ 1920. augusztus 14., - 1921. június 7.)

június 7. Jugoszlávia és Románia szövetségre lép. Ezzel kialakul a kisantant, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségi rendszere. 1921-től kezdve élvezi Franciaország támogatását. A szövetség Magyarország esetleges revíziós igényei, Magyarország és Ausztria
újraegyesülése, a Habsburg-monarchia helyreállítása ellen alakul. A francia kormány szerepet szári neki német- és szovjetellenes elgondolásaiban, míg az egyes részt vevő államok saját nagyhatalmi ellenfeleik (Csehszlovákia főként Németország, Jugoszlávia pedig Olaszország) ellensúlyozására is üdvösnek vélik. A Lengyelország bevonására irányuló francia terv nem valósul meg, de Lengyelország a Franciaországgal kötött szerződése révén része lesz az ún. francia közép­
európai rendszernek.

június 22-július 12. A Komintern III. kongresszusa. Központi témája az egységfront kérdése és annak kialakítási módja.

július Megalakul a Kínai Kommunista Párt.

július-1926. május 26. Rif háború Marokkóban a spanyol és a francia uralom ellen Abd el-Krim vezetésével. A harc a spanyolok ellen kezdődik, és a gyarmatosítók vereségéhez vezet. 1925-ben a franciák jelentős akciót indítanak a rif törzsek ellen, amely kb. egyéves harc árán
Abd el-Krim fegyverletételéhez vezet.

augusztus 26. Jobboldali különítményesek meggyilkolják Erzberger német pénzügyminisztert, a Centrumpárt egyik vezetőjét.

október 20. Károly volt magyar király újabb restaurációs kísérlete. A kormány mellett álló csapatok a rá felesküdött egységeket feltartóztatják, az ún. budaörsi csata után Károly a magyar kormány foglya lesz. Átadják az antantnak, s Madeira szigetére szállítják száműzetésbe. A Nemzetgyűlés november 7-én Károlyt megfosztja uralkodói jogaitól, a Habsburg-házat pedig az örökösödés jogától.

november 7. Megalakul az olasz fasiszta párt (partito Nazionale Fascista).

november 12-1922. február 6. Nemzetközi konferencia Washingtonban az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Hollandia, Portugália és Kína részvételével. Létrejön az öthatalmi flottaegyezmény, amely a nagyméretű hadihajók űrtartalmát az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán vonatkozásában 5:5:3:1,75:1,75 arányban rögzíti. A Csendes-óceánra vonatkozó egyezmény az USA, Anglia, Franciaország és Japán között kimondja a status quo fenntartását, és megszünteti az angol-japán szövetséget.
(-1902. január 30.) A Kínával foglalkozó kilenchatalmi egyezmény elismeri az ország függetlenségét, és hangoztatja a nyitott kapuk elvét. A konferencia eredménye elsősorban az USA-nak kedvez
Válasz erre

kvízcity 33 ( #6 ) 2013-03-17 11:23:09
Privát üzenet
1921-1923 Diplomáciai csatározások a német jóvátételi összeg megállapítása kérdésében. Miután 1921 elején a német kormány a 226 milliárd aranymárkára rúgó francia követelést visszautasítja, angol nyomásra az összeget l32 milliárdra csökkentik, végleges megállapodásra azonban nem kerül sor. Jóllehet Anglia és az Amerikai Egye ült Államok nem ért egyet a túlméretezettnek vélt francia követeléssel, a jóvátételi elvvel nem száll szembe, mert Anglia részben éppen a jóvátételből kívánja törleszteni az USA-val szemben fennálló adósságát, az USA vezető körei pedig ettől várják a szövetségeseknek nyújtott háborús kölcsönök visszatérítését. (-1923. január 11.)

1921-1925 Szun Jat-szen a kantoni kínai köztársaság elnöke. Polgári demokratikus programot képvisel, jó viszonyt alakít ki a szovjet kormánnyal, közeledik a kommunista párthoz. (-1924. január 21.)

1922. január 15. Poincaré alakítja meg a francia kormányt. (-1924. június 15.)

február 6. XI. Pius néven Ratti bíborost választják pápává. (-1939. február)

február 21. Egyiptomban megszűnik a brit protektorátus, de Anglia jelentős jogokat tart meg; így Egyiptom katonai védelmét, a Szuezi­ csatorna őrizetét, s képviseli az ország külföldi érdekeit. A függés fennmaradásával szemben a legerősebb nacionalista párt, a Wafd Párt .tovább folytatja a küzdelmet.

április l-augusztus 15. Szénbányászsztrájk az USA-ban.

április 3. A SZK(b)P főtitkárává Sztálint választják.

április 10-május 19. Nemzetközi gazdasági konferencia Genovában Szovjet-Oroszország részvételével. A konferencia mind a pénzügyi stabilizáció, mind a nemzetközi adósságok rendezése kérdésében kudarccal zárul. A nyugati hatalmak törekvése a volt cári adósságok
szovjet elismertetésére meghiúsul.

április 16. Aláírják a német-szovjet rapallói egyezményt. Kimondja a diplomáciai és konzuli kapcsolatok újrafelvételét, a háborús jóvátételről való kétoldalú lemondást és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Az okmányt Csicserin szovjet népbiztos és Rathenau német külügyminiszter írja alá. Szovjet-Oroszország számára az egyezmény az első hatékony nemzetközi elismerést jelenti, Németország kilép az elszigeteltségből.

június 24. Szélsőjobboldali terroristák meggyilkolják Rathenau német külügyminisztert.

július 2-5. Függetlenségi felkelés Dublinben.

augusztus Olaszországban a meghirdetett általános sztrájk kudarccal végződik. A munkásosztály többsége nem vesz részt benne; leverésében részt vállalnak a fasiszta csoportok. Az olasz nagyburzsoázia szerve, a Confindustria ezt követően kedvező döntést hoz a fasiszta párt esetleges kormányra kerülésével kapcsolatban.

szeptember 13. Katonai szerződés létesül Franciaország és Lengyelország között.

szeptember 18. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.

október 4. Aláírják az Ausztria pénzügyi szanálásáról szóló genfi jegyzőkönyveket. Ausztria külföldi kölcsönhöz jut. A nagyhatalmak újból leszögezik az Anschluss-tilalmat, s ehhez hozzáteszik a német-osztrák gazdasági egyesülés eltiltását. . , ,

október 23. Angliában a liberálisok választási veresége után a konzervatív Bonar Law alakít kormányt. (-1923. május 22.)

október 28-31. Az első fasiszta többségű kormány megalakulása Olaszországban. Mussolini a fasiszta párt 1922 októberében Nápolyban tartott kongresszusán kitűzi a hatalom meghódítását. A fasiszta csoportok a főváros közelében tömörülnek. Mielőtt a menetelés re, az ún. Maria su Romára sor kerülne, Viktor Emánuel király magához kéreti Mussolinit, aki 28-ról 29-re virradó éjjel vonattal Rómába érkezik. A király 30-án fogadja, s megbízza a kormányalakítással. 31-én megalakul Mussolini első kormánya. Egyelőre a polgári demokrácia intézményei - a parlament, pártok, szakszervezetek stb. - fennmaradnak. (-1924. június 10.)

november 1. Törökországban kimondják a köztársaság megalakulását. Ezt követően köztársasági elnökké Kemált választják.

november 5-december 5. A III. Internacionálé IV. kongresszusa. Helybenhagyja a munkásegységfront politikáját, elemzi a fasizmus olaszországi uralomra jutásának okait és következményeit.

december 1. Pilsudski lemond a köztársasági elnöki tisztségről.

december 6. Az ír szabad ágküzdelem eredményeként Ulster tartomány kivételével az írek elnyerik a függetlenséget, létrejön az Ír Szabad Állam.

december 27. Megalakul a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió. A központi államhatalom feladatai közé tartozik a külpolitika, a honvédelem, az igazságügy, a gazdaság é a népművelés irányítása, a tagállamoknak azonban a központi szervek mintájára megvannak a saját igazgatási szerveik. A törvényhozó hatalom az Összoroszországi Szovjet Kongresszus kezében van, amely megválasztja a végrehajtó testületet; ennek elnöke egyúttal az állam elnöke (Kalinyin).

1923. január 11. A Jóvátételi Bizottság határozata alapján francia és belga csapatok szállják meg a Ruhr-vidéket. Az akció büntető szankció a jóvátétel fizetésének elmulasztása miatt.

január 19. Németországban a Ruhr-vidék megszállása miatt passzív ellenállás veszi kezdetét. A termelés leáll, a Ruhr-vidéket sztrájkhullám borítja el.

május 10. Lausanne-ban meggyilkolják Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét.

május 22. Angliában Baldwin alakítja meg az új konzervatív kormányt.

június 9. Jobboldali puccs Bulgáriában. A katonatiszti és fasiszta jellegű puccs Cankov professzor vezetésével megdönti Sztambolijszki agrár-demokratikus kormányát. A puccsot a történelem egyik legvéresebb terrorhul1áma követi. A volt miniszterelnököt, a Földműves
Szövetség számos vezetőjét megölik, a baloldal tagjait ezrével bebörtönzik.

július 2-augusztus 20. Dokkmunkássztrájk Angliában.

július 24. Hatálytalanítva a sévres-i békét, az antant aláírja Törökországgal a lausanne-i békeszerződést. (- 1920. augusztus 10.) A tengerszorosok hajózási szabadságát háború idején Törökország semlegessége esetére tartja fenn. Amennyiben Törökország hadba lép, a szorosokat csak semleges államok hajói vehetik igénybe. Az ellenőrzést a Népszövetségtől függő nemzetközi bizottság gyakorolja. A békeszerződés megszünteti a kapitulációk rendszerét.

augusztus 2. Meghal Harding. az Egyesült Államok elnöke. Helyére Coolidge addigi alelnök lép. (Novemberben megválasztják a következő négy évre.) .

augusztus 13. Németországban Stresernann alakít kormányt.

augusztus 31. Olasz csapatok egy jelentéktelen incidensre hivatkozva megszálljak Korfut. Görögország szeptember 3-án a Népszövetséghez fordul, az utóbbi felszólítására az olasz kormány kivonja katonai erőit.

szeptember 12. Spanyolországban a király hozzájárulásával Primo de Rivera tábornok magához ragadja a kormányfői hatalmat. A nagybirtokos, egyházi és katonai reakcióra támaszkodva katonai diktatúrát gyakorol. Feloszlatja a cortest, betiltja a pártokat, munkásszervezeteket, cenzúrát vezet be.

szeptember 14-29. Népi felkelés Bulgáriában Dimitrov és Kolarov vezetésével Cankov diktatúrája ellen. A felkelés leverése után a bolgárok újabb ezreit gyilkolják meg a részvétel és a szimpatizálás vádja alapján.

szeptember 26. A Stresemann-kormány véget vet a passzív ellenállásnak.


szeptember 26. Bajorországban államcsíny útján a centrista Kahr alakít k ormányt. Együttműködést kezd szeparatista csoportokkal.

október-november A Ruhr-vidéken, Szászországban és Türingiában a sztrájkmozgalom felkelésbe csap át. Kommunista részvétellel munkáskormányok alakulnak.

november 8-9. Fasiszta puccskísérlet Münchenben. Végrehajtója a Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (NSDAP, Nemzeti­ szocialista Német Munkáspárt, náci párt), amely az 1919-ben München ben létrejött Német Munkáspártból fejlődött ki, 1921 óta Hitler vezetése alatt. A katonai és polgári körök által finanszírozott szélső­jobboldali nacionalista párt a Münchenben élő Ludendorff-fal é szeparatista csoportjával együttműködve lép fel, s reméli mind a vezérkar mind Kahr miniszterelnök támogatását. A puccs célja az uralom megszerzése Bajorországban, s a berlini menetelés előkészítése. Az államcsíny - miután a vezérkar az utolsó pillanatban elhatárolja magát tőle - a bajor kormány ellenállásán meghiúsul. Hitlert és több társát letartóztatják. Hitler a börtönben írja meg Hess segítségéve! Mein Kampf c. könyvét, amelyben összefoglalja a náci ideológia fő téziseit és a német imperializmus európai hódító programját.

november 30. Stresernann leköszönése (23-án) után W. Marx alakítja meg a német kormányt. (1925. január 15-ig marad hivatalban.)

december 6. Az angol parlamenti választásokon a konzervatívok 258 a munkáspárt 191, a liberálisok 158 mandátumot szereznek.

1924-1929

1923-ban lezajlik az első világháború utolsó évében kezdődött forradalmi megmozdulások utolsó hulláma (Németország. Bulgária). A tőkés rendszert ezt követően - a Szovjetunió területének kivételével gazdaságilag is stabilizálják. A gazdasági élet lassanként visszatér
rendes kerékvágásába, fellendülés következik be. A nemzetközi feszültségek oldódni kezdenek, a stabilitás azonban részleges maradt. Az imperialista hatalmak igyekeznek a Szovjetuniót kirekeszteni a nemzetközi életből, a gazdasági kapcsolatok beszűkülnek. Ugyanakkor a monopolista kapitalizmus gazdasági rendszere ellentétbe jut a XIX. sz.-tól örökölt liberális gazdaságpolitikával és szervezeti rendszerrel. A gazdasági élet mélyén nagy megrázkódtatás feltételei érlelődnek. A békerendszer viszont olyan politikai feszültségeket teremt, amelyeket a konszolidáció idején csak elfedni sikerül, de megoldani nem.

1924. január 21. Lenin halála.
.
január 21. A Kínai Kommunista Párt belép a Kuomintangba.

január 24. Angliában az -1923. december 6-i választások alapján első ízben alakul munkáspárti kormány. Miniszterelnök MacDonald. A kormány több szociális intézkedést hoz felveszi a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatokat. Munkásbázisa azonban a reformok elégtelensége miatt beszűkül, a parlamentben pedig nehézségei mutatkoznak.

január 25. Aláírják a status quo fenntartására irányuló francia-cseh- szlovák szerződést. .

február 1. A Szovjetunió brit elismerése.

március 14. Genfben aláírják a Magyarország pénzügyi helyreállítását célzó jegyzőkönyvet. Magyarország 250 millió aranykorona összegű külföldi kölcsönt kap. Május 24-én megalapítják a Nemzeti Bankot s ez június 24-én elkezdi üzleti tevékenységét.

március 24. Miután a görög hadsereg lemondásra kényszerítette II. György királyt (1923. december 17.), Görögországban kikiáltják a köztársaságot.

május. ,4. A németországi választásokon a weimari koalíció partjai (Szociáldemokrata Párt, Centrum és Demokrata Párt) a szavazatok 38,6%-át szerzik meg, a kommunista párt csaknem 4 millió szavazattal 12,6%-os szavazati arányhoz jut.

május 11. Baloldali választási győzelem a franciaországi választások második fordulójában. A baloldali többség pártjai a radikális és a szocialista párt.

június 10. Olasz fasiszták meggyilkolják Matteotti szocialista politikust, a szocialista párt főtitkárát. Az ellenzék létrehozza az ún. Aventino-szövetséget (az Aventinu Róma hét halmának egyike volt, ahová a hagyomány szerint a római plebejusok annak idején kivonultak), és elhagyja a parlamentet.

június 13. Millerand köztársasági elnök lemondása után Doumergue-et választják a francia köztársaság elnökévé.

június 15. Herriot, a radikális párt vezetője alakítja meg a francia kormányt. Herriot a nemzetközi enyhülés útjait keresi: hozzájárul a német jóvátételi kérdés ésszerű rendezéséhez, másfelől viszont Németország ellensúlyozására felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.

június 17-július 8. A Komintern V. kongresszusa. Foglalkozik a munkásegységfront kérdésével, s ezt a szakszervezeti egység megteremtése mellett a kommunista mozgalom fő feladataként jelöli meg. A pártok megszilárdítása érdekében kitűzi a bolsevizálás végrehajtását. Elítéli a jugoszláv delegáció állá foglalását a nemzetiségi kérdésben.

augusztus Az érdekelt hatalmak elfogadják a Dawes-tervet. A német szanálás és a jóvátételi kérdés rendezésére irányuló tervezetet a Dawes amerikai bankár vezette szakértői bizottság dolgozta ki. Megállapítják a német jóvátétel évi esedékes összegeit (1928-ig 1-1,75 milliárd, 1928-tól 2,5 milliárd aranymárka), nem írják azonban elő a végösszeget. A Birodalmi Bankot független Jegybankká alakítják, s a márka stabilizálása érdekében 800 millió aranymárka összegű nemzetközi kölcsön felvételét biztosítják. A kölcsön felhasználásának ellenőrzésére főbiztost küldenek ki. Az ellenőrzés enyhébb, mint a lényegében azonos elveken alapuló osztrák és magyar szanálás (- 1922. október 4., -1924. március 14.) e etében. A német stabilizálást gazdasági fellendülés követi, Németország azonban ennek során eladósodik. Ugyanakkor magas összegeket ér el a német magángazdaság által felvett magánkölcsön, főként rövid lejáratú hitelek formájában.

szeptember 17. Olaszország felmondja a Jugoszláviával kötött rapallói szerződést. ( .1920. november 12.)


október 2. A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezését ajánló genfi protokollt.

október 29. Konzervatív győzelem az angol választásokon. MacDonald lemondása (november 4.) után Baldwin alakít kormányt (november 6.).

november 30. A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó francia és belga alakulatok.

december 24. Albániában kikiáltják a köztársaságot.

1925 január Fordulat az olasz fasiszta rendszerben. A Matteotti meggyilkolását követő politikai válságból Mussolini puccsszerűen menti ki uralmát. Betilt ellenzéki szervezeteket, bezáratja székházaikat. Az erőszakos lépések egymást követik, míg 1926 végére eléri valamennyi párt felszámolását, 1927 elején pedig a Confederazione del Lavoro, a szakszervezeti központ megszűnését is. A kormány törvényhozó hatalmat nyer. Megkezdik a baloldal vezetőinek letartóztatását és a Különleges Bíróság általi elítéltetését. 1928-ban Gramscit és több más kommunista vezetőt súlyos börtönbüntetésre ítélnek. Az 1925-1927. évi fordulattal Olaszország a fasizmus parlamentáris formájából az egypártrendszer állapotába lép. Egyidejűen fokozódik az olasz fasizmus külpolitikai aktivitása.

január 31. Albániában Ahmed Zogut választják köztársasági elnökké.
február 28. Meghal Ebert német köztársasági elnök.

március 12. Meghal Szun Jat-szen, a kantoni demokratikus kormány megalapítója, a köztársaság elnöke, a Kuomintang vezetője.

március 29. és április 26. A köztársasági elnöki választások első és második fordulója Németországban. A második menetben a többséget a 77 éves Hindenburg marsall szerzi meg 14,7 millió szavazattal a weimari koalíció jelöltjével, Wilhelm Marxszal (13,8 millió) és a Kommunista Párt jelöltjével, Thalmann-nal (1,9 millió) szemben. A választási eredmény a német jobboldal megerősödéséről vall, tekintve, hogy Hindenburg, mint a reakciós császárság reprezentánsa, ellenszenvvel viseltetik a fennálló demokratikus intézmények kel szemben.

április 4. A japánok kiürítik Szahalint.

április 10. Herriot kormányát Painlevé kormánya váltja fel Franciaországban.

április 16. Bombamerénylet a szófiai székesegyházban 128 halálos áldozattal. A merénylettel a kommunista pártot vádolják, feloszlatják, képviselőit megfosztják mandátumaiktól, vezetőjét, Dimitrovot távollétében halálra ítélik. A kormány több száz kommunistát kivégeztet.

május 30-1927. április 15. Polgári demokratikus forradalom Kínában. A forradalmi mozgalom sikereként létesült kantoni demokratikus övezetben a reakció 1924 októberében ellenforradalmi puccsot hajt végre, amelyet azonban a Kuomintang hadereje lever. Az új forradalmi fellendülés kezdetét 1925. május 30-án a Sanghajban kirobbanó sztrájk jelenti, amelyet hasonló megmozdulások követnek Hongkongban, Kantonban stb. A Kuomintangban tömörült nemzeti erők hadjáratot kezdenek a Közép- és Észak-Kínában uralkodó feudális katonai csoportok ellen. Az 1926-os sikeres hadjárat során felszabadítják Hankaut, majd 1927. március 22-én Sanghajt. időközben azonban megerősödik a Kuomintang jobboldala, amely - a nyugati hatalmakkal együtt - a kommunisták elleni fellépést követeli.

október 5-16. Konferencia Locarnóban; a pacifista politikai éra jegyében Németország bevonása az új európai hatalmi rendszerbe.
Eredményeként később szerződést írnak alá. (- 1925. december 1.) - A konferencia elhatározza Németország felvételét a Népszövetségbe. (- 1926. szeptember 8.) Franciaországnak nem sikerül elérnie a nyugati német határok mintájára a keletiek garantálását, s a német kormány éppen ezt tekinti a konferencia legfontosabb eredményének.

december 1. A brit egységek elkezdik a Rajnánál a kölni zóna kiürítését.

december 1. Londonban aláírják a locarnói konferencia eredményeként kialakított szerződéseket. A francia, angol, német, olasz és belga kormány kijelenti, hogy elismeri Németország nyugati határait s ezek sértetlenségéért Anglia és Olaszország kezességet vállal. Németország kötelezi magát e határok háborítatlanságának biztosítására, s elismeri az egyidejűen aláírt francia-csehszlovák és francia-lengyel szerződéseket, a melyek; ugyancsak a nyugati német határokra vonatkozóan jelentenek Franciaország számára biztosítékokat. A kompromisszum eredményeként aláírt szerződést Franciaországban és Németországban mind a konzervatív, mind a fasiszta jobboldal hevesen támadja.

december 17. A Szovjetunió és Törökország barátsági és semlegességi szerződést köt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #5 ) 2013-03-17 11:22:30
Privát üzenet
1926 -

1926.január 4. Bulgáriában megalakul Ljapcsev kormánya. A kommunista párt kivételével engedélyezi a pártok tevékenységét, fedőnéven féllegálisan a kommunisták is tevékenykednek. Feléled és újból jelentős befolyásra tesz szert a Földműves Szövetség.

január 8. Husszein elűzése után lbn Szaúd lesz Hedzsasz királya. 1932-től az uralkodó többi tartományával együtt: Szaúd-Arábia.

április 24. Barátsági és megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között. A rapallói szerződés (- 1922. április 16.) által teremtett kapcsolatok a két ország között tovább javulnak; a gazdasági együttműködés kiterjed, a Reichswehr és a Vörös Hadsereg vezetői között kontaktus létesül. A német politikusok azonban a szovjet kapcsolatokat a nyugati hatalmakkal szemben saját nyugati pozícióik erősítésére is felhasználják. Az 5 évre kötött szerződést 1931. június 24-én megújítják.

május 1. Angliában szénbányászsztrájk kezdődik, amely 3-án általános bérkövetelő sztrájkká szélesül. Miután a szakszervezetek a sztrájkot május 12-én megszüntetik, a bányamunkások még 7 hónapon keresztül harcolnak, de november 19-én eredmény nélkül fejezik be a küzdelmet. Ezt követően a kormány 1927-ben korlátozza a szakszervezetek szabadságát.

május 12. Pilsudski marsall államcsínye Lengyelországban. Lengyelországban a nemzetközi konszolidálás idején sem sikerült úrrá lenni a politikai és gazdasági problémákon. Ez készteti az - 1922. december 1-én visszavonult Pilsudskit arra, hogy mint a hadsereg főparancsnoka elfoglalja a fővárost, és a kormányt lemondásra kényszerítse. Pilsudski él a szociális demagógia eszközeivel, környezetének egy része szocialistákból áll, így a munkásmozgalom nem egy vezetője jó értelmű fordulatnak tekinti a marsall vállalkozását. Az államcsíny igazi jellege akkor mutatkozik meg, amikor Pilsudski felszámolja a szabadságjogok jó részét, a szejm és a pártok működési lehető égét korlátozza. Un. "szanációs" (szanálás=helyreállítás, meggyógyítás) rendszere .diktatúra, amelyben a hatalombázisát a katonai vezető csoportok biztosítják. .

május 17. Németországban megalakul W. Marx harmadik kormánya.

május 26. Véget ér a rif felkelők elleni francia hadjárat. Abd el-Krim francia fogságba kerül. (-1921. július-1926. május 26.) .

május 28. Costa tábornok katonai pucc a Portugáliában: Diktatúráját nem tudja stabilizálni.

június 5. Rendezik Irak nyugati határát; Moszul Irak része lesz.

június 10. Aláírják a francia-román szerződést.

július 9. Portugáliában Carmona tábornok újabb államcsínyt hajt végre, és katonai diktatúrát vezet be .. (-+1927. február 3-13.)

július 23. Franciaországban Poincaré alakítja meg az ún. nemzeti egység kormányát, amely egyesíti a jobboldalt és a radikálisokat (-+ 1929. július 27.) Poincaré végrehajtja a frank stabilizálását. Merev szovjetellenes politikát folytat, és megkísérli a szovjetellenes európai
egység kialakítását.

július 31. A Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt Afganisztánnal.

szeptember 8. Németország belép a Népszövetségbe. A Tanácsban állandó tagságot kap. Ezzel helyreáll Németország európai nagyhatalmi státusa, de a békeszerződés korlátozó intézkedései életben maradnak.

november 5. Rendelet az olasz ellenzéki pártok betiltásáról.

november 15. Az 1926: XXII. tc. Magyarországon helyreállítja a felsőházat.

november 16-17. Litvániában felszámolják a polgári demokráciát. Smetona tábornok katonai puccsa után Voldemaras kormánya diktatúrát vezet be. Meghirdeti, hogy az olasz fasizmushoz hasonló államhatalmi rendszert kíván kiépíteni. December 17-én Smetonát választják köztársasági elnökké.

1926-1932 A Leszerelési Konferencia Előkészítő Bizottságának tevékenysége. A bizottságot a Népszövetség a békeszerződések határozatai értelmében küldi ki, amelyek előírták a háborút vesztett országok leszerelése és katonai korlátozása mellett az általános leszerelés végrehajtását is. (- 1932. február 2.)

1927. február 3-13. Felkelés Portugáliában Carmona tábornok diktatúrája ellen. A felkelést a hadsereg leveri, a baloldal szervezett erőit szisztematikusan felmorzsolják. (--1928. április 27.)

március 22. A kínai forradalmi erők beveszik Sanghajt.

március 24. Felszabadul Nanking.

április 5. Bethlen István miniszterelnök római látogatása során olasz-­magyar barátsági szerződés létesül. Mussolini legfőbb célja ezzel Jugoszlávia elszigetelése. A magyar kormány Olaszországban támaszt talál revíziós törekvéseihez.

április 15. Megalakul Csang Kaj-sek nankingi kormánya. A Kuomintang kettészakad; baloldala Vuhanban alakít kormányt.

április 21. Az olasz fasiszta kormány kibocsátja a Carta del Lavorót, a munka törvénykönyvét.

május 26-27. A brit konzervatív kormány (Baldwin) felmondja az angol-szovjet kereskedelmi egyezményt, és megszakítja a Szovjetunióval a diplomáciai kapcsolatokat.

július 15. A Kuomintang baloldali szárnya (vuhani kormány) szakít a kommunistákkal. (1925. május 30-1927. április 15.) A nankingi Csang Kaj-sek-kormány elkezdi a kommunisták tervszerű üldözését. A szovjet tanácsadókat visszarendelik a Kuomintangtól. Mao Ce-tung Hunan tartományban elkezdi a parasztok szervezését.

július 15-16. Általános sztrájk Bécsben, amely felkelésbe megy át. A rendőrség leveri.

augusztus 23. Az Egyesült Államokban bizonyítatlan vádak alapján kivégeznek két olasz bevándorolt anarchista munkást, Saccót és Vanzettit, akiket emberrablás és gyilkosság vádjával 1920. május 5-én tartóztattak le. A kivégzés nagy felháborodást vált ki.

október 1. Szovjet-perzsa (iráni) megnemtámadási szerződés.

november 11. Aláírják a francia-jugoszláv barátsági szerződést.

november 22. Albánia védelmi szerződést köt Olaszországgal; gyakorlatilag olasz fennhatóság alá jut.

1928. április 27. Portugáliában Salazar közgazdász professzor pénzügyi teljhatalommal pénzügyminiszteri kinevezést kap. Pénzügyi reformjaival együtt elkezdi a hatalom kisajátításának megszervezését.

május Hunan tartományban Mao Ce-tunghoz csatlakozik Csu Te; elkezdik a kínai Vörös Hadsereg szervezését. (1931-re taglétszáma 60 000 fő.)

június 20. A jugoszláv parlamentben egy szerb nacionalista lövöldözni kezd a horvát képviselőkre. Kettő a helyszínen meghal, a Parasztpárt vezetője, Radié halálos sebesülést szenved. Fellángolnak a szerb­ horvát ellentétek.

június 28. Németországban megalakul a szocialista Hermann Müller­ kormány.

július 17-szeptember 1. Ülésezik a Komintern VI. kongresszusa. Az ülésen 57 szervezet képviselői vesznek részt. A kongresszus elfogadja az Internacionálé programját.

augusztus 27. A Kellogg-Briand-paktum aláírása. A nemzetközi megegyezés a francia és az amerikai külügyminiszter kezdeményezésére kimondja a háború elvetését és a konfliktusok békés megoldásának elvét, anélkül azonban, hogy erre nézve garanciával szolgálna. Összesen 62 ország csatlakozik a paktumhoz, s tekintettel arra, hogy a paktum hiányai ellenére is a béke ügyét szolgálja, aláírja a Szovjetunió is sőt, a Szovjetunió, a balti államok, Lengyelország, Románia és Törökország 1929. február 9-én, még a paktum életbe lépése előtt megegyeznek abban, hogy a maguk részéről azt azonnal érvényesnek tekintik.

szeptember 1. Albániában a köztársaságot királysággal cserélik fel, Zogu addigi köztársasági elnököt királlyá koronázzák.

november 15. Olaszországban legalizálják a Fasiszta Nagy tanácsot.

december 12. Több évtizedes liberális uralom után Romániában a Nemzeti Parasztpárt győz a választásokon. Ezt követően a párt vezetője, Iuliu Maniu alakít kormányt.

1929. január 1. Jugoszláviában a szerb-horvát ellentétek áthidalására I. Sándor király diktatúrát vezet be. Megszünteti a parlamentarizmust, feloszlatja a pártokat. az országot 9 földrajzi adminisztratív egységre bontja, és megvonja a nemzetiségi jogokat. A szélsőséges horvát nacionalisták, akik az elszakadás álláspontját képviselik, nagy számban emigrálnak. Egy részük létrehozza az Usztasa (felkelő) nevű szervezetet, amelynek fő célja Jugoszlávia felbomlasztása. Kapcsolatba lép olasz, magyar, osztrák, német kormánykörökkel, valamint a Bulgáriában működő terrorista szervezettel, a VMRO-val.

február 11. Az olasz állam és a Vatikán aláírja a lateráni szerződést. A megegyezés véget vet az 1870 óta tartó feszültségnek. (-1869-1870) Az olasz állam elismeri Vatikáni államot és kártérítést vállal. Egyidejűen konkordátum létesül, amely szabályozza az egyház és az állam viszonyát, kiterjeszti a katolikus egyház jogait Olaszországban

március 4. Hoover, az USA új elnöke elfoglalja hivatalát.



május 30. Az angol választásokon a Munkáspárt győz.

június 5-1931. augusztus 24. A második Labour-kormány Angliában.

Október 3-án újból felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval.

július 27. Poincaré lemondása után Aristide Briand alakít kormányt Franciaországban.

augusztus 6-13. Konferencia Hágában a német jóvátételről. Az eredményeként 30-án. aláírt jegyzőkönyv O . .D .. Young amerikai üzletember javaslatai alapján a jóvátételt további 59 évre írja elő oly módon, hogy a Dawes-tervhez képest (-1924. augusztus) csökkenti az évi annuitásokat, és a teljes összeget 34,5 milliárd márkában állapítja meg. Létrehozzák Bázelben a Nemzetközi Fizetési Bankot, mindenekelőtt a jóvátétel és a nemzetközi adósságok ügyeinek bonyolítására. A terv 1930 májusában lépne érvénybe, alkalmazását azonban az időközben kirobbant világgazdasági válság meghiúsítja.

október 3, Meghal Stresemann s vele a megegyezéses politikát képviselő német külügyi koncepció. Utóda Curtius.

október 29. Fekete csütörtök a. New York-i. tőzsdén; kirobban az 1929-1933-as gazdasági világválság. A szokásos periodikus válságoktól eltérő vonásaiban kifejezésre jut a kapitalizmus két világháború közötti általános válsága, s a monopolista gazdasági rendszer és a hagyományos gazdaságpolitika ellentmondása. Szerepet játszik benne a politikai bizalmatlanság, s a gazdasági eszközöket politikai célokra használó külpolitika is. A válság az egész világra és minden gazdasági ágra kiterjed; a társadalom átrétegződése, a középrétegek bomlása felgyorsul. A válság több országban hozzájárul a belpolitikai rendszer átalakításához, a "fasiszta törekvések megerősödéséhez, s egyes államok agresszív külpolitikai irányához. - A kezdeti észak­ amerikai pénzügyi válság áttérjed Dél-Amerikára, Ausztráliára. majd 1931-ben Európára. Az ársüllyedést a termelés csökkentése kíséri. 1931 nyarán összeomlik az osztrák, majd a német és az egész közép-­európai bankrendszer. Nagy-Britannia 1931 őszén letér az aranyalapról, devalválja a fontot, s ezzel enyhít saját kereskedelmi nehézségein. A francia frank 1932 őszéig tartja magát, az amerikai dollárt 1933 áprilisában értékelik le. A világ össztermelése a válság alatt több mint 60%-kal zuhan, az árszínvonal süllyedése 3 év alatt az iparcikkeknél 30, a nyersanyagoknál 50%-ot ér el. A válság mélypontján, 1932-ben mintegy 30 millió a nyilvántartott munkanélküliek száma. A kormányok abbahagyják tartozásaik fizetését. Az USA-ban és több más országban elkezdődik az állam beavatkozása a gazdaság irányításába, A kormányok munkalehetőség teremtésévei, államosításokkal, központi megrendelésekkel, hitelekkel, ár- és bérellenőrzéssel igyekeznek befolyást gyakorolni a gazdaság újbóli fellendülésére. A kormányok tevékenységét vámintézkedések, devizakorlátozások kísérik, valamint az a törekvés, hogy a kereskedelemben korábban érvényesülő legnagyobb kedvezmény elvét kiiktassák és kétoldalú szerződéseket kössenek. A válság növeli az egyes államok autarkiás törekvéseit.

november 30. Az angolok kiürítik a második rajnai zónát (Koblenz).

1930. január 3-20. Konferencia Hágában a jóvátétel kérdéséről. Lényegesen csökkenti az osztrák és a bolgár jóvátételt, a magyar kérdésben nem jut végső eredményre, rendezi viszont az optánskérdést.

január 21-április 22. Flottakonferencia Londonban az USA, Nagy­ Britannia, Japán, Franciaország és Olaszország részvételével. Nagy­ Britanniát kivéve valójában mindegyik hatalom a flottaépítés kiterjesztésére törekszik. (-1936. január 15.)

január 28. XIII. Alfonz spanyol király megszünteti a súlyos válságba jutott Primo de Rivera-féle diktatúrát.

február 6. Aláírják az olasz-osztrák barátsági szerződést.

március 12. Elkezdődik a második szatjágraha-mozgalom Indiában. (-1919. április 13,)

március 29, Hindenburg elnök Brüninget nevezi ki szövetségi kancellárnak. Az új kormány a válság által felidézett társadalmi s azokat tükröző parlamenti nehézségeket az alkotmány 48. cikkelyére támaszkodva szükségrendeletek kibocsátásával próbálja megoldani. A bérek és fizetések leszállítására, a nyugdíjak csökkentésére és egyidejűen az adónövelésre irányuló intézkedései növekvő elégedetlenséget váltanak ki. Az árszint leszorítására és a munkaalkalom teremtésére irányuló kísérletek viszont nem járnak sikerrel. Brüning pártja, a Centrum megszilárdítása érdekében kieszközli a Reich tag idő előtti feloszlatását.

április 3. Hailé Szelassziét Etiópia császárává koronázzák.

május.17. Briand francia külügyminiszter hivatalosan meghirdeti Páneuropa-tervét. Ennek lényege az európai egység francia hegemónia alatt való megteremtése. Kizárja a Szovjetuniót, mellőzi Angliát. Laza politikai keretekben bizonyos gazdasági közeledést és érdekegyeztetést feltételez.

június 8. Trónra lép II. Károly román király. (-+ 1938. február 10.)


június 30. Nagy-Britannia elismeri Irak függetlenségét.

július 21. A Szovjetunió külügyi népbiztosává Litvinovot nevezik ki.

július 30. Salazar Portugáliában megalakítja a. Nemzeti Egység Pártját.

augusztus 25-november 28. Lengyelországban Pilsudski áll a kormány élén. Célja a baloldal elnémítása. A baloldal vezetőit bebörtönzik.

szeptember 1. nagy munkástüntetés Budapesten.

október 4. Államcsíny útján Brazíliában G. Vargas jut hatalomra, és reakciós diktatúrát vezet be.

november Csang Kaj-sek csapatai támadást indítanak a hunani vörös övezet ellen. A Mao és Csu Te által szervezett egységek visszaverik a támadást. Ezt az offenzívát 1934-ig még további három sikertelen Kuomintang-akció követi.

december 19. Molotovot nevezik ki a népbiztosok tanácsának elnökévé.

1931. február-május A második sikertelen Kuomintang-offenzíva a kínai kommunista övezet ellen. ~

március 4. Gandhi és Irwin báró indiai alkirály aláírja a delhi paktumot. A Kongresszus Párt felfüggeszti az engedetlenségi mozgalmat, az angolok szabadon bocsátják a politikai foglyokat. Megállapodnak abban, hogy India státusát kerekasztal-konferencia rendezi.

március 21. A német-osztrák vámszövetségre irányuló tervezet bejelentése. A terv nagy nemzetközi felháborodást vált ki, mert az Anschluss veszélyét, ill. - s ez még súlyosabban esik a latba - Németország általános közép-európai gazdasági terjeszkedési programjának nyitányát jelzi. Megkezdődik a külföldi tőke fokozott kivonása Németországból és Ausztriából; az osztrák szanáláshoz kért kölcsön­ összeget a francia kormány megtagadja. A gazdasági és a nemzetközi nehézségek súlya alatt a két állam a tervezetet kénytelen visszavonni. A Brüning-kormány a vámunió kérdésében elszenvedett diplomáciai vereségével magára vonja a szélsőjobboldal, elsősorban a fasiszták fokozott támadását. ( 1931. szeptember 5.)

április 14. XIII. Alfonz spanyol királya forradalmi fejlemények és a választási eredmények hatására lemond, és elmenekül az országból.
Zamora vezetésével ideiglenes kormány alakul, kikiáltják a köztársaságot.

május 11. A bécsi Creditanstalt bank csődje. Megkezdődik Közép- Európában a pénzügyi összeomlás.

május 15. XI. Pius pápa kibocsátja a Quadragesimo anno ("Negyven évvel ezelőtt. .. " - utalás az -+ 1891. május 15-i Rerum novarumra ); kezdetű enciklikát. Ebben a társadalmi ellentétek megszüntetésére, a baloldali forradalmi hangulat levezetésére hivatásrendi szervezetek alakítását és jóléti program bevezetését ajánlja.

június 20. A közép-európai pénzügyi krach hatására Hoover amerikai elnök a jóvátételi és egyéb fizetésekre egyéves moratóriumot jelent be, vagyis egy évre felfüggeszti a nemzetközi tartozások fizetését.

július 13. Megbukik a német Danatbank; augusztus 5-ig zárva tartják az össze német bankot.

augusztus 22. Bethlen lemondása után Magyarországon Károlyi Gyulát nevezik ki miniszterelnökké.

augusztus 25. A Labour-kormány belső ellentétei miatt leköszön és MacDonald, pártjával szakítva, koalíciós kormányt alakít, a Labour Party ellenzékbe megy. A kormány szakít a hagyományos liberális gazdaságpolitikával.

szeptember Anglia letér az aranyalap-rendszerről.

szeptember 5. Az Állandó Nemzetközi Bíróság 8 szavazattal 7 ellenében hozott határozatában kimondja, hogy a német-osztrák vámunió összeegyeztethetetlen a két állam fennálló nemzetközi kötelezettségeivel.

szeptember 7-december 1. Kerekasztal-konferencia Londonban Gandhi részvételével. Kudarccal végződik. A delhi paktum (-1931. március 4.) érvényét veszti, az indiai engedetlenségi mozgalom kiújul.

szeptember 10. Tüntetések Londonban és Glasgow-ban a kormány gazdaságpolitikája ellen.

szeptember 13. Az osztrák fasiszta Heimwehr szervezet Pfrimer vezetésével sikertelen puccskísérletet hajt végre.

szeptember 18. Japán támadást indít Kína ellen Mandzsúria megszerzéséért. Az első világháború után a japán imperializmus terjeszkedő törekvései kielégítetlenek maradtak. A húszas években messzemenő katonai terv kidolgozására került sor (Tanaka-terv, 1927-ben dolgozták ki, 1931 szeptemberében került nyilvánosságra), amelynek középpontjában a Kína elleni felvonulás állt. A japán expanzió első lépését jelenti a Mandzsúriában ki robbantott konfliktus.

szeptember 30. A népszövetségi Tanács Kína nyomatékos kérésére foglalkozik a mandzsúriai konfliktussal. Mindkét felet felszólítja a háborús cselekmények befejezésére. (-1931.december 10.- 1933. február 24.) .

október 11. Németországban létrejön a szélsőjobboldal - a náci párt, a Hugenberg vezette Német Nemzeti Néppárt és a Stahlhelm (Acél­ sisak) nevű nacionalista frontharcos szervezet koalíciója, az ún. harzburgi front.

október 24. A Népszövetség a japán képviselő ellenszavazatával határozatot hoz, amelyben Japánt felszólítja csapatai kivonására Mandzsúriából.

november 7. A kínai tanácsok első kongresszusa proklamálja Csianghszi tartományban a tanácskormány megalakulását. A 30 milliónyi lakosra kiterjedő tanácsövezet központja Zsujcsang. A kínai Vörös Hadsereg létszáma ekkor már több mint 350 000 fő. Megelőzően e hadsereg visszaverte a Kuomintang kb. 300 000 főnyi hadseregének újabb, harmadik támadását.

december Elfogadják a westminsteri statútumokat, amelyek az 1926-os kerekasztal-konferencia határozatait kiegészítve a brit birodalmat formailag egyenlő jogú. Államok szövetségévé alakítja, s megszünteti Anglia. előjogait a domíniumok törvényhozásában. Létrejön a Brit Nemzetközösség (British Commonwealth of Nations).

december 9. A spanyolországi választások eredményeként A. Zamora lesz a. köztársaság elnöke. Manuel Azana alakít kormányt.

december 10. A népszövetségi Tanács bizottságot küld ki a mandzsúriai helyzet megvizsgálására. A bizottság vezetője Lytton angol diplomata. (-1933. február 24.)

december 13. Japánban a katonai párt alakít kormányt.

1932. január 3. A japán csapatok befejezik Mandzsúria megszállásár. Proklamálják az önálló mandzsu köztársaság megalakítását, Mandzsúria kimondja elszakadását Kínától.

január 4. Az angolok illegálisnak nyilvánítják az indiai Nemzeti Kongresszust, Gandhit letartóztatják.

január 7. Brüning német kancellár bejelenti a jóvátétel fizetésének megszüntetését.

január 21. Aláírják a szovjet-finn megnemtámadási szerződést.

január 25. Szovjet-lengyel megnemtámadási szerződés létesül.

február 2. Elkezdődik Genfben a nemzetközi leszerelési konferencia, amelyen a Szovjetunió és az USA is részt vesz. 1934-ben minden eredmény nélkül oszlik fel.

február 5. Szovjet-lett megnemtámadási egyezmény.

február 9-március 3. Sikertelen fasiszta puccskísérlet Finnországban .

február 21. Franciaországban Tardieu alakít kormányt. Márciusban meghirdeti tervét a Duna-medence gazdasági rekonstrukciójára. Eszerint az övezet államai preferenciális vámrendszer keretében kölcsönös előnyöket nyújthatnak egymásnak termékeik cseréjében, fennmaradó feleslegeiket pedig szintén kedvezményes módon a nagyhatalmak vásárolnák fel. A terv a francia befolyás erősítését szolgálja, s ezért éles német és olasz ellenállásba ütközik. Tardieu egyebekben igyekszik megerősíteni az angol-francia kapcsolatot, és a korábbi enyhüléssel
szemben felújítja a szovjetellenes politikát.

március 9. Pu-ji volt kínai császárt köztársasági elnökké választják a japán bábállammá változtatott Mandzsúriában.

április 10. A németországi köztársaságielnök-választásokon a második menetben a weimari koalíció pártjai, köztük a szociáldemokrata párt támogatásával az ekkor már 84 éves Hindenburgot választják újra. Az ő 19,4 millió szavazatával szemben Hitler 13,4 millió, a kommunisták jelöltje, Thálmann 3,7 millió szavazatot szerez. Ugyanebben a hónapban a kormány betiltja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fegyveres szervezeteit, az SS-t (Schutz-Staffeln) és az SA-t (Sturmabteilung)

május 1. A francia parlamenti választásokon a baloldali blokk arat győzelmet.

május 4. Szovjet-észt megnemtámadási paktumot írnak alá.

május 20. Dellfuss kancellári kinevezése. Külpolitikailag mindenekelőtt Olaszországra és Magyarországra támaszkodik. Helyzetét a parlamentben nem tudja megszilárdítani.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #4 ) 2013-03-17 11:21:45
Privát üzenet
1932

június Herriot megalakítja a baloldali blokk kormányát. A válság problémáit megoldani nem tudja, s a külpolitikában diplomáciai vereségeket szenved.

június l . Hindenburg elnök felmenti Brüninget, és Papent nevezi ki kancellárrá. Az új kormányfő kieszközli a Reichstag feloszlatását, és visszavonja az SS és SA betiltását kimondó rendeletet.

június 16-július 9. Jóvátételi konferencia Lausanne-ban. Határozata értelmében Németország hátralevő tartozásait 3 milliárd márkával megválthatja; a többi állam tartozásai térítését egyelőre felfüggeszti. Papen kísérlete a szovjetellenes francia-német közeledésre Herriot ellenállásán meghiúsul. Németországban a szélsőjobboldal a konferencián elért német eredményt kudarcként tünteti fel. A jóvátételről való lemondás miatt Franciaországban viszont a kormányt súlyos támadások érik.


július 5. Portugáliában Salazar alakít kormányt, s fokozatosan egypártrendszeren alapuló fasiszta uralmat vezet be.

július 20. Papen kancellár erőszakkal eltávolítja a Braun és Severing vezetése alatt álló poroszországi szociáldemokrata kormányt, és Poroszország élére birodalmi biztost nevez ki.

július 21-augusztus 20. Commonwealth-konferencia Ottawában, amely mérsékelt preferenciákat vezet be a Nagy-Britannia és domíniumai közötti kereskedelemben.

július 29. Statáriális eljárás alapján Magyarországon kivégzik a kommunista párt két vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

július 31. A német Reichstag-választásokon a nácik 107-ről 230-ra növelik mandátumaik számát (37,8 %,), s ezzel a törvényhozás legerősebb pártjává válnak. A kommunisták 77 parlamenti hely helyett 89-et szereznek. A szociáldemokrata párt 133, a Centrum 97 mandátumhoz jut. A parlamenti kormányzás lehetetlenné válik. Szeptemberben az
elnök a Reichstagot újból feloszlatja.

július 31-1935. június 14. Az ún. Chaco-háború Bolívia és Paraguay között a Gran Chaco, ill. a területén talált olaj miatt. Bolívia mögött az USA, Paraguay oldalán Nagy-Britannia és Argentína áll. A kérdést véglegesen az 1938. júliusi szerződés rendezi, amely a vitatott terület háromnegyedét Paraguaynak juttatja.

október 1. Magyarországon Horthy a szélsőjobboldal egyik vezetőjét, Gömbös Gyulát nevezi ki miniszterelnökké. Jóllehet Gömbösnek a magyar rendszer olasz-német mintára való átalakítását nem sikerül megvalósítania, az államapparátusban és a hadseregben végrehajtott személyi változtatásokkal a rendszer színezetét a fasizmus irányában módosítja. Fokozza a revízióra irányuló külpolitikai aktivitást, Magyarországot egyensúlyozó tényezővé szeretné változtatni a német­olasz tengely középpontjában.

november 6. Reichstag-választások Németországban. A hitleristák elvesztenek 2 millió szavazatot (34 mandátum), míg a kommunisták újabb 11 mandátumhoz jutnak, s ezzel parlamenti csoportjuk létszáma 100 főre emelkedik. A választási eredmény a náci pártban pánikot vált ki, a konzervatív jobboldali és a vezető gazdasági csoportok pedig aggódni kezdenek, nehogy a bomlásnak induló fasiszta párt tagságának tömegei a baloldal felé forduljanak.

november 8. Az amerikai elnökválasztásokon a demokrata Roosevelt arat győzelmet.

november 29. Francia-szovjet megnemtámadási szerződést írnak alá. Ezzel kiegészül az a megnemtámadási szerződéssorozat, amelyet a Szovjetunió francia támogatással 1932 során kialakít (Finnország, Lengyelország, a Baltikum). A francia kormány igyekszik elérni e szisztéma kiegészítését Romániával, ezt azonban Titulescu londoni követ, majd külügyminiszter a besszarábiai probléma miatt, tekintettel arra, hogy a Szovjetunió Besszarábia román megszállását nem hajlandó elismerni, megakadályozza.

december 2. Németországban Schleicher tábornok kap kancellári megbízatást. Parlamenti bázis nélkül kormányoz, s az a cél vezeti, hogy a belpolitikai feszültséget néhány szociális kedvezménnyel és külpolitikai sikerrel enyhítse. Tervezett engedményeit a nagytőke és a
nagybirtok képviselőinek jelentős része ellenzi.


december 11. A genfi öthatalmi nyilatkozat - angol és amerikai nyomásra - elvileg elismeri Németország katonai egyenjogúságát, a versailles-i béke ide vonatkozó rendelkezésein azonban nem változtat.

1933

1933. január 4. Schröder bankár kölni házában Hitler találkozik von Papennel és a német nagy tőkések néhány képviselőjével.

január 22. Megbeszélés Hitler, Papen, Hindenburg fia és Meissner államtitkár között. Ezt követően az elnök jelzi készségét Hitler kancellári kinevezésére.

január 28. Lemond Schleicher kancellár.

január 30. Hindenburg elnök az NSDAP vezetőjét, Hitlert kancellárrá nevezi ki. Megalakul az első olyan koalíciós kormány, amelyben a nácik döntő miniszteri tárcákhoz jutnak. Ezáltal kezdetét veszi a két világháború közötti új típusú reakciós rendszernek, a fasizmus legszélsőségesebb rendszerének kiépítése és egyúttal a második világháború előkészítése.

február A kisantant külügyminisztereinek konferenciája felállítja a kisantant Állandó Tanácsát és a gazdasági együttműködés kialakítására hivatott Gazdasági Tanácsot.

február 3. Hitler a tábornoki kar előtt kifejti külpolitikai elképzeléseit. Ezek lényege a német élettér megteremtése a külpolitikai nyomás és végső soron a háború eszközeivel.

február 24. A Lytton-bizottság (-+ 1931. december 10.) jelentése alapján a népszövetségi Tanács Mandzsúria japán megszállását törvénytelennek minősíti, de határozatában elismeri Japán különleges érdekeit és jogait ebben a tartományban.

február 27. A késő esti órákban kigyullad a Reichstag épülete. A fasiszták a gyújtogatással a kommunista pártot vádolják.

február 28. Szükségrendelet Németországban az alkotmány felfüggesztésére. Elkezdődik az NKP vezetőinek bebörtönzése.

március 4. Hivatalba lép az 1932 novemberében megválasztott és még további három alkalommal újraválasztott amerikai elnök, F. D. Roosevelt. Még ezen a napon meghirdeti New Dealnek (Új irány) nevezett politikáját, valamint a jószomszédság politikáját az amerikai országokkal. A New Deal keretében az állam jelentős hiteleket folyósít, intézkedéseket hoz a munkanélküliség csökkentésére, állami vállalatokat létesít, elektrifikálási programba kezd, szabad tevékenységet biztosít a szakszervezeteknek. Roosevelt egyik intézkedése az aranykivitel tilalmának bevezetése. (-+ 1933. március 6., -+ 1933. május 12.,
-+ 1933. június 16.)

március 5. Parlamenti választások Németországban. A náci párt 44%-ot szerez.

március 6. Az amerikai kormány felfüggeszti a dollár aranyalapját.


március 7. Dollfuss osztrák kancellár a kormány számára kisajátítja az Államtanács jogkörét. Ezzel megteszi az első lépést az alkotmányosság felszámolására.

március 19-júfius 15. Mussolini kezdeményezésére, amit MacDonald brit miniszterelnök támogat, kísérlet történik egy ún. négyhatalmi egyezmény keretében a "békés" revízió előkészítésére. Jóllehet a paktumot - az eredeti olasz javaslathoz képest erős módosításokkal - Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselői július 15-én aláírják, a Szovjetunió, a kisantant és néhány más állam tiltakozása, valamint a francia kormány húzódozása miatt nem lép életbe.

március 23. Az összeülő Reichstag megszavazza az ún. felhatalmazási törvényt, amely jogot biztosít a kormánynak, hogy a Reichstag nélkül kormányozzon, és az alkotmány kikapcsolásával törvényeket alkosson. A törvény ellen egyedül a szociál demokraták szavaznak, mivel a kommunisták egy részét letartóztatták, más részüket az üléstermet lezáró fasiszta fegyveresek nem engedik belépni. A Centrum abban a reményben szavazza meg a törvény javaslatot, hogy ezzel véget vet az 1933. február 28-i szükségrendeletnek. A felhatalmazási törvény gyakorlatilag véget vet az alkotmányos jogállamnak ; ennek helyébe
fokozatosan a totális állam lép.

március 27. Japán bejelenti kilépését a Népszövetségből.

március 31. Ausztriában rendeletileg feloszlatják a Republikanischer Schutzbundot.

március 31. Németországban megsemmisítik a kommunista képviselők mandátumait.

április Németországban elkezdődik a zsidók zaklatása.

április 27. 'Angol-német kereskedelmi szerződést írnak alá.

május 2. Németországban betiltják a szakszervezeteket.

május 12. Az USA-ban kiadják az Agricultural Adjustment Actet (AAA, Mezőgazdasági Helyreállítási Törvény). A mezőgazdasági hitelek folyósításáról s a termelés csökkentése révén az agrárárak emeléséről intézkedik.

május 26. Németországban elkobozzák a kommunista párt javait.

június 12-júlíus 27. Nemzetközi gazdasági konferencia Londonban. A pénzügyi és kereskedelmi kérdések egyikét sem oldja meg. A német képviselő fellépése világossá teszi Németország autarkiára törekvését és keleti hódító szándékait. A konferencia alkalmából Litvinov szovjet külügyminiszternek sikerül rendeznie a feszült angol-szovjet viszonyt.

június 16. Az USA-ban kibocsátják a National Industrial Recovery Actet (NJRA, Nemzeti Ipari Helyreállítási Törvény), amely az ipari árakról, a munkaidő csökkentéséről, s a bérminimum biztosításáról intézkedik.


június 22. Németországban megszüntetik a szociáldemokrata párt legalitását.

július 3. Aláírják az ún. londoni paktumot az agresszió meghatározásáról. Résztvevői a Szovjetunió és nyugati, délnyugati szomszédai. 4-én a paktumot a Szovjetunió aláírja a kisantant államaival és Törökországgal is.

július 5. A német Centrum párt kimondja feloszlását.

július 20. Konkordátum létesül a német fasiszta kormány és a Vatikán között. A Vatikánt Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa képviseli. A fasiszta Németország számára a konkordátum az első nemzetközi elismerést jelenti.

szeptember 31. Megkezdődik a lipcsei per a Reichstag februárban történt felgyújtása ügyében. A vádlottak padján a holland Van der Lubbe mellett Torgler, az NKP, valamint Dimitrov, a Bolgár Kommunista Párt vezetője és két másik bolgár kommunista foglal helyet. Dimitrov a per során leleplezi a fasiszta provokációt, amelyben Van der Lubbe a szánalmas eszköz szerepét játszotta. A december 23-án kihirdetett ítéletben a bíróság Dimitrovot és két bolgár társát bizonyítékok hiányában kénytelen felmenteni. Ezt követően Dimitrov a Szovjetunióba távozik.

október A Kuomintang 900 000 főnyi hadsereget vet be a kínai Vörös Hadsereg ellen. A támadás a nagyemberáldozat ellenére alapjában sikertelen marad.

október 14. Hitler bejelenti, hogy Németország kilép a Népszövetségből. 19-én a kormány jelzi ezt a Népszövetség Titkárságának.

november 16. Diplomáciai kapcsolat létesül a Szovjetunió és az USA között. .

december Paul-Boncour francia külügyminiszter javaslatot terjeszt elő egy keleti biztonsági paktum (Keleti Locarno) létesítésére.

december 29. A Vasgárda egy tagja lelövi Duca liberális román­ miniszterelnököt.

1934. január Kubában Batista reakciós diktatúrát létesít.

január 26. Aláírják a lengyel-német megnemtámadási paktumot. Megszűnik Lengyelország németellenes vonala, lazul a lengyel-francia együttműködés. Jóllehet az 1932-es szovjet-lengyel megnemtámadási szerződést felújítják, és Beck lengyel külügyminiszter látogatást tesz Moszkvában is, a lengyel "hatalmi" politika, amely a két nagy szomszéd közötti egyensúlyozást hangoztatja, a valóságban mindinkább Németországnak kedvező politikává változik.

január 26-február ID. Az SZK(b)P XVII kongresszusa. Elfogadja a második ötéves tervet. A német külpolitika szovjetellenes fordulatával kapcsolatban megfogalmazza az Angliához és Franciaországhoz való közeledés szükségességét.

február 6. Diplomáciai kapcsolat létesül a Szovjetunió és Magyarország között.

február 6-7. Franciaországban a fasiszta és szélsőjobboldali csoportok által szervezett véres tüntetések hatására lemond a Daladier­kormány. Doumergue vezetésével nemzeti koncentrációs kormány alakul konzervatív, középpárti és radikális miniszterekkel. Külügyminiszter Barthou.

február 9. Románia, Görögország, Törökország és Jugoszlávia aláírja a Balkán-paktumot. A kisantant példáját követő blokk célja a nagyhatalmak behatolása elleni védekezés. Gyengesége Bulgária távolmaradása és a résztvevők közötti politikai ellentétek (a Szovjetunióhoz, Németországhoz. Olaszországhoz való viszonyukat illetően stb.).


február 12. Általános sztrájk Franciaországban a puccskísérlet ellen. (- 1934. február 6-7.) A munkásosztály nagy politikai aktivitásának szerepe van a szélsőjobboldali erők visszaszorításában.

február 12-15. Az osztrák kormány a Heimwehr segítségével szétveri a szervezett munkásmozgalmat. A bécsi munkásság ellenáll; a fegyveres harc négy napig tart. A felkelés leverését követően a szociáldemokrata képviselőket megfosztják mandátumaiktól, a pártot betiltják, vezetői közül többet kivégeznek. .

február 16. Angol-szovjet kereskedelmi egyezményt írnak alá.

március Észtországban K. Pats megszünteti a parlamentarizmust, és a fasiszta államok mintájára diktatúrát vezet be.

március 1. Mandzsúriában császárság létesül, a bábállam császára Pu-ji addigi köztársasági elnök.

március 16-17. Létrejön az olasz-magyar-osztrák hármas szövetség. A magyar kormány célja vele a revíziós követeléseinek alátámasztása, Ausztria és Olaszország viszont a német közép-európai uralmi igények korlátozására törekszik.

május 13. Barthou francia külügyminiszter javaslatot tesz Litvinov külügyi népbiztosnak egy keleti biztonsági paktum kidolgozására. A szovjet fél a javaslatot azonnal elfogadja.


május 15. Lettországban Ulmanis államcsíny útján elnöki diktatúrát vezet be.

május 19. Katonai puccs Bulgáriában, amelynek eredményeként Georgiev tábornok alakít kormányt. Betiltja a politikai pártokat, feloszlatja a VMRO-t. A helyzet stabilizálása után enyhít belpolitikáján. Nyugatbarát külpolitikai akciói miatt Borisz király 1935 januárjában Georgievet lemondatja.

június 14-15. Hitler és Mussolini találkozója Velencében. A Délkelet­ Európára irányuló német és olasz igények összeegyeztetése nem sikerül, mert Hitler nem hajlandó elismerni Olaszország ilyesfajta jogait.

június 29-30. Hitler és környezete leszámol a náci párton belüli ellenzékkel. Meggyilkolják Röhmöt, az SA vezetőjét, számos SA-tisztet, továbbá Schleicher volt miniszterelnököt, Kahr Centrum párti politikust stb. A mészárlásra okot ad, hogy a nagy tőkések az SA-ban folyó, ún. "második forradalomra" izgató agitáció megszüntetését, a hadsereg vezetői pedig az SA katonai hatalmának és ambícióinak meg­ törését követelik, s az is, hogy a Hitler-csoport tart Röhmtől mint riválistól, és rossz szemmel nézi külkapcsolatait.

július 8-10: Barthou Londonban tárgyal a keleti paktumról. Az angol kormány a tervhez hozzájárul azzal a feltétellel, hogy Németországnak is felajánlják a paktumban való részvételt.

július 25. Náci puccskísérlet német támogatással Bécsben. Dollfuss kancellárt, aki a német Anschluss-törekvéssel szemben Olaszországra támaszkodott, meggyilkolják, az államcsíny azonban összeomlik. Az új kormányt Schuschnigg alakítja meg. A politikai rendszer alapvonásainak érintése nélkül enyhíti az alkalmazott belpolitikai módszereket. Tovább folytatja az olasz orientációt, de Németországgal szemben - 1935 végétől éppen olasz biztatásra is - egyre több engedményre kényszerül.

július 27. A francia szocialista és kommunista párt akcióegységre lép a fasiszta veszély elleni harcra.

augusztus 2. Meghal Hindenburg német köztársasági elnök; az államfő és a kormányfő funkcióit Hitler egyesíti mint "vezér és kancellár".

szeptember 5. Németország elutasítja részvételét a keleti paktumban. Példáját szeptember 27-én Lengyelország követi. Ezáltal előtérbe kerül a korábbi francia-szovjet szóbeli megállapodás arról, hogy a tervezett paktumot német részvétel híján is életbe léptetik.

október 5. Spanyolországban sztrájkhullám kezdődik. Asturiában az általános sztrájk fegyveres felkelésbe megy át; a baloldal (kommunista, szocialista, anarchista blokk) az egész tartományban megszerzi a hatalmat. A kormánycsapatok kemény küzdelemben verik le a baloldal erőit.

október 9. Az Usztasa nevű horvát szeparatista-terrorista szervezet megbízásából a macedón VMRO egy tagja meggyilkolja Sándor jugoszláv királyt: a fogadására Marseille-be érkezett Barthou francia külügyminiszter halálosan megsebesül. A merényletet az Usztasa a jugoszláv állam szétbomlásának előkészítésére szánja. A merénylet kivizsgálása során elsősorban az Usztasa magyar kapcsolataira derül fény, mert a francia kormány Olaszországot kímélni akarja, s maguk a jugoszláv politikai körök sem óhajtják a német bűnösség feszegetését. Barthou halálával a francia politikában a szovjet kapcsolatok jelentősége csökken.

október 16. A Kínai Kommunista Párt elkezdi ún. "hosszú menetelését". A Kuomintang zaklatásai miatt a párt elhatározza a vörös tanácsövezet déli központjának felszámolását és áttelepítését az északi Senhszi-Kanszu-Ninghszia-Huj külön határterületre. A kínai Vörös
Hadsereg kb. 100 000 harcosa 13 000 kilométert tesz meg, s óriási áldozatok árán 1935. október 20-án éri el kitűzött célját. Menetelés közben a kommunisták növelik befolyásukat a parasztság körében. A sikeres akció lebonyolítását követően a Kuomintang egy része a polgárháború befejezése mellett lép fel; ezt azonban Csang Kaj-sek egyelőre elutasítja.

december 1. Meggyilkolják Kirovot, a leningrádi pártbizottság titkárát.

1935

1935. január 7. Laval francia miniszterelnök római látogatása során egyezmény létesül Franciaország és Olaszország politikai együttműködéséről, az ún. dunai paktum létrehozásáról. Az utóbbi célja Ausztria függetlenségének alátámasztása a vele szomszédos kis államok részvételével. (Az utóbbiak érdektelensége, ill. elutasítása miatt e terv kudarcba fullad.) Laval lemond Franciaország etiópiai érdekeiről, s ezzel felhatalmazza Mussolinit tervezett etiópiai agressziójának elkezdésére.

január 13. Népszavazás a Saar-vidéken. A Németországhoz való csat­ lakozásra leadott nagy szavazati többség jelentősen növeli a hitlerista rendszer presztízsét.

március 16. Hitler a versailles-i békeszerződés előírásait megszegve bejelenti az általános hadkötelezettség visszaállítását.

április 11-14. Angol-francia-olasz konferencia Stresában. A résztvevők elítélik a német békeszegést, de ellenintézkedésekre - egy ugyancsak elítélő népszövetségi határozat on kívül - nem kerül sor. Az ún. stresai front hamarosan felbomlik, mert a brit kormány flottaegyezményt köt Németországgal. (- június 18.)

április 23. Lengyelországban új alkotmányt fogadnak el, amely gyakorlatilag felszámolja a parlamentarizmus még fennálló maradványait.

május 2. Aláírják a francia-szovjet barátsági és segítségnyújtási egyezményt. A francia kormány ugyanakkor elveti a katonai szerződés kidolgozására irányuló szovjet javaslatot. Laval látogatást tesz Moszkvában, de hazatérve eredményként hangsúlyozza, hogy Franciaországot nem kötelezte el a szovjetbarát politika mellett. Ezt követően halogatja az egyezmény ratifikálását. I

május 12. Meghal Pitsudski marsall, a lengyel államfő. I

május 16. Szovjet-csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá. Ez katonai támogatást biztosít Csehszlovákiának ha megtámadtatása esetén a vele szemben vállalt szövetségesi kötelezettségének Franciaország eleget tesz.

május 27. Az USA-ban a legfelső bíróság alkotmányellenesnek mi­nősíti a NIRA-t. (-1933. június 16.)

június Franciaországban a szocialista, a kommunista és a radikális párt részvételével megalakul a Népfront. Célja a fasiszta veszély elleni közös küzdelem.

június 18. Angol-német flottaegyezmény. Eszerint a német flotta a mindenkori brit flotta 35%-át érheti el. Az egyezmény alapvető jelentőségű a náciellenes nemzetközi erők megbontása szempontjából.

július 5. Az USA-ban biztosítják a szakszervezetek szabad működését (ún. Wagner-törvény).

július 13. Kereskedelmi szerződés létesül az Egyesült Államok és a Szovjetunió között.

július 25-augusztus 20. A Komintern VII. kongresszusa. Dimitrov és mások referátumai alapján a fasizmus kérdésével, a vele szemben folytatandó harc módszereivel foglalkozik. Elfogadja az egységfrontra épülő népfrontpolitikát. A kongresszust követően több országban kibontakozik a népfrontmozgalom.

augusztus 2. Az angolok meghirdetik az új indiai alkotmányt (India Act), amely minimális jogokkal, magas cenzushoz kötött választójog alapján tartományi parlamentek felállítását irányozza elő. A tervezet szerint a törvény 1937. április l-én lép életbe. A brit kezdeményezés az indiai elégedetlenséget nem szünteti meg.

augusztus 14. Roosevelt elnök aláírja a társadalombiztosítási törvényt.

szeptember 15. Németországban kiadják az ún. nürnbergi törvényeket, amelyek meghatározzák, hogy a náci államban kik tekintendők zsidónak, és megvonják e személyek állampolgári jogait.

október 2. Olaszország megkezdi 1934 vége óta tervszerűen előkészített etiópiai támadását. Megelőzően éles ellentét alakul ki az angol és az olasz kormány között. Az angol kormány ugyanis Laval közbenjárása ellenére sem hajlandó Olaszországnak szabad kezet biztosítani Etiópiában, hanem kompromisszumra törekszik Etiópia feldarabolása árán. Elhidegül a francia-olasz viszony, s 1935 nyarától az olasz kormány mindjobban közeledik Berlinhez. A hadjárat során lelepleződik Olaszország katonai gyengesége.

október 11. A Népszövetség kimondja Olaszországgal szemben a gazdasági szankciók alkalmazását. Az importembargó azonban nem terjed ki a hadviselés szempontjából Olaszország számára legfontosabb olajra. Etiópia a háború során az európai hatalmaktól katonai és anyagi támogatást nem kap. (-~1936. május 9.)

október 28. Görögországban proklamálják a monarchia visszaállítását. November 3-án II. György elfoglalja a trónt (1935-1947).

november 9. Az amerikai AFL keretein belül megalakul a Congress of Industrial Organizations (CIO, Ipari Szervezetek Kongresszusa) amely a munkásokat iparáganként szervezi. 1936-ban az AFL a CIO, hoz tartozó szakszervezeti szövetségeket kizárja. ( 1969. február 20.)

december 13. Korára való tekintettel lemond Masaryk csehszlovák köztársasági elnök. Utódjává 18-án Benest választják meg.

december 24. Az USA-ban életbe lép a semlegességi törvény, amely megtiltja a fegyvereladást a hadviselő államoknak. 1937-ben megújítják.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #3 ) 2013-03-17 11:21:08
Privát üzenet
1936. január 15. Japán távozásával kudarcot vall az 1930-ban kezdődött londoni flottakonferencia. Minthogy a washingtoni konferencia szabályozásai érvényüket vesztették, a flottaépítést többé nem korlátozza egyezmény.

február 16. A spanyolországi választásokon a januárban megalakult Népfront arat győzelmet (265 mandátum a jobboldal 142 és a centrum 66 mandátumával szemben). Azana alakít kormányt.

március 7. Hitler bejelenti a locarnói szerződés egyoldalú megsemmisítését. Parancsot ad a rajnai demilitarizált övezet katonai megszállására. A locarnói egyezményt garantáló Anglia és Olaszország nem mozdul, a francia kormány, egyedül maradva, letesz a retorzió alkalmazásáról. Ezt követően a francia katonai vezetők arra a következtetésre jutnak, hogy Franciaország keleti szövetségesei megtámadása esetén többé már nem siethet segítségükre a német határok átlépése útján, tekintettel arra, hogy ott azonnal ellenállásba ütközne. Növekszik a közép-európai kis államok kiszolgáltatottsága.

április 13. Görögországban a király Metaxasz tábornokot nevezi ki miniszterelnökké. Fasiszta módszerekkel kormányoz, a külpolitikában előbb igyekszik megőrizni a nyugati, főként angol kapcsolatokat, majd Németország és Olaszország között lavíroz.

április 26-május 3. A franciaországi parlamenti választásokon a Népfront pártjai győznek.

május 9. Az olasz kormány deklarálja Etiópia bekebelezését az olasz birodalomba.

május 24. A belga választásokon jelentős sikert érnek el a Degrelle által vezetett fasiszták, az ún. rexisták (21 mandátum).

június 4. A francia népfrontkormányt a szocialista Léon Blum alakítja meg. A kommunista párt nem lép be a kormányba, de politikáját a parlamentben támogatja.

június 8. A Blum-kormány megköti az ún. Matignon-egyezményt (a Matignon-palotában) a nagytőke képviselőivel. Ez 7-l5%-os bér­ emelést, az üzemi választott bizalmi elismerését, a szervezkedési és sztrájkjog elfogadását biztosítja. Ezt követően a népfrontkormány több szociális intézkedést hoz, korlátozza a munkaidőt, végrehajtja a frank már hosszabb ideje esedékes leértékelését, betiltja a fasiszta szervezeteket. A nagytőke azonban megvonja támogatását; a gazdasági élet fellendítése, a munkanélküliség leküzdése nem sikerül. június 10. Spanyolországban Azanát választják köztársasági elnökké.


június 22-július 20. Konferencia Montreux-ben a fekete-tengeri szorosokról. Az eredményeként aláírt egyezményben a hatalmak helyreállítják Törökország fennhatóságát a tengerszorosok felett.

július 11. Német-osztrák egyezmény a két állam "párhuzamos politikájáról". Ausztria olasz biztatásra járul hozzá a paktum megkötéséhez, ami gyakorlatilag Ausztria kiszolgáltatását, ill. a korábbi Anschluss-ellenes olasz álláspont feladását jelzi. E fordulatra Olaszországot etiópiai nehézségei késztették.


július 18. Kirobban a spanyol polgárháború. Az ellenforradalmi erők a felső tisztikar vezetésével mozdulnak meg, Madeira szigetéről kiinduló felkelésük a hadsereg reakciós részén kívül a nagybirtokosságra, az egyházra, a nagytőkésekre támaszkodik. Csatlakozik az ellenforradalomhoz az ifjabb Primo de Rivera által szervezett fasiszta Falange. A néhány napra tervezett puccs megbukik a köztársaság ellenállásán, és 1939-ig tartó katonai küzdelem veszi kezdetét. Az ellenforradalom katonai, anyagi és diplomáciai támogatást kap Olaszországtól és Németországtól. A köztársasági erőket a demokráciák hivatalosan nem támogatják; segítséget a világ minden tájáról Spanyolországba siető baloldaliakból alakított Nemzetközi Brigád nyújt számukra. Ennek soraiban számos magyar kommunista (Zalka Máté, Rajk László, Münnich Ferenc stb.) is részt vesz a küzdelemben.

július 24. A spanyol ellenforradalmárok Burgosban felállítják a Junta de Defensa Nacional nevű katonai szervezetüket.

augusztus 26. Egyiptom felett megszűnik a brit gyámkodás, de az új megállapodás értelmében a Szuezi-csatornát továbbra is Nagy-Britannia ellenőrzi. Az angol csapatoknak a megállapodás szerint 1956-ban kell elhagyniuk a csatornaövezetet.

szeptember 9. A nyugati hatalmak a semlegesség álláspontjára helyezkednek a spanyol polgárháború kérdésében. E határozat vitákat vált ki a francia Népfront keretében, mert a kommunisták követelik a segítségnyújtást a spanyol köztársaságnak. (-1936. december 16.)

október 1. A spanyol ellenforradalmi erők Franco tábornokot nevezik ki az állam és a hadsereg vezetőjévé.

október 10. Ausztriában feloszlatják a Heimwehrt, és tagságát a Vaterlándische Frontba vonják be.

október 12. Magyarországon Gömbös Gyula halála (október 6.) után az új kormányt Darányi Kálmán alakítja meg. (-1938. május 14.)

október 19. Elkezdődik a német fasiszta négyéves gazdasági terv. Fő célkitűzése az intenzív felkészülés a háborúra.

október 25-27. Ciano olasz külügyminiszter berlini útja. Ennek során, október 25-én öt pontból álló megegyezést írnak alá a két állam külpolitikájának összehangolásáról. Létrejön a Berlin-Róma-tengely. A "tengely" megalakulását a nyilvánosság előtt Mussolini november l -én jelenti be.

november 3. Roosevelt amerikai elnököt újraválasztják.

november 25. Aláírják a német-japán antikomintern paktumot.


A szerződés névleg a Komintern, gyakorlatilag mindenekelőtt a Szovjetunió ellen irányul. 1937-ben csatlakozik hozzá Olaszország, 1939-ben Magyarország, Mandzsukuo és Spanyolország, 1941-ben Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Kína (Nanking), Románia, Szlovákia.

november 25-december 5. A Szovjetek Összoroszországi Kongresszu­sának VIII., rendkívüli ülése, amely elfogadja a Szovjetunió új alkotmányát. Ez leszögezi, hogy a Szovjetunió szocialista állam. Törvényhozó szerve a Legfelső Szovjet, amely két házból áll, az Uniót képviselő és a nemzeti területeket képviselő kamarából. Mindkettőt négyévenként választják. Államelnök a Legfelső Szovjet Elnökségének elnöke, akit a két kamara együttesen választ. E funkciót továbbra is Kalinyin tölti be. A Népbiztosok Tanácsának elnökét a Legfelső Szovjet nevezi ki. Az alkotmány biztosítja az általános emberi jogokat és szabadságokat, leszögezi az állampolgárok kötelességeit. - Ebben az időben azonban kialakul a személyi kultusz és a dogmatizmus jelensége, a szocialista törvényességet sértő politikai perek zajlanak le részben politikusok, részben magas rangú vezérkari tisztek ellen.

december A kínai Vörös Hadsereg elfoglalja Jenant; a város a következő években Mao Ce-tung főhadiszállásául szolgál. Csang Kaj-sek a kommunisták fogságába esik, december 12-én hadat üzen Japánnak. (--1945. október 11.)

december 10. VIII. Eduárd angol király lemond a trónról; utóda VI. György.

december 16. Az európai nagyhatalmak Londonban aláírják a spanyolországi polgárháborúval kapcsolatban a be nem avatkozásról szóló megállapodást. Ezt követően megalakul a be nem avatkozási bizottság, amelyben addig, amíg a fasiszta államok beavatkozásának féken tartására remény van, a Szovjetunió is részt vesz.

december 25. Egyezményt írnak alá a KKP és a Kuomintag közös frontjáról a japán hódítók elleni harcra.

1937. március 1. Adam Koc Lengyelországban létrehozza a fasiszta Nemzeti Egység Táborát.

április 1. Életbe lép az új indiai alkotmány. A Kongresszus Párt és a kommunista párt ellenzékben marad.

május 1. Roosevelt aláírja az új semlegességi törvényt.

május 28. Angliában Neville Chamberlain alakít kormányt. Elkezdődik a megbékéltetési politika aktív szakasza.

június 21. Blum lemondása után Franciaországban Chautemps lép a kormány élére.

július 7. Japán újabb támadást indít Kína ellen. Nagyarányú katonai erőfeszítéseik ellenére 1945-ig nem tudják ki kényszeríteni a kínai kapitulációt.

július 28. A japánok elfoglalják Pekinget.

július 29. Elesik Tiencsin.

október 17. A nácik lázongást provokálnak a Szudéta-vidéken a csehszlovák állam ellen. Az ott élő német lakosság nemzetiségi sérelmeit felhasználva a helyi náci párt teljes autonómiát követel.

november 5. Hitler a Wehrmacht főparancsnokai (Fritsch, Göring, Raeder) előtt a külügyminiszter (Neurath) és a hadügyminiszter (Blormberg) jelenlétében ismerteti az úri. Hossbach-protokollt, vagyis a német háborús tervet, amely az "élettér" erőszakos meg teremtésére irányul. Ausztria Németországhoz csatolását, valamint Csehszlovákia szétzúzását jelöli ki első célként. A terv a hadsereg, valamint a külügyminisztérium egyes vezetőinél ellenzésre talál.

november 6. Olaszország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.

november 17. Earl of Halifax Hitlerrel tárgyal a Szudéta-vidék kérdésének békés megoldásáról.

december 11. Olaszország kilép a Népszövetségből.

december 12. A japánok beveszik Nankingot. A kínai kormány Csungkingba teszi át szék helyét.

december 28. Romániában a szélsőséges nacionalista, antiszemita Goza kap miniszterelnöki kinevezést.

december 29. Elfogadják az ír alkotmányt. Az ország neve Eire, az államfő Hyde.

1938. február 4. Hitler leváltja Blomberg hadügyminisztert, valamint a német szárazföldi haderők főparancsnokát, Fritsch tábornokot. Hitler lép a hadsereg élére. Keitel tábornok vezetése alatt létrehozza a Wehrmacht Oberkommandóját (OKW), a szárazföldi hadsereg főparancsnoka Brauchitsch lesz. Egyidejűleg a külügyminisztérium élére Neurath helyett Ribbentrop kerül.

február 10. II. Károly Romániában bevezeti a királyi diktatúrát.

február 12-13. Schuschnigg osztrák kancellár Berlinben. Ígéretet tesz a náciknak nyújtandó amnesztiára és arra, hogy közülük egy személyt bevesz a kormányba.

február 16. Schuschnigg Seyss-Inquartot belügyminiszterré nevezi ki.



március 9. Az osztrák kancellár Innsbruckban tartott beszédében bejelenti, hogy a kormány március 13-án népszavazást rendez az ország függetlenségének kérdéséről.

március 11. A német kormány ultimátumban követeli Schuschnigg lemondását. A kancellár ennek eleget tesz, és búcsúbeszédében a vérontás elkerülése érdekében az ellenállástól való tartózkodásra szólít fel. Seyss-Inquart táviratilag kéri a német csapatok bevonultatását Ausztriába.

március 12-13. A német hadsereg átlépi az osztrák határt, és meg­ szállja az országot. Ezzel erőszakosan végrehajtja az Anschlusst. Ausztria Németországhoz csatolásával a náci kormány eléri Csehszlovákia bekerítését, és Németország közvetlen szomszédságba jut Magyarországgal és Jugoszláviával. A német nyomás a Duna-medencében nagymértékben megnő.

március 13-április -10. Blum második kormánya.

március 28. A japánok Nanking központtal kínai bábállamot létesítenek.

április 10. Franciaországban Daladier tiszta radikális kormányt alakít, amelyet a Népfront pártjai támogatnak.

május 7. Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország deklarálja semlegességét.

május 14. Megalakul Imrédy Béla kormánya. (-.1939. február 16.)

június A kínai Vörös Hadsereg, amely 1937 óta az "Új Negyedik Hadsereg" nevet viseli, Dél-Kínában új japánellenes partizánbázist alakít ki.

július A spanyol köztársasági erők támadást kezdenek az Ebro folyó­ nál. A támadás lendülete augusztus folyamán kifullad.

július 11-augusztus 10. Határincidensek és súlyosabb összecsapások a távol-keleti szovjet határ megsértése miatt a szovjet és japán erők között.

július 25. A brit kormány megbízásából Runciman látogatást tesz a Szudéta-vidéken. Ezt követően a náci követeléseket elismerő jelentést tesz.

szeptember A csehszlovák válság. A német kormány utasítására a szudétanémet náci vezető, Henlein a végletekig fokozza a hecckampányt, amelyet a német kormány nemzetközi válság provokálására használ fel. Hitler beavatkozással fenyegetőzik.

szeptember 15. Chamberlain angol miniszterelnök Berchtesgadenben látogatást tesz Hitlernél.

szeptember 22-24. Charnberlain Godesbergben tárgyal Hitlerrel a csehszlovák kérdés kompromisszumos megoldásáról.

szeptember 28. Angol felkérésre Mussolini közvetítő javaslattal áll elő, és nemzetközi konferencia összehívását ajánlja a csehszlovák kérdés megvitatására.

szeptember 29-30. A müncheni konferencia. Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini megegyezik abban, hogy Csehszlovákia a többségében német lakta területeket átadja Németországnak, míg a vitatott magyar és lengyel igényekről a német és az olasz külügyminiszter később hoz döntést. (-1938. november 2.) A müncheni egyezményt a nagyhatalmak Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül kötik meg. A közép-európai országok számára világossá válik, hogy Németországgal szemben a nyugati hatalmaktól támogatást nem remélhetnek. Hitler viszont a müncheni egyezményt kellemetlen epizódnak
tekinti, amely egyelőre akadályozza Csehszlovákia lerohanásában.

szeptember 30. Angol-német megnemtámadási szerződést írnak alá.

október A Nemzetközi Brigád a Népszövetség fellépésére kivonul Spanyolországból.

október 1-10. A német csapatok megszálljak a Szudéta-vidéket.

október 4. Bizalmi szavazás során a szocialisták és a kommunisták tartózkodnak a francia parlamentben. Ez gyakorlatilag a Népfront felbomlását jelenti.

október 5. Lemond Benes csehszlovák köztársasági elnök.

november Hitler titkos parancsot ad ki a megmaradt Csehszlovákia megtámadásának előkészítésére.

november 2. Az ún. első bécsi döntés alapján Magyarország megkapja Szlovákia és Kárpát-Ukrajna déli övezetét.

november 8-14. "Kristallwoche" elnevezéssel pogromokat rendeznek Németországban a zsidók ellen.

november 10. Olaszországban korlátozzák a zsidók jogait.

november 11.- Kernál Atatürk halála után (november 10.) Törökországban Inönüt választják köztársasági elnökké.

november 30. Romániában kivégzik Codreanut és a Vasgárda több más vezetőjét.

november 30. Hácha Csehszlovákia új elnöke.

december 6. Francia-német közös nyilatkozatot adnak ki a határok kölcsönös elismeréséről.

1939. január 26. A spanyol ellenforradalmi felkelők olasz segítséggel elfoglalják Barcelonát. Ezt követően a köztársasági erők még megkísérlik Madrid védelmének megszervezését.

február Meghal XI. Pius pápa, utódául a konklávé XII. Pius néven E. Pacelli bíborost választja meg. Az egyházi politikában konzervatív, a világiban erősen szovjet-, ill. kommunistaellenes állá pontot képvisel. A második világháború idején - kisebb-nagyobb súrlódások mellett -mindvégig megőrzi a Vatikán kapcsolatait a fasiszta rendszerekkel, s tartózkodik a fasiszta emberirtás nyilvános elítélésétől.

február 16. Magyarországon lmrédy bukása után Teleki Pál alakít kormányt. (-1941. április 3.)

február 27. Az angol és a francia kormány elismeri a Franco-rendszert.

március Hitler újabb csehszlovák válságot provokál. Magához rendeli Tiso szlovák fasiszta politikust, és követeli Szlovákia elszakadását a cseh tartományoktól.

március 14. Tiso proklamálja a független Szlovákia megalakulását. Ugyanezen a napon Hitler Hácha csehszlovák köztársasági elnökkel tárgyal, aki hozzájárul az ország további feldarabolásához.

március 15. A német csapatok megszállják a cseh tartományokat, bevonulnak Prágába. Cseh-Morva Protektorátus néven közvetlen német fennhatóság alá vonják Cseh- és Morvaországot, Szlovákiából formálisan független, a valóságban német ellenőrzés alatt álló bábállamot alkotnak. Hitler egyoldalú lépése megingatja az angol megbékéltetési politika hitelét.

március 15. Kárpát-Ukrajnát Magyarországhoz csatolják, a Kárpátokban közös magyar-lengyel határ jön létre.

március 21. A német kormány Danzig (Gdansk) átadását és a hozzá vezető korridor (-+ 1919 június 28., ..1920. november 15.) területenkívüliségének elismerését követeli a lengyel kormánytól. Az utóbbi a javaslatot elutasítja.

március 23. A Mernel (Nyeman)-vidéket elszakítják Litvániától, és bekebelezik Németországba.

március 28. Elesik Madrid. Franco bevonul a spanyol fővárosba.

március 31. Anglia és Franciaország garantálja Lengyelország sérthetetlenségét.

április 3. Hitler parancsot ad a Lengyelország elleni offenzíva előkészítésére.

április 7. Spanyolország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.

április 7. Olaszország támadást indít Albánia ellen, és elkezdi az ország megszállását. A katonai akció célja balkáni katonai bázis létesítése a tervezett további hadműveletekhez.

április 11. Magyarország bejelenti kilépését a Népszövetségből
....
április 13. Anglia és Franciaország garantálja Románia és Görögország határait.

április 14. Roosevelt amerikai elnök felhívja a német és az .olasz kormányt az erőszakos akciók megszüntetésére, é nemzetközi konferencia összehívását javasolja.

április 16. Szovjet javaslat az angol és a francia kormánynak német- ellenes hármas szövetség lehetőségének megvizsgálására.

Április 17 Az 1933 óta szovjetellenes politikát folytató német kormány lépést tesz Moszkvában a kapcsolatok javítása, érdekében. ,

április 27. Németország felmondja az angol - német flottaegyezményt.

május Összetűzések a szovjet határon a japán határsértőkkel.

május 3. Molotov kinevezése szovjet külügyi népbiztossá ; Litvinovot Washingtonba helyezik nagykövetnek.

május 8. A brit és a francia kormány megbízottal a szövetségi tárgyalás megkezdésére Moszkvába érkeznek:, A. tárgyalások nehezen haladnak, mert a nyugati fél a Szovjetunió biztonsági területi kívánságait a Baltikumban és néhány más határövezetben nem hajlandó honorálni, a lengyel kormány pedig elutasítja az ország megtámadása esetén a szovjet katonai segítség igénybevételét. Az angol és a francia kormánya Szovjetunió egyoldalú elkötelezésére törekszik, anélkül, hogy a maga részéről hathatós katonai erők bevetését tudná ígérni. A német kormány ugyanakkor javasolja a viszonyok javítását, megnemtámadási szerződés és a szovjet határok biztonságának növelését eredményező egyezmény megkötését.

május 8. Spanyolország kilép a Népszövetségből

május 22. Létrejön a német-olasz katonai szövetség, az ún. "acél-paktum".

május 23 Hitler a tábornoki kar előtt bejelenti, hogy Danzigra irányuló követelése ürügy, valódi szándéka Lengyelország megszállása.

július 9. Churchill katonai szövetséget követel a ,Szovjetunióval


augusztus 23. Moszkvában aláírják a szovjet-német megnemtámadási egyezményt. Miután a szovjet-francia-angol tárgyalások megakadnak, a szovjet kormány egy ellene irányuló nyugati blokk kialakulásától tartva, aláírja a paktumot. A 10 évre szóló megállapodás záradéka szerint Németország elismeri a szovjet érdekeket a Baltikumban, valamint Besszarábiában és a rigai béke által Lengyelországnak ítélt ukrán és belorusz területeken. A szerződés elhárítja a Szovjetunióról a közvetlen támadás veszélyét. Zavart idéz elő viszont a nemzetközi kommunista mozgalomban. Másfelől a paktum ellentétben áll az antikomintern paktummal, s ez bizonytalanná teszi Japán további politikáját.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #2 ) 2013-03-17 11:20:36
Privát üzenet
augusztus 25. Hitler parancsot ad Lengyelország augusztus 26-án a kora reggeli órákban való megtámadására. Mussolini bejelenti Hitlernek, hogy Olaszország nincs felkészülve arra, hogy hadba lépjen.

augusztus 25. Anglia kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá Lengyelországgal.

augusztus 26. Hajnalban Hitler visszavonja a támadási parancsot. Ezt követően erőfeszítéseket tesz, hogy a nyugati hatalmakat a lengyel kérdésben a semlegesség álláspontjára bírja. A tárgyalások nem járnak sikerrel.

augusztus 29. Hitler az angol nagykövetnek kijelenti, hogy hajlandó egy hivatalos lengyel megbízottat tárgyalni. A lengyel kormány az ajánlatot elfogadja.

augusztus 31. Mussolini közli a nyugati nagykövetekkel, hogy szeptember 5-re nemzetközi konferencia összehívását tervezi a lengyel kérdés megvitatására.

augusztus 31. Hitler parancsot ad Lengyelország szeptember 1-én hajnalban történő megtámadására. A németek bejelentik, hogy e nap hajnalán lengyel egységek megtámadták a gleiwitzi (Gliwice) német rádióadót, amit a valóságban maguk szerveztek. Az angol é a francia nagykövetnek átadják a Lengyelországgal szemben támasztott követelések jegyzéket (Danzig átadása, a korridor övezetében népszavazás).

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

1939: szeptember 1. Életbe lép Hitler I. számú hadparancsa. Hajnali 4 óra 45 perckor elkezdődik a Lengyelország elleni támadás. A hírre Angliában és Franciaországban elrendelik az általános mozgósítást. Kirobban a második világháború, mindenekelőtt Németország hódító szándékai miatt és az ő kezdeményezésére. A német stratégiai terv a még felkészületlen országok villámháborús lerohanásán, s a kétfrontos háború elkerülésén alapul. A háború első szakaszában, a Szovjetunió megtámadása előtt ez a stratégia még beválik, sőt a második szakasz kezdetét is német sikerek jellemzik. A fordulat a háború menetében 1942 végén, 1943 elején következik be; ekkor kerül fölénybe az időközben kialakult szövetségi rendszer, a Szovjetunió, Nagy­ Britannia és az Egyesült Államok koalíciója. A szövetségesek fölénye a háború befejezéséig egyre növekszik. A háború kiterjed Európán kívül Afrikára. Ázsiára. a Távol-Keletre, s az első világháborútól abban is különbözik, hogy a technika fejlődése és a németek totális hadviselése miatt a civil lakosság egészét sújtja. Ez a körülmény, valamint a fasiszta megszállás brutális módja oda vezet, hogy az érintett országok nagy részében kibontakozik az ellenállási mozgalom.

AZ 1939-ES HÁBORÚS ÉV

Szeptember 1 -október 1. A lengyelországi hadjárat. Az első két hétben a németek megszálljak a lengyel iparvidéket, és bekerítik Varsót.

Szeptember 2. Mussolini javaslatot tesz nemzetközi konferencia össze­ hívására. A nyugati hatalmak a tárgyalások előfeltételéül a katonai tevékenység megszüntetését és a megszállt lengyel területek kiürítését szabják. Hitler a feltételeket elutasítja.

Szeptember 3. Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak. Jóllehet ezt angol és francia részről nem követi a hadműveletek megkezdése, a Hitler által kirobbantott háború világháborúvá szélesül.

Szeptember 16. A németek Varsót megadásra szólítják fel, amit a védők elutasítanak. Megkezdődik a város ostroma.

Szeptember 17. A Szovjet Hadsereg átlépi a határt, és elfoglalja a rigai béke által Lengyelországhoz csatolt ukrán és belorusz területeket.

Szeptember 27. Varsó elesik. A lengyel kormány Romániába menekül. Később emigráns kormányt hoznak létre Franciaországban, amely 1940-ben Londonba települ. (- 1945. június 28.) A németek az 19l8-ig német fennhatóság alatt álló lengyel területeket bekebelezik a birodalomba.

Szeptember 28. Kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá Észtország és a Szovjetunió között.

Október 5. Szovjet-lett kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.

Október 6. Hitler békét ajánl a nyugati hatalmaknak amit azok elutasítanak. '

Október 10. A Szovjetunió és Litvánia kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt; a Szovjetunió Vilnát átengedi Litvániának.

Október 12. A németek felállítják a lengyel főkormányzóságot.

November A lengyelországi német erők zömét nyugatra szállítják azzal a céllal, hogy november 12-én elkezdhessék a nyugati hadjáratot. Elsősorban időjárási okok miatt a támadás időpont ja eltolódik.

November 1-2. Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia csatlakozik a Szovjetunióhoz.

November 30. Kirobban a szovjet-finn háború. Szovjet részről ennek célja a határok biztonságának növelése. A súlyos téli csaták során a német kormány titokban fegyvert és lőszert juttat a finn kormánynak, a nyugati hatalmak kilátásba helyezik támogatásukat.

December 14. A Népszövetség a Szovjetuniót kizárja tagjai sorából.

AZ 1940-ES HÁBORÚS ÉV

Szovjet győzelemmel befejeződik a szovjet-finn háború. Németország. elkezdi nyugati hadjáratát, a német hadsereg lerohanja Dániát, Belgiumot, Hollandiát, Norvégiát, gyors megadásra kényszeríti a legnagyobb nyugat-európai hadsereget, a franciát. Jóllehet a Wehrmacht birtokába jut szinte az egész nyugati tengerpart, az angliai partraszállásra irányuló tervéről Hitler kénytelen lemondani.

Február 11-19. A Szovjet Hadsereg áttöri a Mannerheim-vonalat.

Március 3. A szovjet csapatok elfoglalják Viborgot (Viipuri).

Március 12. Szovjet-s-finn béke, határkiigazítással a Szovjetunió javára a Karél-félszigeten.

Március 20. Franciaországban Daladier lemondása után Reynaud alakít kormányt.

Április 9. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. Az utóbbi csak június 9-én kapitulál. Rövid ideig Quisling az államfő, a németek azonban félreteszik, és Seyss-Inquartot küldik Norvégiába főkormányzónak.

Május 10. Chamberlain lemond, Anglia új miniszterelnöke Churchill.

Május 10. Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot. Hollandia május 14-én, Belgium 28-án kapitulál.

Május 14. A németek csapást mérnek a franciákra Sedan körzetében, majd a francia-angol erőket a La Manche csatornához szorítják. Dunkerque-ből az angolok csapataikat csak nagy nehézségek és áldozatok árán tudják kivonni.

Május 14-június 22. A franciaországi hadjárat.

Június A szovjet kormány figyelmeztetésben részesíti a balti államokat a fennálló szerződések megsértése miatt.

Június 5-9. A németek a Somme és az Aisne vonalán indítanak sikeres támadást.

Június 10. Olaszország hadat üzen Franciaországnak.

Június 14. A németek harc nélkül bevonulnak Párizsba, majd előnyomulnak a svájci határig, és hátulról áttörik a Maginot-vonalat.

Június 14-17. Szovjet c apatok vonulnak be a balti államokba, ahol megdöntik a diktatúrákat, és népi kormányokat alakítanak. Az új kormányok garantálják a szovjet érdekek figyelembevételét, s ezeknek megfelelő külpolitika folytatását.

Június 22. Franciaország képviselői Compiegne-ben aláírják a fegyverszünetet. Észak-Franciaország német megszállás alá kerül, a hadsereget lefegyverzik. A meg nem szállt déli övezetben Vichy központtal formailag független, lényegében a németektől függő bábállam létesül. .Július 10-től az államfő Pétain tábornok, miniszterelnök-helyettes Laval (később, 1942 áprilisától miniszterelnök). Franciaországban a fegyverszünet aláírásával szinte egyidőben elkezdődik az ellenállás szervezése.

Június 28-30. Szovjet-román tárgyalás, amelynek eredményeként Románia átengedi az 1918-ban megszállt Besszarábiát, valamint Bukovina északi részét.

Július Elkezdődik az angliai légi csata intenzív szakasza a német partraszállás előkészítésére.

Július 3. Az angolok Orannál megsemmisítik az ott állomásozó francia flottát, megakadályozandó, hogy a németek kezébe kerüljön.

Július 4. A vichyi kormány megszakítja Angliával a diplomáciai kapcsolatokat.

Július 9. Az angol légierő elkezdi Németország éjszakai bombázását.

Július 21. Anglia ideiglenes kormányként elismeri a Londonban működő Csehszlovák Nemzeti Bizottságot.


Augusztus 2. Megalakul a -Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság,
és csatlakozik a Szovjetunióhoz.

Augusztus 3-6. A balti szocialista köztársaságok (július 21-22-én alakultak) csatlakoznak a Szovjetunióhoz.

Augusztus 4. Etiópiából kiindulva az olaszok megnyitják az afrikai frontot, behatolnak Brit Szomáliföldre, amit az angolok augusztus 19-én kiürítenek.

Augusztus 5. A brit kormány megállapodást köt a londoni lengyel emigráns kormánnyal.

Augusztus 7. De Gaulle francia tábornok, aki a fegyverszünet aláírása után Londonba távozott, és az ellenállás folytatására megalapította a "Szabad Franciaország" nevű szervezetet, megállapodást létesít az angol kormánnyal.

Augusztus 30. A második bécsi döntés Magyarországnak juttatja Erdély északi felét. Romániában súlyos kormányzati válság alakul ki.

Augusztus-október A németek folytatják az angol városok elleni légitámadásokat, és igyekeznek megsemmisíteni a brit légi erőt. Az angol elhárítást intenzíven fejlesztik.

Szeptember 4. II. Károly román király teljhatalommal ruházza fel Antonescu tábornokot.

Szeptember 6. Antonescu lemondásra kényszeríti a román királyt ; utóda fia, Mihály. A kormányban Antonescu helyet ad a Vasgárdának; véres terrorcselekmények re, pogromokra kerül sor.

Szeptember 7. Német nyomásra Románia Dobrudzát átengedi Bulgáriának, majd hozzájárul, hogy a román olaj mezőket a németek katonai ellenőrzésük alá vonják (a németek októberben vonulnak be).

Szeptember 12. Az olaszok Líbiából kiindulva támadást kezdenek Egyiptom ellen. (december 9.)

Szeptember 27. Németország, Olaszország és Japán megköti a háromhatalmi szerződést. Magyarország, Szlovákia és Románia novemberben, Bulgária 1941 márciusában csatlakozik.

Szeptember 27. Magyarországon Szálasi Ferenc vezetésével megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt.

Október 23. Hitler-Franco találkozó. A spanyol diktátor elhárítja Hitler sürgetését a háborúba való belépésre. Ezáltal a németek terve Anglia semlegesítésére újabb nehézségekkel kerül szembe.

Október 28. Olaszország megtámadja Görögországot. Az utóbbi eredményes ellenállása következtében az olasz hadsereg minden tekintélyét elveszti. Az olasz hadjárat a németek balkáni akciójának megkezdéséig eredménytelen marad.

November 5. Rooseveltet harmadszor is elnökké választják.

November 12-14. Molotov szovjet külügyi népbiztos berlini látogatása. A német javaslatot a balkáni hadjáratban való szovjet részvételre és az érdekszférák elosztására elutasítja.

November 17. Hitler végleg leveszi a napirendről a Seelöwe-terv megvalósítását, és utasítást ad a Szovjetunió elleni operáció tervének elkészítésére (Barbarossa-terv). A hadjárat időpontját 1941 tavaszára tűzi ki.

November 25. A Szovjetunió javaslatot tesz Bulgáriának kölcsönös segítségnyújtási egyezmény kötésére. A bolgár kormány nem fogadja el.

December 9. A 8. angol hadsereg Afrikában ellentámadást indít Szidi Barraninál (amelyet az olaszok szeptember 16-án értek el). Egy hét leforgása alatt kiszorítja az olaszokat Líbiából.

December 23. Edent nevezik ki Anglia külügyminiszterévé.

AZ 1941-ES HÁBORÚS ÉV

A háború nagymértékben kiterjed. A németek lerohanják a Balkánt, beavatkoznak az afrikai hadműveletekbe, majd megtámadják a Szovjetuniót. Az év végén Japán rátámad az amerikai hadiflottára és ezzel kiváltja az USA hadba lépését. Az erőviszonyok a Szovjetunió és az USA belépésévei alapvetően megváltoznak.

Január Antonescu tábornok a hadseregre támaszkodva szétzúzza a Vasgárdát; a vasgárdista vezetőket a németek szállítják el.

Január Etiópiában olaszellene felkelés kezdődik.

Január 3. A 8. angol hadsereg elfoglalja Bardiát (Líbia).

Január 19. Az angolok bevonulnak a szudáni Kassaláb.

Január 26. Az angolok elérik Eritrea központjait.

Február 19. Az afrikai angol erők benyomulnak Olasz Szomáliába.

Március 1. Bulgária csatlakozik a három hatalmi egyezményhez. Hozzájárul egyúttal ahhoz, hogy a német csapatok felhasználják területét a Görögország elleni felvonuláshoz. A görögországi akciót Hitler azért akarja végrehajtani, hogy segítséget nyújtson az ott kudarcot vallott olaszoknak.

Március 7. Az afrikai brit csapatok megjelennek Etiópiában. Az olasz­ellenes mozgalom kiterjed. Etiópiában azonban az olaszok hosszabb ellenállást tanúsítanak.

Március 11. Az USA-ban kibocsátják a Lend-Lease Actet, amely az elnököt feljogosítja, hogy az állam biztonsága érdekében más államokat támogatásban részesítsen. Elkezdődik Anglia intenzív ellátása. A törvényt októberben kiterjesztik a Szovjetunióra is.

Március 25. A jugoszláv miniszterelnök aláírja a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányt.

Március 27. Államcsíny Belgrádban. az új kormány Simovié miniszterelnöksége alatt nem ismeri el a csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez. Hitler elhatározza a Jugoszlávia elleni támadást, és kötelezni akarja Magyarországot a részvételre.

Március 30. Rommel tábornok parancsnoksága alatt a februárban Afrikába szállított német Afrika-hadtest támadásba lendül.

Április 1. Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkos lesz.

Április 4. Magyarországon Bárdossy László alakít kormányt (- 1942. március 9.), s biztosítja Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni hadműveletben.

Április 5. Jugoszlávia barátsági és megnemtámadási szerződést köt a Szovjetunióval.

Április 6. A németek elkezdik a balkáni hadjáratot.

Április 10. Proklamálják Horvátország önállóságát. A bábállam vezetője az Usztasa megalapítója, Pavelic poglavnyik (=vezető, vezér), aki náci típusú rendszert vezet be.

Április 11. Magyarország visszakapja a Bácskát.

Április 13. Macuoka japán külügyminiszter Berlinből hazatérőben Moszkvában tesz látogatást, és szovjet-japán megnemtámadási paktumot ír alá.

Április 17. A jugoszláv haderő leteszi a fegyvert. Az országban azonnal kezdetét veszi az ellenállás szervezése.

Április 21. Görögország megadja magát; II. György elmenekül. (-1946. szeptember 1.) Elkezdődik a partizán ellenálló mozgalom.

Május 6. Sztálin, az SZK(b)P főtitkára egyúttal a Népbiztosok Tanácsának elnöke.

Május 10. Hess, Hitler első helyettese Angliába repül. Skóciai landolása után az angol szervek őrizetbe veszik. A német kormány tagadja, hogy Hessnek megbízatása lenne tárgyalás folytatására.

Május 20. Kapitulálnak az etiópiai olasz erők. Hailé Szelasszié császár visszatér országába.

Május-június A német erők elfoglalják Krétát. Afrikában az angolok Egyiptomba húzódnak vissza.

Június 6. Hitler kiadja az úgynevezett komisszárrendeletet, amely szerint a Szovjet Hadsereg politikai biztosai elfogatásukkor eljárás nélkül kivégezhetők.

Június 22. A német csapatok hadüzenet nélkül átlépik a szovjet határt. Elkezdődik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja. Brauchitsch fő­ parancsnoksága alatt 140 német hadosztály kezdi el a hadműveleteket, amelyekben román erők is részt vesznek. A szovjet védelmet délen Bugyonnij, középen Tyirnosenko, északon pedig Vorosilov irányítja.

Június 23. Szlovákia belép a háborúba.

Június 26. Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.

Június 27. Magyarország hadba lép a Szovjetunió ellen.

Június-július A német támadás első szakasza. A német hadsereg teljes szélességében visszanyomja a szovjet frontot. Június 28-án elesik Minszk, 30-án Lvov, július l-én Riga. Ezt követően a németek erőiket részben Leningrád, részben Kijev-Moszkva irányában összpontosítják.

Július 12. Angol-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá Moszkvában. Ezt követően a két ország között kereskedelmi egyezmény létesül (augusztus 12.).

Július 19. Sztálint kinevezik honvédelmi népbiztosnak.

Július 27. A japánok megkezdik Indokína (Vietnam, Kambodzsa, Laosz) megszállását.

Augusztus 11. Churchill-Roosevelt tanácskozás, amelynek eredményeként aláírják az Atlanti Chartát. Ez elveti a területi terjeszkedést, leszögezi, hogy a háború nem lehet a nemzetközi politika eszköze, garantálja a népek szabadságát államformájuk megválasztásában. állást foglal a tengerek és a kereskedelem szabadsága mellett.


Szeptember 3-8. Német hadművelet Leningrád bekerítésére. A blokád 1943 elejéig töretlen, s kb. 1 millió áldozatot szed a városba zárt éhező lakosság körében. A várost magát azonban a németek nem foglalják el.

Szeptember 9-19. Harc Kijevért. A város elestével a német hadsereg útja megnyílik a déli iparvidék felé, amelyet szeptember végén, október folyamán megszáll.

Szeptember 16. Hitler kiadja a túszrendeletet, amely elrendeli az ellenállási mozgalom megtorlásaképpen túszok szedését és kivégzését

Szeptember 29-október 10. Lord Beaverbrook és Averell Harriman a brit kormány képviseletében Moszkvában tárgyal az együttműködés különböző kérdéseiről.

Szeptember 30-1942. április 20. A moszkvai csata.

Október 2. A németek elfoglalják Oriolt

Október 6. Antifasiszta tüntetés Budapesten a Batthyány-örökmécsesnél. .

Október 16. A német csapatok Moszkva közvetlen közelébe érnek. A kormányzati hivatalokat kitelepítik a fővárosból. Sztálin Moszkvában marad.

Október 16. A németek elfoglalják Ogyesszát.

Október 22. Elesik Perekop az Azovi-tengernél. A krími hadjárat október 27-re befejeződik, a félsziget Szevasztopol erődjének kivételével a németek kezébe jut. .

November 1. Újabb budapesti tüntetés a Kerepesi temetőben.

November 3. Elesik Kurszk és Tula, a németek Moszkvától 50 kilométerre állnak.

November 16. Kibontakozik a Moszkva elleni nagy offenzíva.

November 29. A Szovjet Hadsereg megállítja a német támadást.

December 5. Moszkva alatt szovjet ellentámadás kezdődik, heves küzdelem árán a Szovjet Hadsereg 30-án visszaszerzi Tulát. A németek újabb rohammal nem kísérleteznek, a szovjet ellen támadás kibontakozik, 1942 januárjában a főváros közvetlen veszélyeztetettsége megszűnik.

December 5. Eden angol külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Anglia ezt követően hadat üzen Finnországnak. Magyarországnak és Romániának.

December 7. A japánok bombatámadást intéznek a Pearl Harborban állomásozó amerikai flotta ellen, s annak nagy részét megsemmisítik.

December 8. Az USA és Anglia hadat üzen Japánnak.

December 8. Japán támadás a Fülöp-szigetek és több csendes-óceáni sziget ellen. 10-én a japán hadsereg elfoglalja Guamot és Wake-et. Ezt követően offenzívát kezd a Bismarck-szigetek és a Salamon-szigetek ellen.

December 11. Az USA hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.

December 144. Megindul a japán szárazföldi offenzíva. Japán szövetségi szerződést köt Thaifölddel (az utóbbi 1942. január 25-én hadat üzen az USA-nak és Angliának), s megkezdi az előnyomulást Hongkong irányába.

December 25. A japánok elfoglalják Hongkongot.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #1 ) 2013-03-17 11:19:55
Privát üzenet
AZ 1942-ES HÁBORÚS ÉV

Az év első felét a tengelyhatalmak további sikerei jellemzik. Az év második felében azonban a győzelmi sorozat megszűnik, s fordulat következik be mind a keleti fronton, mind Afrikában. A Távol-Keleten a japánok gyengülése és végső kudarca szintén előreveti árnyékát.

Január 1. Aláírják a washingtoni paktumot. 26 szövetséges állam nyilatkozik ebben a háború közös folytatásáról és a külön béke elutasításáról.

Január 2. A Fülöp-szigetek ellen 1941 decemberében indított támadás során a japánok elfoglalják Manilát. (Az utolsó amerikai egységek a szigeten április 9-én, ill. május 6-án adják meg magukat.)

Január 10. A japánok offenzívát indítanak Indonézia ellen. Elfoglalják Celebeszt és Timort.

Január 19. A japán haderő elkezdi Burma megszállását.

Január 20. Kezdetét veszi a zsidók fizikai megsemmisítésének programja.

Január-június A japán hódítás a csendes-óceáni szigetvilágban és a szárazföldön eléri maximumát.

Február 1. Norvégiában Quisling kollaboráns bábkormányt alakít. (-1945. szeptember 10.)

Február 15. A japánok kezébe kerül Szingapúr (Singapore) város.

Február 27-március 1. A japánok győzelmes tengeri csata eredményeként partra szállnak Jáván, ahol a hollandok március 8-án megszüntetik az ellenállást.

Március A japánok elfoglalják Új-Guineát és a Salamon-szigeteket.

Március 7. A japánok elfoglalják Rangoont.

Március 9. Magyarországon Kállay Miklós alakít kormányt. (-1944. március 19.)


Március 15. Antifasiszta tüntetés Budapesten Petőfi Sándor szobránál.

Március 23. Sauckel Gauleiter felhatalmazást kap idegen munkaerő Németországba szállítására. Számuk a háború vége felé kb. 1 millióra rúg.

Április 8-15. Amerikai-angol tárgyalás Londonban a második front megnyitására irányuló szovjet javaslatról. Elvileg elfogadják.

Április-június Olaszország erősítést küld Afrikába Rommel hadtestének. Rommel májusban új offenzívát kezd.

Május 2. A japánok megszálljak Mandalayt. Ezzel elzárják az ún. burmai utat, amelyen át addig Kína a szövetségesektől támogatást kapott.

Május 5. Az angolok megszálljak Madagaszkárt.

Május 8. Német támadás indul a Keres félsziget megszerzéséért, ami 19-én sikerrel zárul.

Május 26. Szovjet-angol 20 éves szövetségi szerződés és a háború idejére szóló együttműködési egyezmény aláírása Londonban.

Május 26. Csehszlovák hazafiak merényletet követnek el a Neurathot helyettesítő (1941 szeptembere óta "szabadságon") Heydrich birodalmi protektor ellen. Csehország egy részében a németek ostromállapotot rendelnek el. Heydrich utóda Daluege rendőrtábornok, Neurathot hivatalosan 1943 augusztusában Frick váltja fel.

Május-október Nagy német offenzíva déli, délkeleti irányban.

Június 1-4. A németek beveszik Szevasztopol erődjét.

Június 2. Az angolok Afrikában kénytelenek feladni a Gazala---Bir Hakeim vonalat.

Június 3-6. A japán flotta súlyos veszteségeket szenved a Midway­szigetek mellett lezajló tengeri csatában.

Június 10. Megtorlásként Heydrich megöléséért a németek lerombolják Lidicét, és meggyilkolják a lakosság nagy részét.

Június 12. A japánok partra szállnak az Aleut-szigeteken. Ezzel a japán hódítás eléri. csúcspontját; a japán uralmat mintegy 450 millió lakosra terjesztették ki. A megszállt területeken a japánok igyekeznek a volt gyarmatosítókkal szembeni ellenszenvre támaszkodni, és látszólag független bábállamokat hoznak létre.

Június 21. A Rommel-hadtest elfoglalja Tobrukot.

Június 28. Az angol afrikai erők El-Alameinig vonulnak vissza, itt a front megmerevedik.

Június 28. A német hadsereg döntő erői mozgásba jönnek. Harkov térségéből kiindulva délkeleti irányú támadásba kezdenek.

Július 7. Német egységek Voronyezstől délre átkelnek a Donon.

Július 17. Elkezdődik a volgai csata. (-1943. február 2.)

Július 24. A németek beveszik Rosztovot.

Július 24. A Paulus parancsnoksága alatt álló német hadseregcsoport eléri a Dont. Ezt követően a hadseregcsoportot két részre bontják, egyik része a Kaukázus felé nyomul előre, s augusztus végére eléri a hegyvonulat magaslatait, a Szovjet Hadsereg erőit azonban a Kaukázusból nem sikerül kiszorítania. A 2. német, a 2. magyar és a 8. olasz hadsereg Sztálingrád ostromára vonul fel.

Augusztus 7. Az amerikaiak partra szállnak Guadalcanalon (a Salamon-szigetek része). Elkezdődik a japánok visszaszorítása.

Augusztus 24. A Paulus vezette hadseregcsoport Sztálingrád térségében eléri a Volgát. Megkezdődik a benyomulás az elővárosokba. Súlyos utcai csaták árán a németek megszerzik a város feletti uralom egy részét, a városközpontot azonban nem sikerül elfoglalniuk.

Október 9. Kivégzik a Kommunisták Magyarországi Párt ja KB-nak titkárát, Schönherz Zoltánt.

Október 18. Hitler kiadja az ún. kommandórendeletet, amely lehetővé teszi az ellenállási csoportok foglyul ejtett tagjainak azonnali meggyilkolását.

Október 23. Fordulat az afrikai hadszíntéren. Montgomery angol tábornok a 8. angol hadsereg élén El-Alamein térségében ellentámadást kezd, és áttöri a német vonalat. Rommell visszavonulásba kezd.


November 7-8. Eisenhower amerikai tábornok vezénylete alatt angol és amerikai erők szállnak partra Marokkóban és Algériában. A vichyi francia rendszert képviselő erők gyorsan összeomlanak. De Gaulle és Giraud tábornok jelentős támogatást biztosít a szövetségeseknek. Az afrikai német erők két tűz közé szorulnak.

November 11. A németek megszállják Dél-Franciaországot. A Toulonban horgonyzó francia hadihajókat a franciák elsüllyesztik, elkerülendő, hogy a németek szerezzék meg őket (november 27.).


November. Az angolok visszafoglalják Tobrukot.

November 19. Súlyos japán vereség a Salamon-szigetek mellett vívott tengeri csatában.

November 19. A Szovjet Hadsereg bezárja a gyűrűt a Sztálingrádot ostromló német erők körül, majd nagyarányú ellentámadást indít a katlanba zárt német-olasz-román erők ellen. Ez szovjet győzelemmel zárul, és egyúttal döntő fordulatot eredményez a háború menetében.
(- 1943. január 31; 1943. február 2.)

November 26-27. Megalakul Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Népgyűlése. A Joszip Broz Tito által vezetett fegyveres ellenállás mind érzékenyebb veszteségeket okoz a német megszállóknak.

December 12-29. Német kísérlet a Sztálingrádnál bekerített erők felmentésére.

December 21. Az angolok elfoglalják Benghazit.

AZ 1943-AS HÁBORÚS ÉV

Megszilárdul a szövetségesek fölénye, kezd érvényre jutni magasabb ipari és katonai kapacitásuk. Töretlenné válik a szovjet előnyomulás, a Távol-Keleten jelentős méreteket ölt a japánok visszaszorítása. Afrikában a szövetségesek felszámolják a tengelyhatalmak erőit, majd partra szállnak Szicíliában, ill. Dél-Olaszországban. Megbukik az olasz fasiszta rendszer. A szövetségesek között súrlódásokat okoz a második front megnyitásának késlekedése.

Január 2. A németek elkezdik a visszavonulást a Kaukázusból.

Január 12. Szovjet támadás a Donnál a 2. magyar hadsereg ellen. Kétnapos csatában a magyar csapatok ellenállását megtörik , ezek zöme részben e harc alatt, részben menekülés közben elpusztul.

Január 12-18. A Szovjet Hadsereg támadást kezd Leningrád térségében, és áttöri a város blokádját.

Január 14-24. Roosevelt és Churchill konferenciája Casablancában. Elhatározzák a partraszállást Szicíliában, de a franciaországi akciót 1944 elejére halasztják. Emiatt Sztálin súlyos szemrehányásokat tesz szövetségeseinek, elsősorban az angol miniszterelnöknek , akinek e határozatban nagy szerepe van. A konferencián elfogadják a feltétel nélküli kapitulálás elvét.

Január 23. A Szovjet Hadsereg visszafoglalja Voronyezst.

Január 23. Az észak-afrikai szövetséges erők döntő hadjáratot kezdenek. E napon elfoglalják Tripoliszt.

Január 31. A Sztálingrádnál katlanba zárt mintegy 350000 főnyi német hadsereg parancsnoka, Paulus tábornok kapitulál.

Február 2. Leteszi a fegyvert a sztálingrádi német erők második csoportja is, amelyet a szovjet csapatok előzőleg izoláltak a többiekről. Döntő jelentőségű szovjet győzelemmel véget ér a sztálingrádi csata.

Február 8. Felszabadul Kurszk.

Február 10. A 8. angol hadsereg eléri Tunisz határát.
Február 14. A szovjet csapatok bevonulnak Rosztovba.

Február 16-18. Harkov felszabadul. (Március folyamán a németek átmenetileg visszafoglalják.)

Február 21. A nyugati szövetséges haderő főparancsnokává Eisenhowert nevezik ki.

Március 1. Az angol légierő elkezdi az ellenséges vasútvonalak rendszeres bombázását.

Március 7-10. Az észak-afrikai szövetséges erők visszaverik a német ellentámadást.

Április 17. A varsói gettólázadás kezdete. A gettó lakói megtagadják a kitelepítési parancs teljesítését, majd egy részük fegyveresen ellenáll a rendőri akciónak.

Április 19-20. Tömegmészárlás kezdődik a varsói gettóban. amelynek mintegy 50000 ember esik áldozatául. A lázadás megtorlása május 16-ig tart.

Május Franciaországban megalakul a Nemzeti Ellenállás Tanácsa.

Május 7. Az észak-afrikai szövetséges erők elfoglalják Tuniszt és Bizertát.

Május 11-12. Az Afrikában szétvert német erők maradványa a Cape Bon félszigeten megadja magát. Az afrikai hadjárat véget ér; ennek során mintegy 250 000 német és olasz katona esik fogságba.

Május 15. A III. Internacionálé (Komintern) kimondja feloszlását. E lépés célja a kommunista pártok önálló cselekvési lehetőségének fokozott biztosítása és a szövetségesekkel való együttműködés elősegítése.

Június 29. Az amerikaiak partra szállnak Új-Guineán. Kezdetét veszi a csendes-óceáni amerikai offenzíva.

Július 5-15. A kurszki csata. A kurszki kiszögellésben Hitler parancsára a németek támadást indítanak, a szovjet ellenakció azonban 13-án sikeres, olyannyira, hogy 15-re felmorzsolják a német frontot, és a szovjet támadást továbbfejlesztik Orjol irányában.

Július 9-10. Angol-amerikai partraszállás Szicíliában. Német erő kevés van jelen, az olaszok alig tanúsítanak ellenállást.


Július 22. A szövetségesek elfoglalják Palermót.

Július 25. Az afrikai és szicíliai események hatására a Fasiszta Nagytanács leszavazza Mussolinit. III. Viktor Emánuel lemondat ja a miniszterelnököt, letartóztattatja, az új kormányt Badoglio tábornok alakítja meg.

Augusztus 5. A szovjet csapatok visszafoglalják Orjolt.

Augusztus 10-24. Churchill, Roosevelt és Mackenzie King konferenciája Quebecben. Meghatározza a távol-keleti hadműveleteket.

Augusztus 23. A szovjet csapatok másodszor felszabadítják Harkovot.

Augusztus-december Harcok Ukrajnában és Belorussziában.

Szeptember 3. Az új olasz kormány aláírja a fegyverszünetet.

Szeptember 3. A 8. angol hadsereg partra száll Dél-Olaszországban,

Szeprember 8. Partra száll Olaszországban az 5. amerikai hadsereg,

Szeptember 8. Eisenhower publikálja az olasz fegyverszünetet. A németek még ezen a napon átveszik az olasz pozíciókat Franciaországban és a Balkánon, elkezdik Észak-Olaszország megszállását.

Szeptember 9. A németek olasz ellen kormányt kezdenek szervezni.

Szeptember 10. A szövetségesek beveszik Tarantót.

Szeptember 12. Mussolinit egy ejtőernyős akcióval kiszabadítják fogságából, és Hitler főhadiszállására szállítják.

Szeptember 15. Mussolini elfoglalja a vezető pozíciót a saloi köztársaság élén. A bábállam egyik fő tevékenysége a Mussolini ellen fordult volt fasiszta vezetők kézre kerítése és kivégzése.

Szeptember 15. A Szovjet Hadsereg felszabadítja Nyezsint.

Szeptember 17. A szovjet erők visszafoglalják Brjanszkot.

Szeptember 21. Felszabadul Csernyigov.

Szeptember 22. A szovjet csapatok elkezdik az átkelést a Dnyeperen.

Szeptember 27. Az angol-amerikai csapatok elfoglalják Olaszországban Foggiát.

Szeptember 30. A szövetségesek bevonulnak Nápolyba. Nápoly felett a front megáll, és 1944. januárig fontosabb hadiesemény e frontszakaszon nem történik.

Október 13. A Badoglio-kormány hadat üzen Németországnak.
Október 18-30. Az első szövetséges külügyminiszteri konferencia Moszkvában Molotov, Eden és Hull részvételével.

Október 25. A szovjet csapatok elfoglalják Onyepropetrovszkot.

November A németek Kijev térségében ellentámadást hajtanak végre, decemberben azonban fel kell adniuk térnyerésüket.

November 1-2. Amerikai partraszállás Bougainville szigetén.

November 6. A Szovjet Hadsereg bevonul Kijevbe.

November 20-25. Az amerikaiak partra szállnak a Gilbert-szigeteken, és 23-án elfoglalják Makin szigetet.

November 22-26. Churchill, Roosevelt és Csang Kaj-sek kairói konferenciája.

November 28-december 1. Sztálin, Roosevelt és Churchill első személyes tanácskozása Teheránban. A konferencia fő kérdése a második front megnyitása, amit a nyugati hatalmak 1944 elejére helyeznek kilátásba. Színhelyeként Churchill a Balkánt ajánlja, arra számítva, hogy ezen a módon csökkentheti a Szovjetunió befolyását Közép- és Dél­ kelet-Európában. A partraszállás színteréül a konferencia - nem kis mértékben Roosevelt álláspontjának hatására - Észak-Franciaországot jelöli ki.

December A Szovjet Hadsereg az év végére a nácik által megszállt terület mintegy kétharmadát felszabadítja.

AZ 1944-ES HÁBORÚS ÉV

Teljessé válik a szövetségesek szárazföldi, légi és tengeri fölénye. A Szovjet Hadsereg kiűzi a németeket a szovjet területekről, felszabadítja a Baltikum egy részét, Romániát, és Szlovákiáig jut előre. A németek jórészt kiürítik a Balkánt, és Magyarországon rendezkednek be védelemre. Végbemegy a franciaországi partraszállás, felszabadul Franciaország nagy része, valamint Belgium. Japán elveszíti hódításai java részét.

Január Megkezdődik a szövetséges hadművelet Burmában. Angol, amerikai és kínai egységek nagymérvű légi támogatás mellett szabaddá teszik és állandó küzdelem árán a háború végéig szabadon tartják a burmai útvonalat, lehetővé téve Kína számára az anyagszállítást.

Január 4-május 18. A Monte Cassinó-i csata. A szövetséges támadási kísérlet a magaslat ellen január 4-én kudarcot vall.

Január 8-10. Mussolini több volt fasiszta vezetőt kivégeztet, köztük vejét, Ciano grófot és De Bono marsallt, a fasiszta rezsim egyik alapítóját.

Január 22. Monte Cassinónál, a németek vonala mögött, Anzio és Nettuno körzetében a szövetségesek partra szállnak, bekerítik a német erőket. Május 18-án Monte Cassino a szövetségesek kezébe kerül.

Január 27. Teljessé válik Leningrád felmentése.

Január 30. Az amerikaiak hadműveleteket kezdenek a Marshall-szigetek ellen.

Január-február A Szovjet Hadsereg előkészítő műveletei a soron következő csapásra Ukrajnában és Belorussziában. Súlyos harcok a Bug folyó mentén.

Február 22. A szovjet csapatok beveszik az elkeseredetten védett Krivoj Rogot.

Március 1. Az amerikaiak támadást kezdenek az Admiralitás-szigetek ellen.

Március 4-április 10. A Szovjet Hadsereg manővere Ukrajna és Belorusszia felszabadítására. Átkelés a Bug, majd a Dnyeszter folyón. A szovjet erők elérik a Szeret vonalát.

Március 19. Magyarországot német csapatok szállják meg. Kállay miniszterelnök, aki tapogatózásokat folytatott a szövetségeseknél Magyarországnak a háborúból való kiválását illetően, elmenekül. Német nyomásra Horthy Sztójay Dömét nevezi ki miniszterelnöknek
(augusztus 29-ig). Tömegesen tartóztatják le az antifasisztákat. Elkezdődik a zsidó lakosság gettókba tömörítése és deportálása.

Március 28. Az 1. és a 3. Ukrán Front csapatai felszabadítják Nyikolajev és Csernovci városokat.

Április 8. Elkezdődik a krími hadművelet.

Április 10. A szovjet egységek átkelnek a Szeret folyón, s előkészítik Románia felszabadítását. Az északon operáló egységek benyomulnak a Baltikumba, elérik a szlovák határt.

Április 10. Felszabadul Ogyessza.

Április 11. A szovjet csapatok elfoglalják Dzsankoj vasúti csomópontot.

Május 9. Felszabadul Szevasztopol. A Krím félsziget május 12-re teljes egészében a szovjet erők kezébe kerül. A német haderő zöme felőrlődik, maradványait a tengeren menekítik el.

Május 21-június 4. Harc Rómáért. A szövetségesek ezen a napon áttörik az ún. Hitler-vonalat. 22-én elfoglalják Anzio hídfőjét, és június 4-én bevonulnak az Örök Városba.

Június 6. Eisenhower parancsnoksága alatt a szövetséges haderő megkezdi partraszállását Normandiában, s tervszerűen visszaszorítja a német erőket. Június 12-ig 326 000 fő száll partra.

Június 10. A németek a partizántevékenység megtorlása címén meg­ semmisítik Oradour-sur-Glane francia falucskát.

Június 10. Megkezdődik a nagy szovjet nyári offenzíva Finnországban a Baltikumban és Belorussziában.

Júnus 13. A németek bevetik a V-bombát Anglia ellen.

Június 20. A Finnország elleni operáció során a szovjet erők beveszik Viborgot (Viipuri). ,

Június 23. Offenzíva indul a Pripjet- (Pripjaty-) mocsaraknál.

Június 27. A szövetségesek elfoglalják a francia .Cherbourg-t.

Július 3. Felszabadul Minszk.

Július 9. A szövetségesek elfoglalják Caent.

Július 13. A Szovjet Hadsereg bevonul Vilnába (Viinius).

Július 16. Megindul a szovjet támadás a belorusz fronton.

Július 17. A balti térségben harcoló szovjet erők átlépik a lengyel határt.

Július 18. Franciaországban a szövetségesek felszabadítják St. Lot. Ezzel szilárd bázist építenek ki maguknak.

Július 18. Tojo japán admirális lemond a miniszterelnöki tisztségről.

Július 20. Merénylet Hitler ellen. Rastenburgban, a Führer hadiszállásán Stauffenberg ezredes gyújtóbombát helyez el, amelynek robbanása négy jelenlevőt megöl, Hitler azonban csak könnyű sérülést szenved. A merénylet és a mögötte álló összeesküvés célját - Hitler eltávolítását és a béke megkötését - nem éri el. Ezzel szemben kíméletlen megtorlást von maga után; számos résztvevőt és részvétellel gyanúsított személyt kivégeznek. A megtorlások a háború végéig tartanak.

Július 27. A szovjet csapatok bevonulnak Lvovba.

Július 28. Felszabadul Breszt.

Augusztus Felkelés kezdődik Szlovákiában.

Augusztus 1. A Baltikumban harcoló szovjet egységek elérik Kovnót (Kaunas).

Augusztus 1-október 2. Varsói felkelés, amelyet a londoni emigráns lengyel kormány kezdeményezésére robbantanak ki abban a reményben, hogy a szovjet csapatok idejében a felkelők segítségére tudnak sietni. Miután ez nem következik be, a felkelők kapitulálnak.

Augusztus 15. Újabb szövetséges partraszállás, ezúttal Dél-Franciaországban .

Augusztus 19. Az ellenállás erői Párizsban népi felkelést robbantanak ki. A francia főváros felszabadul. .

Augusztus 19. A szövetségesek elfoglalják Firenzét.

Augusztus 20. A Szovjet Hadsereg átlépi a román határt.

Augusztus 21. A szovjet csapatok elfoglalják Iasit.

Augusztus 23-25. A román antifasiszta erők nyomására Mihály román király eltávolítja Antoneseu tábornokot. A Sánátescu tábornok által alakított új kormány fegyverszünetet kér. A németek 25-én bombatámadást intéznek a román főváros ellen, mire a román kormány hadat üzen Németországnak. A román hadsereg bekapcsolódik a németek ellen folyó hadjáratba.

Augusztus 25. A szövetségesek ünnepélyes külsőségek közepette bevonulnak Párizsba.

Augusztus 27. Felszabadul Focsani, majd a szovjet erők gyors egymásutánban román részvétellel elfoglalják egész Romániát.

Augusztus 29. Horthy a Sztójay-kormány helyébe Lakatos Géza vezetésével új kormányt nevez ki a háborúból való kilépés végrehajtása céljával. Leállítja a zsidó lakosság kiszállítását az országból.

Augusztus 31. A szovjet csapatok bevonulnak Bukarestbe. Ezt követően elkezdődik a harc Erdélyben.

Szeptember 1. A Szovjet Hadsereg eléri a bolgár határt.

Szeptember 4. Előzetes tárgyalások alapján, amelyeket a német kormány hiába próbált megakadályozni, a finn kormány proklamálja az ellenségeskedés befejezését a Szovjetunióval.

Szeptember 5. A Szovjet Hadsereg eléri a jugoszláv határt. Összeköttetés létesül a szovjet erők s a Tito vezette felszabadító partizán hadsereg között.

Szeptember 9. Bulgáriában fegyveres felkelés robban ki, amely megdönti a kormányt. A Georgiev tábornok vezetésével megalakuló új kormány fegyverszünetet kér.

Szeptember 12. Moszkvában aláírják a román-szovjet fegyverszünetet.

Szeptember 12-november 2. A németek kiürítik Görögországot és a hozzá tartozó szigeteket. Angol egységek szállnak partra. Koalíciós kormány alakul, amelyben az emigráns kormány mellett a hazai ellenállás erői is részt vesznek. Az utóbbi két központ körül tömörül: az EAM (Nemzeti Felszabadító Front) és az irányítása alatt álló fegyveres szervezet, az ELASZ (Görög Népi Felszabadító Hadsereg) baloldali, kommunista vezetés alatt álló csoportja körül és az EDESZ (Görög Nemzeti Felszabadító Hadsereg) monarchista csoportja körül. Fegyveres harcig vezető súlyos politikai küzdelem kezdődik.

Szeptember 19. A Szovjet Hadsereg bevonul Szófiába.

Szeptember 19. Aláírják a finn-szovjet fegyverszüneti szerződést. Ennek alapján a finn kormány követeli a német erők kivonását az országból, ami a déli részen megtörténik. északon azonban még hosszabb ideig harcok folynak a finn és német egységek között. Az utóbbiak maradványait végül Norvégiába vonják vissza.

Szeptember 26. Elkezdődik Magyarország megszállása.

Szeptember 28. Magyar fegyverszüneti delegáció utazik Moszkvába , Október A felszabadult területeken Magyar Kommunista Párt (MKP) néven megindul a mocskos kommunisták legális szervezkedése.

Október 6. Debrecen mellett tankcsata veszi kezdetét (19-ig).

Október 15. Horthy Miklós magyar kormányzó rádióbeszédében bejelenti Magyarország kilépését a háborúból.

Október 16. Német csapatok szállják meg a budai várat, s Horthyt - el rablott fiának sorsával zsarolva - arra kényszerítik, hogy nyilatkozatot írjon alá a hatalom átadásáról Szálasi Ferenc nyilas vezérnek. Horthyt családjával együtt Németországba szállítják. Az ország még el nem foglalt részein a hatalmat Szálasi gyakorolja.

Október 19. elfoglalják Debrecent.

Október 19. Megkezdődik az amerikai offenzíva a Fülöp-szigetek visszafoglalásáért.

Október 20. Felszabadul Belgrád.

Október 23. Aláírják a bolgár-szovjet fegyverszüneti szerződést. Ezt követően a bolgár hadsereg részt vesz a felszabadító háborúban.

Október 23-26. Tengeri csata a Fülöp-szigeteknél, amelyben Japán katasztrofális vereséget szenved. Többé gyakorlatilag nincs számottevő japán flotta.

November 7. Rooseveltet negyedszer választják meg az Egyesült Államok elnökévé.

November 17-20. A németek több helyen harcba keveredve az albán partizánokkal. kivonulnak Tiranából, ill. Albániából. Az Albán Népi Felszabadító Hadsereg üldözi alakulataikat.

November 23. A tokaji csata. Győztes kimenetele után a szovjet egységek észak-magyarországi szárnya a főváros irányában fejlődik fel.


November 24. A szövetséges erők bevonulnak Strasbourgba.

December elején Görögországban rendőri akció kezdődik az EAM ellen, ami nagyméretű tüntetéseket vált ki. December elején a szovjet erők déli szárnya eléri a Balaton térségét.

December 8. Magyarországon kivégzik az ellenállás katonai vezetőit: Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest, Tartsay Vilmos századost.

December 9. A szovjet erők elfoglalják Vácot, és észak felől a főváros felé nyomulnak előre.

December 16-1945. január 5. Német ellen támadás a nyugati fronton az Ardennekben. A németek átmenetileg feltartóztatják a szövetségesek már közvetlenül Németország ellen irányuló, kibontakozóban levő offenzíváját. A nyugati front tehermentesítése érdekében Sztálin a tervezett új szovjet csapás időpontját előrehozza.

December 21-22. Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megalakul a felszabadított magyar országrész első ideiglenes kormánya. Miniszterelnök Miklós Béla.

December 24. Churchill Athénban közvetíteni próbál egy belpolitikai kompromisszum kialakítása érdekében.

December 24. Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Pesti Barnabást, Kreutz Róbertet, Pataki Istvánt.

December 25-26. A szovjet csapatok bekerítik a magyar fővárost. Elkezdődik Budapest csaknem hét hétig tartó ostroma.

AZ 1945-ÖS HÁBORÚS ÉV

A fasiszta blokk vereségsorozata a teljes összeomlásig vezet. Németország kapitulálása után a szövetségesek erőiket Japán ellen koncentrálják, s ez a japán városok ellen intézett - utólag stratégiailag feleslegesnek minősült - két atomtámadás után Japán megadását vonja maga után. A történelem legvérengzőbb háborúja a valaha ismert legsúlyosabb vereséggel zárul.

Január 12. Megindul a Szovjet Hadsereg támadása a Visztula-Odera vonalán. A Lengyelországban állomásozó német haderő összeomlik, elkezdi a kivonulást.

Január 17. Felszabadul Varsó.

Január 18. A szovjet erők elfoglalják a magyar főváros Duna-balparti részét, Pestet.

Január 19. A szovjet erők bevonulnak Krakkóba. Ezt követően meg­ tisztítják Litvániát az ott rekedt német csapatoktól.

Február A Fülöp-szigetek egészében amerikai ellenőrzés alá jut, bár elszigetelt japán csapatok az ellenállást a háború végéig folytatják.

Február Heves harcok Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban, amelyben a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Hadsereg jelentős részt vállal.

Február 3. Nyugaton a szövetségesek új offenzívát indítanak.

Február 4-11. Szövetséges csúcskonferencia Jaltában. Sztálin, Roosevelt és Churchill megegyezik a fő stratégiai elvekben, elhatározza Németország övezetenkénti megszállását. Vázolják a német kérdés rendezésének fő, demokratikus elveit, a részletekről azonban nem jön létre megállapodás. Sztálin az amerikai elnök kérésére megígéri, hogy a német kapitulációt követő három hónapra a Szovjet Hadsereget beveti Japán ellen. Vita folyik a leendő lengyel határokról. Megállapodás jön létre arról, hogy Lengyelországban a londoni emigráns kormány és a hazai kommunisták vezette kormány részvételével ideiglenes koalíciós kormány alakul. A szövetségesek elhatározzák. hogy nemzetközi konferenciát hívnak össze San Franciscóba az Egyesült Nemzetek Szervezete kérdésének megvitatására.

február 13. Budapest teljes egészében elfoglalják

Február 19. Az amerikaiak partra szállnak a Volcano-szigeteken (Ivo Jima), 1000 kilométerre Japántól.

Március 6. Romániában Groza alakít ideiglenes kormányt.

Március 6-15. A balatoni csatában a szovjet erők Magyarország térségében szétzúzzák az utolsó német ellenálló erőt.

Március 7. Jugoszláviában Tito ideiglenes kormányt alakít.

Március 10-12. Bulgáriában a Hazafias Front ún. Nemzeti Bizottságot választ, amely ideiglenesen ellátja a kormány teendőket.

Március 15. A magyar minisztertanács rendeletet hoz a földreformról.

Március 22. Romániában Petru Groza baloldali kormánya elfogadtatja a földreformtörvényt.

Március 22. Egyiptom, lrak, Jemen, Szaúd-Arábia, Szíria és Transzjordánia létrehozza az Arab Ligát. Később csatlakozik hozzá Líbia (1953), Szudán (1956), Tunézia, Marokkó (1958) és Algéria (1962).A szervezet célja az arab államok együttműködésének biztosítása. Székhelye: Kairó.

Március 24. A szövetséges erők átkelnek a Rajnán, és gyors előrenyomulásba kezdenek Németország belseje felé.

Március 28. Lengyelországban felszabadul Gdynia.

Március 29. A Szovjet Hadsereg átlépi az osztrák határt.

Március 30. Gdanskot felszabadítják a szovjet csapatok,

Április 1. Amerikai partraszállás Okinaván; a szigeteket június 21-re elfoglalják. Ezáltal 500 kilométerre közelítik meg a japán szigeteket.

Április 3. Csehszlovákiában létrejön a Nemzeti Front kormánya (Fierlinger elnökletével).

Április 4. Befejeződik Magyarország felszabadítása.

Április 5. Felszabadul Szarajevo. A Jugoszláviába szorult német egységek visszavonulása lehetetlenné válik; jelentős részük felmorzsolódik vagy megadja magát, de még a kapituláció pillanatában is vannak jugoszláv területen harcoló egységek.

Április 5. A szövetséges erők támadást indítanak Észak-Olaszország felszabadítására. Előrenyomulásukat megkönnyíti, hogy ebben a térségben erős ellenálló és partizán egységek tevékenykednek.

Április 5. A Szovjetunió felmondja a szovjet-japán megnemtámadási paktumot.

Április 6. Amerikai tengeri győzelem Kiusunál a japán erők felett.

Április 9. A kelet-poroszországi német erők königsbergi csoportosítását a szovjet csapatok szétzúzzák, és beveszik a várost. A német csapatok maradványai megadják magukat.

Április 12. Meghal Roosevelt elnök.

Április 13. A Szovjet Hadsereg erői bevonulnak Bécsbe.

Április 13. Truman volt alelnök az USA új elnöke. Kormányzása alatt hamarosan elkezdődik a Szovjetunióval fennálló szövetség lazítása.

Április 18. A szövetségesek befejezik a Ruhr-vidék megszállását.

Április 20. A Szovjet Hadsereg eléri Berlint.

Április 21 Összeomlik az észak-olaszországi német vonal, a szövetséges erők sorra bevonulnak az olasz felkelők által többnyire már felszabadított városokba.

Április 25. Ausztriában Renner alakít ideiglenes kormányt.

Április 25. A szovjet csapatok bekerítik Berlint.

Április 25-június 26. Nemzetközi konferencia San Franciscóban 50 állam részvételével. A delegációk megvitatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozását és a konferencia utolsó napján elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet évi Közgyűlése mellett felállítják a Biztonsági Tanácsot, amely 5 állandó és 6 kétévenként választott tagból áll. Az állandó tagoknak vétójoguk van. Állandó tagsággal rendelkezik: a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország, Kína (1971-ig az ún. Nemzeti Kína, vagyis Csang Kaj-sek rendszere; 1971-tőla Kínai Népköztársaság). A szabályzat lehetővé teszi a békebontó állammal szemben gazdasági és diplomáciai eszközök alkalmazását, illetve az ENSZ tagállamai által rendelkezésre bocsátott katonai erő igénybevételét. Az ENSZ-hez tartozó számos szervezet közül a leglényegesebbek : az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation), vagyis az ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely 1945. november 1-16. között Londonban alakul, az 1957-ben létesített Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amely Bécsben székel, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, másként Világbank, amely 1945-ben Washingtonban létesül, végül az Egészségügyi Világszervezet, amelyet 1948-ban Genfben hívnak életre. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 12 munkabizottságot állít fel. Közülük az Európai (ECE), az Ázsiai és Távolkeleti (ECAFE), a Latin-amerikai (ECCA) és az Afrikai Gazdasági Bizottság (ECA) a legfontosabbak. - Az ENSZ székhelye New York; főtitkára 1946-53-ban a norvég Trygve Lie 1953-61-ben a svéd Hammarskjőld, 1961-től 1972-ig a burmai U Thant, majd 1972-től 1981-ig az osztrák Waldheim. .

Április 25. Torgaunál találkoznak a szovjet és az amerikai csapatok.

Április 28. Az észak-olaszországi német front parancsnoka fegyverszünetet ír alá, amit május 2-án hoznak nyilvánosságra. Az angol és amerikai erők ezt követően a Brenneren át Ausztriába, illetve Dél­ Franciaország felé nyomulnak előre.

Április 28. A Svájc felé menekülő Mussolinit partizánok feltartóztatják, s azonosítás után barátnőjével, Clara Petaccival együtt agyonlövik. A holttesteket Milánóba szállítják, és közszemlére helyezik.

Április 30. A nyugati szövetséges erők déli szárnya elfoglalja Münchent, majd Ausztriába nyomul be, s hamarosan eléri a Brenner-hágót.

Április 30. A körülzárt Berlinben bunkerjében tartózkodó Hitler Eva Braunnal, barátnőjével együtt megmérgezi magát. Példáját követi Göbbels és egész családja. A hatalom Dönitz tengernagyra száll.

1945. május 2.

Május 2. A Szovjet Hadsereg elfoglalja Berlint. A város romjaira kitűzik a vörös lobogót.

Május 4. Az észak-németországi, hollandiai és dániai német erők főparancsnoka kapitulál. Eisenhower - általános megadást követelve ­ nem fogadja el.

Május 7. Jodl tábornok Reimsben aláírja az általános megadásról szóló okmányt.

Május 8. Karlshorstban, az orosz főhadiszálláson Keitel tábornok megismétli a megadási okmány aláírását. A fegyvernyugvás május 9-én nulla óra egy perckor életbe lép. Az európai háború véget ér.
Válasz erre


1 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal