FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
évszámok
Ez a téma le van zárva!
1 

kvízcity 33 ( #17 ) 2013-01-14 19:37:14
Privát üzenet
Időszámítás előtti évszámok !

A Földtörténeti korok áttekintő táblázata


OOOOOOOOOOOOO Kezdete Tartama
OOOOOOOOOOOOO (millió évben)

PREKAMBRIUM:

Archaikum : 3500 - 110

Algonikium (proterozoikum) 2400 - 520

PALEOZOIKUM:

Kambrium 580 - 80

Ordovícium 500 - 60

Szilur 440 - 40

Devon 400 - 50

Karbon 350 - 70

Perm 280 - 50


MEZOZOIKUM:

Triász 230 - 50

Jura 180 - 40

Kréta 140 - 70

KAINOZOIKUM:

OOO harmadkor (terier):

Paleocén 70 - 17

Eocén 53 - 20

Oligocén 33 - 10

Miocén 23 - 13

Pliocén 10 - 9

Negyedkor kvarter):

Pleisztocén (jégkor, dilúvium) 1 - 1

Holocén (jelenkor, allúvium) (kb. az utolsó 10000 év)



4-3 millió éve Az Australopithecus és Homo habilis nyomai Dél- és Kelet-Afrikában. Az emberré válás folyamatának korai képviselői.

2 millió-l0 000 A régebbi kőkorszak (paleolitikum). Az ember kialakulása.

2 millió-60 000 A paleolitikum alsó szakasza. Elejéről származnak az afrikai kavicseszközök (chopperek). Az előember maradványai Jáván (Pithecanthropus), Kínában (Sinanthropus Peking mellett, Csou-kou tienben), Észak-Afrikában (Atlanthropus) és Európában (Vértesszőlős, Heidelberg, Bilzingsleben). Elterjedt a tűz ismerete, pattintott kő eszközök: kavicsiparok, szakócák (abbeville-i és acheuli kultúra). A korszak végén (70000 éve): neandervölgyi ősember (Homo neandertalensis).

60000-35000 A paleolitikum középső szakasza. Moustier-i kultúra.

35000-10000 A paleolitikum felső szakasza: aurignaci (kb. 20000-ig), solutréi (kb. 15000-ig) és magdaleni (La Madeleine-i) kultúra. A mai értelmes ember (Homo sapiens, legismertebb lelő helyéről cro-magno ni ember) megjelenése. A négy fő emberfajta (rassz) kialakulása Eurázsia és Afrika területén. Ausztrália és Amerika benépesítése. Változatos alakú és rendeltetésű pattintott kő-, valamint csonteszközök ; nyíl és hajítófegyverek ismerete; őskori művészet; kultikus szobrocskák (Willendorfi Vénusz), barlangfestmények, sziklarajzok (Altamira, Lascaux).

10000-5000 Epipaleolitikum és mezolitikum (átmenet a régebbi és az újabb kőkorszak között). A paleolitikumban még kizárólagos gazdálkodási formát, a gyűjtögetést (vadászat, halászat) kiegészíti az élelem megtermelése: a kapás földművelés és az állatok háziasítása.

5000-2000 k. Újabb kőkorszak (neolitikum). A földművelés és állattenyésztés uralkodóvá válik, ezzel együtt jár a lakosság megtelepedése, falvak kialakulása (legkorábban Elő-Ázsiában - natufi kultúra, Jerikó - már a 8-6. évezred folyamán). Elterjed a fonás és a szövés ismerete, az agyagégetés (kézi kerámia).

4. évezred A neolitikum utolsó szakasza Elő-Ázsiában (kőrézkor, chalkolithikum). Ubaid , (Obeid)-kultúra Dél-Mezopotámiában; Badari-kultúra Egyiptomban. Jellemzői: a fazekaskorong és a rézöntés ismerete, termékenységi kultusz.

3500-3100 k. Uruk-kultúra Dél-Mezopotámiában: megkezdődik az Eufrátesz csatornázása és az öntözéses földművelés, felépül az első templom. Erre az időre tehető a sumer nép bevándorlása.

3400-3000 k. Nagada (Negade) I- és II -kultúra Egyiptomban. (Az ún. predinasztikus kor.) Az öntözéses földművelés kezdetei.

3100-2800 k. Az őssumer kor Mezopotámiában. Megjelenik az írás. A templomgazdaságok lassan állam okká szerveződnek. A legfontosabb lelőhelyek: Uruk és Dzsemdet Naszr.

3000-2800 k. Az állam kialakulása Egyiptomban (az ún. archaikus kor). A predinasztikus kor végére a Nílus völgyének földművelő közösségei két királyságba tömörülnek (Alsó- és Felső-Egyiptom), ezeket 2900 k. Felső-Egyiptom királyai egyesítik (Narmer és Aha; a késői hagyomány szerint Ménész). Az I-II. dinasztia királyainak uralkodása alatt megszilárdul az állam. Megjelenik az egyiptomi írás legősibb formája.

2800-2350 k. A sumer városállamok kora. (A legfontosabbak: Uruk, Kis, Ur, Lagas.) Műveltségük fokozatosan elterjed egész Mezopotámiában. Királyaik állandó harcban állnak egymással a hegemóniáért. (2800 k. Gilgames uruki király falakkal veszi körül városát. 2600 k. Ur királyainak aknasírjai. 2500 k. Eannatum lagasi király Keselyű-sztéléje.)

2780-2220 k. Az egyiptomi állam első fénykora: az Óbirodalom (III- VI. dinasztia; a székhely Memphisz). Bonyolult szervezetű, központilag irányított hivatalnokállam, élén a korlátlan hatalmú uralkodóval (fáraó), aki isteni tiszteletben részesül. Zsákmányszerző hadjáratok Líbiába, Núbiába és a Sínai-félszigetre, expedíció Punt (Szomália) földjére. III-IV. dinasztia: a piramisépítő fáraók kora (Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa ; Sznofru dahsuri és medumi, Khufu, Khafré és Menkauré gizai piramisai). V. dinasztia: Ré napisten kultusza, abusziri naptemplomok, szobrászat (Falusi bíró; Guggoló írnok; Rahotep és Nofret), irodalom (Ptahhotep vezír intelmei),

2600-2000 k. Kőrézkor az Égei-tenger partvidékén (más periodizáció szerint: korai bronzkor): korai minószi kor Krétán, korai helladikus kultúra Görögországban, Trója első virágzása (I és II).

2400 k. Lagas sumer királya, Urukagina átfogó reformokat hoz a kistermelő réteg védelmére. (A társadalmi reform legkorábbi ismert példája.) Uralmát Lugalzaggiszi ummai király dönti meg, aki a városállamokat leigázva kísérletet tesz sumer birodalom alapítására.

2400-1800 k. Kőrézkori kultúrák Európa legnagyobb részén (a magyarországi periodizációban: rézkor). Megalit temetkezőhelyek és templomok. Népvándorlások: a harangedény-műveltség elterjedése.

2370-2230 k. Akkád birodalom Mezopotámiában. Alapítója Sarrukín, az első elő-ázsiai hódító. Legyőzi Lugalzaggiszit, meghódítja a sumer városokat, és uralmát kiterjeszti egész Mezopotámiára. Új székhelyet alapít (Agade), amely névadója Sarrukín (Szargon) sémi eredetű dinasztiájának, és általa a legrégibb ismert sémi népnek és nyelvnek: az akkádnak. Az akkádok átveszik és elterjesztik a sumer városok kultúráját. - 2285-2250 k. Sarrukín unokája: Naram-Szín. Halála után az akkád birodalom gyors hanyatlásnak indul.

2220-2040 k. Az első ún. átmeneti kor Egyiptomban (VII-X. dinasztia). A hatalomért Alsó- és Felső-Egyiptom uralkodói és az alájuk tartozó kerületek (nomoszok) kormányzói vetélkednek.

2200 k. Ismeretlen (valószínűleg indoeurópai) népek vándorlása elpusztítja a korai bronzkori kultúrákat Görögország és Kisázsia területén.

2150 k. A sumer városok másodvirágzása az akkád birodalom széthullását követően (az ún. sumer reneszánsz kezdete). Lagas város kulturális hegemóniája Gudea enszi (papkirály) idején (fejlett szobrászat, nagyszabású építkezések).

2110-2000 k. Az uri sumer birodalom. Királyai (Ur-Nammu, Sulgi) meghódítják egész Mezopotámiát, egységes szervezetű hivatalnok­ államot hoznak létre fejlett írásbeliséggel. A kor a sumer reneszánsz kiteljesedése, a sumer irodalom virágzásának időszaka.

2040-1785 k. Az egyiptomi Középbirodalom (XI-XII. dinasztia).

Az országot a felső-egyiptomi Théba királyai egyesítik. Általános fellendülés, csúcspontja a XII. dinasztia kora I. Amenemhat (1991- 1962) és utódai, főleg III. Szenuszert (1878-1840) idején. Egyiptomhoz csatolják Núbiát, hadjáratokat vezetnek Szíriába és Palesztinába. Építkezések: III. Amenemhat (1842-1795) fajjúmi víztárolója és halotti temploma; irodalom: Szinuhe története (1950 k.).

2000 k, Az uri sumer birodalom összeomlik a dél-iráni Elám királyának támadásai következtében. Helyén új államok létesülnek (Iszin, Larsza); nomád sémi törzsek (amurru) nagy számban települnek le Mezopotámiában, dinasztiákat is alapítanak (Babilon). A lakosság lassú kicserélődésével a sumer holt nyelvvé válik, helyét az akkád veszi át.

2000-1800 k. Az első jelentős államalakulatok Mezopotámia északi részében: Esnunna. Assur és Mari. Assur királyai kereskedelmi telepeket létesítenek Kisázsiában. Mari királyi palotája a korszak legnagyobb építészeti emléke.

2000-1600 k. A krétai bronzkori civilizáció fénykora (ún. középső minószi korszak). Kereskedelmi kapcsolatok Elő-Ázsiával és Egyiptommal, a nagy paloták építése (Knósszosz, Phaisztosz, Mallia), megjelenik a krétai írás. - A görög szárazföldön ezzel egyidejű az ún. középső helladikus kor szegényes bronzkori kultúrája. A kor elejére tehető a görög törzsek őseinek bevándorlása Hellaszba.

1800 k. Az árják (indoeurópai lovas nép) Belső-Ázsia felől benyomulnak Indiába, és megsemmisítik az Indus völgyi városok kultúráját. Később (az első évezred végére) kiterjesztik uralmukat a Gangesz síkságára is. Kb. i. e. 500-ig számítható az árják ún. védikus kora (Védák: ebben a korban keletkezett és szájhagyomány útján megőrződött, csak századokkal később írásba foglalt szent könyvek), ennek folyamán jönnek létre az indiai társadalom és kultúra alapformái: a jellegzetes kasztrendszer (eredeti rendeltetése a hódító árják megkülönböztetése a meghódítottaktól) és a bráhmanizmus vallása.

1800-1500 k. Korai bronzkor Közép- és Nyugat-Európában.

1792-1750 k. Hammurapi, a babiloni birodalom alapítója. Legyőzi Larsza és Mari királyait, egyesíti uralma alatt egész Mezopotámiát. Sztéléjére vésve fennmaradt törvénygyűjteménye az ókori Kelet legnagyobb hatású jogi alkotása.

1786-1580 k. A második átmeneti kor Egyiptomban (XIII-XVII. dinasztia). Az ország egysége megszűnik. 1730 k. Elő-Ázsia felől ismeretlen eredetű pásztortörzsek települnek be, a hükszószok, akik elsőként alkalmaznak ló vontatta harci szekeret.

1700-1450 k. Az első hettita állam (az Óbirodalom) Kisázsia belsejében.

1600-1400 k, A krétai kultúra utolsó szakasza: a késői minószi korszak. Kréta tengeri nagyhatalommá válik; a vezető szerep Knósszoszé. A krétai művészet virágkora. - Ezzel egyidőben a görög szárazföldön a mükénéi kor (1600-1100 k.) kezdete: akháj királyságok kialakulása. (A királyok temetkezőhelyei az ún. aknasírok.) Az akhájok átveszik a krétai kultúra egyes elemeit, köztük az írást (lineáris B).

1595 k. Egy hettita támadás megdönti Babilonban Hammurapi dinasztiáját.

1595-1160 k. A kassu dinasztia uralkodása Babilonban. A kassu törzsek Irán felől szállják meg Mezopotámiát, magukkal hozva a lótenyésztés ismeretét. Rövidesen beolvadnak az akkád lakosságba.

1580-1085 k. Az egyiptomi Újbirodalom kora (XVIII-XX. dinasztia).

1580-1320 k. A XVIII. dinasztia Egyiptomban. Trónra léptét a hűkszószok kiűzésétől számítják. Királyai alatt Egyiptom Elő-Ázsia vezető hatalma.

1550-1050 k. A legkorábbi kínai államalakulat (a Huangho völgyében): a Sang-Jin állam. Az első írásos emlékek; bronzkori kultúra.

1504-1482 Hatsepszut királynő kormányzása (XVIII. dinasztia). Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése Punt országgal (Szomália).

1500-1200 k. Ugarit észak-föníciai városállam virágkora. Ékírásos ábécé.

1500-1200 k. A bronzkor középső szakasza Közép- és Nyugat-Európában.

1482-1450 III. Thotmesz. Az egyiptomi XVIII. dinasztia hatalmának
tetőpontján áll.

1470-1350 k. A Mitanni birodalom virágzása Észak-Mezopotámiában. Harcokat vív az egyiptomiakkal Szíria birtokáért ; elismerik fennhatóságát Assurban is.

1450-1200 k. A hettita Újbirodalom. A vas megmunkálásának legkorábbi emlékei. A hettita művészet virágkora: boghazköyi királyi palota, Yazilikaya domborművei.

1417-1379 III. Amenhotep egyiptomi király. A XVIII dinasztia művészetének csúcspontja: luxori Amon-templom, Memnón-szobrok.

1400-1200 k. A középső mükénéi kor: az akháj kultúra fellendülése, Mükéné vezető szerepe. 1400 k. megsemmisítik a minószi civilizációt; gyarmatosítják Ciprust; 1250 k. elpusztítják Tróját ("trójai háború"). Monumentális építkezések: várak, kupolasírok (Mükénében: Oroszlán kapu, ill. Atreusz kincsesháza).

1385-1345 k. I. Suppiluliuma, a hettita Újbirodalom legnagyobb uralkodója. Kiterjeszti uralmát Szíriára, döntő vereséget mér Mitanni királyára.

1379-1362 k. IV. Amenhotep fáraó. Vallási és politikai reformot hajt végre Amon és a helyi istenek papságának visszaszorítása végett: elrendeli Aton, a napkorong kizárólagos kultuszát (egyistenhit), felveszi az Ehnaton nevet, és új székvárost alapít (mai nevén Amarna; romjai közt fennmaradt Ehnatonnak és elődjének diplomáciai levelezése Elő-Ázsia uralkodóival). Utódja, Tutanhamon fáraó (1362- 1352 k.) alatt visszaállítják Amon tiszteletét, és megsemmisítik Ehnaton reformjának minden emlékét. A belzavarok közepette elenyészik az egyiptomi uralom Palesztínában és Szíriában.

1366-1330 k. I. Assur-uballit, Assur királya közreműködik a hettiták oldalán a Mitanni állam megdöntésében, és beavatkozik a babiloni trónviszályokba. Megkezdődik Asszíria (Assur) felemelkedése (közép­ asszír kor, XIV-XI. sz.).

1320-1200 k. A XIX. dinasztia uralkodása Egyiptomban. Kísérletek a nagyhatalmi státus visszaszerzésére. I. Széthi (1317-1304 k.) visszahódít ja Dél-Szíriát.

1304-1238 k. II. Ramszesz fáraó. Súlyos harcokat vív a hettitákkal Szíriáért (1299: kadesi [Qádes] ütközet, 1285: békekötés, a vitás területek felosztása). Építkezések: Abu Szimbel-i sziklatemplom, thébai Ramesszeum.

1250 k. Ahiram bübloszi (gublai) király szarkofágja: a föníciai betűírás legrégibb emléke.

1245-1208 k. I. Tukulti-Ninurta, az első nagy asszír hódító. (Valószínűleg az Ő emlékét őrzi az ószövetségi Nimród király alakja.)

1230 k. A zsidó nép (Izrael) első említése (Merneptah fáraó feliratán).

A XIII. sz. második felére tehető a zsidók (ill. egy részük) kiköltözése Egyiptomból (az exodus) és betelepülése Kánaán földjére.

1200 k. Az ún. tengeri népek vándorlása. Nagyarányú népmozgalom, amely (talán Közép-Európából kiindulva) jelentékenyen módosítja a Földközi-tenger keleti medencéjének politikai képét. A népvándorlásnak tulajdonítható többek között a (középső) mükénéi kultúra és a hettita Újbirodalom pusztulása, valamint új népek (köztük a filiszteusok) megtelepedése.

1200-1100 k. A mükénéi kultúra késői, hanyatló szakasza a görög szárazföldön. Utolsó nyomait 1100 k. az ún. dór vándorlás (a görög törzsek átrendeződése) törli el. Ekkor pusztul el véglegesen Mükéné fellegvára.

1200-1085 k. A XX. dinasztia Egyiptomban. Az Újbirodalom hanyatlásának időszaka. A szíriai hódítások végleg elvesznek.

1200-800 k. Késői bronzkor Közép- és Nyugat-Európában. Az urnasíros temetkezés (halottégetés) elterjedése.

1198-1166 k. III. Ramszesz, az Újbirodalom utolsó jelentős fáraója. 1190 k. visszaveri a tengeri népek. invázióját, amely Szírián át Egyiptomot is elérte.

1160 k. Az elámiak támadása megdönti a kassu dinasztiát Babilonban.

1150-1030 k. A "bírák" kora a -zsidó történelemben. A zsidó törzsek legendás vezéreik (Debora, Gideon, Jefta, Sámson) vezetése alatt birtokukba veszik Kánaánt, szüntelen harcokat folytatva a kánaánita őslakosság és a filiszteus városok ellen. Vallási központ a silói Jahve-szentély.

1115-1077 k. I. Tukulti-apil-Esarra asszír király. A Földközi-tengertől a Van-tóig terjeszti ki uralmát. Alatta kezdődik az asszír politika egyik jellemző tényezője: nagy néptömegek erőszakos áttelepítése.

1100 k. Megindul az arámi nomád törzsek vándorlása a sivatag felől
Szíriába és Mezopotámiába. Jelentős etnikai és politikai átalakulás:

Szíriában új államokat alapítanak (a legfontosabb Damaszkusz),
Asszíria védekezésbe szorul.

1100-800 k. Korai vaskor Görögországban.
A művészettörténeti periodizáció szerint protogeometrikus, ill. 900-tói geometrikus kor.) A görög törzsek megtelepednek az Égei-tenger szigetein és a kis­ ázsiai partvidéken (Epheszosz, Milétosz).

1085---950 k. Egyiptom a XXI. dinasztia uralkodása alatt két részre szakad, Théba és Tanisz központtal.

1050-800 k. A föníciai városok virágzása (Szidón, Türosz). Gyarmatosítják a Földközi-tenger nyugati partvidékét: Észak-Afrikát (XI. sz. Utica, 800 k. Karthágó), Máltát, Szicíliát, Szardíniát és a Pireneusi­félszigetet (Gadesz, Tartésszosz).

1050-770 k. A Csou-dinasztia állama Kínában.

1030-1010 k. Saul, a zsidók első királya. Az északi törzsek élén kísérletet tesz a monarchia megteremtés re, de a filiszteusok legyőzik.

1010-970 k. Dávid zsidó király júda törzsének vezetésével egyesíti az országot, és megszervezi a zsidó államot. Jeruzsálemet teszi vallási és politikai központtá, és végső győzelmet arat a filiszteusokon.

970-931 k. Salamon, Dávid fia tovább erősíti a zsidó államot. Felépítteti Jahve jeruzsálemi templomát, kereskedelmi vállalkozásokat indít a Vörös-tengeren (kapcsolat a dél-arábiai Sába országgal).

945---924 k. 1. Sesonk, a XXII. dinasztia alapítója átmenetileg megszilárdítja Egyiptomot és hadat vezet Palesztinába is. (926 k. feldúlja Jeruzsálemet.) Utódai alatt az egyiptomi állam ismét részekre hull (IX-VIII. sz.).

931 k. A zsidó állam Salamon halála után kettészakad (Júda és Izrael).
Izrael királyság 722-ig, Júda 586-ig áll fenn.

911 A mezopotámiai kronológia legkorábbi biztosan ismert évszáma. (Ettől az évtől kezdve maradt fenn az asszír eponümoszok - az évnek nevet adó főméltóságok - névsora.) Kb. innen számítható az új­ asszír kor (IX-VII. sz.) is, Asszíria nagyhatalmi időszaka.

883-859 II. Assur-naszír-apli asszír király. Új típusú hadsereget szer­vez (lovassággal és ostromgépekkel felszerelve), hadjáratokat vezet többek között Szíriába és Föníciába. Kalakhban (Nimrud) új székhelyet építtet Assur helyett.

874-853 Ahab izraeli király. Illés próféta fellép a föníciai befolyás és a Baal-kultusz terjedése ellen.

858-824 III. Sulmánu-asarídu asszír király. 853-ban Karkarnál legyőzi a szíriai fejedelmek koalícióját. A zsidók első ízben kerülnek összeütközésbe az asszírokkal.

832-733 Urartu állam fénykora. Az Örmény-fennsíkon terült el, királyainak székhelye a Van-tó melletti Tuspa. (Az ország neve maradt fenn a bibliai Ararát nevében.) Az urartui nagyhatalom egy évszázadra vitássá teszi Asszíria uralmát Észak-Mezopotámia fölött.

776 A görög időszámítás kezdete: Olümpia, a dór Zeusz-kultusz központja ez idő tájt válik a görög törzsek közös kultikus játékainak színhelyévé. - A VIII-VI. sz. a görögség archaikus kora, a városállamok (Polisz) kialakulásának időszaka. 775 k. indul meg a Földközi­tenger partvidékének gyarmatosítása, eleinte elsősorban Dél-Itália irányában. (Gyarmatok alapítása az archaikus kor végéig tart.) A VIII. sz.-ra tehető a homéroszi eposzok születése, valamint a föníciai betűírás átvétele.

770 k. A kínai Csou-dinasztia állama felbomlik. A dinasztia névleges felsősége alatt (Keleti Csou, 770-256) néhány nagyobb fejedelemség gyakorlatilag függetleníti magát, és állandó harcot vív a hegemóniáért (a kínai történetírásban a "Tavasz és Ősz", Csun-csiu korszak, 722-481, és folytatása, a "Harcoló királyságok kora", Csan-kuo, 481-221). Ebben az időszakban jönnek létre a későbbi korban nagy hatású vallásfilozófiai iskolák, köztük a taoizmus (alapítását a VI. sz.-ban élt Lao-cenek tulajdonítják) és a konfucianizmus (alapítója Konfuciusz, K ung-ce, +479, legnevesebb korai továbbfejlesztője Meng­ce, 371-289).

753 Róma alapításának hagyományos időpont ja. Valójában a város még jelentéktelen település. Toscanában a VIII. sz.-ban kezd felvirágozni az ismeretlen (valószínűleg kisázsiai) eredetű etruszk nép városi kultúrája.

750 k. A mai Szudán területén kialakul a Napata ("etióp") állam. Királyai 715-ben leigázzák Egyiptomot (XXV. dinasztia, 715-664).

750-450 k. Hallstatti kor, az európai vaskor első szakasza. A vaseszközök elterjedése Kelet-Európa trák-illír és az Alpok vidékének kelta népei között.

745-727 III. Tukulti-apil-Ésarra (Tiglat-Pilészár) asszír király. Megreformálja az államot és a hadsereget, legyőzi Urartut, megkezdi a szíriai vazallus királyságok módszeres beolvasztását a birodalomba, 729-728-ban átmenetileg meghódítja Babilont. Uralkodásával veszi kezdetét Elő-Ázsiában az asszír hegemónia évszázada.

730 k. A kelet-európai sztyeppe első ismert lovas népe, a kimmerek megkezdik sorozatos betöréseiket Elő-Ázsia hegyvidékeire. Nagy szerepük van Urartu meggyengítésében, 690 k. megsemmisítik a frígek (phrüg) (Midasz király) kisázsiai államát, 652 k. legyőzik a lídeket (lüd). - A sztyeppéről ebben az időben a szkíták szorítják ki őket (indoeurópai nyelvű lovas nép, a VII-IV. sz.-ban tartja megszállva a kelet-európai síkságot és a Duna-Tisza közét).

722-705 II. Sarrukín (Szargon) asszír király. Befejezi Szíria és Palesztina meghódítását. Új fővárost építtet Dur-Sarrukín (Khorszabad) néven.

721 Az asszírok bekebelezik az egyik zsidó királyságot, Izraelt, és elpusztítják fővárosát, Szamariát. Ésaiás próféta működése.

705-681 Szin-ahhé-eriba (Szanherib) asszír király. 689-ben elpusztítja Babilon városát, hogy végleg megtörje az ország ellenállását. Ninive főváros építése.

700-600 k. A görög poliszokban az arisztokratikus államforma válik általánossá. A gyarmatosítás kiterjed Trákiára, a Boszporusz és a Fekete-tenger partvidékére. A görögség vallási központja a delphoi Apollón-szentély. Archaikus művészet (dór oszloprend, vázafestészet kezdetei), irodalom (Hésziodosz: Munkák és napok; az első lírikusok: Arkhilokhosz, Türtaiosz).

681-669 Assur-ah-iddina (Asszarhaddon) asszír király, Újjáépíti Babilont, 671-ben rövid időre meghódítja Egyiptomot is. Az asszír birodalom alatta éri el legnagyobb kiterjedését.

680 k.-546 Líd állam Kisázsia nyugati felében, Szardeisz székhellyel. Királyai (a leghíresebbek Alüattész, 605-560 és Kroiszosz, "Krőzus", 560-546) elsőként hoznak forgalomba vert pénzt. Igyekeznek uralmuk alá vetni az ióniai (kisázsiai) görög városokat.

669-627 Assur-ban-apli (Assurbanipal), az asszír birodalom utolsó nagy uralkodója. 640-ben elfoglalja a dél-iráni Elám országát, és lerombolja fővárosát, Szuszát. Ninivei könyvtárában összegyűjtötte az akkád irodalom és tudomány fellelhető emlékeit.

664-525 A független óegyiptomi államiság utolsó időszaka: a szaiszi fáraók (XXVI. dinasztia) uralma. I. Pszammetik, az alsó-egyiptomi Szaisz fejedelme (664-610) kiűzi mind a napatai királyokat, mind az asszírokat. A dinasztia mindvégig az elő-ázsiai hatalmi egyensúly fenntartásán fáradozik; görög gyarmatvárosok alapítása Egyiptomban.

660-640 k. Spárta meghódítja a messzéniai síkságot (a Peloponnészoszi-félsziget délnyugati részén), ezáltal a legerősebb görög állammá válik (2. messzéniai háború). A VII. sz. folyamán alakul ki a spártai katonaállam jellegzetes arisztokratikus alkotmánya ("egyenlők", perioikoszok [körüllakók] és jogfosztott helóták ; az állam élén két király, mellettük az öregek tanácsa és öt ephorosz), amelyet a későbbi hagyomány Lükurgosznak tulajdonított.

650 k. A perzsákkal rokon médek államának kialakulása Irán észak­ nyugati részében. Média Küaxarész (625-585) királysága idején nagyhatalommá válik Elő-Ázsiában.

650 után A szkíták ismétlődő betörései Elő-Ázsiába és Iránba megsemmisítik az urartui állam maradványait, és meggyengítik Asszíriát.

640-609 Jósijáhu (Jósiás) Júda királya. A jeruzsálemi szentélyben központosítja Jahve kultuszát, a többi templomot leromboltatja (egyistenhit biztosítása).

626-605 Nabú-apla-uszur megalapítja az újbabilóniai birodalmat. A médekkel szövetségben megsemmisíti az asszír birodalmat: 614-ben elpusztul Assur, 612-ben Ninive, 610-ben elesik Harran, az utolsó asszír király székhelye.

621 Az első írott (Drakón arkhónról nevezett) törvények Athénban. "Drákói" büntetések a magántulajdon védelmében.

610-595 II. Nekó fáraó. Megbízásából föníciai hajósok körülhajózzák az afrikai kontinenst.

605-562 II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor, Nebukadnezár) uralkodása alatt Babilon a Közel-Kelet új nagyhatalma. Szíriából kiszorítja az egyiptomiakat (605: karkemisi győzelem), a föníciai városokat meghódolásra kényszeríti. Monumentális építkezések Babilonban: Marduk temploma (zikkuratja, "bábeli torony"), "Szemiramisz" függőkertjei.

600 k. A görög poliszokban elterjed a türannisz államformája. a középrétegek támogatásával egyeduralkodó (türannosz) korlátozza az arisztokrácia befolyását. (630 k. Theagenész megarai, Küpszelosz és Periandrosz korinthoszi türannisza a legnevezetesebbek.)

600 k. Masszalia (Marseille) görög gyarmatváros alapítása.

600-510 Róma a Tarquiniusok etruszk dinasztiájanak uralma alatt. Itália középső részei az etruszk városok hatalmába kerülnek. (12 város kultikus szövetsége; egységes állam nem jön létre.)

594 A szolóni alkotmány Athénban. Szolón megszünteti az eupatridák (arisztokrácia) kizárólagos uralmát, a polgárokat vagyoni cenzus alapján négy osztályba sorolja, amelyek tagjait különböző mértékben illetik meg az állampolgári jogok (timokrácia), A törvényeket a Négyszázak Tanácsa készíti elő, és a népgyűlés (ekklészia) hagyja jóvá, az alkotmány fölött az areioszpagosz testülete őrködik.

587 A babiloniak véget vetnek Júda állam függetlenségének, lerombolják Jeruzsálemet, és az ország lakosságának egy részét áttelepítik Mezopotámiába. Az ún. babiloni fogság 52 évig tart. A bukás előtti években lép fel Jeremiás próféta; a fogság idején Ezekiel.

585 Thalész milétoszi bölcs előre kiszámítja egy napfogyatkozás időpontját. A görög természetfilozófia és tudomány a milétoszi iskola (Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész, VI. sz.) működésével kezdődik.

570-526 II. Jahrnesz (Amaszisz), az ókori Egyiptom utolsó jelentős uralkodója.

560-527 Peiszisztratosz athéni türannosz. Athén tengeri hatalommá válik, és mindinkább kiemelkedik a görög poliszok közül.

558-529 Kürosz, a méd fennhatóság alatt élő perzsák fejedelme 550-ben megdönti a médek államát, és megalapítja az Akhairnenidák óperzsa birodalmát (550-330). Rövidesen kiterjeszti uralmát Elő-Ázsia legnagyobb részére. (-546, -539)

550 k. Servius Tullius római király timokratikus alkotmánya.

550 k. Spárta vezetésével megalakul a peloponnészoszi államok szövetsége, amely mindenütt a türannisz megbuktatására és az oligarchia (nemesség) uralmának visszaállítására törekszik.

546 A perzsák meghódítják a líd államot. Lídia bukásával a kisázsiai ión városok is perzsa uralom alá kerülnek. Polükratész szamoszi türannosz (+522) egyiptomi segítséggel igyekszik útját állni a perzsák terjeszkedésének.

539 Az újbabilóniai birodalom bukása. 538-ban Kürosz megengedi a zsidók visszatelepülését Palesztinába és a jeruzsálemi templom újjáépítését.

525 Kürosz fia, Kambüszész (529-522) perzsa király meghódítja Egyiptomot.

521--486 I. Dareiosz perzsa király, a perzsa világbirodalom megszervezője. Hadjáratokat vezet a szkíták ellen, Trákiába, Indiába és Görögországba, uralmát Ázsiában az Indusig és az Amu-Darján (Oxus) túlra terjeszti ki. Egységes közigazgatás (kb. 20 tartomány, élükön szat­rapák), postahálózat, aranypénz (dareikosz). Új főváros: Perszepolisz.

514 Athénban meggyilkolják Peiszisztratosz egyik fiát, Hipparkhosz türannoszt ("zsarnokölők"), 510-ben elűzik a másikat, Hippiaszt. A türannisz kora véget ér. 507-ben Kleiszthenész megreformálja a szolóni alkotmányt, és meg teremti a klasszikus demokráciát (10 terület szerinti phülé, mindegyikük 50 képviselőt küld az Ötszázak Tanácsába, amely a legfőbb hatalom letéteményese; tíztagú sztratégoszi kollégium áll a hadsereg élén; a demokráciát veszélyeztető egyének cserépszavazással [osztrakiszmosz] száműzhetők).

510 Rómában megbukik az etruszk uralom (a "királyság"). A köztársasági alkotmány a patríciusok (nemzetségi arisztokrácia) és a plebejusok (nem nemes szabadok, plebs) közötti, hosszan tartó társadalmi harc folyamán alakul ki, az V-IV. sz.-bán.

500 k. A buddhizmus (alapítója Buddha, 560-480 k.) és a dzsainizmus vallási tanainak keletkezése Indiában.

500-494 A perzsák vérbe fojtják a kisázsiai ión városok felkelését, és 494-ben lerombolják az élükön álló Milétoszt. Ezzel kezdődnek meg a görög-perzsa háborúk (500-449); történetüket a kortárs Hérodotosz, a "történetírás atyja" (484-424 k.) dolgozta fel.

492 Mardoniosz perzsa vezér makedóniai hadjárata előkészíti a Görögország elleni inváziót. Erre 490-ben kerül sor Datisz és Artaphernész vezetésével, de az athéniak (Miltiadész alatt) Marathónnál győzelmet aratnak.

485--465 I. Xerxész perzsa király.

480 Xerxész személyesen vezet hadat Görögország elfoglalására, de (a Thermopülai-szoros áttörése és Athén feldúlása után) a 2.szalamiszi. tengeri csatában a Themisztoklész vezette athéni flottától vereséget szenved. A továbbiakban a görögök lépnek fel támadóként. 479-ben a szárazföldön Plataia, a tengeren a Mükalé-fok mellett aratnak győzelmet.

480 Gelón szürakuszai türannosz legyőzi a Szicíliát megtámadó karthágóiakat. Karthágó az i. e. VI-III. sz.-ban a Földközi-tenger nyugati medencéjének vezető tengeri hatalma, föníciai gyarmatvárosból alakult arisztokratikus szervezetű kereskedő köztársasággá.

479 Themisztoklész fallal véteti körül Athént. 478-ban több mint száz görög városállam és sziget Athén vezetése alatt szövetségbe tömörül (első déloszi szövetség) a perzsa háború folytatására. A tagállamok adóját a déloszi közös kincstárban őrzik. A következő évtizedekben (kb. 480-404) áll tetőpontján a klasszikus görög kultúra, benne Athéné a vezető szerep mind az irodalomban, mind a képzőművészetekben.

474 Az etruszk hajóhad Kümé (Cumae, Nápolytól É-ra) mellett vereséget szenved a szürakuszai görögöktől.

472-457 Aiszkhülosz drámái.

468-456 Az olümpiai Zeusz-templom építése.

465 k, A déloszi szövetség a kisázsiai Eurümedón folyónál legyőzi a perzsákat.

465-424 1. Artaxerxész perzsa király.

464-455 Spárta leveri a helóták nagy felkelését (az ún. 3. messzéniai háború).

461 Athénban a demokraták véglegesen győzelmet aratnak az arisztokraták fölött, vezérüket, Kimónt száműzik. 457-ben kiszélesítik a választójogot.

457-445 Athén és Spárta háborúja. A két legnagyobb görög hatalom első ízben kerül nyíltan szembe egymással. (--445)

454 Athénba szállítják a déloszi szövetség kincstárát.

451 A római szokásjog első írásba foglalása: az ún. tizenkét táblás törvény.

450-50 k. La Téne-kor, az európai vaskor második szakasza. A kelta népek műveltségének virágzása (a mai Franciaország, Svájc, Ausztria területén) és elterjedése a kelta (gall) vándorlások révén. 400 k. a ga1lok megszállják a Pó síkságát (később: Ga1lia Cisalpina), 300 k. a Kárpát-medencébe és a Balkán félszigetre vándorolnak. ( 387, 279-277)

449 Az athéniak újabb győzelme után (Ciprus szigeténél) a perzsa király, I. Artaxerxész békét köt a görögök kel (Kalliasz békéje, 449-448). A kisázsiai városok perzsa fennhatóság alatt maradnak, de autonómiát kapnak.

449-431 Az athéni demokrácia fénykora: a periklészi kor. Periklész, a demokraták vezére teljhatalommal irányítja a városállam életét. A déloszi szövetség átalakul athéni birodalommá, a tagállamok kilépését fegyverrel akadályozzák meg. A közös kincstár pénzét Athén céljaira fordítják; megkezdődik az Akropolisz újjáépítése (448-438: a Parthenón építése Pheidiasz irányításával; 437-432: a Propülaiák), felépül Peiraieusz városa és kikötője. Periklész alatt mutatják be Szophoklész (+406) és Euripidész (+406) első drámáit.

445 Athén harminc évre szóló békét köt Spártával, és lemond a további terjeszkedésről.

431-404 A peloponnészoszi háború. Athén újabb terjeszkedési kísérletei miatt összeütközésbe kerül a peloponnészoszi szövetség tagjaival: Megarával és Korinthosszal, majd vezető államával, Spártával. A háború nem csupán a görögség feletti hegemóniáért folyik, hanem egyúttal a demokratikus (Athén) és oligarchikus (Spárta) államforma konfliktusa is. Történetét a szemtanú Thuküdidész örökítette meg.

429 Pestisjárvány Athénban. Periklész halála. Ellentétek a demokrácia vezetésében: háborús párt (Kleón) és békepárt (Nikiasz).

427 Gorgiasz szofista fellépése.

425-388 Arisztophanész vígjátékai.

422 Az athéniak veresége Amphipolisznál. Kleón elesik.

421 A peloponnészoszi háború első szakaszát (arkhidamoszi háború, 431-421) az ún. Nikiasz-féle béke zárja le. Athénban a következő években Nikiasszal szemben elsősorban Alkibiadésznek, Periklész unokaöccsének a befolyása érvényesül. Így kerül sor 415-ben az athéniak szicíliai katonai expedíciójára, amely 413-ban katasztrófával ér véget.

413-404 A peloponnészoszi háború utolsó szakaszában (ún. dekeleiai háború) a mérleg egyre inkább Spárta javára billen. 405-ben a spártai Lüszandrosz Aigoszpotamoinál (a mai Dardanellákban) legyőzi az athéniak hajóhadát, 404-ben beveszi magát Athént is. A város erődítményeit lerombolják, hadiflottáját lefoglalják, és demokratikus alkotmányát megsemmisítik. A déloszi szövetséget feloszlatják, a városállamok élére mindenütt Spárta-barát oligarchia kerül (Athénban a 30 zsarnok").

405-367 Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Szürakuszai a nyugati görögség politikai és szellemi központja.

405-359 II. Artaxerxész perzsa király. 404-ben kénytelen elismerni Egyiptom elszakadását a perzsa birodalomtól (XXVIII-XXX. dinasztia, 404-342). 401-ben legyőzi öccsét, Küroszt, aki görög zsoldosok élén akarta elűzni trónjáról (kunaxai csata; a zsoldossereg visszavonulását vezére, Xenophón írta le Anabaszisz c. művében).
Válasz erre

kvízcity 33 ( #16 ) 2013-01-14 16:36:26
Privát üzenet
Időszámítás előtti évszámok !

404-338 A peloponnészoszi háborútól a makedón hódításig terjedő időszak a görög polisz hanyatlásának kora. Athén megtartja kulturális hegemóniáját ; 403-ban helyreállítják a demokráciát.

399 Athénban halálra ítélik Szókratészt, a filozófust. Tanítványa, Platón 387-ben megalapítja az ókor leghíresebb filozófiai iskoláját, az athéni Akadémiát. Szókratész másik tanítványa, Antiszthenész a cinikusok filozófiai tanának alapítója.

399-394 A perzsák és Spárta háborúja. 395-ben a perzsák pénzen megvásárolják Athén és más poliszok támogatását Spártával szemben (ún. korinthoszi háború, 395-387), 394-ben athéni irányítás alatt megsemmisítik a spártai hajóhadat, de Athénnal szemben utóbb Spártát támogatják.

387 II. Artaxerxész perzsa király jóváhagyásával létrejön a görög poliszok "általános békéje" (Antalkidasz-féle béke). A király megtartja a kis-ázsiai görög városok fölötti uralmat, és szavatolja a többi polisz autonómiáját. Spárta megőrzi hegemóniáját.

387 A kelta gallok elpusztítják Rómát.

378 Athén vezetésével megalakul a második déloszi tengeri szövetség (az elsőnél kevesebb taggal, önállóságuk nagyobb).

371 A thébaiak (Epameinóndasz vezérletével) Leuktránál legyőzik a spártaiakat. A messzéniai helóták és az árkádiai törzsek is lerázzák Spárta uralmát, amely így elveszíti hegemóniáját. Szerepét átmenetileg Thébai veszi át (Epameinóndasz haláláig; 362-ben győz a mantineiai csatában a spártaiak ellen, de elesik).

367 Rómában a Licinius-Sextius-féle törvények kimondják, hogy a consul hivatalát plebejusok is betölthetik. (Hasonló értelmű határozat születik 356-ban a dictator, 338-ban a praetor, 321-ben a censorok, 300-ban a pontifexek hivatalára nézve.) A IV. sz.-ra kialakuló alkotmány szerint Róma arisztokratikus köztársaság, amelyben a tényleges hatalom a legvagyonosabb patríciusokból és plebejusokból kialakuló új nemesség kezében van. A teljes jogú polgárokat vagyoni cenzus alapján négy osztályba sorolják, az állam tisztviselőit évente a két felső osztályból választják. A végrehajtó hatalom a két consulé, az állam tényleges irányítása a törvényhozó testület, a senatus kezében van. A plebs választott képviselőinek, a néptribunusoknak vétójoguk van a senamsi határozatokkal és a tisztviselők intézkedéseivel szemben.

359- 338 III. Artaxerxész perzsa király. 342-ben helyreállítja a perzsa uralmat Egyiptom fölött.

359-336 II. Philipposz makedón király. Fokozatosan kiterjeszti közvetlen uralmát vagy befolyását valamennyi görög államra, ezáltal létrehozza Hellasz politikai egységét makedón vezetés alatt. A makedon nagyhatalom a poliszok szabadságának végét jelenti, ezért az athéni Démoszthenész beszédeiben (philippikák) összefogásra buzdít Philipposz ellen. A görögség másik pártja (szószólói az athéni Iszokratész és Aiszkhinész) szövetségest lát benne a perzsákkal szemben.

357-355 A második déloszi szövetség felbomlik, a tagállamok fellázadnak Athén ellen.

356-346 Az ún. szent háború a görögök között a delphoi szentély kincseinek birtoklásáért. A harcba Philipposz is beavatkozik Athénnal szemben, és 346-ban felvéteti magát a delphoi amphiktüónok (a szentély védnökei) közé.

350 k. Mausszóllosz (Mauszólosz) kariai perzsa helytartó síremléke alikarnasszoszban: a Mauszóleion (az ókor hét világcsodájának egyike).

343-290 Róma három háborúja a samnisokkal. Az elsőben (343- 341) sikerül megállítania a samnisok terjeszkedését Campania felé, a másodikban (326-304) leigázza a hermicusokat és az aequusokat, a harmadikban (298-290) biztosítja uralmát Közép-Itália fölött. A kor vezető államférfia Appius Claudius, az első fontos római út (via Appia, 312) és az első vízvezeték (aqua Appia) létesítője.

340-338 Róma leveri a latiumi városokat (latin háború), feloszlatja szövetségüket, és római polgárok letelepítésével (coloniák) biztosítja uralmát Latiumban.

338 A görög államok szövetsége (hellén szövetség, Athén, Thébai, Korinthosz és Akhaia részvételével) Khairóneiánál vereséget szenved Philipposz királytól. A görögök a korinthoszi gyűlésen elismerik Makedónia fennhatóságát, de megtartják autonómiájukat.

336-323 Alexandrosz (Nagy Sándor) makedón király. A makedón világbirodalom megalapítása.

335 Alexandrosz leveri a görögök felkelését, és megtorlásul lerombolja Thébait. 334-ben megindítja háborúját a perzsa birodalom meghódításáért, legyőzi III. Dareiosz (336-330) királyt a Granikosz folyónál, 333-ban Isszosznál; 332-ben megostromolja Türoszt, elfoglalja Egyiptomot (a papság szabadítóként fogadja; Alexandria alapítása), 331-ben Gaugamélánál megveri az utolsó perzsa ereget, Babilon, Szusza és Perszepolisz Alexandrosz kezére jut, aki a perzsa nagykirályok örököseként lép fel. 330-ban Dareioszt meggyilkolják. 330- 327 Alexandrosz meghódítja Irán keleti tartományait, és eljut a Jaxartész (Szir-Darja) folyóig, 327-325 benyomul az Indus völgyébe.

334 Arisztotelész (384-322, Alexandrosz nevelője) megnyitja filozófiai iskoláját az athéni Lükeionban.

323 Alexandrosz meghal Babilonban, amelyet világbirodalma székhelyéül választott. Hatalma a makedón hadsereg vezéreire, a diadokhoszokra ("örökösök") száll, akik hosszú háborúik (323-280) folyamán megosztoznak a birodalmon, és független királyságokat alapítanak. Uralmukat elsősorban a hódítás alatt százával létesített új görög városokra és a jórészt makedón hadseregre építik, de átveszik a perzsa birodalom kormányzati rendszerét és a despotikus monarchia külsőségeit. A telepes városokban a görög kultúrának új, ázsiai elemekkel átszőtt formája valósul meg, az ún. hellenizmus. (-305-30)

323-322 A görögök sikertelen felkelése (lamiai háború) Athén vezetésével a makedónok uralma ellen.

321-301 Antigonosz, az ázsiai makedón seregek vezére a birodalom egységének helyreállításán fáradozik, de 311-ben kénytelen vezértársai uralmát elismerni egyes tartományok fölött (Egyiptom, Szíria). 307-ben fia, Démétriosz Poliorketész által elfoglaltatja Athént Démétriosz Phaléreusztól (-317-307), és 306-ban (miután Alexandrosz dinasztiájából már senki sincs életben) felveszi a királyi címet. Példáját 305-304-ben követi a többi diadokhosz is: Ptolemaiosz Egyiptomban, Szeleukosz Babilonban, Lüszimakhosz Trákiában és Kasszandrosz Makedóniában. Ezzel formailag is felbomlik Alexandrosz birodalma, létrejönnek az első hellenisztikus királyságok.

321-297 k. Csandragupta indiai uralkodó kiűzi a makedónokat az Indus völgyéből, és megalapítja a Maurja-dinasztiát. Ennek legkiemelkedőbb uralkodója, Asóka (272-236 k.) uralmát kiterjeszti a Dekkánra is, és létrehozza az első nagy indiai birodalmat. Államvallássá nyilvánítja a buddhizmust. Halálával a Maurja-birodalom bomlásnak indul.

317-307 Démétriosz Phaléreusz kormányzása Athénban az egyik diadokhosz, Kasszandrosz nevében. Athén a diadokhoszok korában még a görög kultúra központja: itt keletkeznek a hellenizmus új filozófiai iskolái (Epikurosz, 341-271, az epikureusok alapítója; Kitioni Zénón 308 k. megnyitja iskoláját a Sztoa poikilében, követői a sztoikusok; 300 k. Pürrhón, a szkeptikusok tanításának alapítója), itt mutatják be Menandrosz vígjátékait (317-293 között),

305-30 A hellenisztikus kor.

305-284 I. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó, a Ptolemaidák dinasztiájának (305-30) alapítója. A dinasztia székhelye Alexandria; az itt alapított Muszeion a III. sz.-ban a hellenisztikus kultúra központja, az ókor legnagyobb könyvtárával. (284-246)

305-281 I. Szeleukosz, a Szeleukida-dinasztia (i. e. 63-ig) megalapítója. Uralmát csaknem egész Elő-Ázsiára kiterjeszti (312-től Babilon, 301-től Szíria ura); székhelye a Tigris melletti Szeleukeia.

301 Antigonosz életét veszti az ipszoszi csatában. Ellenfelei, Szeleukosz és Lüszimakhosz megosztoznak birodalmán. Fia, I. Démétriosz elfoglalja Makedóniát, és megalapítja a harmadik nagy hellenisztikus dinasztiát, az Antigonidákét (294-168), amely Makedónia és Görögország fölött uralkodik.

287 Rómában befejeződik a patríciusok és plebejusok küzdelme. A Lex Hortensia a plebs határozatait (plebiscitum) egyenértékűnek nyilvánítja a senatus döntéseivel. Róma folytatja terjeszkedő politikáját befejezi az etruszk városok leigázását (283-281), és Dél-Itália birtokáért háborút kezd a legerősebb görög gyarmatvárossal, Tarentummal (282-272).

284-246 II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi uralkodó. Egyiptom mind politikailag, mind a kultúrában vezető szerepet játszik a hellenisztikus birodalmak között. A virágzás tart fia, III. Ptolemaiosz Euergetész (246-221) idején is. Alexandria az irodalom és a tudomány központja (költők: Theokritosz, Kallimakhosz és tanítványa, Apollóniosz Rhodiosz; tudósok: a matematikában Eukleidész, Apollóniosz Pergaiosz, a csillagászatban Szamoszi Arisztarkhosz, Eratoszthenész, a mechanikában Büzantioni Philón, Ktészibiosz).

281 Lüszimakhosz, Trákia királya Kurupedionnál elesik az I. Szeleukosszal vívott csatában. Véget érnek a diadokhoszok küzdelmei.

280 Pyrrhus (Pürrhosz) epirusi (Épeirosz) király Tarentum oldalán szembeszáll a rómaiakkal. 279-ben Ausculumnál nagy veszteségek árán ("pyrrhusi") győzelmet arat, de 275-ben Beneventumnál döntő csatát veszít, és hazatér. 272-ben Tarentum (és általa egész Dél-Itália) a rómaiak birtokába jut.

279-277 A gallok (kelták) inváziója Makedónia és Kisázsia ellen. 277- ben II. Antigonosz Gonatasz (283-239) makedón királytól vereséget szenvednek, de Kisázsia egy részében (Galatia) végleg megtelepednek.

268 Róma befejezi az Appennini-félsziget meghódítását. Uralmát mindenütt katonai telepek (coloniák) alapításával biztosítja, ezek polgárai egyenjogúak Róma lakosaival (római polgárjogot élveznek). A latinok és az önkormányzattal felruházott települések (municipiumok) joga nem teljes polgárjog (ún. latin jog). A leigázott lakosság többi része, a "szövetségesek" (socii) joga sokkal korlátozottabb.

266-261 Athén az ún. khremonidészi háborúban eredménytelen kísérletet tesz a makedón uralom lerázására.

264-146 A pun háborúk kora: Róma és Karthágó (a punok) küzdelme a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtokáért.

264-241 Az I. Pun háború. Róma tengeri flottát épít, és 241-ben legyőzi a khathagóiakat A béke értelmében Szicília a rómaiaké, akik provinciává (meghódított tartomány katonai igazgatás alatt) teszik a szigetet. Erre a mintára szervezik meg további hódításaikat is. 238- ban Szardíniát és Korzikát szálljak meg.

263-241 I. Eumenész megalapítja az utolsó jelentős hellenisztikus birodalmat, a pergamoni királyságot (263-133). Utóda, I. Attalosz (241-197) egész Kisázsiára kiterjeszti uralmát, és legyőzi a gallokat (A haldokló gallus szobra a király athéni emlékművén, 230 k.). Pergamon a hellenisztikus kultúra másik jelentős központja Alexandria mellett.

250 k. Irán északkeleti részén a parthusok (iráni lova nomád nép) államot alapítanak az Arszakida-dinasztia vezetése alatt (247-i. sz. 226). Ugyanebben az időben a belső-ázsiai Baktria görög helytartói is függetlenítik magukat a Szeleukidáktól (III-II. sz.).

250 k. A szarmaták (egy másik iráni lovas nép) a szkíták utódaiként megszállják a kelet-európai síkságot. Uralmuk az i. sz. III. sz.-ig tart.

237-229 Hamilkár Barkas újjászervezi Karthágó haderejét, és pun gyarmatbirodalmat épít ki Hispaniában Új-Karthágó (Carthago Nova, a mai Cartagena) központtal. Fia, Hannibál fő céljának tekinti a római nagyhatalom szétzúzását.

229 A rómaiak is megvetik a lábukat Hispaniában ; 228-ban támaszpontokat létesítenek az Adriai-tenger keleti partján az illír kalózok ellen, 226-222 között leigázzák a Pó síkságán élő gallokal. (Később Gallia Cisalpina provincia, Mediolanum központtal.)

227-222 III. Kleomenész spártai király demokratikus reformokkal (helóták felszabadítása) próbálja újjászervezni az államot, de a makedónok és szövetségeseik legyőzik (222, szellasziai csata).

223-187 III. (Nagy) Antiokhosz Szeleukida-uralkodó. Alexandrosz birodalmának helyreállítására törekszik, hadat visel India és Baktria ellen; 200-ban a Ptolemaidáktól elhódítja Dél-Szíriát és Palesztinát. (-192-188)

221-209 Kínában Csin Si Huang-ti legyőzi és egyesíti a "harcoló királyságokat", felveszi a császári címet, és megalapítja a kínai birodalmat (Csin-dinasztia, 221-206). Intézkedéseivel megveti az alapját a kínai államszervezetnek. amelyet despotikus császári hatalom, centralizált hivatali apparátus és fejlett adórendszer jellemez. Védművet emel (a Nagy Fal elődjét) birodalma határain a belső-ázsiai nomádok betörései ellen.

218-201 A 2. pun háború. Hannibál a római védnökség alatt álló Saguntum hispaniai város elfoglalásával (219) kihívja Róma hadüzenetét, 218-ban az Alpokon át benyomul Itáliába, megsemmisíti a római seregeket 217-ben a Trasimenus-tónál és 216-ban Cannae mellett, de sikereit nem tudja kiaknázni, és a köztársaság újból erőre kaphat. 212-ben a rómaiak beveszik Szürakuszait ekkor hal meg Arkhimédész, az egyik legkiválóbb görög tudós), 209-ben Új-Karthágot, 204-ben vezérük, P. Cornelius Scipio átkel Afrikába, és 202-ben Zamánál legyőzi Hannibált. A békében (201) Karthágó lemond, leszereli flottáját, és óriási hadisarcot fizet. Róma egyedüli ura a Földközi-tenger nyugati medencéjének és örököse Karthágó kereskedelmének.

215-205 Róma el ő háborúja a Karthágóval szövetséges V. Philipposz makedón király (221-179) ellen.

206-i. sz. 8 Az első (korai) Han-dinasztia uralma Kínában. Folytatódik a bürokratikus állam szervezet kiépítése, megindul a szervezett hivatalnokképzés, és terjedni kezd a konfucianizmus (utóbb a hivatalnokállam ideológiája). A császárság hódító politikát folytat (főleg Vu-ti uralkodása idején, 141-87), kiterjeszti hatalmát a mai Dél-Kínára, Koreára és Mandzsúriára, valamint a Tarim-medencére, ahol első ízben kerül szoros kapcsolatba az indiai és iráni kultúrákkal.

202-123 A római nagyhatalom kiépítése. Róma terjeszkedni kezd a Földközi-tenger keleti medencéjében, a hellenisztikus királyságok egymás után kerülnek befolyása, védnöksége, majd közvetlen uralma alá. A háborúk következtében - amelyek során sok rabszolgát szereznek - meggyengül a szabad parasztság, kialakul a közpénzekből eltartott antik proletariátus, valamint az újgazdagok lovagi rendje. Egyre több a rabszolgával dolgoztató nagybirtok (latifundium). A római irodalom fellendülése, görög műfajok adaptálása: Q. Ennius drámái, Plautus és Terentius komédiái,

200 k. Kína határán (a mai Mongólia területén) megalakul a legkorábbi ismert belső-ázsiai nomád birodalom, a hsziungnu népé. (Valószínűleg ők a későbbi hunok elődei.)

200-197 Róma a 2. makedón háborúban ismét legyőzi V. Philipposz királyt (künoszkephalai csata, 197), aki kénytelen leszerelni hajóhadát és elismerni a görög városállamok függetlenségét. A görögök valójában római védnökség alá kerülnek.

192-188 III. Antiokhosz Szeleukida-király megpróbálja kiűzni a rómaiakat Görögországból, de Magnésziánál csatát veszít (189), és Kisázsiát kénytelen átengedni Róma szövetségesének, Pergamonnak.

191-190 Róma leveri az észak-itáliai gallok utolsó felkelését, és coloniák alapításával romanizálja a tartományt.

180-160 A pergpmoni Zeusz-oltár építése II. Eumenész (197-159) király idején (az ókori világcsodák egyike).

171-168 Róma és Makedónia 3. háborúja. 168-ban Püdnánál a rómaiak győznek, megszüntetik a makedón királyságot, és az országot protektorátusuk alá helyezik (148-tól provincia). Szabad kikötővé nyilvánítják Délosz szigetét. Makedónia bukása után Rómában (a Scipiók és híveik pártfogásával) igen erős görög kulturális befolyás érvényesül. Az id. Cato (M. Porcius Cato Maior) ezzel szemben a "régi erkölcsök" védelmezője.

166 A palesztinai zsidók Júdás Makkabeus és testvérei vezetésével fel­ kelnek a Szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész (175-163) hellenizáló törekvései ellen. Elismertetik autonómiájukat, és 142-től a római
hódításig (63) a Hasmoneusok (Makkabeusok) dinasztiajának uralma alatt állnak.

149-146 A 3. pun háború..: Megindításában jelentős szerepe van Catónak, Róma vezető konzervatív államférfiának. Az ifj. Scipio 146-ban beveszi a várost elpusztítják, az ország területének egyik részéből Africa provinciát szervezik, a másik részével a szövetséges Numídia királyát jutalmazzák.

146 A rómaiak vérbe fojtják a görög városok felkelését, lerombolják Korinthoszt, és a lázadó államokat Macedonia provinciához csatolják.

141 A parthusok elfoglalják a Szeleukidáktól Mezopotámiát.

140 k. A szakák és más, főként indoeurópai nyelvű . belső-ázsiai lovas népek elárasztják a mai Afganisztánt és Irán keleti vidékeit. Vándorlásukat valószínűleg a hsziungnuk (-i. e. 200 k.) terjeszkedése idézte elő. (Ez az első olyan belső-ázsiai eredetű népmozgalom, amelyről írott források is tudósítanak. A továbbiakban - egészen az újkorig számos esetben ismétlődik meg ez a jelenség: új nomád államalakulat terjeszkedése elvándorlásra készteti a szomszédokat, s ez a lökés láncreakciószerűen mozgásba hozza az egész eurázsiai sztyeppei társadalmat.) A szakák az i. e. I. sz.-ban behatolnak az indus völgyébe; az ő közvetítésükkel kezd elterjedni Belső-Ázsiában az indiai kultúra.

135 ?-132 Az ókor első nagy rabszolgafelkelése Szicíliában.

133 A rómaiak Numantia bevételévei leverik a hispaniai népek 154 óta tartó Róma-ellenes mozgalmát.

133 III. Attalosz pergamoni király meghal. Végrendeletében országát Rómára hagyja, területéből Asia provinciát alakítják meg.

133 Tiberius Gracchus néptribunus reformkísérlete a parasztság válságának megoldására: a senatorok által kisajátított állami földeket vagyontalan polgárok között akarja felparcellázni. Az ellenpárt megöleti, de a reformot nem képes megakadályozni. 123-ban öccse, Gaius Gracchus még szélesebb reformprogrammal lép fel (többek között a római polgárjog kiterjesztése az itáliaiakra), de kudarcot vall, és 121-ben őt is megölik.

123-30 A római köztársaság válsága és bukása. A II. sz.-ban kialakuló társadalmi ellentétek polgárháborúk sorozatát robbantják ki, amelyekben felőrlődik a köztársaság államrendje. Két párt harca: optimaták (a senatus hatalmát kívánják fenntartani) és popularisok (néppárt, céljuk az agrárkérdés megoldása és a senatori rend hatalmának korlátozása). Rendkívül megnő a hadvezérek tekintélye, a megbízatásukkal járó kivételes hatalom (imperium) mind közelebb jár a katonai diktatúrához.

118 Gallia Narbonensis provincia alapítása (a mai Dél-Franciaország területén).

113-101 Róma háborúja a Galliát dúló cimberekkel és teutonokkal (a germánok legkorábbi ismert törzseivel). C. Marius zsoldos hadsereget szervez ellenük, amelybe nincstelen proletárokat is besoroz, a kiszolgált katonákat (veteránokat) letelepíti és földhöz juttatja. Egymás után ötször választják consullá (104-100), 102-ben szétveri a teutonokat Aquae Sextiae, 101-ben a cimbereket Vercellae mellett.

111-105 A rómaiak Marius vezérletével legyőzik Jugurthát, Numidia királyát. Országát provinciává alakítják.

104-101 A második szicíliai rabszolgafelkelés. (-135 ?-132)

91-89 M. Livius Drusus néptribunus reformjai, majd meggyilkolása nyomán kitör az itáliai "szövetségesek" háborúja Róma ellen, amely katonai sikere ellenére jobbnak látja megadni a teljes polgárjogot Itália összes lakosainak.

88-64 Róma háborúi VI. Mithridatész pontoszi (Pontus) király ellen.

88-84 Az I. mithridatészi háború. A pontoszi király legyilkoltatja a Kisázsiában élő itáliaiakat (több tízezret), lerombolja az Égei-tenger kereskedelmi központját, Déloszt, majd Görögországban támadja meg a rómaiakat, de 86-ban Sullától vereséget szenved. A béke értelmében lemond foglalásairól. Átadja hadihajóit, és nagy hadisarcot fizet. A rómaiak a 2. mithridatészi háborúban (83-81) kényszerítik rá e feltételek teljesítésére.

88-82 Polgárháború Itáliában Marius és Sulla hívei között. Sulla, az optimaták vezére 88-ban utcai harccal elfoglalja Rómát. Miután keletre távozott, 87-ben Marius és Cinna, a popularisok vezérei jutnak hatalomra. Marius 86-ban meghal; Cinna rémuralma után (84-ben meggyilkolják) Sulla 83-ban visszatér Itáliába.

82-79 Sulla diktatúrája. Célja a hagyományos köztársasági rend visszaállítása, ezért törvényeivel (82) a magistratusok (állami tisztviselők) hatalmát igyekszik megnövelni. (70-ben visszavonják rendelkezéseit.) Az ún. proscriptiók (kivégzendők jegyzékei) által módszeresen irtja a popularis párt híveit. 79-ben lemond, és birtokára vonul vissza.

81 M. Tullius Cicero első szónoki fellépésétől számítják a római irodalom aranykorát (i. sz.14-ig, Augustus haláláig). Cicero kortársai az íróként is kiemelkedő Julius Caesaron kívül Catullus, a költő, Sallustius és Cornelius Nepos történetírók, az epikureus filozófus Lucretius, Terentius Varro grammaticus.

74 Kitör a 3. mithridatészi háború (74-64) a kisázsiai Bithynia birtokáért, amelyet utolsó királya a római köztársaságra hagyott örökül. 73-68 között Lucullus római vezér sorozatos győzelmeket arat Mithridatész és szövetségese, I Tigranész (95-55) örmény király fölött, de visszahívása után a hadjárat eredményei elvesznek. (-66)

73-71 Rabszolgafelkelés Itáliában egy trák gladiátor, Spartacut vezetésével. Crassus (Róma leggazdagabb embere) leveri a felkelést, és több ezer foglyot keresztre feszíttet.

72 Pompeius, Sulla egykori híve leszámol Sertoriusszal, aki Marius párthíveinek élén független államot alapított Hispaniában.

67 Pompeius rendkívüli felhatalmazás birtokában a Földközi-tengerről kiirtja a kalózokat, akik évtizedek óta megbénították a kereskedelmet. A győzelem Róma legnépszerűbb emberévé teszi.

66 Pompeius öt évre szóló teljhatalommal keletre megy a mithridatészi háború befejezésére. Hadisarc fizetésére kényszeríti Tigranész örmény királyt (65), 64-ben elűzi Pontoszból VI. Mithridatészt (a királyt 63- ban meggyilkolják a Krím félszigeti Boszporoszban), és 63-ban a háború befejeztével általános politikai rendezést hajt végre a Közel­ Keleten. Megszünteti a Szeleukida-állam maradványait, római provinciává alakítja Pontoszt, Szíriát és Kilikiát, a megmaradt kisebb országokat (köztük a zsidókét) a római köztársaság alattvalóivá teszi.

63 Cicero mint consul elfojtja Catilinának (elszegényedett római nemes) a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvését. 62-ben Catilina elesik Pistoria mellett.

60 Az első triumvirátus. Róma három "erős embere": Pompeius, Crassus és a popularisok egyik vezére, Julius Caesar titkos szövetségre lép. Korlátozzák a senatus hatalmát, földet osztanak Pompeius katonáinak, és több évre megosztoznak a fontosabb provinciákon. 56-ban a triumvirek a luccai találkozón megújítják szövetségüket.

58-51 Caesar leigázza a mai Franciaország területén élő gall (kelta) törzseket, és a római határt a Rajnáig tolja előre. 52-ben le­ veri Vercingetorix gall vezér felkelését, és az új provinciában (Gallia) megszervezi a római uralmat. A gall háború során két ízben (55, 53) behatol Germaniába (a Rajnán túlra), 54-ben pedig átkel Britanniába is.

53 Crassus, a triumvirek egyike a mezopotámiai Carrhae mellett életét veszti a parthusok elleni hadjáratán. (Vége szakad az első triumvirátusnak.) 52-ben Pompeius Rómában "egyedüli consullá" választatja magát, és szövetkezik az optimatákkal a popularis párt és Caesar ellen. A szakadék egyre mélyül Pompeius és Caesar között.

49-45 Polgárháború Caesar és Pompeius között. 49-ben Caesar benyomul Itáliába (átkel Gallia Cisalpina és Itália határán, a Rubicon folyón). Ellenfelei keletre vonulnak vissza. 48-ban Pompeius a döntő pharszaloszi csatában (Makedóniában) vereséget szenved Caesartól, Egyiptomba menekül, ahol meggyilkolják. Pártjának utolsó hadseregeit Caesar 46-ban Afrikában (Thapsusnál) és 45-ben Hispaniában
(Mundánál) semmisíti meg.

48-47 Caesar Pompeius üldözésére Egyiptomba vonul. 47-ben az egyiptomiak Alexandriában ostromolják (leég az alexandriai könyvtár), a Nílus mellett legyőzi őket, és a Ptolemaidák dinasztiájának utolsó tagját, Kleopátrát (47-30) ülteti a trónra.

47 Caesar Zélánál (Kisázsiában) legyőzi II. Pharnakész boszporoszi királyt, VI. Mithridatész fiát, aki (48-ban) elfoglalta Pontoszt a rómaiaktól.

46 Caesar naptárreformja. Az ún. Julián-naptár bevezetése.

45 A polgárháború befejeztével Caesar az egész római birodalom korlátlan ura. Névleg megmarad a köztársasági államforma, de gyakorlatilag létrejön a monarchia. Caesar élethossziglani dictatorrá és imperatorrá (a hadsereg fővezérévé) nevezteti ki magát, egyúttal főpap (pontifex maximus) és a néptribunusi hatalom birtokosa.

44 A köztársaság hívei, élükön Brutusszal és Cassiusszal, meggyilkolják Caesart, akit a senatus (a keleti provinciákra kiterjedő hatállyal) királyi címmel készült felruházni. Újabb polgárháború tör ki, amelyben Caesar pártjának élére Antonius (Caesar végrendeletének végrehajtója) és Octavianus (Caesar fogadott fia és vagyonának örököse) áll.

43 Octavianus, Antonius és Lepidus galliai helytartó megköti a második triumvirátust, amelyet a római népgyűlés törvényesít. A senatori arisztokráciát proscriptiókkal tizedelik meg. (Az áldozatok között van Cicero is.)

42 A makedóniai Philippinél vereséget szenved a köztársaságiak utolsó hadserege. Brutus és Cassius öngyilkos lesz. A győztesek felosztják a birodalom kormányzását. Antoniusé Gallia és a Kelet, Octavianusé Itália és Hispania, Lepidusé Africa provincia.

40 A triumvirek a brundisiumi szerződésben ismét felosztják a birodalmat: Antoniusé a Kelet, Octavianusé a Nyugat kormányzása. Lepidus újból Africát kapja, de rövidesen kilép a nagyok versenyéből.

37--4 Nagy Heródes Antonius kegyéből Júdea királya.

36 Agrippa, Octavianus vezére felszámolja Pompeius fiának, Sextusnak tengeri uralmát. Antonius együtt él Kleopátra egyiptomi k királynővel, akivel közösen hellenisztikus jellegű birodalmat akar létrehozni. Antonius és Octavianus viszonya mindinkább elmérgesedik.

31 A világhatalomért vívott harcban Antonius flottája vereséget szenved az actiumi csatában. Antonius és Kleopátra Egyiptomba menekül, és öngyilkos lesz (30). Octavianus római provinciává teszi Egyiptomot, ezzel befejeződik a Földközi-tenger medencéjének meghódítása, Octavianus a római birodalom egyedüli ura.

30-i. sz. 14 Augustus principatusa. A római császárság megalapítása. Octavianus 27-ben formailag helyreállítja a köztársasági alkotmányt, de a senatus által magára ruháztatja a hadsereg és a legfontosabb provinciák vezetését (imperium proconsulare előbb 10 évre, majd ismételten meghosszabbítva élete végéig), valamint az Augustus ("felséges") nevet, 23-tól élethossziglani néptribunus ; forma szerint mindvégig közember, de megbízatásai és vagyona révén az állam első polgára (princeps, ezért az i. sz. I.-III. sz.-i császárság államformájának megjelölése: principatus) és teljhatalmú ura. Augustus kora a római kultúra tetőpontja: a művészet klasszikus korszaka (nagy építkezések átformálják a főváros képét: templomok, forum, Marcellus színháza, ara Pacis), az irodalom aranykora (Vergilius, Horatius, Ovidius, Tibullus, Propertius, Livius).

15 Tiberius (Augustus veje) és öccse, Drusus (Augustus mostohafiai) a római határt az Alpokon túl a Dunáig terjeszti ki. Rhaetia és Noricum provincia alapítása (a mai Dél-Németország és Ausztria területén).

13-9 A rómaiak meghódítják Pannóniát (Nyugat-Magyarország) és Moesiát. A birodalom északi határa a Rajna és a Duna vonala az Északi-tengertől a Fekete-tengerig.

12-6 Tiberius és Drusus leigázza Germaniát (a mai Németországot) az Elbáig.

Időszámítás előtti évszámok

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Időszámítás utáni évszámok !!!!

A keresztény időszámítás kezdete: Jézus születésének hagyományosan elfogadott időpontja. A kereszténység alapítójának tevékenységét csupán az i. sz. I. sz. második felétől lejegyzett vallásos hagyomány (az evangéliumok) tartotta fenn. Eszerint 30 éves korában lép fel tanításával Galilea falvaiban, hívei a zsidó népnek megváltást hozó Messiást Dionysius Exiguus római szerzetes (VI. sz.) hibás számítása nyomán. A VIII. sz-tól ez az időszámítás terjedt el a latin egyházban, a XVIII. sz. elején a keleti kereszténység is átvette. (Jézus születését mai kronológusok az i. e. 6 vagy i. sz. 6, körüli időre teszik.) ("felkent", gör. khrisztosz; innen: khrisztianosz keresztény) látják benne, a zsidó vezető körök azonban lázadónak tekintik, és nyomásukra a római helytartó, Pontius Pilatus 30-ban vagy 33-ban keresztre feszítteti Jeruzsálemben. A kereszténység szellemi gyökereit az 1947 óta napvilágra került héber és arámi nyelvű vallásos iratok, az ún. holt-tengeri tekercsek segítenek megérteni. Ezek egy kolostorszerűen szervezett kommunisztikus közösségtől származnak (a települést a Holt-tengerhez közeli Khirbet Qurnranban tárták fel), amelynek vallása közeli rokonságot mutat az esszénusok zsidó szektájával, és a keresztény tanok sz
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #15 ) 2013-01-14 16:34:44
Törölve
Törölt bejegyzés ( #14 ) 2013-01-13 17:56:30
Törölve
Törölt bejegyzés ( #13 ) 2013-01-13 17:52:26
Törölve
kvízcity 33 ( #12 ) 2013-01-13 13:23:47
Privát üzenet
6-9 Hatalmas, de eredménytelen felkelés Pannóniában és Dalmáciában a római uralom ellen.

9 A germánok a teutoburgi erdőben (valószínűleg a mai Vesztfáliában) megsemmisítik Varus római vezér három légióját. A rómaiak kénytelenek kiüríteni Germaniát, a birodalom végleges határa a Rajna marad.

9-23 Vang Mang császár társadalmi reformsorozata Kínában. 18-ban kitör a "vörös szemöldökűek" taoista széktájának felkelése, amely megbuktatja az uralkodót. (25-220)

14-68 A Julius-Claudius-dinasztia. Augustus családjának uralkodása (mostohafia, Tiberius, 14-37; dédunokája, Gaius Caesar, melléknevén Caligula, 37-41; Tiberius unokaöccse, Claudius, --41-54; az ő mostohafia és veje, Nera (--54-68). Uralmuk alatt folytatódik az új államforma kiépítése a senatus hatalma egyre névlegesebb, a közigazgatás császári hivatalnokok kezébe kerül, akik elsősorban a lovagi rendből származnak, sőt olykor felszabadított rabszolgák. Megmarad Itália feltétlen vezető szerepe, és megindul az új provinciák romanizálása, A birodalom testébe ékelődő autonóm királyságokat fokozatosan felszámolják. és római tartománnyá alakítják át (Mauretania, a mai Algéria és Marokkó területén, 40; Júdea és Galilea, 44; Trákia, 46). A római terjeszkedés lelassul.

25-220 A késői Han-dinasztia uralkodása Kínában. A belső-ázsiai hódításokat feladják, de délen tovább terjeszkednek (első ízben hatolnak be Hátsó-Indiába), és folytatják a dél-kínai területek gyarmatosítását.

41-54 Claudius császár. 43-ban megkezdődik a római hódítás Britanniában. Pál a megváltás egyetemes voltát hangsúlyozza, értelmezését 49-ben elfogadja az apostolok (Jézus "küldöttei", gör. aposztolosz) jeruzsálemi zsinata is, így válhat a keresztény tanítás az I-III. sz. folyamán zsidó szektából a római birodalom legelterjedtebb vallásává. -70- 100 k.: a négy keresztény evangélium keletkezése.

54-68 Nero császár. uralkodása fokozatosan fajul el szélsőséges zsarnoksággá -. 64-ben tűzvész pusztítja el Róma nagy részét, és alkalmat ad nagyszabású építkezésekre (domus Aurea [arany ház], termák), és kiváltja az első keresztényüldözéseket -65-67Péter és Pál apostol vértanúsága). A költői hírnévre is pályázó uralkodó öngyilkosságra kényszeríti vetélytársait (Seneca, sztoikus filozófus és drámaíró, Petronius Arbiter, a Satyricon szerzője). 68-ban a halálba menekül a tartományok légióinak felkelése elől.

69-96 A Flaviu -dinasztia uralkodása. Vespasianus (69-79) és fiai: Titus (79-81) és Domitianus (81-96). Jelentő építkezések Rómában (Colosseum, Titus diadalíve), "ezüstkor" az irodalomban, kezdetét Augustus halálától számítják (--98-97) (Martialis, Juvenalis, Quitilianus). Domitianus alatt befejeződik Britannia meghódítása (Agricola vezetése alatt, 78-84).

70 Titus leveri a zsidók felkelését a római uralom ellen, és elpusztítja Jeruzsálemet.

79 A Vezúv kitörése elpusztítja Pompeji és Herculaneum városokat. Életét veszti a legnagyobb római természettudós, az id. Plinius (23-79).

98-117 Traianus császár, az utolsó római hódító. Decebal dák király legyőzésével meghódítja a mai Románia nagy részét (105-106, Dacia provincia), bekebelezi a nabateus királyságot (a mai Jordánia területén) (l06: Arabia provincia), legyőzi a parthusokat, és elfoglalja Mezopotámiát a Perzsa-öbölig (114: Armenia, Mesopotamia és Assyria provinciák). Uralkodása idején még tart a római irodalom ún. "ezüstkora" (--69-96): az ifj. Plinius, a baráti köréhez tartozó Tacitus és Suetonius, továbbá a görög történetíró, Plutarkhosz működése.

100 k. Az Indus völgyében és a mai Afganisztánban a szakák (--i. e. 140) uralmának helyébe a velük valószínűleg rokon kusánok birodalma lép. Súlypontja Indiában van, uralkodói a buddhizmust követik, és nagymértékben elősegítik e vallás elterjedését Belső-Ázsiában. A kusán dinasztia hanyatlását 220 után a perzsa Szászánida-állam keleti terjeszkedése okozza.

117-138 Hadrianus császár. Feladja Traianus keleti hódításait, békepolitikát folytat, amiben utódja, Antoninus Pius (138-161) is követi. A birodalom terjeszkedése abbamarad, a fennálló határokat védelemre rendezik be, és megerősítik, kiépül a limes ("határ"). A II. sz. közepe (180-ig) az Augustus által meghirdetett "római béke" (Pax Romana) időszaka. Itália vezető szerepe meggyengül, a provinciák gazdaságilag megerősödnek, gyarapodik a városok száma, Itálián kívül is terjed a római polgárjog. Irodalom: Apuleius: Aranyszamár ; Lukianosz. Tudomány: Ptolemaiosz a csillagászat (Almageszt, geocentrikus világrendszer), Galénosz (Galenus, 129-199) az orvostudomány összefoglalója.

132-135 A palesztinai zsidók utolsó felkelése Bar Kochba vezetésével a rómaiak ellen. Leverésével véget ér a tulajdonképpeni zsidó történelem, a zsidó nép és vallás a Földközi-tenger melléki városokban szétszórtan - ún. diaszpórában - él tovább.

II-VI. sz. A legkorábbi ismert államalakulat (kínai nevén Funan) Hátsó-Indiában, a Mekong deltájában. Funan India kulturális befolyása alatt áll: lakói írásukat és vallásukat (sivaizmus) is onnan veszik át. Ebben az időben jelenik meg ezen a területen a buddhizmus is.

161-180 Marcus Aurelius, a filozófus császár. Állandó harcokban sikeresen védelmezi a birodalom határait a parthusok (162-166), majd a germán markomannok (l67-től) támadásai ellen. Fia, Commodus (180-192) uralkodása alatt megkezdődik a birodalom hanyatlása.

184-185 Kínában a "sárga turbánosok" taoista szektájának parasztfelkelése megrendíti a Han-dinasztia uralmát.

193-211 Septimius Severus császár. Commodus meggyilkolása (192) után a többi trónkövetelővel folytatott polgárháborúban (193-197) szerzi meg a trónt. 198-ban győzelmes hadjáratot vezet a parthusok ellen. Uralmának fő támasza a hadsereg.

200-900 k. A közép-amerikai maja kultúra virágzása (az ún. klasszikus kor). Központjai Tikal, Uaxactún, Copán, Palanque.

211-217 Caracalla császár, Septimius Severus fia. Kiterjeszti a római polgárjogot a birodalom valamennyi szabad lakosára (Constitutio Antoniniana, 212).

22ú Kínában felbomlik a Han-dinasztia állama. Területén három "királyság" jön létre, közülük a Vej-államnak (280) sikerül leigáznia vetélytársait, és átmenetileg ismét egyesíteni Kínát (Csin-dinasztia, 280-316).

222-235 Alexander Severus császár, a Severus-dinasztia utolsó uralkodója. Vezető államférfi Ulpianus, döntő szerepe van Papinianusszal együtt a római jog klasszikus rendszerének megalkotásában.

224-226 A dél-iráni perzsák megdöntik a parthus birodalmat. Uralkodóik, a Szászánida-királyok 651-ig kormányozzák Iránt. Központjuk továbbra is a mezopotámiai Ktésziphón, szembefordulnak a görög városokkal, erősen központosított monarchiát hoznak létre, és a zoroasztrizmust teszik egyedüli államvallássá, ami más vallások üldözését jelenti. A perzsa királyok örököseinek tekintik magukat, és igényt formálnak Róma keleti tartományaira.

235--284 A katonacsászárok kora. Alexander Severus meggyilkolásával (235) a hatalom évtizedekre a hadsereg kezébe kerül, a császárokat többnyire a légiók választják saját tisztjeik közül, és ők is buktatják meg. A palotaforradalmak, és polgárháborúk során a birodalom katonailag meggyengül, a germán törzsek áttörik a limest, és évről évre végigdúlják a szomszédos provinciákat. A III. sz. a birodalom általános válságának időszaka: elakad a városok virágzása, visszaesik a termelés és a kereskedelem, elértéktelenedik a pénz, és a gazdasági válságban tönkremegy az a jómódú városi középréteg, amely az antik kultúra hordozója volt. A nagybirtokokat rabszolgák helyett szolgáltatásra kötelezett colonusokkal (bérlők, függő viszonyban lévő parasztok) műveltetik meg. Ideológiai válság: keletről új szellemi áramlatok elterjedése (misztériumvallások: Ízisz, Ozirisz, Mithrasz kultusza és a legnagyobb hatású új vallás: a kereszténység). Rómában új filozófiai irányzat, a neoplatonizmus (alapítója Plótinosz).

249-251 Decius császár; elrendeli az első általános keresztényüldözést (250). A Balkárira benyomuló gótok Abrittosznál (a mai Dobrudzában) legyőzik és megölik a császárt. Varus légióinak pusztulása (- i. sz. 9) óta ez Róma legnagyobb katonai veresége.

253 A galliai légiók külön császárt választanak. Az általános fejetlenségben a birodalom lassan részekre hullik.

260 Sahpúr (Sapores) perzsa király foglyul ejti Valerianus császárt. Palmyrában, egy szíriai oázisvárosban független fejedelmek uralkodnak, akik elhódítják Rómától legfontosabb keleti tartományait: Kis­ázsiát, Szíriát és Egyiptomot.

268-270 II. Claudius császár. A Garda-tónál megveri az Itáliába benyomuló alamannokat, Naissusnál (ma: Nis) pedig a gótokat. Megkezdődik a birodalom újjáépítése.

270-275 Aurelianus császár. Legyőzi a galliai császárt és a palmyrai királynőt, Zenobiát, s helyreállítja a birodalom egységét. Daciából kivonja a légiókat, de a dunai és rajnai határt sikerül fenntartania. Rómát falakkal veszi körül.

276 k. Meghal Mani, a manicheusok vallási szektájának megalapítója.

Iránban működött, ahonnan tanai később egész Ázsiában elterjednek. A manicheizmus a fény és a sötétség dualizmusát hirdeti, és a középkorban fontos eszmei forrásává válik a legtöbb európai eretnek mozgalomnak is.

284-305 Diocletianus császár újjászervezi a római birodalmat, és keleti despota módjára uralkodik. A császári cím dominus et deus (úr és isten). Az Augustus kori principatust felváltja a dominatus, az elvben is korlátlan császári monarchia. Külön polgári közigazgatás (eddig a tartományok helytartói egyben a légiók parancsnokai is voltak). Itália kiemelt szerepe megszűnik (a többihez hasonló provincia lesz);
adóreform.

286 Diocletianus társcsászárt vesz maga mellé, és rábízza a nyugati tartományok kormányzását. 293-ban mindegyik császár egy-egy alcsászárt (caesar) is kinevez, a birodalmat négyen igazgatják (az ún. tetrarchia), Székhelyek: Mediolanum (Milánó), Augusta Trevirorum (Trier), Nicomedia (Lzmit), Sirmium (Mitrovica). Róma többé nem császári főváros. A senatus elveszti minden befolyását.

303-304 Az utolsó nagy keresztényüldözés (több ezer vértanú).

305 Diocletianus önként lemond, és salonai (ma: Split) palotájába vonul vissza. A tetrarchia rendszere, amelyet állandósítani kívánt, csakhamar összeomlik, a tár császárok között háború tör ki.

311 Észak-Afrikában egy egyházon belüli szakadás kiváltja a donatisták mozgalmát, amely szembefordul a keresztény egyház uralkodó tanításaival.

312 Döntő fordulat a római polgárháború ban : Constantinus (Nagy Konstantin), a britanniai legiók császárjelöltje Róma előtt legyőzi az itáliai császárt, Maxentiust, és a Nyugat egyedüli ura lesz.

313 Constantinus és keleti uralkodótársa, Licinius kiadja a milánói ediktumot, amelyben engedélyezik a keresztény vallás szabad gyakorlását. Szerte a birodalomban megkezdődik a keresztény templomok építése, felvirágzik a IV-V. sz.-ra jellemző kora keresztény művészet (bazilikális templomtípus kialakítása).

316 A belső-ázsiai nomád népek támadása megdönti a kínai Csin-birodalmat. A dinasztia délre menekül, és a Jangce vidékén szervez új államot, amely közel három évszázadon át a kínai hagyományok folytatója. Ezáltal megnő a dél-kínai területek jelentősége. Észak-Kína a IV. sz. folyamán különböző nomád népek (hun, hszienpi, toba) uralma alá kerül, ezek azonban hamarosan átveszik a kínai kultúrát, és államaikat is kínai mintára rendezik be. ( 439)

320 k. Antóniosz (Nagy Szt. Antal, + 356) és Pakhomiosz Egyiptomban kialakítja a szerzetesi élet korai változatát; a IV. sz. folyamán megjelennek az első kolostorok is. 370 k. Nagy Szt. Vazul (Baszileiosz) összeállítja az első szerzetesi regulát (szabályzatot), amely irányadó marad a keleti (görög, ortodox)szerzetesség számára (baziliták).

320-500 k. A Gupta-dinasztia birodalma India északi felében. A szanszkrit irodalom fénykora (Kálidásza, 350 k.), az ind művészet klasszikus korszaka (hindu templomépítkezések).

324 Constantinus egyesíti az egész római birodalmat.

325 A keresztény püspökök első egyetemes (egész birodalomra kiterjedő) zsinata a kis-ázsiai Niceában (ma: Iznik . A zsinaton a császár elnököl, ettől fogva a császárok az egyház világi fejének és védőjének tekintik magukat. A zsinat megfogalmazza az első ortodox hitvallást, és elítéli Arius eretnekségét. Ez az első nagy szakadás a keresztény egyházban. Az ariánusok tanai tovább terjednek: csaknem valamennyi germán törzs az ő hitüket veszi fel.

328-373 Athanasius alexandriai püspök, az arianizmus elleni harc vezető egyénisége.

330 Constantinus új fővárost alapít Róma mintájára Büzantion görög gyarmatváros helyén Konstantinápoly néven (ma: Isztambul). A birodalom súlypontja végleg keletre helyeződik át.

337 Constantinus halála. Reformjával Diocletianus művét folytatta, és befejezte a római császárság átszervezését keleti típusú despotikus állammá. Teljesen központosított közigazgatás, hatalmas és bonyolult hivatali apparátus; udvartartás keleti mintára (arcra borulás, az uralkodó megközelíthetetlen). Új aranyvaluta, a solidus, amelyet 700 éven át változatlan értékben vernek. - Halála előtt felosztja a birodalmat három fia között; egyikük, Constantius 353-ban ismét egyesíti.

341-383 Wulfila (Ulfilas) püspök keresztény hitre téríti a gótokat, és lefordítja nyelvükre a Bibliát. A germánok között az ariánus tanokat terjeszti.

350 k. Belső-Ázsia felől megindul a hunok által vezetett nomád törzsek vándorlása. Egyik águk Irán keleti tartományait szállja meg, a másik a kelet-európai síkságnak veszi útját (--375). A hunok etnikai hovatartozása vitatott, azonban a csatlakozott népek számottevő részben török nyelvűek. A törökség kelet-nyugati irányú vándorlása ettől fogva közel egy évezreden át az eurázsiai népmozgalmak legjellemzőbb vonása. Belső-Ázsia etnikai képe maradandóan átalakul: az
V. sz.-ra a sztyeppéről eltűnnek az addig uralkodó iráni lovas népek, később pedig fokozatosan eltörökösödik a városiasodott belső-ázsiai területek iráni lakossága is.

350-430 k. A nagy egyházatyák működése, Görögök: Nagy Szent Vazul (Baszileiosz), öccse: Nüsszai Gergely (Grégoriosz), Nazianzi Gergely, Aranyszájú Szent János (Jóannész Khrüszosztomosz), 398-tól konstantinápolyi pátriárka. Latinok: Ambrus (Ambrosius, 374-397 milánói püspök), Jeromos (Hieronymus) és Ágoston (Augustinus, 395-430 között az észak-afrikai Hippo püspöke). Az egyházatyák öntik végleges formába a kereszténység tanait és filozófiai rendszerét.

361-363 Julianus császár visszatér a pogány hitre (ezért Apostata, azaz hitehagyott), és eredménytelen kísérletet tesz az antik vallás visszaállítására.

364 I. Valentinianus császár (364-375) öccsére, Valensre bízza a keleti tartományok kormányzását. A római birodalom névleges egysége fennmarad, de ettől fogva keleti és nyugati császárságra válik szét. (-394)

375 A hunok elözönlik a délorosz sztyeppét, és a római birodalom határai felé szorítják az ott élő nyugati gótokat. Lassan az összes germán (és egyéb) törzsek mozgásba jönnek, megindul a nagy népvándorlás, amely mintegy 200 évig tart, és teljesen átalakítja Európa politikai térképét.

378 A nyugati gótok a hadrianopolisi (Drinápoly, ma: Edirne) csatában legyőzik a rómaiakat. Valens császár életét veszti.

379-395 Nagy Theodosius keletrómai császár a Balkánon letelepíti a gótokat a birodalom szövetségeseiként. Ez az első eset, hogy a letelepített germánok a birodalmon belül is megtartják saját politikai szervezetüket. Ez a gyakorlat nyugaton általánossá válik, és a birodalom széthullására vezet. 391-ben a császár a pogány kultuszok betiltásával a kereszténységet egyedüli államvallássá nyilvánítja.

381 A második, konstantinápolyi egyetemes zsinat végleges formában megfogalmazza a kereszténység hitvallását. ( - 325)

393 Görögországban utoljára tartanak olimpiai játékokat.

394 Theodosius meghódítja az egész római birodalmat, de végső rendelkezésével (395) felosztja két fia között. A császárság végleg szétválik kelet- és nyugatrómai birodalomra (bár a kettőt formailag továbbra is egységnek tekintik). A keleti császárság székhelye Konstantinápoly (Bizánc) több mint ezer évig, a nyugatié Ravenna.

400 k.-645 A legkorábbi japán államalakulat, a még törzsi-nemzetségi alapokra épülő Jamáto-állam. Kínából átterjed Japánba a buddhizmus (538 vagy 552), az írás ismerete és a hivatalnokállam ideológiája. (-645)

401-405 Egymást érik a germánok inváziói Itáliában. Stilicho római fővezér egyelőre visszaveri őket, de meggyilkolása (408) után a nyugati birodalom védtelen.

407 Vandálok és alánok tömegei kelnek át a Rajnán, és elözönlik Galliát, majd 409-ben Hispaniát, és letelepednek a tartomány déli részében, amely róluk kapja az Andaluzia nevet. A római közigazgatás felbomlik a nyugati tartományokban. Britanniából kivonják az utolsó légiókat, a provinciát a kelta britek szállják meg.(450 k.)

408-450 II. Theodosius keletrómai császár. Szék helyét, Konstantinápolyt az akkori világ legnagyobb erődítményévé építi ki (új városfalak, 412-439). Nevéhez fűződik a római jog első kodifikációja (Codex Theodosianus, 438).

410 Alarik nyugati gót király kirabolja Rómát.

418-A nyugati gótok Róma "szövetségesei ként" a mai Dél-Franciaországban telepednek le (királyi székhely Tolosa, a mai Toulouse). Ugyanebben az időben alakul meg a burgundok első állama, a mai Worms környékén. (Királyaihoz fűződik a Nibelung monda.)

425-455 III. Valentinianus nyugatrómai császár. Kiskorú ága alatt anyja, Galla Placidia, Honorius császár leánya kormányoz. A kora keresztény (késő római) művészet fénykora (ravennai építkezések: Galla Placidia síremléke, keresztelőkápolna, szarkofágok).

429 A vandálok (-407) átkelnek Afrikába, és Karthágó meghódításával (439) államot alapítanak a mai Tuniszban.

431 Az epheszozi zsinat elítél i Nesztoriosz konstantinápolyi pátriárka tanítását. A nesztoriánusok új eretneksége egész Ázsiában elterjed.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #11 ) 2013-01-12 13:39:39
Privát üzenet
434-453 hunok királya, Attila óriási birodalmat hoz létre, amely az Uraitól a Rajnáig terjed; központja a Kárpát-medencében fekszik.

439 A barbár Vej-dinasztia egyesíti Észak-Kínát, és uralkodóvá teszi a buddhizmust (barlangtemplomok és pagodák építése). (---589-618)

440-4611. (Nagy, Szent) Leo pápa a római egyház vezető szerepének első nagy hatású képviselője.

443 A hunok megsemmisítik a Worms körüli burgund államot. A burgundok a Rhöne vidékén és a Genfi-tónál telepednek le, itteni államuk 534-ig áll fenn.

450 . Az angolok és szászok (innen: angolszászok) germán törzsei az Északi-tenger partvidékéről átkelnek Britanniába, nyugatra szorítják vissza a kelta (brit)őslakosságot és hét királyságot alapítanak (Wessex, Essex, Sussex, Kent, Mercla, Northumberland és Kelet­ Anglia). (--802-839) Az angolszász hódítók elleni harc legendás hőse a britek vezére, Artus Arthur király (500 k.); alakja köré Bretagneban mondakör szövődött.

451 Attila hun-germán seregével Galliába tör, de Aetius (a római birodalom utolsó nagy hadvezére) Catalaunumnál feltartóztatja. Attila Itália ellen fordul, és Rómáig nyomul előre (452).

451 A khalkedóni egyetemes zsinat eretneknek bélyegzi Eutükhész tanítását. Eutükhész követői, a monofiziták elszakadnak az ortodox egyháztól. A szakadás súlyos következményekkel jár, mert a keleti tartományok szír és kopt (egyiptomi) nyelvű lakossága csaknem teljesen monofizita, a görög nyelvű ortodoxiát e területen csak a kormányzat és az uralkodó rétegek képviselik.

453 Attila meghal. Birodalma azonnal szétesik, a hunok a kelet-európai sztyeppére szorulnak vissza, többi területükön germán népek osztozkodnak.

455 Meggyilkolják III. Valentinianus császárt, aki 454-ben hatalmi féltékenységből megölette Aétiust. A ravennai trón germán vezérek és testőrparancsnokok játékszerévé válik. A nyugatrómai császárok fennhatósága már csak Itáliára terjed ki. - A vandálok_ Geiserich királyuk vezetésével feldúlják, Rómát (" vandalizmus).

455 Kumaragupta, az indiai Gupta-dinasztia utolsó jelentős ,uralkdója meghal. A birodalmat rövidesen megdöntik a Belső-Ázsiából támadó fehér hunok. A kultúra általános hanyatlása következik Indiában.

461 Meghal Szt. Patrik, akinek nevéhez az írországi keresztény térítés és a sajátos ír egyház megszervezése fűződik. Az ír egyház kolostorok hálózatából áll, és nem ismeri el Róma fennhatóságát. Szerzeteseinek nagy szerepe van az ókori irodalom megőrzésében, valamint a VII­ VIII. sz-ban a germán népek megtérítésében.

466--484 Eurik, a nyugati gótok legjelentősebb uralkodója kiterjeszti uralmát a Pireneusi-félsziget legnagyobb részére.

476 Odoaker germán vezér lemondatja Romulus Augustulus császárt. mivel a trónt nem tölti be újból, a nyugatrómai császárság megszűnik. (A hagyományos periodizáció ezt az eseményt tekinti az ókor végének és a középkor kezdetének.)

476-491 Zénón keletrómai császár. 482-ben megpróbálja összeegyeztetni a monofiziták eretnekségét az ortodox tanokkal (az ún. Henotikon, "egyeztetés" által). A római püspök (pápa) nem fogadja el ezt, ami átmenetileg szakadásra vezet a nyugati és keleti egyház között (akakioszi szkizma, 484-519).

481-511 Klodvig frank király. A frank állam megalapítása. A germán frankok az V. sz.-ban Cambrai és Tournai vidékén telepedtek le. Klodvig egyesíti a frank törzseket, megszilárdítja a királyi hatalmat; legyőzi Syagrius római helytartót (Soissons, 486) és a Loire-ig terjeszkedik. A germán alamannok (a svábok elődei) leverése után (496?) népével együtt felveszi a keresztséget (a többi germán néptől eltérően nem az ariánus, hanem a katolikus hitet), megveri a burgundokat, majd a nyugati gótokat (- 507), és elfoglalja tőlük Gallia déli felét. Halálakor az új frank állam magába foglalja a Rajna völgyén kívül a mai Franciaország legnagyobb részét.

489 Nagy Theodorik király.- népével a Balkánról Itáliába vonul, és Odoaker (--476) legyőzésével új államot alapít (493), amely egész Itáliára és Szicíliára kiterjed. Ravennai udvara (493- 526) a latin nyelvű késő antik kultúra központja (Boéthius, A filozófia vigasztalásáról szerzője; Cassiodorus történetíró; jelentős építkezések: San Apollinare Nuovo-templom, Theodorik síremléke).

500 k . Teotihuacán virágzása városMexicótól [Mexico City] északkeletre). Kultúráját ismeretlen nép teremtette az időszámítás kezdete körüli századokban.

500-800 k. Dél-India vezető hatalma a dravida Pallava-dinasztia. Székhelye Kanchipuram.

507 Vouilléi csata Klodvig legyőzi és kiszorítja a nyugati gótokat Gallia nagy részéből. A nyugati gót királyság súlypontja Tolosa (Toulouse) elvesztésével a Pireneusi-félszigetre tolódik át, ahol Sevilla, majd Toledo válik központtá. Septimania (a Pireneusok és a Rhöne közötti partvidék) gót kézen marad.

511 Klodvig halála. A tőle származó Meroving dinasztia 751-ig uralkodik a frankok fölött, de hatalma állandóan csökken a véres családi viszályok és a nagybirtokos réteg erősödése következtében. Klodvig maga négy fia között osztja fel országát, példáját utódai is követik, úgyhogy a VII. sz. végéig a frank királyság csak ritkán egyesül egyetlen kézben. (--629-639)

527-565 I. Justinianus császár, a keletrómai birodalom legnagyobb uralkodója. (Felesége és uralkodótársa Theodóra.) Utolsóként tesz kísérletet a római birodalom feltámasztására: meghódítja az afrikai vandál (534), az itáliai keleti gót (535-553) királyságot, és a Pireneusi-félsziget déli részét (554), de a szüntelen harcokban felőrlődik a birodalom ereje. A keleti határokat mind nehezebb megvédeni a per­ zsák (22 évig tartó háború), ill. a Balkánt a nomád bolgár-törökök és a szlávok betöréseitől. Belpolitikai téren kormányzásának legmaradandóbb eredménye a római jog kodifikálása (Corpus Juris Civilis). A kora bizánci művészet virágkora: a konstantinápolyi Hagia Szophia, a ravennai San Vitale-templom; elefántcsont-faragás (Maximianus érseki széke); mozaikművészet. A császár udvari történetírója Kaiszareiai-Prokópiosz. 550 k. a bizánci selyemipar kezdete (a kínai eredetű selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása).

529 A nyugati szerzetesség megalapítása. Nursiai Benedek kolostort létesít a Monte Cassinón, és szabályzattal (regula) látja el. A IV. sz. óta keleten kialakult gyakorlattal szemben (magányos szemlélődés, túlzott aszkézis) közösségi szervezetet és bizonyos tevékenységeket ír elő. Az új szerzetesrend (Benedek-rend, bencések) hamarosan egész Európában elterjed.

531 A frankok és a szászok megsemmisítik a türingek germán királyságát.

531-579 I. Khoszrau, a perzsa Szászánida-dinasztia legnagyobb uralkodója. Elfojtja a mazdakiták népi reformmozgalmát, győzelmesen harcol Bizánc ellen, megsemmisíti a belső-ázsiai hunokat, és 570-ben meghódítja Jement.

532 A konstantinápolyi nép felkelése Justinianus ellen (jelszava Nika - győzz!).A császár vérbe fojtja.

534 A frankok bekebelezik a burgundok államát a Rhöne völgyében.

552-657 Nomád török (türk) birodalom Belső-Ázsiában, a mai Kazahsztánban és az Altáj vidékén. (A mai török népek ősei erről a területről vándorolnak később nyugatra.)

567-631 A hispaniai nyugati gót királyság fénykora. Leovigild király (567-586) 585-ben bekebelezi a félsziget északnyugati részében a germán suébek (svévek) államát. Fia, I Rekkared (586-601) 587-ben az ariánus hitről áttér a katolicizmusra. Utódai visszafoglalják a bizánciaktól a Justinianus által elhódított hispániai területeket. A kor vezető személyisége Szt. Izidor sevillai érsek, költő, egyházatya, a kora középkori műveltség nagy összegezője.

568 A népvándorlás utolsó mozzanata: a Pannóniában lakó longobárdok Alboin vezetésével Itáliába költöznek, miután megsemmisítették a germán gepidák népét, amely a hunok elvonulása óta a Tisza vidékén tanyázott. A longobárdok Itália nagy részét elfoglalják, a bizánciak a szigeteken kívül csupán egyes part menti területeket (Ravenna, Róma, Velence, Nápoly) tudnak megtartani. A longobárd királyság központja a Pó síksága (Pavia székhellyel), amely innen kapta a Longobardia - Lombardia nevet. - A kiürült Kárpát-medencét az avarok szállják meg (belső-ázsiai, török-mongol jellegű sztyeppei lovas nép, 558 óta a kelet-európai síkságon); fejedelmeik (kagánjaik) adófizetésre kényszerítik a környező szláv népeket, rettegésben tartják a frankokat és Bizáncot.

589-618 A Szuj-dinasztia uralma alatt ismét egyesül egész Kína.

590-604 I. Nagy Gergely pápa. A pápai birtokok igazgatásának megszervezésével megalapozza a pápa világi uralmát Róma és környéke fölött. Tanításában elveti az antik világi műveltség minden formáját; általa válik uralkodóvá a nyugati egyházra a VII-VIII. sz.-ban jellemző "barbár" vallásosság. Egyházszervezői munkásságának emlékét a római liturgikus énekművészet elnevezése" a gregorián is fenntartotta.

596 Megkezdődik Rómából az angolszászok keresztény hitre térítése.

602 Belső háború tör ki a keletrómai birodalomban, amely a pusztulás szélére jut. Végleg összeomlik a dunai határ, a Balkán félszigetet szlávok özönlik el (ekkor, a VII. sz. első felében telepednek itt meg a mai bolgárok, szerbek és horvátok ősei, bár szláv törzsek beszivárgása valószínűleg az V. sz. óta tartott). Görög, ill. latin nyelvű lakosság csak a partvidék egyes városaiban él tovább, főleg Dalmáciában és Görögországban. Keleten a perzsák kezére jut Szíria, Palesztina, végül Egyiptom is.

606-647 Harsa indiai uralkodó Észak-India nagy részét egyesíti uralma alatt. Halála után India kisebb államokra bomlik szét; a VIII. sz.-ra a brahmanizmusból (- i. e. 1800 k.) kifejlődött hinduizmus csaknem mindenütt kiszorítja a buddhizmust, amely ezóta főleg Indián kívül virágzik.

610-641 Hérakleiosz császár újjászervezi a keletrómai birodalmat, és visszahódítja a perzsák által elfoglalt tartományokat (628), de az arabokkal szemben már nem képes megtartani őket. (-636)

618-907 A Tang-dinasztia uralkodása Kínában. Taj-cung (627-649) és Kao-cung (650-683) császárok kiterjesztik a birodalom fennhatóságát Belső- é Kelet-Ázsia nagy részére: leigázzák a keleti türköket (630), meghódítják a Tarim-medencét (639-648) és Vietnamot (679), befolyásuk alá kerül Korea és Tibet is. A VIII. sz.-ban a hódítások veszendőbe mennek, a császárságot belső válság (An Lu-san felkelése, 755) és a tibetiek betörései rázzák meg, viszont ez az időszak a klasszikus kínai költészet fénykora (Li Taj-po, Tu Fu, Po Csü-ji). A IX. sz. folyamán a válság elmélyül (parasztfelkelés 875-884), és a birodalom széthullik (907-960), de a kormányzati rendszer, amelyet létrehozott, századokon át tovább él.

622 A Hidzsra (Mohamed futása" Mekkából Medinába), az arab időszámítás kezdete. Mohamed mekkai kereskedő a 610-es években új vallást alapít, az iszlámot (mohamedán vallás), amely a zsidó és keresztény hagyomány számos elemét átveszi, és rohamosan terjed az Arab-félsziget kereskedő é nomád (beduin) lakossága között. Mohamed a mekkai pogányok elől Medinába költözik, amely az új vallás terjedésének bázisává válik.

626 Avar seregek perzsa támogatással sikertelenül ostromolják Konstantinápolyt. Az avar birodalom meggyengül, a szláv törzsek nagy része függetleníti magát; a későbbi Csehország és Ausztria területén átmenetileg nagy kiterjedésű szláv állam jön létre Szamo vezetésével (kb. 660-ig): a horvátok Bizánc fennhatóságát ismerik el. A délorosz síkságon lakó bolgár-törökök is lerázzák az avar igát. Az avar állam a Kárpát-medencében a VIII. sz. végéig fennmarad, de elveszti jelentőségét.

629-639 I. Dagobert, a Meroving-dinasztia utolsó jelentős uralkodója. Halála után a frank birodalom két királyságra válik szét: Austrasiára keleten (Metz székhellyel) és Neustriára nyugaton (Párizs és Orléans központokkal). A Meroving "árnyékkirályok" helyett a tényleges hatalom mindkét királyságban az udvartartás élén álló majordomusoké, akik igyekeznek örökletessé tenni hatalmukat.

632 Mohamed halála. Élete végén sikerül meghódítania Mekkát, a pogány Kába (Ka'ba)-kultusz központját, amely az új vallásnak is szent helyévé válik. Az Arab-félsziget törzsei ekkor már az iszlám hívei. A hivők (muszlimok vagy muzulmánok) politikai közösséget is alkotnak amelynek élén Mohamed halála után választott elöljáró, a kalifa (utód) áll, az iszlám vallási és világi feje. Az első kalifa Abu Bekr 632-634.

634-644 Omar, a második kalifa alatt megindul az arabok rohamos terjeszkedése. az iszlám vallási parancsként írja elő a dzsihádot a szent háborút azaz a "hitetlenek" földjének meghódítását; a pogánynak minősített vallások üldözendők, a keresztények és a zsidók nem. Az arab hódítást megkönnyíti a monofizita lakosság szembenállása a konstantinápolyi ortodox kormányzattal.

636 Az arabok elfoglalják Szíriát és Palesztinát a bizánciaktól: 638-ban beveszik Jeruzsálemet.

640-642 Az arabok meghódítják Egyiptomot.

641 A kadiszijai és nehavendi arab győzelmek után összeomlik a Szászánidák perzsa birodalma. Az utolsó perzsa királyt 651-ben meggyilkolják. Irán arab uralom alá jut.

644-656 Oszmán, a harmadik kalifa alatt folytatódik az arab terjeszkedés (Ciprus, Rhodosz, Örményország elfoglalása). A meghódított területeken arab katonai telepek létesülnek, és megkezdődik az arab törzsek tömeges bevándorlása, amely néhány század alatt a mai Szíria, Palesztina, Irak és Egyiptom (később egész Észak-Afrika) arabizálódására vezet. Irán megőrzi perzsa jellegét, de átveszi a hódítók vallását és kultúráját.

645 Japánban az ún. Taika-reformmal megkezdődik a centralizált bürokratikus állam kiépítése kínai mintára. A 702-ben hozott Taiho­törvények évszázadokra megteremtik a japán államfejlődés kereteit. A császári főváros ebben a korai időszakban Nara (710-784, az ún. Nara-korszak). (-794-1185)

656-661 Ali kalifa elődje, Oszmán kalifa meggyilkolása juttatja a trónra, ami háborúra vezet Oszmán rokonai és Ali hívei között. Midőn Ali merényletnek esik áldozatul, és ellenfele lép a trónra (-661),Ali pártja (a Sía; innen a síiták) az ő fiait: Haszant, majd Huszeint tekinti a hatalom jogos örököseinek, és nem ismeri el az Omajjád-kalifát. 680-ban az Omajjádok hívei Kerbelánál megölik Huszeint, ezzel véglegessé válik a szakadás az iszlámon belül. Míg a többség (szunniták)a mindenkori kalifát tekinti az iszlám fejének, a síiták Ali soron levő leszármazottját az imámot. (A síita mozgalom a későbbiekben több ágra bomlik fel; legjelentősebb a VIII. sz. közepén kivált iszmáili­ táké.) Még 657-ben kivált a Síából Ali híveinek szélsőséges csoportja: a kháridzsiták ("akik kiváltak"). Tanaik a VIII-IX. sz.-ban különböző társadalmi és politikai mozgalmak ellenzéki ideológiáját szolgáltatják.

661 Muávija szíriai helytartó megalapítja az Omajjád-kalifák dinasztiáját (750-ig), és Medinából Damaszkuszba teszi át a birodalom székhelyét. Az iszlám hazája, az Arab-félsziget rövidesen elveszti politikai jelentőségét.

664 Az angolszász püspökök a whitbyi zsinaton a római egyház mellett foglalnak állást. Az ír szerzetesség, amely nagy szerepet játszott Anglia megtérítésében, ezután háttérbe szorul.

674-678 Konstantinápoly sikeres védelme az arabok támadásával szemben.

680 A Don-vidéki bolgár-törökök egyik csoportja Aszparukh (Iszperikh) kán vezetése alatt a mai Észak-Bulgáriában alapít államot (dunai bolgár állam). A török vezető réteg a IX. sz.-ra beleolvad a leigázott szláv lakosságba, amelyet a hódítókról később szintén bolgároknak neveznek. A bolgár-törökök egy másik része a Volga-kanyarban húzódik meg (volgai bolgár állam, a XIII. sz.-ig áll fenn), további csoportjuk a Kárpát-medencébe az avarokhoz vándorol. A bolgár­törökök szétszóródását valószínűleg a türkökkel rokon kazárok terjeszkedése váltotta ki, akik ettől fogva a kelet-európai sztyeppe urai a IX-X. sz.-ig. Az ott lakó népek - köztük a magyarság ősei - kazár fennhatóság alá kerülnek.

682-744 A második türk birodalom virágzása Mongóliában. (Kagánjainak rovásírásos feliratai a török nyelvek legkorábbi emlékei.)

685-705 Abd al-Malik Omajjád-kalifa. Folytatódik az arab birodalom terjeszkedése. 697-ben elfoglalják Bizánctól Karthágót, 709-ben Észak­ Afrikában elérik az Atlanti-óceán partvidékét.

687 Pipin austrasiai majordomus a tertryi győzelemmel egyesíti a két frank királyságot, és haláláig (7l4) teljhatalommal kormányozza a Meroving-királyok nevében. Pippin a Karoling-dinasztia megalapítója.

705-715 I. Valíd kalifa. Az arab birodalom eléri legnagyobb kiterjedését (az Aral-tótól és az Industói a Pireneusokig). Az iszlám művészet kezdetei: a damaszkuszi Omajjád-mecset építése.

711 Az arabok a Jerez de la Frontera-i ütközetben legyőzik a nyugati gótokat, és meghódítják a Pireneusi-félszigetet. A keresztények az északi hegyvidékre szorulnak vissza, itt rövidesen megalapítják Asztúria királyságot, a későbbi spanyol államok csíráját. Ugyancsak 711-ben keleten az arabok benyomulnak az Indus völgyébe és az Amu­Darján túlra.

714-741 Martell Károly frank majordomus. Leigázza a frizeket és az alamannokat, szorgalmazza a keresztény térítést a német törzsek között. (-732) A Karolingok későbbi hatalmának ő a megalapozója. Ő és utódai az egyházi birtokok nagy részét kisajátítják és híveik között hűbérként (beneficium, később feudum) osztják szét. A hűbérest (vazallus) és hűbérurát szerződéses kötelék fűzi össze, amelynek keretében a hűbéres szolgálattal tartozik urának. A IX-XII. sz. között Nyugat-Európa legtöbb országa a hűbérviszony alapján szerveződik (hűbériség, feudális állam). A gazdálkodás alapvető formája a jórészt önellátó nagybirtok. A hűbérbirtokkal rendelkező társadalmi réteg (a világiak a XI. sz.-tól összefoglaló néven: lovagok) élesen elválik a termelő lakosság tömegeitől: a birtokos uralmának minden tekintetben alávetett, neki különböző szolgáltatásokkal (terményadó, robot, később pénz) tartozó függő parasztságtól (jobbágyság).

718 III. Leó bizánci császár (717-741) megsemmisítő vereséget mér a Konstantinápolyt ostromló arabokra, és ezzel megállítja további közel-keleti terjeszkedésüket. Kis-Ázsia bizánci kézen marad.

719-754 Bonifác angolszász szerzetes (722-től püspök, 732-től érsek) dél-németországi térítő missziója során elterjeszti a keresztény éget Bajorországban, Türingiában, Hessenben, és kialakít ja az ottani egyházi szervezetet.

726-843 A bizánci képrombolás kora. III. Leó császár 726-ban fellép a szentképek kultusza, elsősorban Krisztus képi ábrázolása ellen, és 730-ban megtiltja tiszteletüket. A császári hatalom irányításával az egész birodalomban megkezdődik. a képrombolásnak nevezett ideológiai és politikai harc, amely a bizánci társadalmat évtizedeken át megosztva tartja. V. Konstantin (741-775) császár idején tömegesen végzik ki a képtisztelőket, elsősorban a szerzeteseket, de nem sikerül megtörni erejüket. A pápaság a képrombolókkal szemben foglal állást ezért szakadás következik be a római és a görög egyház között. Az egyház egységét az Iréné (Eiréné) császárné által 787-ben Niceába összehívott VII. egyetemes zsinat állítja helyre, újból elrendelve a képtiszteletet. (A képtisztelet dogmatikai alapjait Jóannész Damaszkénosz görög egyházatya dolgozta ki.) .813-ban V. Leó császár trónra, léptével ismét fellángol a képek körüli harc, de már kevésbé hevesen, és 843- ban befejeződik a képtisztelet elfogadásával. A császári hatalommal szembehelyezkedő képtisztelők vezető egyénisége Theodórosz Sztuditész az ortodox szerzetesség megreformálója.

732 Martell Károly győzelme Tours és Poitiers között a pireneusi-félszigeti arab helytartó fölött. A nyugati arab terjeszkedés elakad.

735 Meghal Bede (Beda Venerabilis) angolszász szerzetes, a korai. középkor legjelentősebb tudósa. Munkássága (főként Angol egyháztörténete, 731) az ír-angol kolostori kultúra csúcspontja.

741-768 Kis Pippin frank uralkodó. Apja, Martell Károly halála után majordomusként kormányoz. 751-ben kolostorba küldi az utolsó Meroving-királyt, és maga veszi fel a királyi címet. Az új dinasztiát (Karolingok, 751-987) a római egyházzal kötött szövetség (--751) által szilárdítja meg.

745-840 Ujgur (török) birodalom Belső-Ázsiában. Államvallása a manicheizmus. (276 k.)

750 Abu'l-Abbász megdönti az Omajjád-kalifátust, és megalapítja az Abbászidák dinasztiáját (750-1258). Utóda, al-Manszúr (754-775). 762-ben Szíriából Irakba helyezi át székhelyét, és megalapítja az új fővárost, Bagdadot. Al-Mahdí (775-785) és főként Hárún ar-Rasíd (786-809) kalifák uralkodásával a bagdadi kalifátus egy évszázadon át tartó virágzása, az arab irodalom és tudomány fellendülésének korszaka köszönt be. (--813-833) . ,.,

751 Aistulf longobárd király (749-757) elfoglalja Ravennát, a bizánci uralom itáliai központját, és Róma megszerzésére törekszik: II. István pápa Pippin frank királytól kér segítséget, aki 754-ben, majd 756-ban Itáliába vonul, békére kényszeríti Aistulfot, a tőle elfoglalt Ravennát és a Romagnát pedig a pápának adja át. Létrejön a későbbi egyházi állam magva.

751 A Talassz folyónál az arab seregek legyőzik a kínaiakat, és biztosítják az iszlám befolyását Belső-Ázsiában. (Több fontos találmány, köztük a papír előállításának ismerete Kínából jut el az arabokhoz, és onnan a XIII. sz.-ban Európába).

756 A Damaszkuszból elűzött Omajjádok egyik oldalága Córdoba székhellyel független államot hoz létre a pireneusi-félszigeti arab területeken. Megkezdődik az arab világbirodalom lassú szétforgácsolódása.

768-814 Nagy Károly frank király, a kora középkori Európa legnagyobb uralkodója megteremti a keresztény Nyugat-Európa politikai egységét a római császári cím megszerzésével. Udvarába gyűjti a kor nevezetes tudósait (Paulus Diaconus, longobárd történetíró, Alkuin, angolszász születésű latin költő, Einhard, a császár életrajzírója), kolostori iskolák alapításával segíti elő a papság műveltségének emelését.

772 A pogány szászok elleni háború kezdete. Nagy Károly véres hadjáratok sorozatával (803-ig) megtöri a szászok ellenállását, és Észak­-Németországot az Elbáig a frank birodalomhoz csatolja. Megindul itt a szabad parasztok függőségbe kényszerítése, a frank hűbéri rendszer és az egyházszervezet kiépítése (erőszakos térítés).

774 Nagy Károly megdönti a longobárd királyságot, és Észak-Itáliát a frank birodalomba kebelezi.

778 Nagy Károly a pireneusi-félszigeti arabok elleni hadjárata után vereséget szenved a Pireneusokban, a Roncesvallesi-hágóban. (Ehhez az eseményhez fűződik a Roland-monda

787 Első ízben jelennek meg normann portyázók Nyugat-Európában. Normann (viking) a XI. sz.-ig a skandináv népek (dánok, norvégek, svédek) gyűjtőneve; a IX. sz-ban zsákmányszerzés végett csaknem évente végigdúlják Nyugat-Európa partjait, sőt a nagyobb folyókon felhatolnak a kontinens belsejébe is. Egyes helyeket tartósan megszállnak (--871-899, --911), Izlandot ők gyarmatosítják. Kirajzásukat feltehetően túlnépesedés és társadalmi ellentétek okozták.

791-796 Nagy Károly leigázza a Kárpát-medencében lakó avarokat. Az avarok bukása után a Dunántúl (Pannónia), valamint a horvátok frank uralom alá jutnak.

794-1185 A Heian-korszak Japánban (nevét a császári székhelyről, a mai Kiotóról [Kyöto] kapta). Az államot a IX. sz. közepétől az udvari arisztokrácia élén álló Fudzsivara-nemzetség tagjai irányítják régensi (kampaku) címmel. (Uralmukat 1160-ban a Taira-családé váltja fel.) A császár megközelíthetetlen személyét vallásos tisztelet övezi, de hatalommal nem rendelkezik. Az uralomnak ez a megkettőződése egy évezreden át (1868-ig) a japán állam jellemző sajátossága marad. (--1185)

800 III. Leó pápa Rómában császárrá koronázza Nagy Károlyt, s ezzel a római császárok jogutódjának nyilvánítja. Rövidesen kialakul az a gyakorlat, hogy a császárrá koronázás joga a pápát illeti meg, (A névleg feltámasztott nyugatrómai császárság egészen 806-ig fennáll.)

800-909 Észak-Afrikában (Tuniszban) az Aghlabidák dinasztiája függetleníti magát a bagdadi kalifátustól. Fejedelmeik 827-902 között elhódítják Szicíliát a bizánciaktól (878-ban elesik Siracusa). Uralmukat 909-ben a síita (iszmáilita) Fatimidák döntik meg.

801 v. 803 A frankok elfoglalják Barcelonát az araboktól.

802-839 Egbert wessexi király megszerzi a hegemóniát az angolszász királyságok fölött. Anglia egyesítésének folyamatát a normannok (dánok) támadása akasztja meg: 850-től megtelepednek a brit szigeten, és 871-ig meghódítják a Temzétől északra fekvő királyságokat.

811 Krum bolgár kán megsemmisítő győzelme a bizánciakon. A bolgárok hatalma ez idő tájt kiterjed a Balkán nagy részére és valószínűleg a Kárpát-medence keleti felére is.

812 Bizánc elismeri Nagy Károly császári elmét, ennek fejében megtartja Velencét, amelynek kereskedelme a IX-X. sz.-ban gyors fejlődésnek indul.

813-833 al-Mamun Abbászida-kalifa. 830-ban Bagdadban megalapítja a "Tudomány házát" az ókori és ind tudósok fennmaradt műveinek lefordítására, Az arab tudomány virágzásnak indul; ekkor él al­ Khvárizmí, az algebra megteremtője, al-Ferghani (Alfraganus) csillagász, al-Kindi filozófus.

814 Nagy Károly halála. Fia, Jámbor Lajos (814-840) alatt a frank birodalom egysége mindinkább névlegessé válik, a dinasztia tagjai ismételten felosztják maguk között.

821 Meghal Anianei Benedek bencés apát, aki Jámbor Lajos császár megbízásából 816-tói kezdve végrehajtotta a Benedek-rendi kolostorok reformját. A IX. sz.-ban ezek a központjai a latin nyelvű irodalom megújhodásának és a művészetek fellendülésének(az ún. Karoling­ reneszánsznak), A kolostori iskolák a hét szabad művészetet tanítják, a tananyag összeállításában Hrabanus Maurus fuldai apátnak (780- 856) van kiemelkedő szerepe. - Miniatúrafestészet (Sankt Gallen, Reichenau); a több szólamú egyházi zene kezdetei.

830-906 k. Nagymorva birodalom a mai Csehszlovákia középső részén. Fejedelmei közül Rasztiszláv (846-870) a keleti frankok nyomásával szemben Bizáncra támaszkodik. (--863)

833-842 al-Mutaszim Abbászida-kalifa. 836-ban a dinasztia székhelyét az újonnan alapított Szamarrába helyezi át, és török (türk) testőrséggel veszi magát körül.

834 Az első normann betörések Franciaország területére. Az első dán telepek Írországban, majd Angliában.

842-867 III. Mihály bizánci császár. Uralkodása (a kormányzást valójában 856-ig anyja, Theodóra, 856-866 között nagybátyja, Bardasz intézi) a bizánci nagyhatalom kialakulásának, a bizánci kultúra virágzásának és terjeszkedésének korát vezeti be. (-858-886)

843 Jámbor Lajos fiai a verduni szerződésben végleg felosztják a frank birodalmat, Kopasz Károly a nyugati (francia), Német Lajos a keleti (német) területeket kapja, a legidősebb fiú, Lothar pedig a középső területsávot Burgundiával, Itáliával és a császári címmel. A szerződés nyomán alakul ki utóbb a frank birodalom részeiből a középkori francia és német állam.

843-877 Kopasz Károly nyugati frank király, a francia Karolingok (987-ig) őse. Tudomásul veszi a hűbérek öröklődését (quierzyi capitulare, 877), Itália megszerzésére törekszik, é 875-ben császárrá koronázzák. 845-től udvarában él Johannes (Scotus) Eriugena, ír származású filozófus, a skolasztika előfutára.

846 Az arabok kirabolják Rómát.

850-900 k. A toltékok megalapítják fővárosukat, Tollant (Tula) a mexikói fennsíkon. Kultúrájuk a X-XL sz.vban virágzik. Tollant 1168-ban a csicsimek törzsek semmisítik meg.

855 Lothar császár halála. A középső frank területeken három fia osztozik, így különválik Itália, Burgundia és északon a legifjabb fiú, II. Lothar királysága, "Lotaringia" a Rajna és a Maas között.

858-886 Phótiosz konstantinápolyi pátriárka. Korának legkiemelkedőbb görög tudósa, a közép-bizánci kulturális fellendülés (IX-XI. sz.) egyik elindítója. Szorgalmazza a szlávok keresztény hitre térítését. Visszautasítja I. Miklós pápa (858-867) beavatkozását a keleti egyház ügyeibe, és 867-ben kiátkozza a pápát, ami átmenetileg szakadásra vezet a római és görög egyház között (Phótiosz-féle szkizma)

860 Varég flotta ostromolja Konstantinápolyt. (Varég: a Kelet-Európában portyázó normannok, főleg a svédek neve.)

861 Török testőrei meggyilkolják al-Mutavakkil Abbászida-kalifát. Az arab birodalom irányítása a hadsereg kezébe kerül, amelynek tisztjei tetszésük szerint váltogatják az uralkodókat a trónon, megosztoznak a tartományok kormányzásán, és félig független dinasztiákat alapítanak. (-868, --874-999) A birodalom bomlásnak indul, amit csak átmenetileg lassít le a központi hatalom megerősödése Munisz eunuch kormányzása (908-933) idején. Tovább tart az arab kultúra virágzása: orvostudomány (ar-Rází [Rhazes]), csillagászat (al-Battání [Albategnius]), alkímia (a Dzsabir ibn Hajjannak tulajdonított iratok összeállítása, 900 k.).

862 A keleti szlávoknál a VII-IX. sz.-ban fejedelemségek alakulnak ki, majd két nagy törzsszövetség Kijev és Novgorod központtal. Novgorodban a későbbi hagyomány szerint Rurik varég zsoldosvezér veszi át 862-ben a hatalmat. Az Oroszországban 1598-ig uralkodó dinasztia tőle származtatta magát. (-879-912)

863 Rasztiszláv morva fejedelem országába hívja Cirill (Kürillosz) és Metód (Methodiosz) bizánci hittérítőket, Cirill a térítés céljára megalkotja az első szláv ábécét (a glagolita írást, ezt 900 k. szorítja ki az ortodox hitű szlávoknál az ún. cirill írás).

864 Borisz bolgár fejedelem felveszi a bizánci kereszténységet. 867-886 I. Baszileiosz bizánci császár, a makedón dinasztia (867- 1056) megalapítója. Visszaállítja a bizánci uralmat Dél-Itáliában, és keleten is megkezdi a birodalom határainak kiterjesztését.

868 Egyiptomban lbn Túlún megalapítja a Túlúnidák dinasztiáját (868- 905) a kalifa névleges fennhatósága alatt. Kairói mecsetje az arab építészet jelentős emléke.

870-894 Szvatopluk morva fejedelem. Kiűzi országából a görög téritőket. (- 906)

871-899 Nagy Alfréd wessexi angolszász király. Megállítja a dánok angliai terjeszkedését, 886-ban visszafoglalja Londont, és reformjaival előkészíti Anglia egyesítését. Ezt utódai, Ethelstan (924-939) és Edgar (959-975) fejezik be a dánok lakta északkeleti országrész (Danelaw) meghódításával és a skótok visszaszorításával.

874-999 A Számánidák szunnita perzsa dinasztiája Buharában. A X. sz. elején meghódítják Khorászánt is, de névleg mindvégig elismerik az Abbászida-kalifa fennhatóságát. Udvarukban alakul ki a középkori perzsa iszlám kultúra.

875 Kihal a Karolingok itáliai ága. A császári címért és az itáliai koronáért több évtizedes versengés indul meg a Karoling-leszármazottak között, a központi hatalom elenyészik Itáliában.

879-912 Oleg novgorodi fejedelem, az orosz állam megalapítója, 882-ben megszerzi Kijevet, 907-ben ostrom alá fogja Konstantinápolyt, és 911-ben előnyös kereskedelmi szerződést csikar ki a császártól. Utódja, Igor (912-945) 944-ben megismétli a Bizánc elleni támadást.

880 A német Karolingok megszerzik egész Lotaringiát a francia ágtól. Kialakul az egész középkoron át érvényes francia-német határ (jóval nyugatabbra a jelenleginél).

881-886 A normannok legnagyobb szabású portyája Nyugat-Európában: feldúlják a Rajna vidékét, és 885-886-ban Párizst ostromolják. A császár adófizetésre kényszerül.

886-912 VI. (Bölcs) Leó bizánci császár. Kiemelkedő tudós és törvényhozó; katonailag védekezni kénytelen a bolgárok, arabok és oroszok ellen.

887 A Karoling III. Károly c á zárt, aki utoljára uralkodott (884-től) az egész frank birodalom felett, leteszik a trónról. A frank egység végleg felbomlik; a birodalomból kiválik Burgundia (a Rhőne völgyében), ahol két független királyság születik. (934-ben egyesülnek.)

891 Arnulf keleti frank király Louvainnél legyőzi a normannokat, akik ezután elkerülik a német területeket.

893-927 Simeon cár, az első bolgár birodalom legnagyobb uralkodója. Ismételten ostromolja Konstantinápolyt, adófizetésre kényszeríti a bizánci birodalmat, és felveszi a császári (cári) címet.

896 A magyarok Árpád és Kurszán vezetésével megszállják a Kárpát­-medencét (honfoglalás), miután Simeon bolgár fejedelem és a besenyők támadása korábbi lakhelyük, az ukrajnai síkság (Etelköz) elhagyására kényszerítette őket. Az új hazából rablóhadjáratokat indítanak Európa fejlettebb területeire ("kalandozások"); eljutnak Bizáncig, Dél-Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre.

900 k. A Pireneusokban kialakul a navarrai királyság.

900 k. A patkolás elterjedése. A X. sz-ban megjelenik Európában a fogatolás új módja: a szügyhámot felváltó vállhám (kínai eredetű), valamint a kengyel használata. Az első két találmány előkészíti a XI-XII. sz. mezőgazdasági forradalmát.

900 k. A klasszikus kori maja városok megsemmisülése. (Az utolsó datált emlék 909-ből maradt fenn.) A pusztulás ismeretlen okból, talán társadalmi mozgalmak eredményeként következik be.

906 A magyar támadások következtében megsemmisül a morva állam.

907-960 A Tang-birodalom felbomlásával Kína átmenetileg számos fejedelemségre esik szét (északon az "Öt dinasztia", délen a "Tíz állam"). Észak-Kína határterületein a lovas nomád kitan nép alapít államot
Válasz erre

kvízcity 33 ( #10 ) 2013-01-11 19:23:15
Privát üzenet
911 III. Károly nyugati frank (francia) király a normannok egy csoportját a Szajna torkolatánál telepíti le. Ez a későbbi normandiai hercegség magva. Megszűnnek a normann pusztítások Franciaországban.

911 Kihal a Karolingok keleti (német) ága. A királyi trónt a nagyok választással töltik be, de a tényleges hatalom a tartományurak kezében van, akik közül a bajor és a szász hercegek emelkednek ki. Fejedelmi hatalom van születőben a Majna-vidéki frank és a sváb hercegségben, valamint Lotaringiában is.

912-961 III. Abd ar-Rahmán córdobai emír alatt virágkorát éli a pireneusi-félszigeti mór állam. 929-ben az emír felveszi a kalifa címet, és formálisan is elszakad az Abbászidáktól. A X. sz. második felében al-Manszúr, a kalifa mindenható minisztere elfoglalja Barcelonát, Pamplonát és Santiago de Compostelát: a mohamedán uralom eléri legnagyobb kiterjedését a félszigeten. 1002 után a kalifátus számos kisebb királyságra hull szét, 1031-ben lemond az utolsó córdobai Omajjád-kalifa.

919-936 I. (Madarász) Henrik német király (előbb szász herceg) megalapítja az 1024-ig uralkodó szász dinasztiát. 924-ben békét vásárol a magyaroktól, 933-ban az Unstrut mellett az első jelentős győzelmet aratja rajtuk. Uralma alatt indul meg az Elba-Saale vonalától keletre lakó szlávok földjén a német terjeszkedés, amelynek tartós eredménye a mai Szászország megszállása és gyarmatosítása (929-ben Meissen alapítása).

920-944 I. Rómanosz Lakapénosz császár megkezdi a bizánci határ kiterjesztését kelet felé.

924 k. Tomiszláv horvát fejedelem királyi címet vesz fel. Az új horvát állam a IX. sz. óta a római egyház hatókörébe tartozik, míg a szerbek ugyanebben az időben a bizánci egyházhoz csatlakoznak.

934-1030 A Hamdanidák síita arab dinasztiája Aleppóban és Moszul­ ban. Szaif ad-daula aleppói fejedelem (945-967) udvarában él Mutanabbí arab költő és a filozófus al-Fárábi.

935-1055 A Bujidák síita perzsa dinasztiája Iránban és Irakban. 945-ben elfoglalják Bagdadot, és az Abbászida-uralkodót megfosztják világi hatalmától. Ezóta a kalifa csupán a szunnita iszlám vallási feje. A Bujida-udvarok (a dinasztiának több ága van) a perzsa kultúra központjai (Abú'l-Vafá matematikus, Ibn Színá [Avicenna]
orvos és filozófus).

936-973 A német-római birodalom megalapítása. Nagy Ottó német király 15 évig tartó harcban megtöri a hercegségek hatalmát, és élükre rokonait állítja. A püspökségeket tetszése szerint tölti be, a főpapokat óriási birtokokkal és fejedelmi hatalommal ruházza fel, és a központi hatalom fő támaszaivá teszi. Bár a hercegségek rendszere fennmarad, a következő száz évben az egyházi hűbérek gazda ági és katonai erejére épül a német királyság hatalma. 955-ben Ottó súlyos csapást mér a kalandozó magyarokra, és végleg elhárítja nyugati pusztításaikat. 951-ben hűbéri függésbe vonja az itáliai királyságot, majd 962-ben magának szerzi meg a lombard koronát, a pápával császárrá koronáztatja magát, és felújítja Nagy Károly igényét a nyugati kereszténység vezetésére. A XV. sz.-g az a gyakorlat marad érvényben, hogy a megválasztott német királynak császárrá koronáztatása végett Itáliába kell vonulnia, ahol egyébként a német uralom sohasem ver erős gyökeret. Az állandó itáliai hadjáratok (csaknem minden német uralkodó többször vonul le délre) súlyos megterhelést jelentenek, és végső fokon aláássák a császár hatalmát magában Németországban.

944-959 Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár. (A birodalom kormányzásáról c. műve a korai magyar történelem legfontosabb forrása).

950 Boleszláv cseh fejedelem elismeri Ottó német király fennhatóságát.

Csehország (és Morvaország) német függésbe kerül és később a német-római birodalom egyik fejedelemségét alkotja.

950 k. A bogumilok eretnek széktájának el ő nyomai a Balkán félszigeten. Tanaik manicheus (--276) elemeket tartalmaznak; Boszniában a török hódításig fenntartják magukat, és hatással vannak a kathárok (1209-1229) nyugat-európai eretnekmozgalmára.

955 A magyarok augsburgi vereségével véget ér a barbár támadások kora Nyugat-Európában.

960-1127 Az Északi Szung-dinasztia uralma alatt ismét egyesül Kína, de az észak felől támadó nomád népekkel szemben egyre inkább védekezésbe szorul, és békéjét adófizetéssel kell biztosítania. Noha a császári székhely még északon marad, a birodalom gazdasági súlypontja végleg a déli tartományokra helyeződik át az elmúlt évszázadokban végbement belső kolonizáció eredményeként. (1125-1127).

962 A német-római császárság alapítása. (936-973)

962-972 Szvjatoszlav kijevi orosz nagyfejedelem. 965 k. megdönti a kazár államot, 969-ben pedig elfoglalja a dunai Bulgáriát, de ezt nem képes megtartani Bizánccal szemben. (-963-969)

963-969 II. Niképhorosz Phókasz és utóda, Tzimiszkész János (969-976) alatt nagyarányú bizánci terjeszkedés: Kréta (961), Ciprus (965), Antiochia (969), Bulgária (971) meghódítása. Bizánc ismét nagyhatalom a Közel-Keleten.

965 k. Harald, a dánok királya keresztény hitre tér. (A kialakuló dán állam a XVII. sz.-g magába foglalja a mai Svédország déli részét is.)

966 Mieszko, a lengyel törzsek első ismert fejedelme (az 1370-ig uralkodó Piast-dinasztia alapítója) felveszi a római kereszténységet. 963-tól a német-római császárság adófizetője.

968 Magdeburg alapításával befejeződik a Saale-Elba közének német megszállása. (A szláv lakosság maradványai a ma is ott élő szorbok.) A többi német hódítás a szlávok 983-i felkelésével veszendőbe megy.

969 A síita Fatimidák (akik Tuniszban 909 óta uralmon voltak) meghódítják Egyiptomot, és Kairót teszik székhelyükké (969-1171). A kairói kalifátus, amely természetesen nem ismeri el az Abbászidák fennhatóságát, a XI. sz.-g a legerősebb közel-keleti iszlám államalakulat. A 972-ben alapított al-Azhar mecset és főiskola a közel-keleti iszmáilita (--656-661) propaganda központja. (A kairói udvarnál működik Ibn al-Haitham [Alhazen], az optika tudományának megalapozója.)

972-997 Géza fejedelem alatt megindul a magyar államszervezés. A X.- sz. közepéig uralkodó bizánci kulturális befolyást (950 k. néhány magyar törzsfő Bizáncban keresztelkedik meg) a latin egyház térhódítása és német politikai kapcsolatok váltják fel.

973-983 II. Ottó német-római császár. Megpróbálja kiterjeszteni hatalmát Dél-Itáliára, de Cotronénál vereséget szenved a szicíliai araboktól.

976-1025 II. Baszileiosz alatt az újjáéledt bizánci császárság hatalma tetőpontján áll: 1001-1018 között a császár befejezi a Balkán félsziget meghódítását (--1014), Oroszországban a görög kereszténység jut uralomra (-980-1015). A X. sz.-ban a császárság legsúlyosabb belső problémája a nagybirtokos főnemesség erősödése, ill. az állam gazdasági erejét megalapozó paraszti kis- és közép birtok rohamos pusztulása. Baszileiosz szigorú intézkedései sem képesek a folyamatnak gátat vetni.

976-1026 A velencei városállam virágzásnak indul az Orseolo-családból származó hercegek (dux, doge) uralkodása idején. 983-ban a német-­római, 992-ben a bizánci birodalom területére kap kereskedelmi kiváltságokat. II. Péter herceg (991-1009) megkezdi az Isztriai-félsziget és Dalmácia meghódítását, a Szt. Márk-templom építését (bizánci stílus). (Unokája, Péter 1038-1046 között magyar király.)

980-1015 I. (Nagy) Vlagyimir kijevi nagyfejedelem. 988-ban bizánci császárlányt vesz feleségül, és megkeresztelkedik. Oroszország a görög egyházi kultúra hatása alá kerül.

982 A norvég Vörös Erik megkezdi Grönland gyarmatosítását. 1000 k. fia, Leif normann telepeket létesít Észak-Amerika partjain is (Labrador félsziget), de ezek a nagy távolság miatt hamarosan feledésbe merülnek. Grönland is csak a XIII. sz.-g tart kapcsolatot az anyaországgal.

983-1002 III. Ottó német-római császár. Ábrándja a római birodalom feltámasztása, ezért Rómába teszi át székhelyét. Támogatóra talál II. Szilveszter pápában, de a római nemességgel nem képes megbirkózni.

987 A Karolingok helyett az egyik nagyhűbérest. Capet Hugót, Francia (Ile de France) tartomány hercegét választják királlyá Franciaországban. A tőle származó Capeting-dinasztia egyenes ágon 1 328-ig, oldalágaiban (Valois, Orléans, Bourbon) 1848-ig uralkodik. A király tényleges hatalma Párizs környékére korlátozódik, az ország többi részében a korona nagyhűbéresei független fejedelmek módjára uralkodnak; a legjelentősebbek Aquitania (Guyenne), Burgundia (Bourgogne, megkülönböztetendő a burgundiai királyságtól --887), Bretagne, Normandia hercegei, Toulouse, Flandria, Anjou, Champagne grófjai. A nagyhűbéresek hatalmát saját hűbéreseik korlátozzák; az egyetlen kivétel Normandia, ahol a herceg központi hatalma erős.

992-1025 Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem. Befejezi a lengyel törzsek egyesítését, megvédi függetlenségét Németországgal szemben, és 1024- ben királlyá koronáztatja magát, de utóda 1033-ban kénytelen elismerni a császár fennhatóságát és lemondani a királyi címről,

994-1049 Odilo clunyi apát. A 909-ben alapított clunyi bencés kolostor a X. sz.-ban a szerzetesség reformját célzó mozgalom kiindulópontja lett; e mozgalom a német-római császárok támogatása révén a XI. sz.­ ban éri el legnagyobb sikereit. Programja a szerzetesi fogadalmak megtartása, a világi befolyás kiküszöbölése. -1046 után a pápaság is magáévá teszi a reform céljait.

995-1000 Olaf Trygvason norvég király keresztény hitre tér.

997-1038 István magyar fejedelem 1000-ben-királlyá koronáztatja magát (I. [Szent] István), a független törzsfők (Koppány, Gyula, Ajtony) leverésével megteremti a politikai egységet, és megkezdi az egyház és az állam szervezetének kiépítését. 1030-ban II. Konrád császár feletti győzelmével biztosítja az ország függetlenségét.

998-1030 Mahmud Ghaznevi, a Ghaznevidák türk származású szunnita dinasztiájának legkiválóbb uralkodója. Meghódítja a mai Afganisztánt, Khorászánt és 17 hadjáratban a Pandzsabot. Ő kezdi meg az iszlám elterjesztését Indiában. Udvarában él Firdauszí, a legnagyobb perzsa epikus költő (939-1020) és a polihisztor al-Bírúni (+ 1050 után).

1000 k. A toltékok (--850-900 k.) egyik ága a Yucatán-félsziget északi részén, a maják által lakott területen új városokat alapít (Chichen Itzá, Mayapan, Uxmal). A maja-tolték kultúrát (maja Új-birodalom) 1400 k. új törzsek benyomulása semmisíti meg.

1002 Az Angliában élő dánok lemészárlása maga után vonja Svend dán király bosszú hadjáratát (1003). Anglia 1017-re teljesen dán uralom alá kerül.

1002--1024 II. Henrik császár. Itáliában sikerül elismertetnie a német fennhatóságot, de a lengyelekkel folytatott hosszú háborúja 1018-ban Lausitz (Luzice) elvesztését eredményezi. Vele kihal a 919 óta uralkodó szász dinasztia.

1014 II. Baszileiosz bizánci császár megsemmisítő győzelmet arat a bolgárokon. 1018-ban a bolgár állam megszűnik, Bizánc kiterjeszti uralmát az egész Balkán félszigetre, és Magyarország szomszédja lesz.

1014-1035 A dán Nagy Kanut hatalmas északi birodalmat hoz létre, amelybe Anglián és Dánián kívül Norvégia (1028-tól) is beletartozik. Hódításai rövid életűek, de Dánia az egész középkoron át (a XVII. sz.-g) a skandináv országok legerősebbike marad.

1016 Genova és Pisa hajóhada legyőzi a szaracén kalózokat, és megkezdi Szardínia hódoltatását. Megindul az itáliai városok harca az arabokkal a Földközi-tenger nyugati medencéjéért, és a XI. sz. végére tengeri hegemóniájukat eredményezi. (1020: Pisa meghódítja Korzikát.) 1063-tól: a pisai dóm építése.

1019-1054 Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem alatt virágkorát éli a kora feudális orosz állam. Az első írott törvénygyűjtemény: a Russzkaja Pravda. A kijevi Szofíja-székesegyház építése (bizánci stílusban 1037-1052).

1024-1039 II. Konrád császár, a száli (frank) dinasztia (1125-ig) megalapítója. A lengyeleket hűbéri függésbe kényszeríti, de Magyarországon vereséget szenved (l030). 1033-ban örökségképpen megszerzi az ún. burgundi királyságot (Svájc nyugati fele, a Saone és a Rhöne völgye a Provence-szal), amely ettől fogva a XIV. sz.-g névleg a német-római birodalom tartozéka, valójában független hűbéresek kezén oszlik meg.

1025 II. Baszileiosz császár halála után a bizánci birodalom válságba jut. A központi hatalmat felkelések és palotaforradalmak gyengítik meg. Az udvari intrikák középpontjában Baszileiosz unokahúgai, Zóé és Theodóra császárnők személye áll. Theodórával (1056) kihal a makedón dinasztia. A következő évtizedek vezető politikusa Mikhaél Pszellosz (+ 1078), egyben a bizánci tudomány legjelentősebb egyénisége. 1050 után külső támadások (--1040 szeldzsukok, - 1042 normannok, besenyők, úzok) a pusztulás szélére juttatják a birodalmat. (-- 1081-1118)

1035 Meghal Sancho navarrai király, aki a keresztények kezén levő spanyol területek nagy részét egyesítette. Országát fiai között osztja fel, így keletkezik az aragóniai, navarrai és kasztíliai királyság, I. Ferdinánd (1035-1067) 1037-ben egyesíti Kasztíliát a leóni királysággal (végleges egyesülés l230-ban), és a mórokat kiszorítja a Duero völgyéből. Nagy lendületet kap a reconquista (visszahódítás a Pireneusi-félsziget felszabadítása a mór uralom alól), amely 1063-tól nyugat-európai lovagok részvételével folyik, és időnként keresztes háború jellegét ölti.

1035 A milánói polgárság fellázad az érsek uralma ellen. Ez tekinthető a lombardiai városi mozgalom kezdetének. A XL sz. végére a városok lerázzák püspökeik uralmát, és kivívják önkormányzatukat. (Az itáliai városfejlődés sajátosságai, hogy 1: a városi élet a rómaiak óta sohasem szűnt meg, 2. : a városok a IX-X. sz. folyamán a püspök [mint hűbérúr] függésébe kerültek, 3.: a nemesség a városban lakik, és a XII. sz.-g mindenütt vezető szerepe] tölt be.)

1038 Meghal Szent István magyar király. Utódainak viharos uralkodását (1077-ig) a német befolyás elleni küzdelem és az új államrend megszilárdítása tölti ki (1046 és 1061 pogánylázadások).

1039-1056 III. Henrik. A német-római császárság hatalma tetőpontján. Csehország hercege 1041-ben végleg német hűbéres, 1044-ben átmenetileg a magyar király is. A pápaság sorsát teljhatalommal a császár intézi. (--1046)

1040 A szeldzsuk-törökök (belső-ázsiai török törzsek a Szeldzsuk-nemzetség vezetése alatt) Dandanákánnál legyőzik a Ghaznevida-uralkodót (--998-1030), majd a Bujidákat (---935-1055), és 1055-ben elfoglalják Bagdadot. Vezérüket, Toghrul béget az Abbászida-kalifa a szultáni címmel ruházza fel. Toghrul és utódai, Alp Arszlán (1063-1072) és Melik Sah (1072-1092) Belső-Ázsiától a Földközi-tengerig terjesztik ki a birodalmat, 1071-ben Manzikertnél foglyul ejtik a bizánci császárt, és Kis-Ázsia nagy részét is megszállják. Átveszik az iráni iszlám kultúrát (a nisapuri udvarban él Omar Khajjám, a nagy perzsa költő és matematikus). 1092 után a birodalom széthullik, utódállamai közül legjelentősebb a ki ázsiai (rumi, ikoniumi) szeldzsuk állam (XII-XIII. sz.).

1040 1057 Macbeth skót király. (Az egységes Skócia a XI. sz. elején alakult ki több királyság egyesüléséből.)

1042 A dél-itáliai normann uralom kezdete. Normandiából érkezett kalandor normann-francia lovagok, akik 1016 óta zsoldosként, majd hűbéresként küzdöttek a dél-itáliai fejedelmek szolgálatában, elfoglalják Apuliát Bizánctól, 1053-ban legyőzik a pápát, 1071-ben beveszik Barit, az utolsó bizánci támaszpontot, 1061-1091 között elfoglalják Szicíliát és Máltát az araboktól. A hódítás vezéralakja Guiscard Róbert (+ 1085), aki Bizánc elfoglalására is kísérletet tesz.

1046 III. Henrik császár a sutri zsinaton véget vet a pápai trón körüli botrányoknak (letesz három pápát, és kinevez egy negyediket), és a clunyi mozgalom szellemében az egyház reformját tűzi ki célul. A reform hamarosan túlnő a császár eredeti elképzelésein. (--1059)

1050-1175 k. A román stílus legjellegzetesebb emlékei Dél- és Nyugat­ Európában.

1054 A konstantinápolyi pátriárka és a pápa kölcsönösen kiátkozzák egymást. Újabb, ezúttal végleges szakadás következik be a görög (keleti) és a római egyház között.

1059 Rómában a clunyi reformmozgalom radikális szárnya jut uralomra; célja az egyház elvilágiasodásának megállítása és a pápaság tekintélyének helyreállítása. Ennek érdekében a papi nőtlenség bevezetését és a szimóniának (az egyházi tisztségek áruba bocsátásának) megszüntetését követeli. Minthogy a reformerek szimóniának tekintik a püspök hűbérbe iktatását, az invesztitúrát is, elkerülhetetlen összeütközésük a világi hatalommal, elsősorban a német-római császárral. A reform ­ első lépése, hogy a pápaválasztást a bíborosi kollégium jogának nyilvánítják. (--1073-1085)

1060 k. A török nomád kunok (polovecek) birtokukba veszik a kelet­ európai sztyeppét, kiszorítva onnan a besenyőket és az úzokat. A kunok és az orosz fejedelmek száz évvel későbbi harcainak emlékét őrzi az Igor-ének (1180 k.)

1066 Az angol-normann feudális állam megalapítása. Hódító Vilmos normandiai herceg a hastingsi ütközetben legyőzi az angolszász királyt, és elfoglalja Angliát; ott mint angol király (1066-1087) a hűbéri rendszernek Normandiában kialakult centralizált formáját valósítja meg, amelyre az uralkodói hatalom túlsúlya jellemző. 1086-ben elkészül a Domesday Book, a birtokok és szolgáltatások országos összeírása.

1069 A Le Mans-i kommuna (önkormányzattal rendelkező közösség) megalakulásával kezdetét veszi a városok mozgalma Észak-Franciaországban, majd 1073-1074-ben a wormsi és kölni polgárok felkelésével a Rajna völgyében is. Célja mindenütt a feudális függés megszüntetése és az önkormányzat kivívása. Franciaországban a XII. sz. folyamán a királyi hatalom is mindinkább támogatja a mozgalmat, mert szövetségest lát a polgárságban a nagyhűbéresek (-- 987) ellen.

1073-1085 VII. Gergely pápa. A clunyi reformon túlmenő programmal lép fel: a világi hatalom alávetése az egyháznak (a királyok legyenek a pápa hűbéresei) és a keresztény egyház centralizálása Róma vezetése alatt.

1075 VII. Gergely több német püspököt megfoszt hivatalától szimónia címén; IV. Henrik császár válaszképpen a wormsi zsinaton leteszi a pápát, aki viszont kiközösíti a császárt, alattvalóit pedig felmenti a hűségeskü alól (l076) Ezzel kirobban a pápaság és a német-római császárság első nagy összeütközése, az invesztitúraharc, amelynek tétje a birodalom legnagyobb gazdasági és katonai erejének, a főpapi hű­ béreknek a sorsa, ezáltal a császárságnak I. Ottó által kiépített hatalmi rendszere.

1077 A német hűbéresek lázadása miatt IV. Henrik kénytelen megalázkodni a pápa előtt, és Canossa várában kikönyörögni feloldozását a kiközösítés alól A kibékülés csak ideiglenes; 1080-ban a császár ellenpápát választat, 1084-ben Rómát is elfoglalja, s VII. Gergely száműzetésben hal meg (1085).

1077-1095. I.(Szent) László magyar király, Az ő és unokaöccse, Könyves­ Kálmán (1095-1116) uralkodása alatt fejeződik be a- korai magyar államszervezet kiépítése.

1081-1118 I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár. Visszaveri a normannok, besenyők és szeldzsukok támadásait, és a feudális intézmények fejlesztésével (de komoly területi veszteségek árán) megszilárdítja a birodalmat. A Komnénosz-császárok (1081-1185) harcaikban az itáliai kereskedővárosok. elsősorban Velence és Pisa támogatását veszik igénybe, ami a XII. sz. folyamán az olaszok ("latinok") gazdasági és politikai befolyásának növekedésével jár.

1084 Kölni.Bruno megalapítja a karthauziak szemlélődő remete rendjét Grande Chartreuse-ben. 1085 VI. Alfonz kasztíliai király elfoglalja Toledót, a gót királyok egykori székhelyét a mohamedánoktól, Az arab fejedelmek a marokkói Almoravida-szultántól kérnek segítséget, aki 1086-ban meg is állítja a keresztény előrenyomulást. Ettől kezdve a Pireneusi-félsziget arab területei hatalmas észak-afrikai dinasztiák (Almoravidák, Almohádok) uralma alatt állnak, ami megnehezíti a reconquistát,

1087-1127 IX. Vilmos aquitaniai herceg, az első olyan trubadúr, akinek egyes művei fennmaradtak. Unokája, Eleonóra (VII. Lajos francia, majd II. Henrik angol király felesége) udvara (1137-1152) szintén a trubadúr-költészet egyik központja (Bernart de Ventadour, Bertran de Born).

1093-1109 Anselm canterburyi érsek, a skolasztikus filozófia első képviselőinek egyike.

1096-1099 Az első keresztes hadjárat, II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton (1095) a Szentföld (Palesztina) felszabadítására, azaz a mohamedánok ki űzésére mozgósítja a nyugati kereszténységet. Az ennek nyomán meginduló vállalkozás első hullámai terheik elől menekülő parasztokból állnak, de egyébként mind az első, mind a későbbi hadjáratok a (francia és itáliai, kisebb részben a német, angol stb.) lovagság hódító háborúi, amelyeket az itáliai kereskedővárosok és a római egyház expanziója kísér. Az első hadjárat eredménye a szíriai tengerpart meghódítása, amit 1099-ben Jeruzsálem bevétele koronáz meg. A vezérek (Bouillon Gottfried és testvére, Balduin, a dél-itáliai normann Boemund és Tankréd) nyugat-európai mintára feudális államokat alapítanak (Antiochia, Edessza, Tripolisz), élükön hűbérurukkal, a jeruzsálemi királlyal. A XII. sz. folyamán a hódítások védelmére megalakulnak az egyház lovagi szervezetei, a lovagrendek: a templomosok és a johanniták (ispotályosok) a XII. sz. első felében, a német lovagrend 1198-ban stb.

1098 Robert de Molesme megalapítja a citeaux-i apátságot, a ciszterci szerzetesrend anyakolostorát. -

1100 k. A hagyományos földművelés átalakulása (XI-XII. sz.) Nyugat ­Európában (a középkor mezőgazdasági "forradalma"): elterjed a háromnyomásos gazdálkodás, a kerekes eke, borona, lóvontatás, vaseszközök használata; mindezek együttes eredményeként megnő a terméshozam és a népesség. Nagyarányú belső telepítés (szűzföldek művelés alá vétele) és külső kolonizáció (nyugati, főleg német telepesek kirajzása Kelet-Európa felé, elsősorban a Baltikumba, Cseh-, Lengyel- és Magyarországra).

1100 k. A legkorábbi lovagi eposz, az északfrancia Roland-ének keletkezése.

1100 k. A vízi malmok megjelenése Európában (érczúzók, fújtatók, kalló- és cserzőmalmok); 1200 k. arab közvetítéssel a szélmalmok elterjedése.

1108-1137 VI. Lajos az egyház támogatásával hozzáfog a francia királyi hatalom kiterjesztéséhez; első lépésként megtöri a Párizs környéki hűbéresek ellenállását.

1113-1125 II. Vlagyimir Monomah, az utolsó kijevi nagyfejedelem, akinek akarata még Oroszország nagy részében érvényesül. Halála után a központi vezetés eltűnik, az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét. A XII. sz. közepére Kijev elveszti jelentőségét, helyette az északi Szuzdal és Vlagyimir fejedelmei jutnak nagyobb szerephez. Egyikük, Jurij Dolgorukij erődöt épít Moszkvában (1156).

1113-1142 Abélard, a párizsi teológiai iskola tanára, a skolasztika egyik legnagyobb alakja. Ellenfele Szt. Bernát, 1115-1153 között clairvaux-i ciszterci apát, a keresztény misztika korai képviselője, a keresztes háborúk apostola.

1118-1143 II. (Konénosz) János bizánci császár. Kiterjeszti a birodalom határait Kisázsiában és a Balkánon.

1120 Norbert von Xanten megalapítja a premontrei szerzetesrendet.

1122 A wormsi konkordátummal befejeződik a pápa és a császár 1075 óta tartó küzdelme: a püspököket az egész birodalomban a káptalan választja, de Németországban a világi hűbér be iktatásuk a császár joga marad. Ezzel a főpapok a császár hivatalnokaiból hűbéresekké váltak. Az invesztitúraharc igazi győztesei a német főurak és a pápát támogató lombardiai városok.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #9 ) 2013-01-11 14:12:38
Privát üzenet


1125 V. Henrikkel kihal a száli (frank) dinasztia Németországban. Az új uralkodó, Lothar szász herceg a bajor Welf-családnál keres támogatást a sváb hercegi dinasztia, a Hohenstaufok (Staufok) ellen, akik szintén igényt formálnak a német trónra. A Staufok és Welfek (ill. olasz nevükön ghibellinek és guelfek) háborúja az egész birodalmat két táborra szakítja.

1125-1127 A tunguz törzsekhez tartozó dzsürdzsi nép megdönti a kitanok (-- 907-960) államát, és meghódítja Észak-Kínát, megalapítva a Csín-államot. (Nevét mindmáig fenntartotta a Kína név.) (--1206- 1227) A Szung-dinasztia délre menekül, ahol még egy ideig sikerül fenntartania magát (Déli Szung-dinasztia, 1127-1279). (--1259-1294)

1127 II. Roger szicíliai fejedelem (1101-1154) egyesíti a dél-itáliai normann államocskákat, és 1130-ban királyi címet vesz fel. Diadalmas hadjáratokat vezet Bizánc és az észak-afrikai arabok ellen. (Fontos eredményük a bizánci selyem szövés meghonosítása Dél­ Itáliában.) A normann hűbériség és a bizánci, ill. arab módra szervezett központi hatalom szerencsés elegye a szicíliai királyságot Európa legerősebb államává teszi. A XII. sz. a szicíliai normann művészet fénykora: Palazzo Reale, Capella Palatina Palermóban; monrealei dóm. A palermói udvarban működik Idríszí arab geográfus (+1166).

1137-1180 VII. Lajos francia király. Nagy befolyású tanácsadója Suger saint-denis-i bencés apát, a második keresztes hadjárat idején (1147-1149) régens. Az általa 1137-1144 között újjáépíttetett apátsági templom a gótikus stílus legkorábbi emléke. 1163-tól: a párizsi Notre-Dame építése.

1138 III. Boleszláv lengyel fejedelem végrendeletében öt fia között osztja fel országát. Bár a főhatalom elvben a mindenkori krakkói nagyfejedelmet illeti meg, az ország - akárcsak a kijevi állam - számos részfejedelemségre aprózódik fel, és az egyesítési kísérletek a XIV. sz. elejéig rendre kudarcot vallanak.

1138 III. Konráddal (1138-1152) a Hohenstauf-dinasztia jut a német királyi székbe. A Welf-párttal folytatott háborút egyelőre a frankfurti béke (1142) zárja le: a Welfek megkapják a szász hercegséget, de Bajorországot elvesztik.

1139-1185 I. Alfonz, 1128-tól Portocalo (a mai Porto) grófja, a leóni királyság vazallusa függetleníti magát hűbérurától, felveszi a Portugália királya címet, országát 1143-ban pápai hűbérnek nyilvánítja, és 1147-ben elfoglalja Lisszabont a móroktól.

1143-1180 I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár a birodalom egykori nagyságát kívánja visszaállítani. Kísérleteket tesz Itália, Kisázsia és Magyarország meghódítására, sikerül is megszereznie Dalmáciát, de a háborúk aláássák Bizánc gazdasági erejét, kereskedelmére pedig az olasz városok, elsősorban Velence teszi rá a kezét.

1144 A mohamedánok elfoglalják az egyik szentföldi keresztes állam fővárosát, Edesszát. Támadásuk kiváltja a második nagy keresztes hadjáratot (1147-1149), amely azonban teljesen eredménytelen, noha a német és a francia király (III Konrád, ill. VII. Lajos) vezeti.

1147 A Pireneusi-félsziget arab területei az észak-afrikai Almohád-dinasztia (1147-1269) uralma alá kerülnek. Az Almohádok udvarában él a legnagyobb arab filozófus, lbn Rusd (Averroés), Arisztotelész tanainak továbbfejlesztője.

1147 Az északnémet hűbérurak keresztes háború címén harcot indítanak az Elbán túl lakó, jobbára pogány szláv törzsek ellen. Mintegy száz év alatt német uralom alá jut az Oderáig és a Balti-tengerig nyúló terület. A hódítást telepesek áradata követi, falvak és városok (1230-ban Berlin) születnek, a szláv lakosságot részben kiirtják, részben függőségbe kényszerítik és elnémetesítik.

1150 k. Az első egyetemek kialakulása Párizsban (teológia)-és Bolognában (jogtudomány), 1167 k. Oxfordban.

1150-1200 k. A francia udvari epika virágzása: a Sándor-regény, a Trója-monda legkorábbi feldolgozásai. Chrétien de Troyes: a Grál mondakör feldolgozása (1180 k.).

1152-1190 I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár. Fő célja a császári hatalom helyreállítása Itáliában. (--1158) 1156-ban kibékül a Welf-párt fejével, Oroszlán Henrik szász herceggel, és a bajor hercegséget is átengedi neki. Midőn a herceg nem támogatja itáliai hadjárataiban, 1180-ban a császár leszámol a Welf-párttal, Henriket megfosztja hűbéreitől, és átszervezi a birodalom hűbéri rendszerét. Szétdarabolja a hatalmas szász hercegséget, és megnöveli a császártól közvetlenül függő hűbéresek számát, de az egykori törzsi territóriumok szétzúzásával végeredményben előkészíti Németország felbomlását apró fejedelemségekre.

1154-1189 II. Henrik angol király, az 1399-ig uralkodó Plantagenet­ dinasztia megalapítója. Korábban Anjou grófjaként már a francia korona egyik legnagyobb hűbérese volt; 1152-ben házasság útján (VII. Lajos elvált felesége kezével) megszerezte Poitout és Guyenne-t, és 1154-ben mindezeket egyesítette az angol koronával. Ily módon az angol király Nyugat-Franciaország felett is uralkodik, többször akkora területen, mint amekkorán hűbérura, a francia király parancsol.

1155 Rómában kivégzik Bresciai Arnoldot, aki a pápa világi hatalma ellen lépett fel, és önálló római kommuna felállítására törekedett.

1156 I. Frigyes császár Ausztriát birodalmi hercegséggé teszi. Ebben az időben válik Bécs fejedelmi székhellyé.

1158 Oroszlán Henrik megalapítja Lübeck városát, amely rövidesen a Balti-tengerre irányuló német kereskedelem bázisává válik. 1161-ben az északnémet kereskedők érdekszövetségre lépnek, amelyből később a Hanza-szövetség fejlődik ki. 1200 k. már csaknem teljesen német kézben van az északi áruforgalom közvetítése Novgorod és a flandriai Brügge között. A Hanza-városok kereskedelmi és katonai fölényét az általuk kialakított új hajótípus a kogge biztosítja (az első evezők nélküli vitorláshajó, forgatható fakormánnyal

1158 I. Frigyes császár a roncagliai gyűlésen (Piacenza melleu) megfosztja a lombardiai városokat önkormányzatuktól, és császári hivatalnokokat állít élükre. A városokkal rokonszenvező III. Sándor (1159-1181) helyett ellenpápát választat, mire 1160-ban a pápa kiközösíti a császárt (a pápaság és császárság második nagy összecsapása). Frigyes 1162-ben földig rombolja Milánót, de az önállóságukért harcoló városok 1167-ben szövetségre lépnek ellene (első lombardiai liga), és 1176-ban Legnanónál megsemmisítik a császár hadseregét. Ez a városi polgárság első nagy győzelme a lovagság fölött. A pápával sikerül Frigyesnek kedvező feltételek mellett kibékülnie (1177, Velence), de Észak-Itáliában fel kell adnia hatalmi igényeit, és 1183-ban a konstanzi békében kénytelen elismerni a lombard városok önállóságát.

1164 II. Henrik angol király a clarendoni határozatokkal szoros ellenőrzése alá vonja az egyházat, emiatt viszályba sodródik a pápával. 1170-ben a király hívei meggyilkolják Becket Tamás canterburyi érseket, a pápai párt fejét. A király helyzetét 1173 után fiainak sorozatos lázadásai ingatják meg.

1171 Dublin alapításával megkezdődik az angol terjeszkedés Írországban.

1171 Az egyiptomi Fatirnida-kalifátus bukása. Egyiptom új szultánja, a kurd Ejjúbida-dinasztiához tartozó Szaladin (Szalah ed-din) 1174-ben Szíriára is kiterjeszti uralmát, é a keresztes államok megsemmisítésére törekszik. (-1187)

1172-1196 III. Béla magyar király.

1180 I. Mánuel császár halála. Az utolsó Komnénosz-uralkodó, I.Andronikosz (1183-1185) fellép a feudális nemesség és az itáliai Latin") befolyás (--1081-1118) ellen, de meggyilkolása után utódai, az Angeloszok (1185-1204) uralma alatt szétesik a bizánci birodalom.
A Balkánon Nemanja István raskai nagyzsupán (1168 k.-1196) független szerb államot alapít, Bulgária az Aszen-dinasztia vezetésével szintén lerázza a bizánci uralmat (1187), másutt a helyi arisztokrácia képviselői szakadnak el a központi kormánytól.

1180-1223 II. Fülöp Ágost francia király, a feudális Franciaország nagyságának megteremtője. (1203-1204)

1180-1230 k. A Minnesángerek lovagi költészete a német fejedelmi udvarokban (egyik központja 1210 k. Wartburg vára, a türingiai tartománygrófok székhelye): Hartmann von Aue, Wolfram von Eschenbach, Walther von der Vogelweide. 1200 k. a Nibelungenlied keletkezése (lovagi eposz).

1185 Japánban a tartományok feudális nemessége legyőzi a Taira-család vezette udvari arisztokráciát, és magához ragadja a hatalmat (az ún. Gempei-háború, 1180-1185; dannourai tengeri csata, 1185). Vezérük, Minarnoto-no-Joritomo 1192-ben felveszi a sógun (régens) címet, amelyet 1868-ig viselnek Japán tényleges uralkodói. Míg az árnyék császár udvara továbbra is Kiotóban marad, a sógun Kamakurából irányítja az államot. A Kamakura-korszakra (1192-1333) a feudális erők térhódítása jellemző, a társadalmi fejlődés a nyugat-európai hűbéri rendszer fejlődésével mutat rokon vonásokat. (1338-1467)

1187 Szaladin egyiptomi szultán a hattini csatában megsemmisíti a palesztinai keresztény hadsereget, és elfoglalja a jeruzsálemi királyságot. Visszaszerzésére 1189-ben megindul a harmadik keresztes hadjárat I. Frigyes császár (aki útközben meghal), Fülöp Ágost francia és Oroszlánszívű Richárd angol király vezetésével. Az 1192-ben kötött békében Szaladin a tengerparti városokat visszaadja, de Jeruzsálemet megtartja. A jeruzsálemi királyság (Akkon székhellyel) formailag helyreáll, de végzetesen meggyöngül, és a nyugati kereszténység állandó támogatására szorul.

1190-1197 VI. Henrik német-római császár. Felesége jogán igényt emel a szicíliai normann királyságra, és 1194-ben birtokába is veszi. Németországot a fejedelmek ellenállása miatt nem tudja átváltoztatni a Hohenstaufok örökös monarchiájává.

1192 Mohamedán invázió Indiában. Mohammed Ghuri afgán fejedelem Delhinél legyőzi az észak-indiai hindu uralkodók koalícióját, vezérei pedig 1206-ig kiterjesztik uralmukat a Gangesz völgyére és Bengáliára. 1211-től Delhi független szultánság székhelye és az indiai mohamedán uralom központja.

1198 VI. Henrik császár halála után a szicíliai királyságot kiskorú fia, Frigyes örökli, míg Németországban a fejedelmek egy része Hohenstauf Fülöpöt, másik része a Welf-ház fejét, IV. Ottót választja királlyá. A kettős királyválasztás hosszú belső háborút von maga után, amelyben a központi hatalom felmorzsolódik. (-1212)

1198 I. Premysl Ottokár egyesíti Cseh- és Morvaországot, és felveszi a királyi címet. A cseh királyság a XIII. sz.-t ól a német-római birodalom legerősebb fejedelemsége.

1198-1216 III. Ince pápa. A pápaság világi hatalmának tetőpontján. Újjászervezi az egyházi állam igazgatását, kiterjeszti felsőségét Anconára, Spoletóra és a Romagnára, bevezeti a papság általános megadóztatását ; az ő idején válik a római kúria Európa legfőbb egyházi törvényszékévé ; speciális küldöttei, a legátusok útján szoros ellenőrzése alá vonja a püspököket, és az egyház fegyvereivel (kiközösítés, egy­ házi átok) csaknem valamennyi európai uralkodóra rákényszeríti akaratát.

1199-1216 Földnélküli János angol király. (-1203-1204, -1215)

1200 k. Manco Capac, a dél-amerikai inkák dinasztiájának félig mondai megalapítója. (Dél-Amerika korábbi politikai története egyáltalán nem ismert. Az inkák előtti kultúrák legjelentősebb együttese, Tiahuanaco a VI-XIII. sz. között keletkezett.) (- 1438-1471 k.)

1200-1400 k. A virágzó gótika kora Nyugat-Európában (kb. 1250-től Közép- és Kelet-Európában is).

1200-1250 k. Az ún. átmeneti stílus (késő román építészet gótikus elemekkel) Németországban és Kelet-Európában.

1201 Német keresztesek megalapítják Rigát, és a XIII. sz. első felében gyarmatosítják Livóniát.

1202-1204 A negyedik keresztes hadjárat és a bizánci császárság bukása. A Szíriába készülő francia-olasz lovagsereg Velence szövetségében Bizánc ellen fordul, beleavatkozik a császári család viszályaiba, majd 1204-ben beveszi és kifosztja Konstantinápolyt. A hódítók felosztják a birodalom területét: a szigetek zömét Krétával együtt Velence kapja meg, és ezzel megveti az alapját földközi-tengeri gyarmatbirodalmának, a szárazföldön a keresztesek vezérei alapítanak államokat (Athén, Akhaia, Thesszaloniké stb.), amelyek névleges hűbérura a Konstantinápolyban székelő "latin" császár. A meghódított területeket a római egyháznak rendelik alá. A hódítás azonban nem tartós: a bizánci birodalom egykori peremterületein görög utódállamok létesülnek (Nikaia, Epirusz, Trapezunt), amelyek nemcsak megvédik függetlenségüket, hanem rövidesen ellentámadásba mennek át, (--1261)

1203-1204 Az angol király elveszti francia birtokait. II. Fülöp Ágost francia király hűbérúri jogának érvényesítésével megfosztja (Földnélküli) János királyt francia hűbéreitől, és megszállja Normandiát, Anjout, Maine-t és Touraine-t. Az elfoglalt tartományokat közvetlen igazgatása alá vonja, s így hatalmasabb lesz valamennyi hűbéresénél.

1205 Kalojan bolgár cár Drinápolynál súlyos vereséget mér a keresztes lovagokra.

1205-1235 II. András (Endre) magyar király, A királyi birtok eladományozásával aláássa a kora feudális állam gazdasági alapját: a királyi hatalom a kialakuló nagybirtokos arisztokrácia és a főpapság ellenőrzése alá kerül. 12l3-ban főúri összeesküvők (Bánk bán) meggyilkolják Gertrúd királynét, 1222-ben az uralkodó kénytelen megerősíteni a nemesség szabadságjogait (az Aranybulla).

1206-1227 mongol világbirodalom megalapítása. Temüdzsin törzsfő egyesíti uralma alatt a mongol törzseket, 1206-ban felveszi a Dzsingisz kán nevet, és Belső-Ázsiában jól szervezett nomád" birodalmat hoz létre:1215-ben elfoglalja az észak-kínai Csin-állam székhelyét, Pekinget, 1218-ban a karakitájok nomád birodalmát, 1219-1225 között nyugati hadjáratán az Amu-Darja vidékét és Afganisztánt, 1227-ben a kínai határon élő (a tibetiekkel rokon) tangutok államát. A mongol hódítást egész Ázsiában a termelőerők (öntözőművek, oázisvárosok) pusztulása kíséri.

1209-1229 Az albigensek elleni háború. A balkáni bogumilokkal (-950 k.) rokon kathár szekta a XII. sz.-ban elterjedt Nyugat-Európában, különösen Franciaország déli vidékein, ahol a lakosság zöme,

a nemesség is csatlakozott hozzá. Központjukról, Albi városáról albigenseknek is nevezték őket. Mozgalmuk a fennálló rend, elsősorban az egyház ellen irányult. 1209-ben III. Ince pápa keresztes hadjáratot hirdet kiirtásukra. A jobbára észak francia lovagokból álló keresztes sereg 1213-ban Muret-nél győzelmet arat, de végső sikert csak VIII. Lajos francia király (1223-1226) személyes beavatkozása hoz. 1229- ben a párizsi szerződésben meghódol az albigensek pártfogója, a toulouse-i gróf. A háború eredményeként megsemmisül a kathár eretnekség és vele együtt a provanszál kultúra ; a francia király az ország addig független déli területeinek ura lesz, és hatalmát a Földközi-tengerig terjeszti ki.

1212 Francia gyermekek "keresztes hadjárata".

1212 A pireneusi-félszigeti keresztények győzelme Las Navas de Tolosá­nál az észak-afrikai Almohádok felett. Az arab uralom rövidesen összeomlik a félszigeten. (-1213-1276,---1217-1252)

1212 III. Ince pápa a megerősödött Welfek ellen a Staufokkal szövetkezik, és Frigyes szicíliai királyt (--1198) lépteti fel német trónkövetelőként. Frigyes és szövetségese, Fülöp Ágost francia király 1214-ben Bouvinesnál legyőzi IV. Ottót és az angolokat, a Welf-esalád hatalma összeomlik. II. Frigyes (1212-1250) kezében egyesül a német-római birodalom és Szicília kormánya.

1213-1276 I. (Hódító) Jakab aragóniai király. A reconquista során elfoglalja a móroktól a Baleárokat (1229-1235) és a valenciai királyságot (1232-1238), és megveti a középkori Aragónia nagyhatalmi helyzetének alapjait.

1.715 Az angol nemesség kicsikarja János királytól a Magna Chartát a­ "nagy szabadságlevelet" ; eszerint az uralkodó erőszakkal is kényszeríthető az ország törvényeinek tiszteletben tartására.

1216 A pápa elismeri a dominikánus szerzetesrendet, amelyet a spanyol Szent Domonkos alapított. Assisi Szent Ferenc tevékenysége nyomán 1223-ban megalakul a ferencesek rendje is. Az új rendek (az ún. kolduló rendek) tagjait szigorú szegénységi fogadalom köti.

1217-1252 III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király, a spanyol reconquista kiemelkedő egyénisége. 1236-ban Córdobát, 1248-ban Sevillát foglalja el a móroktól, és elismerteti fennhatóságát Granada mór uralkodójával. 1230-ban León királyságot végleg egyesíti (perszonál­unióban) Kasztíliával. 1239-ben Salamancában megalapítja az első spanyol egyetemet.

1217-1263 IV. Hakon Hakonsson norvég király. 1261-ben Grönlandra, 1262-ben Izlandra terjeszti ki fennhatóságát. Törekvéseinek támogatója az izlandi költő és államférfi, Snorri Sturluson, a skandináv (norvég és izlandi) sagák feldolgozója (Edda, Heimskringla),

1219 A dánok leigázzák a pogány észteket. Tallin alapítása.

1220 II. Frigyes a német főpapokat széles körű jogokkal ruházza fel, majd 1231-ben ugyanezeket a jogokat megkapják a német világi fejedelmek is. A központi hatalom szerepét mindinkább átveszik a birodalomtól közvetlenül függő helyi hatalmak. A császár figyelmét kezdettől fogva Itália köti le; 1221-1231 között a szicíliai királyságban kiépíti a középkori Európa egyetlen fejlett hivatalnokállamát. amelyet szigorú központosítás és korlátlan királyi hatalom jellemez.

1223-1226 VIII. Lajos francia király megszerzi az angoloktól Poitout, és kiterjeszti hatalmát Dél-Franciaországra. (---1209-1229)

1226 A mazóviai lengyel fejedelem a pogány poroszok (a lettekkel rokon balti nép) ellen behívja országába a német lovagrendet. A lovagok néhány évtized alatt leigázzák és részben kiirtják a poroszokat, és független (névleg a német-római birodalomtól függő) államot alapítanak, amelynek élén a rend nagymestere áll. A terület hamarosan elnémetesedik, a porosz nyelv a XVII. sz.-ra kihal.

1226-1270 IX. Lajos (Szent Lajos) francia király. Megreformálja a közigazgatást, növeli a központi kormányszervek hatalmát, a párizsi parlament (legfőbb törvényszék) hatáskörét. - Gyermekeinek nevelője Vincent de Beauvais, a középkori tudomány enciklopédistája. A király életrajzírója Jean de Joinville, a memoár-irodalom előfutára. A párizsi Sainte-Chapelle építése.

1227 Dzsingisz kán halála. Utódai (Ögödej, 1229-1241; Güjük, 1246- 1248; Möngke, 1251-1259) továbbfejlesztik művét: leigázzák Iránt (1231), Észak-Kínát (1234), a kijevi orosz államot (1240), megdöntik a bagdadi kalifátust (1258). Az óriási kiterjedésű birodalom központja a nagykán székhelye, a mongóliai Karakorum. A távoli tartományokat az uralkodóház tagjai kormányozzák; ellenőrzésüket centralizált hivatali apparátus biztosítja, amelynek kiépítésében a mongolok a leigázott népek szervezési ismereteit hasznosítják. (---1259-1294).

1227 Az észak-német fejedelmek a bornhövedi csatában legyőzik II. Valdemár dán királyt. A XII. sz. közepén megindult dán terjeszkedés elakad, Dánia összes hódításából csak az észtek földjét tarthatja meg. A balti-tengeri hegemónia a németek, elsősorban a fellendülő Hanza­városok kezébe kerül.

1227-1241 IX. Gergely pápa. Politikájának célja II. Frigyes és a Hohenstaufen-ház hatalmának végleges szétzúzása. Trónra lépésekor kiközösíti a császárt, ezzel megindul a pápaság és a császárság harmadik, utolsó nagy összecsapása.

1228-1229 II. Frigyes keresztes hadjárata. Sikerül visszaszereznie Jeruzsálemet az egyiptomi szultántól (1229), de a város 1244-ben végleg elvész a keresztények számára.

1231 A pápa a Domonkos-rendet bízza meg az inkvizíció vezetésével. (Inkvizíció: az eretnekek felkutatására és elítélésére létesült egyházi törvényszékek eljárása.)

1235-1270 IV. Béla magyar király. A tatárjárás (1241) után újjászervezi az államot.

1236-1275 k. A Rózsa regénye (Roman de la Rose), Guillaume de Lorris és Jean de Meung allegorikus verses regénye, az udvari szerelmi költészet betetőzése.

1237-1240 Dzsingisz unokája, Batu kán leigázza az orosz fejedelemségeket, és 1240-ben elpusztítja Kijevet.

1241 Mongol betörés Kelet-Európába. A lengyelek Legnicánál, a magyarok a Sajó mellett, Muhinál szenvednek vereséget.

1242 Alekszandr Nyevszkij novgorodi orosz fejedelem győzelme a Csud­tavon ("jégcsata") megállítja a német lovagrend keleti előnyomulását.

1243 A mongolok leigázzák a kisázsiai szeldzsuk-törököket. (-1040)

1243-1254 IV. Ince pápa. 245-ben a lyoni zsinaton keresztes háborút hirdet II. Frigyes császár ellen. (-1250)

1245-1247 Piano Carpini pápai követsége a nagykán udvarában. 1248-1250 IX. Lajos francia király keresztes hadjárata a Nílus deltájában súlyos kudarccal végződik. Ez az utolsó nagy vállalkozás, amely a palesztinai keresztény államok felmentésére irányult.

1250 Firenzében a guelfek (-1125) megbuktatják és száműzik a ghibellineket. A következő évtizedek pártharcai során a jómódú céhek (popolo grasso, zsíros nép) szerzik meg a hatalmat, és oligarchikus köztársasági alkotmányt alakítanak ki. (1282-től a hattagú városi tanácsot, a Signoriát a hét nagy céh képviselőiből választják, élén 1293 óta a gonfaloniere áll. A nemességet 1293-ban megfosztják politikai jogaitól.) A század végén a guelfek két pártjának küzdelme : 1301-ben a "feketék" győznek, a "fehéreket" (köztük a költő Dantét) száműzik. Firenze a XIII. sz. második felében Itália vezető hatalmai közé emelkedik; posztóipara Flandriáé mellett a legjelentősebb Európában, családi bankházai (Bardi, Peruzzi, Acciajuoli stb.) uralkodóknak is nyújtanak hitelt. 1252 óta itt verik az első európai aranypénzt (a forintot). Építészet: Bargello (1255-től), dóm (1296-tól), Palazzo Vecchio
(1298-1314). Festészet: Giotto. - Firenzén kívül a toszkán művészeti fellendülés központjai elsősorban Pisa és Siena (szobrászat: Niccoló Pisano és Giovanni Pisano működése 1260-1310 között; festészet: Cimabue).

1250 II. Frigyes császár a pápasággal és a lombard városokkal vívott harc közben meghal. Németország, amelyet a császár kezdettől fogva magára hagyott, anarchiába süllyed. Frigyes fiát, IV. Konrádot (1250- 1254) mind kevesebben ismerik el királynak, halála után pedig beáll az interregnum. A birodalmi javak és a Hohenstauf-család jószágai elkallódnak a fejedelmek kezén, a központi hatalom végleg elveszti minden bázisát. Németország ekkor alakul át önálló fejedelemségek és városállamok laza társulásává.

1250 k. A párizsi egyetemen Brabanti Siger és követői az arab filozófia hatására az averroizmus tanával (többek között a "kettős igazság" tételével) lépnek fel, amelyet a párizsi püspök 1277-ben eretneknek nyilvánít. Az averroisták legnagyobb ellenfelei Albertus Magnus kölni dominikánus és tanítványa, Aquinói Tamás a középkor legnagyobb hatású filozófusa, aki főművében (Summa theologiae, 1267-1273) létrehozza a keresztény teológia és az arisztotelészi filozófia korszerű szintézisét (tomizmus). Természeti jelenségek iránt is érdeklődő kortársak: Robert Grosseteste és tanítványa, Roger Bacon, főműve: Opus maius, 1267; Petrus Peregrinus: Levél a mágnességről, 1269.

1250 k. A XIII. sz.-i vágáns (kóbor diák) költészet gyűjteménye, a Carmina Burana.

1250 k. Európában elterjed a kínai eredetű lábítós (pedálos) szövőszék. A pedálos meghajtást rövidesen más célokra is alkalmazzák (orgona, kovácsfújtató, eszterga).
1250-1266 Birger svéd főúr megszervezi a svéd feudális államot, megalapítja Stockholmot, és megkezdi a pogány finn törzsek leigázását.

1250-1300 k. A kínai eredetű papír gyártása arab közvetítéssel meghonosodik Itáliában, majd 1300 után egész Európában. (Importált papírt már a XII. sz.-ban használnak Itáliában.)
Válasz erre

kvízcity 33 ( #8 ) 2013-01-09 18:23:55
Privát üzenet
1250-1300 k. Az első fogaskerekű órák (toronyórák).

1250-1517 A mamelukok (török és kaukázusi cserkesz származású katonai szolgálatot teljesítő felszabadított rabszolgák) birodalma Egyiptomban és Szíriában. Visszaverik a francia kereszteseket (- 1248-1250) és a mongolokat (-- 1256- 1 335), elfoglalják a keresztények utolsó szentföldi birtokait (-- 1291). 1258-ban Bagdadból Kairóba költözik az Abbaszida-kalifa, az iszlám vallás feje. A mamelukok álla mát az oszmánok döntik meg. (--1512-1520)

1253-1278 II. Premysl Ottokár cseh király rövid életű birodalmat kovácsol össze Közép-Európában, megszállja Ausztriát és Stájerországot, de a német koronáért folyó küzdelemben végül alulmarad Habsburg Rudolffal szemben. (-1278)

1255 Batu kán (--1237-1240) halála. Batu a mongol birodalom nyugati hódításait irányította. Ő és utódai az alávetett területeken (a Kárpátoktól az Aral-tóig) nomád birodalmat szerveznek, az Arany Horda államát, amely a XIV. sz. végéig az orosz fejedelemségeket is szoros függőségben tartja. 1359 után az államot törzsi viszályok gyengítik meg, Timur (-- 1380-1405) támadása nyomán pedig a XV. sz. első felében fokozatosan független tatár kánságokra (Krím, Asztrahany) esik szét.

1256-1335 Az Il-kánok mongol dinasztiája Iránban. Uralmuk kiterjed Irakra (1258: Bagdad elfoglalása) és Kis-Ázsia nagy részére is. Nyugati terjeszkedésüknek az egyiptomi mameluk szultánok állják útját (aindzsaluti csata, 1260). Székhelyük az azerbajdzsáni Tebriz, majd Szultanije ; fokozatosan magukévá teszik a perzsa kultúrát, és 1295-ben felveszik az iszlámot. 1327 után a birodalom számos kisebb államra bomlik fel. (-- 1380-1405)

1258-1265 A "bárók háborúja" Angliában. III. Henrik király és a szabadságaikra féltékeny rendek ellentéte háborúhoz vezet, amelyben a köznemesség először játszik politikai szerepet. Vezére, Montfort Simon 1264-ben Lewesnél győzelmet arat a király és a bárók fölött, és összehívja az első rendi gyűlést (a parlamentet, 1265), amelyen már a városok követei is részt vesznek. A mozgalom még abban az évben elbukik, de a király a továbbiakban győzelme ellenére kénytelen a parlamenttel egyetértésben kormányozni. - A XIV-XV. sz. mind Angliában, mind Európa legtöbb más országában a rendi monarchia korszaka. A társadalom kiváltságos csoportjai (papság, nemesség, városok) az ország képviseletében mint annak "rendjei" lépnek fel az uralkodóval szemben, és országgyűlés (rendi gyűlés, parlament) formájában lehetőség szerint korlátozzák és ellenőrzésük alá vonják a királyi hatalmat. A rendi kiváltságokkal nem rendelkező csoportok (elsősorban a parasztság) a politikai jogokból ki vannak rekesztve.

1259-1294 Kubiláj nagykán, az egységes mongol világbirodalom utolsó uralkodója. Keleten folytatja elődeinek hódításait: bekebelezi a dél-kinai Szung-birodalmat (1279) és Burrnát (1287), de a Japán (1274, 1281) és Jáva (1293) elleni tengeri hadjáratok kudarccal járnak. Kubiláj a kínai császárok örökébe kíván lépni, székhelyét Karakorumból Pekingbe helyezi át, és dinasztiája számára a kínai Jüan nevet veszi fel (-- 1368), de a súlypont keletre tolódása és a kínai befolyás erősödése a birodalom széthullására vezet. Dzsingisz kán családjának tagjai a nyugati tartományokban független államokat alapítanak (Csagatáj utódai Belső-Ázsiában ; az Il-kánok Iránban (--1256-1335; az Arany Horda az eurázsiai sztyeppén (- 1255), amelyek Kubiláj nagykán halála után formálisan sem ismerik el a pekingi császár fennhatóságát.

1261 VIII. (Palaiologosz) Mihály nikaiai császár visszafoglalja Konstantinápolyt a nyugati keresztényektől, és helyreállítja a bizánci császárságot, amely azonban már nem számít nagyhatalomnak. A császár szövetségese, Genova kereskedelmi monopóliumot kap a Fekete-tengeren, és komoly vetélytársa Velencének.

1266-1268 Anjou Károly, IX. Lajos francia király öccse a pápa támogatásával felszámolja a Hohenstaufok uralmának maradványait Itáliában, és megalapítja a nápolyi Anjou-dinasztiát, amely 1435-ig marad a trónon (egyik oldalága 1307-1387 között Magyarországon uralkodik). Lombardiában, Toscanában és a Romagnában tovább folytatódik a harc az immár független városállamok szemben álló csoportjai között, amelyek még egy évszázadon át viselik zászlajukon a "guelf", ill. "ghibellin" jelszót. (-- 1125) Kiéleződnek a társadalmi ellentétek magukon a városokon belül is a nemesség és a polgárság között, és a párt- és osztályharcokban mindenütt meggyengül a köztársasági államrend. (-- 1310)

1270 IX. Lajos francia király Tunisz ostrománál meghal. (Ezt a hadjáratot szokás az utolsó keresztes hadjáratnak tekinteni, noha ez a megjelölés a mohamedánok elleni harcok során később, a XIV-XVI. sz.-ban is használatos.)

1271-1295 Marco Polo (1254-1324) velencei kereskedő, a középkori Európa legjelentősebb utazója Belső-Ázsián át eljut Kubiláj nagykán pekingi udvarába, és 1292-ben az indonéz szigetvilág érintésével tér haza.

1272-1307 I. Eduárd angol király 1284-ben meghódítja az addig független walesi fejedelemséget (1301 óta az angol trónörökös viseli a "walesi herceg" címet) ; a skót királyi ház kihaltával (1286) megkísérli befolyása alá vonni Skóciát is, ami hosszú ú és végül eredménytelen) háborúk forrása. A háborúk során megerősödik a parlament befolyása.

1273 A német választófejedelmek Rudolf habsburgi grófot (1273-1291) emelik a trónra. Az 1254 óta tartó interregnum után a császári méltóságnak csak a presztízse marad meg. A továbbiakban a német uralkodó tényleges hatalma családi birtokainak nagyságától függ, ezért Rudolf és utódai elsősorban arra törekednek, hogy a birodalmon belül örökös fejedelemségeket szerezzenek családjuknak. Rudolf 1276-ban elfoglalja Ausztriát, valamint Stájerországot Ottokár cseh királytól, és örökös hercegségként fiainak adományozza. Ezzel megveti a Habsburgok fejedelmi hatalmának alapját. Utódai 1335-ben megszerzik Karintiát és Krajnát, 1363-ban Tirolt.

1274 A lyoni zsinaton kimondják a bizánci és a római egyház unióját a pápa primátusa alatt. Az unió hamarosan megbukik a görög papság ellenállásán.

1278 II. Ottokár cseh király a Morvamezőn vereséget szenved, és elesik az Ausztriáért vívott harcban. A rövid életű cseh nagyhatalom megbukik. Ottokár unokájával 1306-ban kihal a Premysl-dinasztia. (-1308-1313)

1282 A "szicíliai vecsernye" a sziget lakossága fellázad az Anjou-ház uralma ellen, lemészárolják a franciákat, és az aragóniai király védelmét kérik. A bekövetkező háborúban (1282-1302) összeomlik az Anjouk földközi-tengeri uralma, Aragónia viszont megerősödik.

1285-1314 IV. (Szép) Fülöp francia király befolyása alá vonja a pápaságot (-1294- 1303), és megszerzi a francia korona számára Champagne-t és Lyont.

1289-1311 Pietro Gradenigo velencei dózse. Kormányzása idején nyeri el végleges formáját a köztársaság oligarchikus alkotmánya: 1297-ben korlátozzák azoknak a családoknak a körét, amelyek részt vehetnek az állam vezetésében ("a Nagy Tanács lezárása"), 1310-ben felállítják az állam biztonságán őrködő Tízek Tanácsát.-1309-től: a Dózse-palota építése.

1290-1301 III. András magyar király. Vele kihal az Árpád-ház férfiága. Az utolsó Árpádok alatt a tényleges hatalom néhány nagy vagyonú főúr (oligarcha) kezébe jutott, akik egyes országrészeket (mint pl. Csák Máté a Felvidék nyugati felét) fejedelmek módjára kormányoznak.

1291 A német-római birodalomhoz tartozó három sváb parasztközösség (kanton) örök szövetséget köt, elsősorban a Habsburgok ellen, akik ősi szabadságukat veszélyeztetik. 1315-ben Morgartennél döntő győzelmet aratnak a Habsburgok felett; szövetségükhöz csakhamar számos más város és község is csatlakozik. Így alakul ki a svájci szövetség. (A Tell Vilmos mondának nincs történelmi alapja. Mai formájában a XVI. sz.-ban keletkezett.)

1291 A mamelukok elfoglalják a keresztesek utolsó szíriai birtokait.

1294-1303 VIII. Bonifác pápa felújítja VII. Gergely világuralmi igényeit, emiatt összeütközésbe kerül Szép Fülöp francia királlyal. A király biztosítja magának a francia rendek támogatását 1302-ben összehívja az első általános rendi gyűlést), kancellárja, Nogaret pedig 1303-ban Anagniban foglyul ejti a pápát. A pápaság véglegesen vereséget szenved a világi hatalmakkal vívott politikai harcban. 1305-ben a bíborosok francia pápát (V. Kelemen) választanak, aki 1309-ben a Rhöne melletti Avignonba költözik:. Utódai innen igazgatják az egyházat 1377-ig. Valamennyien francia nemzetiségűek, és francia befolyás alatt állnak. Ez az időszak (1309-1377) a pápaság avignoni, ún. "babiloni" fogsága

1296-1316 Ala-ud-din Khaldzsi, Delhi szultánja részben megsemmisíti, részben függőségbe kényszeríti a Dekkán hindu fejedelmeit. Dél­-India nagyobb része tartósan mohamedán uralom alá kerül. (-- 1325- 1351)

1300-1350 k. A felülcsapó vízkerék alkalmazása révén (magas hőmérséklet előállítása fújtatókkal) Németországban megszületik a vasöntés tudománya (a nagyolvasztó első formái), és fellendül az acélgyártás (hámorok).

1300-1400 k. Az olasz trecento művészete, a firenzei reneszánsz előkészítése. Központja Toscana, elsősorban a sienai festőiskola (Duccio, Simone Martini), virágzásának a pestisjárvány (1348) vet véget.

1301 A Magyar Árpád-ház férfiágon kihal. A leányági örökösök viszályából a cseh Vencellel és Ottó bajor herceggel szemben a nápolyi Anjou-család tagja, Károly Róbert (1307-1342) kerül ki győztesen, és az oligarchia letörésével egyesíti és újjászervezi a magyar államot.

1302 Szép Fülöp francia király kísérletet tesz Flandria meghódítására, de lovagserege a courtrai-i "sarkantyú-csatában" vereséget szenved a városok polgárságától, Flandria a XIV-XV. sz.-ban Itáliát leszámítva Európa leggazdagabb vidéke, főként posztóipara révén, amely angol gyapjút dolgoz fel; a vezető városok Gent, Brügge és Ypern.

1307-1327 II. Eduárd angol király. 1314-ben Bannockburnnél súlyos vereséget szenved a skótoktól. Skócia független marad. Anglia a bárók és a parlament irányítása alá kerül, a kegyenceire támaszkodó királyt leteszik, majd meggyilkolják.

1308 Meghal Duns Scotus ferences szerzetes, skolasztikus filozófus, a tomizmus ellenfele. (1250 k.)

1308-1313 VII. Henrik német-római császár, a Luxemburg-dinasztia megalapítója. 1310-ben fia, János részére megszerzi a cseh királyi trónt. Itáliai hadjáratán 1312-ben Rómában császárrá koronáztatja magát. Dante a római világbirodalom helyreállítását reméli tőle. A császár halála után írja meg az Isteni színjátékot(--1250)

1309 A német lovagrend megszerzi Gdanskot. A nagymester Velencéből Marienburgba (Malbork) költözik. A XIV. sz. a lovagrendi állam fénykora.

1310 A Johannita lovagrend megtelepedik Rhodosz szigetén. (-1522)

1310 Milánó, Lombardia legnagyobb városa a Visconti-család uralma alá jut. A XIII. sz. vége felé Velence, Genova és Firenze kivételével a legtöbb itáliai városállamban névlegessé vált a köztársasági államforma, a pártvezérek, katonai vezetők kivételes hatalomra tettek szert (olykor több város fölött is), és uralmukat örökletessé igyekeztek tenni családjukban. A XIV. sz.-ban az ily módon kialakult új kormányzási forma, amely sok tekintetben az ókori türanniszra emlékeztet - és amelyet szintén "zsarnokságnak" szokás nevezni -, széltében elterjed. Közép-Itáliában minden városka egy-egy zsarnok székhelye, Lombardián néhány család osztozik meg: a milánói Viscontiak (1310- 1447), a veronai della Scalák (1259-1387), a ferrarai Esték, a mantovai Gonzagák.

1314-1347 IV. Lajos német-római császár. A bajor hercegségben uralkodó Wittelsbach-dinasztia tagja. Előbb a Habsburgokkal kell megvívnia a császári trón birtokáért, majd a Luxemburgokkal kerül összeütközésbe, midőn az ő rovásukra igyekszik családja hatalmát gyarapítani. 1323-ban felújítja a birodalom Itáliára vonatkozó igényeit, és helytartót küld Lombardiába. Ennek nyomán viszályba sodródik XXII. János pápával. A pápai és császári hatalom utolsó nagy harcát már főként tollal vívják. (-1324) A császárt támogatja 1328-tól Occam ferences szerzetes, skolasztikus filozófus.

1315 k. Eckart mester, a misztikus teológia legjelentősebb képviselője, a kölni dominikánus iskolán oktat.

1316-1341 Gedimin nagyfejedelem, a litván nagyhatalom megalapítója. A litvánok az egyetlen baltikumi nép, amelynek a német előretöréssel szemben sikerült megőriznie függetlenségét és pogány vallását ­ a XIII. sz. második felében állammá egyesültek. Gedimin és fia, Olgerd (1345-1377), kihasználva Oroszország szétaprózódását és a tatár uralom okozta gyengeségét, hatalmas oroszlakta területekre terjesztik ki uralmukat. A XIV. sz. folyamán litván kézre kerül Szmolenszk, Minszk, Kijev és a mai Ukrajna jelentős része. További előretörésüknek a moszkvai állam megerősödése és a tatároktól 1399-ben elszenvedett vereségük vet gátat. (--1385)

1320 1. (Lokietek) Ulászló krakkói fejedelem lengyel királlyá koronázatja magát (1320-1333), miután Mazóvia és Szilézia kivételével valamennyi részfejedelemséget egyesítette. (Mazóvia lengyel hűbéresként 1526-ig megőrzi különállását, Szilézia pedig a cseh korona függésébe kerül, -1335.)

1320-1330 k. A kínai eredetű lőport először alkalmazzák Európában katonai célokra. A tűzfegyverek széles körben csak a XV. sz. közepén terjednek el.

1320-1380 k. A középkori zene "új művészete", az ars nova Franciaországban. Kiemelkedő képviselője Guillaume de Machaut (+ 1377).

1322-1328 A flandriai városi plebejusok és parasztok felkelése a patríciusok és a nemesség uralma ellen. A flandriai gróf 1328-ban VI. Fülöp francia király segítségével a casseli csatában leveri.

1324 Padovai Marsilius párizsi professzor megírja Defensor pacis (A béke védelmezője) c. röpiratát, amelyben a pápaság világuralmi igényeivel szemben az államok szuverenitását tanítja. A pápaság primátusát bitorlásnak minősíti, az egyházban szerinte a legfőbb hatalom a hivők egyetemes zsinatát illeti meg. Marsilius ezzel a XV. sz-i zsinati mozgalom szellemi előfutára.

1325-1341 Kalita Iván moszkvai fejedelem megvásárolja a nagyfejedelmi címet a tatároktól, és jogot szerez a neki járó adó beszedésére. Az orosz egyház fejét, a Kijevből Vlagyimirbe menekült metropolitát Moszkvába költözteti, Moszkva ez időtől fogva az egyik legtekintélyesebb orosz állam.

1325-1351 Mohamed ibn Tugluk delhi szultán rövid időre csaknem egész Indiát egyesíti uralma alatt (erre a középkor folyamán ez az egyetlen példa), de világhódító terveinek kudarcai után birodalma még életében bomlásnak indul. Elszakad Bengália (1339), a Dekkánon pedig független hindu (Vidzsajanagar) és mohamedán (Bahmani-dinasztia) államok jönnek létre. A XIV. sz. végére a szultánság megmaradt része is számos (jobbára mohamedán) fejedelemségre esik szét.

1326 Brusszát elfoglalják az oszmán-törökök. A mongol hódítás nyomán a XIII. sz.-ban számos nomád török törzs telepedett meg Kis-Ázsiában. A szeldzsuk szultánság 1280 után szétesett, és területén török emírek alapítottak független fejedelemségeket. Egyikük, Oszmán (a későbbi oszmán-török birodalom névadója) Brusszát választotta székhelyéül. Utóda, Orkhán (1326-1362) sorra meghódítja Bizánc megmaradt kis-ázsiai birtokait. (1354)

1327-1377 III. Eduárd angol király. Uralkodása alatt tör ki a százéves háború. (---1337-1453) A XIV. sz. folyamán Angliában végleg megerősödik a rendiség. A parlamentet, amely ekkoriban válik szét a lordok házára és az alsóházra, megilleti a törvényhozás és az adó megszavazás joga.

1328-1350 VI. Fülöp francia király, a Valois-dinasztia (a Capet-ház oldalága, 1328-1589) alapítója.

1330 Károly Róbert magyar király havasalföldi hadjáratán súlyos vereséget szenved a Kárpátokban a vlachoktól (románok). A vlachok valószínűleg a Balkánról vándoroltak be a X-XI sz.-ban a mai Románia Kárpátokon túli területeire, ahol a XIV. sz.-ban két államot alapítanak: Havasalföldet (Havaselve, Oláhország) és Moldvát.

1331-1355 Dusán István rövid életű szerb nagyhatalmat alapít a Balkánon. Bizánctól elfoglalja Makedóniát, 1346-ban cárrá (császárrá) koronáztatja magát, és a szerb egyházat függetleníti Bizáncról. Halála után birodalma tucatnyi fejedelemségre esik szét, ami később igen megkönnyíti a török előnyomulást.

1333-1370 III. (Nagy) Kázmér lengyel király, a Piast-ház utolsó, egyben legjelentősebb uralkodója. Galícia (Halics) megszerzésével megindítja Lengyelország keleti terjeszkedését. 1364-ben megalapítja Kelet-Európa első egyetemét Krakkóban.

1335 Luxemburgi János cseh király a visegrádi szerződésben biztosítja magának a lengyelekkel szemben Szilézia uralmát. A XIII. sz. óta erősen elnémetesedett tartomány 1742-ig a cseh korona alá tartozik. 1337-1453 Az ún. százéves háború Anglia és Franciaország között. (Valójában több háború sorozata, amelyeket hosszabb-rövidebb fegyvernyugvások szakítanak meg.) III. Eduard angol király anyja jogán igényt emel a francia trónra Valois Fülöppel szemben, és 1336-ban megtiltja az angol gyapjú exportját Flandriába, mert a flandriai gróf a franciákhoz húz. (A takácsok ezután tömegesen települnek át Angliába, és felvirágoztatják az angol textilipart.) Jacob van Artevelde vezetésével megmozdul az angolpárti kézműves polgárság, elűzi a grófot, és 1339-ben az angol király, kihasználva a helyzetet, megindítja a háborút, hogy trónigényét érvényesítse.

1337-1360 A százéves háború első szakasza. Az angol király elsöprő győzelmet arat: 1340-ben Sluysnél elpusztul a francia flotta, 1346-ban Crécynél a francia lovagság, 1347-ben az angolok kezére jut Calais, 1356-ban a poitiers-i csatában maga János francia király is fogságba esik, és 1360-ban kénytelen aláírni a brétignyi békét, amelyben III. Eduárd lemond ugyan a francia koronáról, de Franciaország elveszti több tartományát, és óriási hadisarcot fizet.

1338-1467 Japánban az Asikaga-családból származó sógunok uralkodnak. A feudális nemesség megerősödése előkészíti a központi hatalom bukását. (--1467-1477)

1340 XI. Alfonz kasztíliai király visszaveri az afrikai mórok utolsó invázióját,

1341 III. Andronikosz császár halála után belső háború tör ki Bizáncban. A császárság két évtized alatt csaknem összeomlik a szerb Dusán István és az oszmánok csapásai alatt, a fővároson kívül csak Thesszaloniké (Szaloniki), Morea és néhány sziget marad birtokában.

1341 Rómában költővé koszorúzzák Petrarcát (1304-1374).

1342- 1382 I. (Nagy) Lajos magyar király uralkodását a magyar feudális állam fénykorának szokták tekinteni; a király háborúi olykor látványos sikerekkel járnak (Dalmácia, Halics megszerzése), de végeredményben aláássák az Anjou-monarchia erejét.

1343-1382 Johanna nápolyi királynő. Uralkodása alatt kezdődik a nápolyi királyság egy évszázadon át tartó anarchiája. (-1435) Férjének, András magyar hercegnek meggyilkolása (1345) váltja ki Nagy Lajos két nápolyi bosszúhadjáratát.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #7 ) 2013-01-09 16:45:21
Privát üzenet

1345 Meggyilkolják Jacob van Arteveldét, a flandriai polgárok mozgalmának vezérét.

1346-1378 IV. Károly német-római császár (a Luxernburg-házból), elsősorban cseh királynak tekinti magát, székhelye Prága (itt alapítja 1348-ban a birodalom első egyetemét; építkezések Peter Parler (1330-1399 irányításával). 1356-ban kiadja a német-római császárság alaptörvényét (német Aranybulla), amely elsősorban a hét válasz­tófejedelem hatalmát gyarapítja.

1347 Cola di Rienzo (Rienzi) "néptribun" kísérletet tesz a római köztársaság visszaállítására. 1354-ben a nemesség által szított népmozgalomnak esik áldozatul.

1347-1352 A "fekete halál", a történelem legnagyobb pestisjárványa végigpusztítja Európát, és lakosságának több mint egyharmadát ragadja el.

1348-1353 A firenzei pestis (1348) nyomán Boccaccio megírja főművét, a Dkameront.

1350-1400 k. Az észak-afrikai iszlám kultúra neves képviselői Ibn Battúta (1304-1377, utazó, aki bejárta Ázsia és Afrika mohamedán országait) és a történetíró Ibn Khaldún (1332-1406).

1353-1391 I. Tvrtko, a független bosnyák királyság megalapítója.

1354 Az oszmán-törökök (-1326) megszállják Gallipolit, és ezzel megvetik lábukat a Balkánon. Itt Dusán István halála (l355) után nincs többé olyan hatalom, amely gátat tudna vetni terjeszkedésüknek. I. Murád szultán (1362-1389) elfoglalja Drinápolyt, és a kis-ázsiai Brusszából ide helyezi át székhelyét. 1371-ben a szerb fejedelmek döntő vereséget szenvednek a Marica folyó mellett, s rövidesen török kézre jut Makedónia, majd Bulgária déli része is. (--1389)

1356 Az angolok poitiers-i győzelme és János király fogsága (--1337- 1360) kiváltja a francia rendek megmozdulását. A királyt helyettesítő Károly dauphin kénytelen összehívni az általános rendi gyűlést, (1356), amelyen a párizsi kereskedők a hangadók, élükön Étienne Marcellal. A dauphin nem hajlandó a rendek követelésének engedni és a kormányt ellenőrzésük alá bocsátani, mire kirobban Párizs polgárságának fegyveres mozgalma (l358). Vidéken ugyanekkor fellángol a Jacquerie, a francia parasztság legnagyobb felkelése. A dauphinnak csak azután sikerül mindkét felkelést levernie, hogy az angolokkal és a parasztokkal szövetséget kereső Marcelt a párizsi polgárság megölette.

1358 A zárai békében Velence átengedi Dalmáciát és Raguzát (Dubrovnik) I. Lajos magyar királynak.

1364-1380 V. Károly francia király. 1369-ben felújítja a háborút az angolok ellen. (A százéves háború második szakasza.) Vezére, Bertrand du Guesclin újonnan szervezett zsoldosseregével sorozatos győzelmeket arat, úgyhogy az 1375. évi fegyverszünet után csak Calais, Bordeaux és Bayonne marad az angolok kezén. (-1415) A király szolgálatában áll a XIV. sz. legjelentősebb francia költője, Eustache Deschamps. 1370-tő1-a párizsi Bastille építése.

1368 Kínában Jüan-csang a parasztság felkelésének élén megbuktatja a mongol Juan-dinasztiát, és Taj-cu néven megalapítja a Ming­császárok birodalmát. (Székhelye Nanking, 1421-tól ismét Peking.) Az új dinasztia (1368-1644) államszervezetét a hatékony központi ellenőrzés rendszerének kiépítése és a császár korlátlan, despotikus hatalma jellemzi. Északon a birodalom eleve védekezésre rendezkedik be (ez idő tájt épül ki a Nagy Fal mai formájában), és délen is csak kezdetben folytat hódító politikát (1405-1433 között tengeri expedíciók Indonéziába, Ceylonba, a Perzsa-öbölbe és a Vörös-tengerre). A XVI. sz.-ban az udvari klikkharcok és a gazdasági válság (1550 után a papírpénz elértéktelenedése) fokozatosan aláássák a birodalom erejét. (--1644)

1370 Lengyelországban kihal a Piast-dinasztia főága. A trónt I. Lajos magyar király foglalja el (magyar-lengyel perszonálunió, 1370- 1382).

1370 IV. Valdemár dán királya stralsundi békében hosszas háború után kénytelen elismerni a Hanza-szövetség kereskedelmi kiváltságait. Az észak-német városok több mint egy évszázadra biztosítják hegemóniájukat az Északi- és a Balti-tengeren. A Hanzához fénykorában több mint 200 város tartozik, a vezető szerep mindvégig Lübecké.

1370-1520 Az aztékok állama Közép-Amerikában. 1370-ben alapítják meg fővárosukat, Tenochtitlánt (virágkora a XV. sz.). I. Moctezuma (Montezuma, 1440-1469) és utódai alatt kiterjesztik fennhatóságukat a mai Mexikó jelentős részére. Hatalmuk tetőpontját II. Moctezuma (1502-1520) uralkodása idején érik el. (-1519-1521)

1378 A ciompók (posztóipari munkások) és a szegényebb kézművesek (a "kisebb céhek" tagjai) felkelése Firenzében. Új alkotmányt harcolnak ki, amely nekik is a vagyonos polgársággal azonos jogokat biztosít a város vezetésében. Mozgalmukat a "nagyobb céhek" rövidesen elfojtják, 1382-ben a reformokat eltörlik, és visszaállítják az oligarchikus államformát. A város vezetése néhány vagyonos bankár- és kereskedődinasztia (l434-ig elsősorban az Albizzi család és híveik) kezében marad.

1378- 1417 A nagy nyugati egyházszakadás. XI. Gergely pápa 1377-ben Avignonból visszaköltözik Rómába (azóta ez a pápák. Székhelye Laterán helyett a Vatikán). Halála után, 1378-ban az olasz és a francia párt külön pápát választ. A viszály évtizedekre megosztja a katolikus Európát, és aláássa a pápaság tekintélyét. Megerősödik az a nézet, hogy a pápa fölött az egész kereszténységet képviselő zsinatnak kell ítélnie. 1409-ben a pisai zsinat egy harmadik pápát választ, de a másik kettőt továbbra is sok helyütt elismerik. (-1414-1418)

1379 Több mint egy évszázadon át tartó versengés után Velence a chioggiai csatában megsemmisíti Genova flottáját, és vetélytársát végleg maga mögé utasítja. A következő évtizedekben a velenceiek az itáliai szárazföldön is terjeszkedni kezdenek, és 1406-ig meghódítják Lombardia keleti felét. Egyidejűleg megnövelik levantei gyarmataik számát is, Zsigmond magyar királytól pedig elfoglalják (1409-1420) a dalmát városokat.

1380 Dmitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem a Don melletti Kulikovónál legyőzi a tatárokat. Az Arany Horda (-1255) első ízben kényszerül meghátrálni az oroszok előtt. A tatár uralom meggyengül, és a XV. sz. folyamán meg is szűnik Oroszországban. ( -1462-1505)

1380-1405 Timur (Tamerlán), Szamarkand török-tatár emírje mongol mintára szervezett seregével meghódítja Iránt, 1393-ban Irakot, 1395-ben szétzúzza az Arany Hordát, 1398-ban indiai hadjáratán kifosztja Delhit, végül Ankaránál az új oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat. (-1402) Timur az utolsó nagy ázsiai hódító. Óriási birodalma halála után nyomban széthullik. (-1405)

1380-1422 VI. Károly francia király. Kiskorúsága, majd korán kezdődő elmebaj a miatt gyámságra szorul. A kormányzásért öccse, az orléans-i és nagybátyja, a burgundiai herceg vetélkednek, az ország két pártra szakad. 1407-ben az orléans-i herceg meggyilkolása polgárháborút robbant ki. (-1415)

1381 A nagy angliai parasztfelkelés. A "fekete halál" (-1347-1352) előidézte munkaerőhiány, kedvez a jobbágyság törekvésének, hogy robotterheit pénzen megváltsa, és elősegíti a bérmunka terjedését. A robot fenntartását és a megváltási összeg növelését célzó intézkedések nagyarányú parasztfelkelést váltanak ki, amelyet csak vezérének, Wat Tylernek meggyilkolása után sikerül leverni.

1382 A flandriai polgárság második nagy felkelését, amelyet Filips van Artevelde vezet, a francia hűbérurak a rozebekei csatában vérbe fojtják. A grófi hatalom megszilárdul, és 1384-ben házasság útján Merész Fülöp burgundiai herceghez kerül, aki ezzel veti meg a XV. sz.-i burgundi nagyhatalom alapját. (-1419-1467)

1384 Meghal John Wyclif oxfordi professzor, a reformáció előfutára. Írásaival az egyház világi uralma ellen küzdött, követelte az egyházi birtok, a kolostorok, sőt a pápaság megszüntetését, és így előkészítette Husz János működését. (-1415)

1385. A krewói unió. Jagelló litván nagyfejedelem megkeresztelkedik, nőül veszi Hedvig lengyel királynőt (Nagy Lajos leányát), és a lengyel trónra lépve megalapítja a Jagelló-dinasztiát (1572-ig). A hatalmas kiterjedésű litván állammal létesült (1492-től tartós) perszonálunió Lengyelországot nagyhatalmi rangra emeli.

1385-1402 Giangaleazzo Visconti, Milánó ura. Meghódítja csaknem egész Észak-Itáliát, és 1395-ben megszerzi a császártól a milánói hercegi címet. Ő kezdi meg a milánói dóm építtetését.

1386 A svájciak Sempachnál aratott győzelmükkel biztosítják függetlenségüket a Habsburgoktól.

1387-1400 k. G. Chaucer az angol irodalmi nyelv megteremtője megírja a Canterbury meséket.

1387-1437 Luxemburgi Zsigmond magyar király, Nagy Lajos leányának, Máriának férje. (-1410, -1414-1418) A rigómezei csata (- 1389) után Magyarország közvetlen érintkezésbe kerül az oszmán nagyhatalommal, központi problémává válik a török veszély elhárítása.

1389 A rigó mezei csatában az oszmánok (-1354) legyőzik Lázár szerb fejedelmet és szövetségeseit. Noha I. Murád szultánt a csatatéren meggyilkolták, ez az ütközet dönt a balkáni népek sorsáról. Murád fia I. Bajezid (1389-1402) adófizetőjévé teszi Szerbiát, befejezi Bulgária, Thesszalia és Makedónia meghódítását, és 1396-ban Nikápolynál tönkreveri Zsigmond magyar király lovagseregét. Az oszmánok további terjeszkedését Timur támadása állítja meg. (-1402)

l393 Török kézre jut Trnovo, a középkori bolgár főváros. Bulgária 1878-ig török uralom alatt marad.

l397 Dánia, Norvégia és Svédország rendjei megkötik a kalmari uniót amely szentesíti a három országnak Margit dán királynő (1387-1412) uralma alatt létrejött perszonálunióját. Az unió formailag 1523-ig áll fenn, s gyakorlatban Dánia, a legerősebb tagállam hegemóniáját Jelenti, ami ellen a svédek 1434-től fogva sorozatos felkelésekkel tiltakoznak. (-1520)

1399 II. Richárd angol királyt a parlament megbuktatja. Unokatestvére. IV. Henrik (1399-1413) személyében a Lancaster-dinasztia lép a trónra.

1400 k. Froissart francia krónikás történeti műve.

1400-1500 k. A gótika késői szakasza Nyugat-Európában (Perpendicular Style Angliában, flamboyant stílus Franciaországban). 1400-:-1500 k. A humanizmus és reneszánsz kiteljesedése Itáliában. A korszak uralkodó ideológiai és kulturális áramlata, amely a XIV. sz. folyamán bontakozott ki. Eszménye a földi boldogságot a túlvilági elé helyező, sokoldalúan művelt ember (humanus - emberi), ennek megvalósulását az antik (ókori latin és görög) kultúrában véli felfedezni, ezért ennek újjáélesztése (reneszánsz - újjászületés) a programja. Hívei, a humanisták felkutatják, könyvtárakba gyűjtik és terjesztik, sőt utánozzák az antik szerzők alkotásait. Ideológiájuk megnyilvánul a kor művészetében is ( -1420-1500). Mozgalmuk központjai az irodalom és művészetpártoló olasz udvarok: Firenze (-1434-1494), Róma (-1471-1484), Milánó ( 1450), Ferrara ( 1471-1597) stb. Itáliából az új áramlat a XV. század folyamán Európa más udvaraiba is átterjed.

1402 I. Bajezid szultán Ankaránál Timur (- 1380-1405) fogságába esik. Fiai között háború tör ki, az oszmánok terjeszkedése egy időre elakad. (-1421-1451)

1405 Timur halálával birodalma több fejedelemségre szakad, amelyekben leszármazottai uralkodnak. A Timuridák legjelentősebbjei (Sáh Roh, 1405-1447 és Huszain Bajkara, 1470-1506 Heratban, Ulug Beg,(+ 1449 Szamarkandban) a kultúra pártolásával tűnnek ki. (--1500)

1409 A szicíliai királyság egyesül Aragóniával.

1410 A lengyelek és a litvánok Grünwaldnál legyőzik a német lovagrendet, és végzetes csapást mérnek a rend nagyhatalmi állására.

1410 IV. Károly császár fiát, Zsigmond magyar királyt a német-római
birodalom uralkodójává választják.

1414-1418 A konstanzi zsinat Zsigmond király elnököl, véget vet a nagy egyházszakadásnak (1378-1417), és a három pápa letételével 1417-ben újpápát választ. A pápaság megtépázott tekintéllyel kerül ki a válságból, a zsinati mozgalommal pedig még meg kell birkóznia.

1415 A konstanzi zsinat eretneknek nyilvánítja, és a császár menlevele ellenére máglyán elégetteti Husz Jánost. Husz prágai teológiai tanár volt, aki Wyclif (1384) tanainak nyomán az egyház reformját és cseh nyelvű szertartást követelt. (-1419-1436)

1415 V. Henrik angol király (1413-1422) felújítja III. Eduárd igényét a francia trónra, és a burgundiai párt hívására beavatkozik a francia belső háborúba. (--1380-1422) Ezzel kezdetét veszi a százéves háború utolsó, harmadik szakasza, amely 1453-ig tart. Henrik azincourt-i győzelme után Franciaország északkeleti része a Loire-ig angol megszállás alá kerül. 1420-ban a burgundiai párt az őrült VI. Károllyal aláíratja a troyes-i szerződést, amely Károly dauphin mellőzésével V. Henriknek biztosítja a francia trónt. (-1422)

1415 A portugálok elfoglalják a marokkói Ceutát, és megvetik lábukat az afrikai parton. Tengerész Henrik herceg Sagresben navigációs iskolát alapít, amelyben az akkori Európa legjobb hajósai nevelkednek. A következő évtizedekben megkezdődik a portugálok lassú előrenyomulása a nyugat-afrikai partok mentén: 1441-ben elérik a Blanco­fokot, 1455-ben a Zöld-fokot, 1470 k. a guineai partokat, 1482-ben pedig a Kongó torkolatát. A portugál terjeszkedés nyitja meg az európai felfedezések és a gyarmatosítás korát.

1419-1430 A huszita mozgalom. Husz János (-1415) vallási tanai a XV. sz. elején egész Csehországban elterjednek. Kivégzése után a mozgalom politikai jelleget ölt, hívei szembefordulnak a főpapsággal, a szerzetességgel és a német nemzetiségű városi polgársággal. Vencel király halála (1419) után magukhoz ragadják a hatalmat az ország legnagyobb részében, és fegyverrel szállnak szembe Vencel örökösével, Zsigmond magyar királlyal, aki elutasította követeléseiket.

Ezek: 1. a Biblia szabad hirdetése cseh nyelven, 2. két szín alatti áldozás, 3. a papság apostoli szegénysége, 4. a halálos bűnök világi büntetése. A huszita mozgalomnak két szárnya alakul ki: a mérsékelt kelyhesek (vagy utraquisták; a kehely a két szín alatt, sub utraque specie történő áldozás jelképe), és a fentieken kívül társadalmi követeléseket is hangoztató, radikális táboriták, (Nevüket az általuk alapított Tabor városról kapták). 1420-ban a pápa keresztes hadjáratot hirdet ellenük, de a huszita seregek Jan Zika (+1424), majd Nagy Prokop vezetése alatt sorozatos győzelmeket aratnak mind Zsigmond, mind a német fejedelmek hadain (1420: Prága mellett, 1426: Ústi nad Labem, 1431: Domazlice), sőt maguk vezetnek portyákat a szomszédos országokba. 1433-ban Zsigmond és a bázeli zsinat (-- 1431-1449) az ún. prágai kompaktátában elfogadja a kelyhesek fő követeléseit. A táboriták elutasítják a megegyezést, de Lipanynál 1434-ben vereséget szenvednek a katolikusokkal egyesült kelyhesektől. 1436-ban a cseh rendek elismerik királyuknak Zsigmondot, de kiharcolt jogaikat megtartják.

1419-1467 Jó Fülöp burgundiai herceg. Kihasználva a francia királyság gyengeségét, szövetkezik az angolokkal, és nagyhatalommá fejleszti országát. 1430-ban megszerzi a brabanti hercegséget, 1433-ban Hainaut (Hennegau) és Holland grófságokat, 1443-ban Luxemburgot. 1435-ben VII. Károly francia királlyal elismerteti függetlenségét, és megkapja Picardiát. Udvara a késő középkori lovagi kultúra központja (1430: az Aranygyapjas-rend alapítása). A burgundiai hercegek uralma alatt a flandriai városok művészete az itáliainak versenytársa (a festészetben a van Eyck testvérek -Hubert és Jan,-- Rogier van der Weyden, Hugo van der Goes, Memling; a zenében Dufay).

1420-1500 k. A korai reneszánsz (quattrocento) művészete Itáliában.

Kiindulópontja Firenze, elindítói az építészetben Brunelleschi; a szobrászatban Donatello, Ghiberti, és a sienai Jacopo della Quercia; a festészetben Masaccio; elméleti megalapozója Alberti. A firenzei quattrocento további kiemelkedő mesterei az építészet ben Michelozzo, Giuliano da Maiano és testvére, Benedetto; a plasztikában Luca della Robbia (a majolika megteremtője), Pollaiuolo és Verrocchio; a festészetben Fra Angelico és tanítványa, Benozzo Gozzoli, továbbá Filippo Lippi, Boticelli Ghirlandaio. - Észak-Itáliában a reneszánsz úttörője a veronai Pisanello (festő és éremmetsző), nagy festői a padovai Mantegna (főleg a Gonzagák mantovai udvarában) és sógora, a velencei Giovanni Bellini. - Legnagyobb közép-itáliai kortársaik Piero della Francesca (főleg Riminiben és Urbinóban), Luca Signorelli és Pinturicchio.

1421-1451 II. Murád szultán. A Timur (--1402) által átmenetileg meggyengített oszmán birodalom újból terjeszkedni kezd a Balkánon és Kis-Ázsiában. Szaloniki és Epirusz meghódítása után a szultán 1439-ben megszállja Szerbiát, amelynek fejedelme, Brankovics György despota Magyarországra menekül. A török hódítás már közvetlenül a magyar határokat fenyegeti. (--1440)

1422 VI. Károly francia király és V.-Henrik angol király halála. A troyes-i szerződés értelmében (-- 1415) mindkét trónt Henrik újszülött fia, VI. Henrik (1422-1461) örökli. Helyette nagybátyja, Bedford herceg kormányoz, az angolok egyre-másra aratják győzelmeiket Franciaországban, ahol a törvényes örököst, Károly dauphint (VII. Károly, 1422-1461) csak a Loire-tól délre ismerik el uralkodónak. (- 1429)

1429 Döntő fordulat a százéves háborúban: Jeanne d'Arc, egy champagne- i parasztlány, aki látomásaitól vezetve hivatottnak érzi magát Franciaország felszabadítására, lelkesedést önt VII. Károly csüggedő híveiben, királyi sereg élén felmenti a kulcsfontosságú Orléans-t, majd Reimsbe kíséri Károlyt, és ünnepélyesen királlyá koronáztatja. Jeanne d'Arc maga hamarosan fogságba esik, az angolok 1431-ben egyházi törvényszék az ( inkvizíció) által eretnekként elítéltetik, és máglyára küldik. (-- 1435)

1431-1449 A bázeli zsinat. A keresztény egyház legfőbb hatalmának tekinti magát, emiatt összeütközésbe kerül IV. Jenő (1431-1447) pápával, aki a zsinatot 1437-ben Ferrarába, onnan (-1439) Firenzébe helyezi át. A többség ellenszegül, 1439-ben leteszi a pápát, és VIII. Amadeus szavojai (Savóya) herceget választja meg helyette (V. Félix néven, 1439-1449). Jenő pápának sikerül megszereznie a világi hatalmak támogatását (az uralkodókkal kötött konkordátumok, ill. az ezekben foglalt engedmények által), és így úrrá lennie a zsinati mozgalmon. 1448-ban III. Frigyes császár kiutasítja a zsinatot Bázelből, 1449-ben az ellenpápa lemond, és- a zsinat feloszlik.

1434-1494 A Mediciek uralma Firenzében. A leggazdagabb firenzei család tagjai (Cosimo, 1434-1464; I. Piero, 1464-1469; Lorenzo il Magnifico, 1469-1492; II. Piero, 1492-1494) a köztársasági formák megtartásával fejedelmekként kormányozzák a várost. Udvaruk az itáliai humanizmus és a reneszánsz központja. (- 1420-1500 k.) Cosimo 1444-ben nyilvános könyvtárat alapít, 1459-ben létrehozza a Platóni Akadémiát az antik szerzők tanulmányozására, és maga köré gyűjti a legnevesebb tudósokat (Poggio Bracciolini, Marsilio Ficino), amiben unokája, Lorenzo is követi (Giovanni Pico della Mirandola, Angelo Poliziano
Válasz erre

kvízcity 33 ( #6 ) 2013-01-09 12:43:48
Privát üzenet

1435 VII. Károly francia király az arrasi szerződésben területi engedmények fejében rábírja a burgundiai herceget, hogy szakítson az angolokkal. Bedford ugyanebben az évben meghal, és az angolok franciaországi uralma gyorsan összeomlik. 1436-ban felszabadul Párizs, majd 1453-ig Calais kivételével az egész ország, a százéves háború befejeződik. A megerősödött Franciaországban megkezdődik a központosított királyi hatalom kiépítése: 1439-ben bevezetik az egyenes adót, 1445-től kezdve megteremtik az állandó zsoldossereget, betiltják a főurak magánhadseregeit, 1438-ban a bourges-i Pragmatica sanctio biztosítja a gallikán egyház önállóságát a pápával szemben. VII. Károly és utódja, XI. Lajos -1461-1483) szolgálatában áll többek között a festő Jean Fouquet és a németalföldi zeneszerző, Ockeghem.

1435 Kihal a nápolyi Anjou-dinasztia. A nápolyi trónt a francia trónkövetelőkkel (az ifjabb Anjoukkal) vívott háborúban V. Alfonz aragóniai király (1416-1458) szerzi meg. A klasszikus ókor csodálója; megalapítja az első itáliai humanista akadémiát. Pártfogoltja Lorenzo Valla humanista, a filológiai kritika úttörője.

1437 Zsigmond császárral kihal a Luxernburg-dinasztia. Veje, Habsburg Albert (1437-1439) osztrák herceg lép a magyar, a cseh és a császári trónra (az utóbbi ezóta 1740-ig egyfolytában a Habsburgok birtokában marad).

1438-1471 k. Pachacuti és fia, Topa Inca Yupanqui (1471-1493) hódításaikkal megalapítják az inkák birodalmát, amely a mai Ecuador, Peru, Bolívia és Chile területének nagy részét magába foglalja. A birodalom Huayna Capac (1493-1525) idején éri el legnagyobb kiterjedését. Székhelye Cuzco.

1439 A firenzei zsinaton (1439-1443) VIII. János bizánci császár elfogadja a római és a görög egyház unióját, hogy a törökök ellen megszerezze a nyugati kereszténység támogatását. Az uniót az ortodox papság többsége árulásnak tekinti; az orosz egyház 1448-ban elveti a konstantinápolyi pátriárka fennhatóságát.

1440 Albert halála után rokona, Habsburg Frigyes osztrák herceg nyeri el a császári koronát ( III. Frigyes --1440-1493) és magához ragadja a gyámságot Albert utószülött fia, László fölött, akit azonban sem a csehek,. sem a magyarok nem ismernek el királynak. Míg Csehországban nyitva marad az utódlás kérdése, a magyar főurak egy része III. Ulászló lengyel királyt hívja meg a trónra, a magyar-lengyel uniótól remélve a török veszély elhárítását. Magyarországon I. Ulászló néven, 1440-1444). Ulászló uralkodása alatt válik a török elleni harcok Európa-szerte ünnepelt hősévé Hunyadi János akit még Albert bízott meg ,Magyarország déli végeinek védelmével. Hunyadi 14422-ben fényes győzelmet arat az Erdélybe benyomuló törökökön 1443-1444 telén, az ún. hosszú hadjárat során mélyen behatol a Balkánra és a szultánt az un. szegedi, valójában váradi béke megkötésére kényszeríti, amelyben Brankovics György visszakapja Szerbia jelentős részét. Ulászló azonban a pápai követ ösztönzésére a békét megszegve új hadjáratot hirdet, amely (1444) a várnai katasztrófával és a király elestével végződik.

1440-1493 Ill. Frigyes császár. Ö az utolsó német-római uralkodó akit Rómában a pápa is megkoronáz. Osztrák tartományait Bécsből igazgatja, a császári trón presztízse mélypontra süllyed.

1443-1468 Kasztrióta György (török nevén Szkander bég) albán szabadsághős sikerrel küzd a török terjeszkedés ellen. Halála után Albánián az oszmán birodalom és Velence osztozkodik.

1446 A magyar országgyűlés Hunyadi Jánost választja meg kormányzónak (1446-1452), amíg a kiskorú Habsburg Lászlót sikerül III. Frigyes fogságából kiszabadítani. 1448-ban Hunyadi a (második) rigómezei csatában vereséget szenved a törököktől. 1452-ben az osztrák, magyar és cseh rendek együttes fellépése kicsikarja Frigyestől László szabadon bocsátását; az ifjú király el is foglalja a trónt (V. László, 1452-1457), de Csehországot a rendek vezére, Podjebrád György. (1448 óta kormányzó) igazgatja, míg Magyarországon a Hunyadi-párt rovására Cillei Ulrik, a király nagybátyja és gyámja jut mind nagyobb befolyáshoz.

1447-1492 IV. Kázmér lengyel király. Legyőzi a német lovagrendet (- 1454-1466), és legidősebb fiának 1471-ben megszerzi a cseh, 1490-ben a magyar trónt. A központi hatalmat megszilárdítja a rendi törekvésekkel szemben. Székhelyén. Krakkóban él a történetíró Jan Dlugosz és 1477-től Veit Stoss, nürnbergi szobrász.

1448 Az 1863-ig uralkodó Oldenburg-ház trónra lépése a kalmari unió (--1397) országaiban. 1460-ban Schleswig-Holstein német hercegség egyesül a dán koronával.

1450 Milánóban a Viscontiak kihalása (l447) után Francesco Sforza megalapítja a Sforza hercegek dinasztiáját (1499-ig, majd megszakításokkal 1535-ig). Utódai közül Ludovico il Moro (1480-tól régens, 1494-től 1499-ig herceg) a reneszánsz nagy művészeinek (Bramante, Leonardo) pártfogója.

1450 k. A könyvnyomtatás feltalálása. 1452-1455 között Johann Gutenberg mainzi nyomdájában elkészül az első nyomtatott könyv: a 42 soros Biblia.

1450-1530 k, A dél-németországi kereskedővárosok gazdasági hegemóniája Alapja a távolsági kereskedelem és a fejlett kézműipar mellett a közép-európai bányák (főleg ezüst- és rézbányák Szászországba, Csehországban, Magyarországon és Tirolban) megszerzése, és techni­kai újítások révén termelésük növelése. (Az európai ezüsttermelés megötszöröződik 1450-1540 között). 1500 k. Augsburg kerül az élre, kereskedődinasztiái (Fuggerek, Welserek stb.) addig ismeretlen méretű vagyonokat halmoznak fel, és az uralkodóknak nyújtott kölcsönökkel a politikába is beleszólást nyernek. Jakob Fugger, korának leggazdagabb embere, a Habsburgokat támogatja, 1519-ben ő pénzeli V. Károly császárrá választását. Tudományos és művészeti fellendülés Dél-Németországban: Itáliából 1450 után elterjed a humanizmus, és 1500 k. a reneszánsz. (Az első németországi reneszánsz épület az augsburgi Fugger-kápolna, 1509-1518). A művelődés központja Nürnberg (1471-ben Regiomontanus felállítja csillagvizsgálóját, 1492- ben Martin Behaim elkészíti az első földgömböt, 1510 k. Peter Henlein az első zsebórát), itt él Dürer, a német reneszánsz legnagyobb művésze. A délnémet kultúra kiemelkedő képviselői a humanista Reuchlin, a művészetekben Matthias Grünewald, Tilman Riemenschneider az id. Lucas Cranach, az ifj. Hans Holbein.

1451-1481 II. (Hódító) Mehmed szultán. Befejezi a Balkán és KisÁzsia meghódítását: török kézre jut Konstantinápoly (--1453), Szerbia (--1459), 1460-ban egész Görögország, 1461-ben a trapezunti görög császárság, 1463-ban Bosznia, 1478-ban Albánia nagy része. A szultán Magyarország elleni támadását Hunyadi győzelme állítja meg. (--1456)

1453 A franciák castilloni győzelme a százéves, háború végét jelenti Franciaországban egyedül Calais marad angol kézen. -

1453 A törökök elfoglalják Konstantinápolyt. Az utolsó bizánci császár XI. Konstantin a főváros védelmében elesik. A szultán Drinápolyból a meghódított városba költözik, amely Istanbul (Isztambul) néven 1922-ig az uralkodó székhelye marad.

1454-1466 IV. Kázmér lengyel király pártját fogja a német lovagrend ellen fellázadt városoknak, és 1466-ban a toruni békében a rendet a, lengyel hűbéruraság elismerésére, valamint Gdansk (Danzig) átadására kényszeríti. Lengyelország kijáratot szerez a Balti-tengerre. A nagymester Malborkból Königsbergbe (ma: Kalinyingrád) költözik.

1455-1458 A "rózsák harca" Angliában. A gyengeelméjű VI. Henrik hosszú uralkodása alatt (1422-1461) a tényleges hatalmat a magánhadseregekkel rendelkező bárók ragadják magukhoz. A franciaországi katonai. vereség hatására egyre szélesebb rétegek kívánják a feudális anarchia .felszámolását. 1455-ben Richárd yorki herceg az elégedetlenséget kihasználva fellép a király kegyenceinek kormányzása ellen. A bárók a király személyét játsszak ki a herceg ellen, de 1460-ban Richard foglyul ejti az uralkodót, és III. Eduárd leszármazottjaként maga lép fel trónigénnyel. Ezzel a polgárháború a Lancaster jelvény a vörös rózsa) és a York-család a fehér rózsa) trónharcává ill. a mögöttük álló főnemesi pártok háborújává válik. -Richárd még 1460-ban elesik, de fia 1461-ben bevonul Londonba, és királlyá kiáltatja ki magát (IV. Eduárd, 1461-1483). Towtonnál legyőzi ellenfeleit. VI. Henrik Skóciába. menekül: 1470-ben a Lancaster-párt rajtaütésszerű támadással visszajuttatja a trónra Henriket de a tewkesburyi csata (1471) a Yorkok javára dönt. Henriket és fiát megölik, a Lancaster-háznak nincs több férfitagja.(--1483-1485)

1456 Hunyadi János súlyos vereséget mér Nándorfehérvárt (Belgrád) ostromló Mehmed szultánra. Kevéssel utóbb meghal; s a török elleni harcokban szerzett népszerűsége és óriási vagyona (az ország leggazdagabb birtokosa volt) fiaira marad örökségül.

1457 V. László magyar és cseh király meghal. A cseh rendek Podjebrád Györgyöt, a magyarok 1458-ban Hunyadi ifjabb fiát Mátyást ( az idősebbet, Lászlót 1457-ben V. László kivégeztette) választják királlyá.

1457-1504 III. (Nagy) István moldvai fejedelem. Eredményesen védelmezi országa függetlenségét a törökökkel és a lengyelekkel szemben.

1458 V. Alfonz halálával testvére, János foglalja el az aragóniai trónt míg fia, I. Ferdinánd (1458-1494, Mátyás magyar király apósa) Nápoly és Szicília királya lesz.

1458-1490 Mátyás magyar király. Sikerül leszerelnie, ill. háttérbe szorítania a Hunyadiak iránt ellenséges bárókat, 1462-ben meghódolásra bírja a cseh Giskrát, aki 1440 óta a Habsburg-párt, majd a saját nevében megszállva tartotta a Felvidéket. 1464-ben kibékül III. Frigyes császárral, visszakapja az 1440-ben elrabolt szent koronát, és megkoronáztatja magát. Uralkodása első időszakában több háborút visel a török ellen, de további politikájában egyre nagyobb súlyt kapnak nyugati irányú törekvései. (1469)

1459 A törökök elfoglalják Szendrőt (Smederevo), Brankovics szerb államának székhelyét. Szerbia függetlensége véget ér, az ország a XIX. sz. elejéig az oszmán birodalomhoz tartozik.

1460 k. Villon költészete. A Nagy Testamentum.

1461-1483 XI. Lajos francia király. Célja a nagyhűbérek felszámolása és a központi hatalom megszilárdítása. A feudális ellenzék legfőbb támasza Merész Károly burgundi herceg (--1467-1477), a király leghatalmasabb, gyakorlatilag független hűbérese. Az ő halálával Lajos nemcsak Burgundiát szállja meg (-1477), hanem Anjou, a Provence stb. bekebelezésével megtöri a főnemesség erejét, és megteremti Franciaország politikai egységét.

1462-1505 III. (Nagy) Iván moszkvai nagyfejedelem, az orosz egység megteremtője. A moszkvai állam a XIV. sz. óta számos kisebb-nagyobb orosz fejedelemséget magába olvaszt, és a XV. sz.-ra vezető szerepre tesz szert. Iván 1478-ban leigázza a hatalmas novgorodi kereskedő köztársaságot, 1480-ban felszámolja a tatár függőség utolsó maradványait, 1485-ben pedig bekebelezi Moszkva egyetlen komoly orosz vetélytársát, a tveri fejedelemséget. Miután nőül vette az utolsó bizánci császár unokahúgát, használni kezdi a cári címet, Bizánc örököseként, a "harmadik Róma" uraként lép fej, és a keleti ortodox egyház védelmezőjének tekinti magát. Székhelyét, a moszkvai Kremlt olasz mesterek közreműködésével átépíti (Uszpenszkij-székesegyház), 1475- 1479; Blagovescsenszkij-ternplom, 1484-1489; a Kreml mai falai, (1485-1495).

1463-1479 Az oszmán birodalom első támadó háborúja a velencei gyarmatok felszámolására. Velencét első ízben érik komoly területi veszteségek Görögországban és Albániában, bár ezeket egyelőre kiegyenlíti a ciprusi királyság megszerzése (1489). A XVI. sz. első felében azonban két további háború (1497-1500, 1537-1540) következtében a köztársaság csaknem valamennyi levantei gyarmata török kézre kerül.

1464 Meghal Nicolaus Cusanus bíboros, a középkori filozófia utolsó nagy egyénisége.

1467-1477 Merész Károly burgundi herceg. Fő törekvése az, hogy két nagyobb és számos kisebb területből álló tartományait összefüggő állammá kerekítse ki. Beveszi Liege városát, elűzi országából a lotaringiai herceget, és Elzász megszerzésén fáradozik, majd szembekerül a svájci szövetséggel is. A svájciak 1476-ban Grandsonnál, majd Moratnál (Murten) visszaverik a herceget, és 1477-ben Nancy alatt döntő vereséget mérnek rá, Károly maga is a csatatéren marad. (1477)

1467-1477 Japánban az ún. ónin-háború során felbomlik az Asikaga­sógunátus által fenntartott központi hatalom. Az Asikaga család uralma névlegessé válik, az ország gyakorlatilag független feudális fejedelemségekre esik szét, amelyek élén a dajmjóknak nevezett tartományurak állnak (a "Harcoló tartományok kora", 1477-1568).

1496 Mátyás magyar király a csehországi katolikusok és a pápa felhívására háborút indít a huszitákra (ti. a kelyhesekre) támaszkodó Podjebrád cseh király ellen. Felveszi a cseh királyi címet, de mikor Podjebrád 1471-ben meghal, Mátyás ellenfelei a lengyel Jagelló-ház tagját, Ulászlót hívják meg a trónra. Mátyásnak a cseh-lengyel koalícióval szemben 1478-ban sikerül kiharcolnia az olmützi (Olomouc)amelynek értelmében Csehország királya Ulászló marad, de Mátyás címzetes cseh királyként megkapja Morvaországot és Sziléziát.

1471-1484 IV. Sixtus pápa. Felépítteti a Sixtus-kápolnát fejleszti a vatikáni könyvtárt. Vele kezdődik az elsősorban politikával és mű­ pártolással foglalkozó reneszánsz pápák (1471-1555) sora. Nagy vagyonhoz és befolyáshoz juttatja családját, a della Roveréket. A pápai nepotizmus bevett szokássá válik.

1471-1597 A ferrarai udvar az Este-családból származó fejedelmek idején az itáliai kultúra egyik központja. I. Alfonz herceg (1505-1534) felesége Lucrezia Borgia; VI. Sándor pápa leánya (--1492-1503). Többek között Ariosto olasz költő pártfogója.



1474-1504 Izabella kasztíliai királynő. Férjével, II. Ferdinánd aragóniai királlyal (1479-1516) közösen kormányozzák országaikat, 1492-ben elfoglalják a pireneusi-félszigeti mór uralom utolsó maradványát, a granadai királyságot, és 1512-ben (Ferdinánd) Navarrát, így a félsziget (Portugáliát leszámítva) egyesül uralmuk alatt: létrejön a spanyol királyság. (Izabella halála után férje egyedül uralkodik.) A "katolikus királyok" (címüket VI. Sándor pápától kapták) 1492-ben kiűzik országaikból a zsidókat, 1502-ben a muszlim hitű mórokat, a kényszerből áttértek hitének kivizsgálására pedig felújítják az inkvizíciót (1478; főinkvízitoruk 1483-tól 1498-ig Torquemada).

1477 Merész Károly (-1467-1477) halálával a burgundi állam széthullik. A hercegnek nincs férfi örököse, hódításai veszendőbe mennek, és XI. Lajos megüresedett hűbérként a francia koronához csatolja Bourgogne (a tulajdonképpeni Burgundia) és Picardia tartományokat. Az örökség maradéka, ti. Németalföld (a mai Belgium, Hollandia és Luxemburg) legnagyobb része Károly leánya, Mária kezével Habsburg Miksáé, III. Frigyes császár fiáé lesz. Ez az első ama három házasság közül, amellyel a Habsburgok megalapozták európai-hegemóniájukat.

1483-1485 III. Richárd angol király (a York-dinasztiából). Erőszakos uralma országos felkelést vált ki melynek élére a kiirtott Lancaster ­ ház távoli rokona, a walesi Tudor Henrik áll. 1485-ben Bosworth Fieldsnél legyőzi a királyt, aki maga is elesik.

1485-1509 VII. Henrik angol király, a Tudor-dinasztia (1603-ig) megalapítója. Házasságot köt III. Richárd unokahúgával, és ezzel egyesíti a Yorkok és Lancasterek trónigényét. Szívós és takarékos politikával helyreállítja a "rózsák harcában" meggyengült királyság gazdasági helyzetét és tekintélyét.

1487 Bartolormeu Diaz portugál hajós eléri Afrika déli csúcsát, a Jóreménység fokát.

1490 Mátyás magyar király meghal. Uralkodása utolsó évtizede a III. Frigyes császár ellen viselt háborúban telt el. Célja Ausztria, ill. a német-római császári cím megszerzése volt, de csak az elsőt sikerült részben - elérnie. 1485-ben elfoglalta Bécset, és oda tette át székhelyét. Magyarországi törekvései központosított állam kiépítésére (adóreform, állandó hadsereg - a "fekete sereg" - felállítása) nem hoztak tartós sikert. Halála után a bárók törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak mellőzésével a gyengekezű Ulászló cseh királyt hívják meg a trónra (II. Ulászló, 1490-1516). Az ily módon létrejött cseh-magyar unió a Jagelló-ház alatt 1526-ig tart. Mátyás hódításai, Morvaország és Szilézia visszakerülnek a cseh koronához, Ausztriát pedig Frigyes császár fia, Miksa foglalja vissza.

1492 Amerika felfedezése. (A középkor végének és az újkor kezdetének hagyományos dátuma. A marxista történetírás az újkort az .angol polgári forradalomtól (- 1640) számítja.) Izabella kasztíliai királynő (-1474-1504) három hajót bocsát a genovai Kolumbusz Kristóf rendelkezésére, aki (Toscanelli 1474. évi térképe nyomán) nyugati irányban, tengeri úton haladva akar eljutni Indiába. A, vállalkozás végső célja luxuscikkek (főként a fűszer) keleti kereskedelmének megkaparintása, amelyet addig a Közel-Keleten át Velence közvetített Európába. Kolumbusz először Guanahani szigetén szállt partra (Watling Island a Bahama-szigetek egyike), majd Kubát és Hispaniolát (ma: Haiti és a Dominikai Köztársaság) fedezi fel. A siker hatására még három út szervezésére kap engedélyt, amelyek során elér Puerto Ricóra és Jamaicára (2. út, 1493-1494), a venezuelai partokra (3. út, 1498- 1500) és Panamába (4. út, 1502-1504). 3. útja során a telepesek vádjára letartóztatják, de sikerül tisztáznia magát. Abban a tudatban hal
meg (1506), hogy Indiába jutott el. Hamarosan bizonyossá válik: hogy új, ismeretlen földrészt fedezett fel, amelyet azután Nyugat-Indiának: Újvilágnak (szemben az ókortól fogva ismert Óvilággal), és (a firenzei Amerigo Vespucciról, egyik első kutatójáról) Amerikának neveznek. A közép-amerikai gyarmatosítás kiindulópontja az 1496-ban alapított Santo Domingo (Hispaniola szigetén); 1508-tól Puerto Ricón, 1511-től Kubán létesülnek telepek (1514-ben Santiago de Cuba, 1515-ben La Habana). Felfedező utak: 1500-ban elérik az Amazonas torkolatát, 1513-ban (Ponce de León) Floridát és (Balboa) a Panama-szoroson áthaladva a Csendes-óceánt, 1516-ban (Diaz de Solis) a La Plata torkolatát, 1517-ben Yucatánt.

1492-1503. VI. Sándor pápa, a spanyol Borja- (olaszosan Borgia-) család tagja. Célratörő reneszánsz politikus; egyik legfontosabb törekvése, hogy szeretőitől származó gyermekeit vagyonhoz és hatalomhoz juttassa. Egyik fia, Cesare Borgia az ő segítségével meghódítja a Romagna apró államait (Rimini, Urbino stb.), és hercegi címet vesz fel, de apja halála után az új pápa (-+1503-1513) megfosztja fejedelemségétől.

1493-15191. Miksa német-római császár, a Habsburg-ház európai hegemóniájának megalapozója. 1477-ben Merész Károly leányával kötött házassága révén a gazdag Németalföld ura, 1491-ben pedig jogot szerez családjának a magyar és a cseh trónra. Fia, Fülöp még szerencsésebb házasságot köt: a spanyol királyságok örökösnőjét, Ferdinánd és Izabella leányát veszi el, és a házasság megszerzi a Habsburgoknak a spanyol trónt. (-1516) Miksának nagyszabású tervei a német-római birodalom alkotmányának újjászervezését is magukban foglalják, de csak részben válnak valóra: 1495-ben felállítják a birodalom első központi kormányszervét, a kamarai törvényszéket, kimondják a belháborúk tilalmát, és 1512-ben a birodalmat tíz kerületre osztják fel.

1494 VIII. Károly francia király (1483-1498) felújítja rokonai, az Anjouk nápolyi trónigényét, és hadseregével Itáliába nyomul. Három évtizedes küzdelem (1494-1526) veszi kezdetét a félsziget birtokáért, amelynek során a kisebb-nagyobb olasz államok részben megszűnnek, részben elvesztik önállóságukat, és a versengő nagyhatalmak játékszerévé válnak. (-1498-1515) A franciák nápolyi expedíciója kudarcba fullad, de Firenzében a jelenlétük népmozgalmat vált ki, a Medicieket elűzik, és Savonarola egy fanatikus Domonkos-rendi prédikátor lesz néhány évre a város tényleges ura; erkölcsi forradalmat hirdet, és fellép a pápai udvar romlottsága ellen. 1498-ban megbuktatják, és máglyára küldik.

1494 Spanyolország és Portugália a tordesillasi szerződésben VI. Sándor pápa döntése alapján megosztozik a már felfedezett és a még felfedezendő tengerentúli területeken. A határ az Atlanti-óceánt átszelő egyik délkör: Amerika majdnem egészen a spanyoloké, Brazília, India és a Távol-Kelet a portugáloké.

1497 Cabot genovai hajós angol szolgálatban felfedezi Észak-Amerika partjait (Labrador félszigetet). Nagyarányú gyarmatosításra Észak­-Amerikában csak a XVII. sz. első felében kerül sor.

1498 A portugál gyarmatbirodalom születése. Vasco da Gama Afrika megkerülésével felfedezi a tengeri utat Indiába, kiköt Kalikutnál, és kereskedelmi telepet létesít. Nagy Emánuel portugál király (1495-1521) alkirályi címmel F. Almeidát küldi Indiába, aki l509-ben Diu előtt legyőzi az egyiptomi hajóhadat, és egy évszázadra biztosítja a portugálok uralmát az Indiai-óceánon. Utóda, A. Albuquerque 1510-ben meghódítja Goát (1961-ig Portugál India központja), 1511-ben a malájföldi Malakkát, és megveti az alapját a távol-keleti portugál gyarmatbirodalomnak. A portugálok, szemben a spanyolokkal, többnyire nem törekszenek a felfedezett területek meghódítására, csupán kereskedelmi telepeket és néhány katonai támaszpontot létesítenek a fűszerkereskedelem útvonalának ellenőrzésére. Ez magyarázza birodalmuk gyors összeomlását a XVII. sz. elején.

1498-1515 XII. Lajos francia király. Uralkodását az itáliai beavatkozás tölti ki. 1499-ben elfoglalja a milánói hercegséget, és elűzi a Sforzákat; ez kiváltja Miksa császár közbelépését. Megindul a franciák és a Habsburgok harca Milánó (és vele Lombardia) birtokáért. 1501-ben Lajos a spanyolokkal szövetkezve megdönti a nápolyi királyságot, de a győztesek hajba kapnak a zsákmányon, és a spanyolok kiszorítják a franciákat Nápolyból, amely ettől fogva 1713-ig a spanyol korona része marad. Észak-Olaszországban szövevényes politikai és katonai manőverek után 1513-ban ugyancsak összeomlik a francia hatalom.

1500 A portugál Cabral felfedezi. Brazíliát, ahol 1534 után spanyol mintájú gyarmatosítás kezdődik. Ennek következtében a terület tartósan portugál kézen marad.

1500 A nomád üzbég törzsek megdöntik a Timuridák (-1405) belső-ázsiai államát, elfoglalják Szamarkandot, és megtelepednek a mai Üzbegisztánban. Kanjaik (Buhara, Hiva, később Kokand székhelyeken) az orosz behatolásig független fejedelmekként uralkodnak. További előrenyomulásukat a perzsák állítják meg (1510 mervi ütközet).

1500-1600 k. A majorsági gazdálkodás kialakulása Kelet-Európában. Míg a nyugat-európai parasztság a XVI. sz.-ra függő helyzetű jobbágyból általában szabad bérlővé vált, az Elbától keletre ez a folyamat nem következik be, sőt 1500 után az addig szabadon költöző jobbágyokat röghöz kötik és terheiket növelik (az ún. "második jobbágyság"). Terheik között legfontosabb a robot felújítása: a kelet-európai nagybirtokosok a XVI. sz.-ban saját kezelésű gazdaságokat (majorság) létesítenek, amelyeket jobbágyaik robotmunkájával műveltetnek meg, és hozamukat a nyugat-európai piacokon értékesítik.

1500-1640 k. A polgári fejlődés kibontakozása Angliában. A felfedezések és az "árforradalom" (--1520-1590 k.) Európa-szerte konjunktúrát teremtenek a kereskedelem és a kézműipar számára. Fellendül Anglia vezető iparága, a hazai gyapjút feldolgozó posztóipar. A földbirtokosok a paraszti földeket juhtenyésztés céljára igyekeznek kisajátítani (a "bekerítések" első korszaka, 1650-1780 k.), ami megbontja az angol falu hagyományos szerkezetét: a parasztság mind nagyobb tömegei kényszerülnek az iparban keresni megélhetésüket. A kézműipar uralkodó formája a falusi bedolgozás; egyes iparágakban a manufaktúra (bérmunkásokkal dolgozó nagyobb műhely). Kereskedőtársaságok létesülnek a kibővült piaci lehetőségek kiaknázására (-1600), illetve új piacok felkutatására (--1553). Az árutermelésből hasznot húzó társadalmi rétegek - elsősorban a földbirtokos nemesség: a gentry és a városi kereskedő polgárság - gazdaságilag megerősödnek, és kikényszerítik az állam polgári átalakulását (-1640-1649
Válasz erre

kvízcity 33 ( #5 ) 2013-01-08 22:03:54
Privát üzenet
1500-1530 k. Rotterdami Erasmus irodalmi működése (A balgaság dicsérete, 1509; Nyájas beszélgetések, 1518) az európai humanizmus tetőpontja.

1500-1530 k. Az érett reneszánsz (cinquecento) művészete Itáliában. A három legnagyobb mester: Leonardo da Vinci, Michelangelo és Raffaello; mellettük Giorgione és Tiziano Velencében, Correggio Parmában, Andrea del Sarto Firenzében a kor legkiemelkedőbb festői; Bramante, Giuliano Sangallo és Andrea Sansovino a nagy római és firenzei építkezések irányítói.

1502 Az azerbajdzsáni török Iszmáil sah megalapítja Perzsiában a Szefevidák államát, a mai Irán közvetlen elődjét, és végleg uralomra juttatja az iszlám síita irányzatát. 1510-ben megállítja az utolsó nagy belső-ázsiai nomád inváziót, az üzbégekét, de mind ő, mind utódai súlyos vereségeket szenvednek az oszmánoktól, akik 1514-ben Örményországot, 1534-ben Irakot ragadják el tőlük.

1503-1513 II. Gyula pápa (Giuliano della Rovere). Állandó háborúskodásban Perugia (1504), Bologna (1506), Rimini és Ravenna (1509) meghódításával megteremti az újkori egyházi államot. A reneszánsz művészet pártfogója: 1506-ban Bramante megkezdi a római Szent Péter-templom építését; 1508-1517: Raffaello freskói a Vatikán stanzáiban. 1508-1512: Michelangelo freskói aSixtus-kápolnában.

1505-1533 III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem. Befejezi az orosz területek egyesítését.

1506-1548 I. Zsigmond lengyel király. A lengyel reneszánsz fénykora; a krakkói Wawel építése.

1508 Az Amadis de Gaula (a leghíresebb spanyol lovagregény) első ismert kiadása

1509-1547 VIII. Henrik angol király 1526-ban válópert indít Rómában felesége, Aragóniai Katalin (V. Károly császár nagynénje) ellen, ami végül a pápasággal való szakításra és az anglikán egyház megalapítására vezet. (- 1534) 1533-ban a pápa hozzájárulása nélkül érvénytelenítteti házasságát, a továbbiakban még ötször nősül meg. (Feleségei közül a másodikat, Boleyn Annát 1536-ban, és az ötödiket, Catherine Howardot 1542-ben kivégezteti.) Kancellárja, Th. Cromwell (1535-1540, kivégezték) reformjaival az angol központosított monarchia megszervezője. Az angol reneszánsz kibontakozása: Hampton Court kastély (Wolsey bíboros és kancellár építteti, 1515-1529), Tudor-stílus.

1512-1520 I. Szelim szultán. Rövid uralkodása alatt megkétszerezi az oszmán birodalom területét: 1514-ben a perzsa Iszmáil sahon arat győzelmet, 1517-ben a mameluk szultánságot dönti meg, és Szíriát, valamint Egyiptomot csatolja a birodalomhoz. A mamelukokkal együtt bukik a kairói Abbászida-kalifa is, akinek címét a szultán magára ruházza. Ezóta (1924-ig) az oszmán uralkodó egyben a szunniták vallási feje is.

1513 Machiavelli firenzei államférfi megírja főművét, A fejedelmet (nyomtatásban 1532-ben jelenik meg; a reneszánsz uralkodó eszményét rajzolja meg; a mű a politika tudományának kezdete).

1513-1521 X. Leó, a Medici-családból (Lorenzo il Magnifico fia), a kiemelkedő reneszánsz pápák egyike.

1514 A legnagyobb magyarországi parasztfelkelés, Dózsa György vezetésével Leverése után a jobbágyságtól megvonják a szabad költözés jogát.

1515-1547 I. Ferenc francia király. Erősíti a királyi hatalmat: a pápával szemben biztosítja magának a püspökök kinevezésének jogát (1516, bolognai konkordátum), és megfosztja tartományaitól a korona utolsó nagyhűbéresét, Bourbon herceget (1523); külpolitikájában a Habsburgok nyomasztó fölényének ellensúlyozására a német protestánsokkal és a törökökkel keres szövetséget, és sikertelen háborúkat vív Itália birtokáért. A XVI. sz. első fele a francia reneszánsz fénykora: kastélyok sora épül (1498-tól Blois, I. Ferenc uralkodása alatt Fontainebleau, Chambord; 1546-tól a párizsi Louvre), az udvarban olasz művészek (1517-1519 Leonardo da Vinci, 1537-1545 Benvenuto Cellini). Irodalom: Marot, Rabelais, Ronsard, du Bellay; zene: Jannequin. 1530-ban létrejön a párizsi College de France, a humanista képzés központja.

1515 I. Ferenc marignanói győzelme egy időre ismét francia kézre juttatja Lombardiát.

1516 Miksa császár és Katolikus Ferdinánd unokája, Károly személyében a Habsburg-dinasztia lép a spanyol trónra.

1516 Morus Tamás Th More) angol humanista: Utópia.

1516-1532 Ariosto: Őrjöngő Roland (reneszánsz eposz).

1517 A reformáció kezdete. Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzéteszi 95 tézisét a búcsúcédulákkal való visszaélések ellen. (-1521)

1519 A választófejedelmek Ferenc francia királlyal szemben I. Károly spanyol királyt választják német-római császárrá (V. Károly, 1519-1556). Gyarmatbirodalma révén nemcsak Európa, hanem a világ leghatalmasabb uralkodója, akinek országaiban "nem nyugszik le a nap". Az osztrák tartományok igazgatását 1521-ben öccsének, Ferdinándnak engedi át. Spanyolországban erős központi hatalmat épít ki, 1521-ben leveri a városok polgárságának (comuneros) felkelését, és a rendek gyűlését (a cortest) teljesen háttérbe szorítja, Németországban azonban nem képes megállítani a reformáció terjedését, és a francia királyon sem tud döntő győzelmet aratni.

1519-1521 Hernando Cortez spanyol hódító (konkvisztádor) elfoglalja az aztékok birodalmát. II. Moctezuma, az utolsó azték uralkodó 1520-ban életét veszti, fővárosát, Tenochtitlánt 1521-ben a spanyolok beveszik, és lerombolják. Helyén felépítik Mexico városát, az új gyarmatbirodalom (1535-től Új-Spanyolország alkirályság) fővárosát. 1524-ben meghódítják Guatemalát és Nicaraguát, 1542-től kezdődően a Yucatán­félszigetet; a XVII.-XVIII. sz-ban megkezdik Új-Mexikó, Texas és Kalifornia gyarmatosítását (l609-ben Santa Fé, 1706-ban Albuquerque, 1718-ban San Antonio, 1776-ban San Francisco, 1781-ben Los Angeles alapítása). Mexikó fő értéke ezüstbányáiban rejlik; az amerikai ezüstöt évente hajóhad (az "ezüstflotta") szállítja a mexikói Veracruzból az anyaországba.

1519-1522 A portugál Ferdinand Magalhaes-(Magellán) spanyol szolgálatban
Dél-Amerika megkerülésével felfedezi a Fülöp-szigeteket, ahol a bennszülöttek megölik. Társai nyugati irányban továbbhaladva hazaérkeznek, és így elsőnek hajózzák körül a Földet.

1520 II. Keresztély (Krisztián) dán király kísérletet tesz a kalmari unió (-1397) újjászervezésére, és a svédek ellenállását a stockholmi vérfürdővel torolja meg. Válaszul felkelés tör ki, és 1523-ban Svédország végleg lerázza a dán uralmat. A felkelők vezére, Vasa Gusztáv felveszi a királyi címet (1523-1560), és központosított államot szervez.

1520-1566 II. Szolimán (Szulejmán) szultán. Az oszmán birodalom hatalmának tetőpontja.

1520-1590 k. "Árforradalom" Európában: a XIV-XV. századi, viszonylag stabil árszínvonal felborul, az árak néhány évtized alatt fokozatosan többszörösükre emelkedtek, részint az Amerikából (1492 óta) beáramló nemesfém, részint a közép-európai bányák ugrásszerűen megnövekedett hozamának hatására. Az árak emelkedése az árutermelő területek és társadalmi rétegek gazdasági megerősödését segíti elő.

1521 V. Károly császár a birodalmi gyűlés elé idézi Luthert, aki 1520-ban nyilvánosan elégette a pápa kiátkozó bulláját, és ezzel végleg szakított a katolikus egyházzal. Miután tanításaiból nem hajlandó engedni, a császár a wormsi ediktummal eretneknek nyilvánítja, és birodalmi átokkal sújtja. Luther legfőbb támogatójának, Bölcs Frigyes szász választófejedelemnek wartburgi várába vonul vissza, ahol németre fordítja az Újszövetséget. Tanai fokozatosan, az ellenfeleivel folytatott hitviták során alakulnak rendszerré; végső tételes megfogalmazásuk harcostársától, Melanchthontól származik (az ún. Ágostai" Hitvallás, 1530). Luther ekkor már messze túllép eredeti reformkövetelésein. Az evangéliumokon kívül minden vallási tekintélyt elvet, nemcsak a pápaságot nem ismeri el, hanem a korábbi reformmozgalmakkal szemben a zsinat tévedhetetlenségét is tagadja. Elvetendőnek tartja számos dogmán kívül a szentek tiszteletét, a szerzetességet, az egyház világi hatalmát is, ami a fejedelmeknek jogcímet ad az egyházi vagyon kisajátítására (szekularizálására), és sokban hozzájárul a reformáció rohamos terjedéséhez. Németország jelentős részében, valamint a skandináv országokban és a Baltikumban kizárólagos uralomra jut, de Kelet-­Európában és a Habsburg-tartományokban is számos követője van.

1522 II. Szelimán elfoglalja Rhodosz szigetét a johannitáktól. A lovagrendet V. Károly császár 1535-ben Máltán telepíti le. .

1522-1523 A dél-németországi (svábföldi és Rajna-vidéki) lovagság eredménytelen felkelése a fejedelmek ellen Luther hívei, Franz von Sickingen és a humanista Ulrich von Hutten vezetése alatt. (A mozgalom elsősorban az egyházi fejedelmek megerősödött hatalma ellen irányul.)

1523 Ulrich Zwingli uralomra juttatja a reformációt Zürichben. Álláspontja mind egyházszervezeti, mind dogmatikai kérdésekben különbőzik Lutherétől, így a német és a svájci reformáció összebékítését célzó marburgi hitvita (1529) nem vezet. eredményre. Zwingli 1531-ben elesik a svájci katolikus kantonokkal vívott kappeli csatában, művét Zürichben H. Bullinger (1504-1575) fejezi be 1536-ban a Második Helvét Hitvallás összeállításával, amelyet a svájci reformátusok 1566-ban
elfogadnak, Genfben pedig Kálvin (-1535) fejleszti tovább Zwingli tanítását.

1524-1525 A nagy német parasztháború. A viszonylag jómódú délnémet parasztság, tiltakozásul terheinek önkényes növelése ellen, több helyen fellázad; a legfontosabb gócok Württembergben, Elzászban, Tirolban, Hessenben és Türingiában alakulnak ki, valamint Mühlhausenben, ahol a reformáció radikális híveinek, az anabaptistáknak (újrakeresztelők) a vezére, Thomas Münzer áll a felkelés élén: A mozgalom vérbe fojtása után a fejedelmi hatalom tovább erősödik.

1525 A paviai csatában.-a XVI. sz. legnagyobb európai ütközetében - I. Ferenc francia király V. Károly fogságába esik, és a madridi békében 1526-ban szabadsága fejében kénytelen lemondani Lombardiáról a császár javára. Milánóban előbb a Sforza-család, majd 1535-től a spanyolok uralkodnak. Véget ér az Itália birtokáért vívott harc, a félszigeten a XVII. sz. végéig spanyol hegemónia érvényesül. Ferenc a továbbiakban még három háborút visel a császár ellen (1526-1529, 1536-1538, 1542-1544), de a kialakult helyzeten nem képes változtatni.

1525 Brandenburgi Albert nagymester a német lovagrend poroszországi birtokait szekularizálja (- 1521), és hercegséggé változtatja, amely lengyel hűbérként családjában öröklődik, és 1618-ban egyesül Brandenburggal.

1525-1590 k. A reneszánsz késői-szakasza, A manierizmus művészeti irányzata Itáliában. Elindítói Firenzében Pontormo és tanítványa, Bronzino, Lombardiában Parmigianino. A kései reneszánsz legnagyobb mesterei főleg velenceiek: az építészetben Sansovino és a vicenzai születésű Palladio, a festészetben Tintoretto és Veronese. Rómában tevékenykedik az építész Vignola, leginkább Firenzében az ötvösművész és szobrász Benvenuto Cellini.

1526 Babur (Timur leszármazottja) a panipati csatában legyőzi Delhi szultánját, és India északnyugati részén megalapítja a nagymogulok dinasztiáját. (-- 1556-1605)

1526 Szolimán szultán, miután 1521-ben bevette Belgrádot, Magyarország legfontosabb végvárát, Mohács mellett megsemmisíti a magyar hadsereget. II. Lajos király (1516-1526) életét veszti, a Jagellók magyar-cseh ága kihal. A szultán ugyan elvonul, de Magyarország politikai egysége megszűnik. A magyar főurak egy része Habsburg Ferdinánd ausztriai főherceget (-1519) ismeri el uralkodónak (I. Ferdinánd, 1526-1564), a másik párt Szapolyai János erdélyi vajdát, az ország legnagyobb birtokosát választja királlyá. A kettős királyválasztást belső háború követi, amelynek során 1529-re csaknem az egész ország Ferdinánd híveinek uralma alá jut. - Csehországban akadálytalanul lép trónra Ferdinánd és személyében a Habsburg-dinasztia.

1527 Mivel VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, a császári zsoldossereg beveszi és kifosztja Rómát ("Sacco di Roma"). A pápa kénytelen alávetni magát V. Károlynak, és a pápaság mint világi hatalom a továbbiakban csak alárendelt szerepet játszik.

1527-1562 Adriaan Willaert németalföldi zeneszerző a velencei Szt.

Márk-templom karnagyaként megalapítja az ún. velencei iskolát.

1528 Az augsburgi Welser kereskedődinasztia megszerzi V. Károly császártól (mint spanyol királytól) a mai Venezuela gyarmatosításának jogát.

1528 Baldassare Castiglione: Az udvari ember (a reneszánsz embereszményének megfogalmazása).

1529 Ferdinánd győzelmeinek hatására Szolimán szultán ismét Magyarország ellen vonul. Védelmébe veszi Szapolyait, és a magyar királyságot török hűbérként neki adja, Bécs ostrománál azonban kudarcot vall.

1529 Az evangélikus (lutheránus) német fejedelmek kiadják tiltakozó iratukat (protestáció; innen: protestánsok) a császár türelmetlen valláspolitikája ellen.-1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen közzéteszik a lutheránus tanok tételes megfogalmazását (az ún. Ágostai Hitvallást), 1531-ben pedig Schmalkaldenban védelmi szövetségre lépnek.

1530 V. Károly ismét uralomra juttatja a Medici-családot Firenzében, és hercegi címmel ruházza fel (1531). I. Cosimo herceg (1537-1574) 1555-ben elfoglalja a sienai köztársaságot, és 1569-ben a pápától a Toscana nagyhercege címet kapja. Utódai 1737-ig uralkodnak,

1532 Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor megtámadja a perui inka birodalmat, 1533-ban kivégezteti Atahualpa inkát, és bevonul fővárosába, Cuzcóba:-1535-ben megalapítja Limát amely halála (1541) után a spanyol alkirály székhelye, és a dél-amerikai gyarmatbirodalom központja. A spanyolok rövid idő alatt csaknem egész Dél-Amerikát meghódítják. 1534-ben megalapítják Quitót, 1537-ben Asunciónt, 1538-ban Sucrét, 1539-ben (a csibcsa indiánok államának elfoglalása után) Bogotát, 1541-ben Santiago de Chilét, 1567-ben Caracast. A La Plata vidékét az 1560-as években kezdik gyarmatosítani, 1580-ban újra megalapítják Buenos Airest (1536-ban létesült, de az indiánok elpusztították). A dél-amerikai gyarmatok fő értéke a nemesfém, elsősorban az ezüst. 1545-től a bolíviai Potosí a XVIII. sz.-ig az ezüstbányászat központja és a kontinens legnagyobb városa.

1533-1584 IV. (Rettegett) Iván 1547-ben cárrá koronáztatja magát, megerősíti a központi hatalmat (egységes törvénykönyvet ad ki, állandó katonaságot, sztrelec-, azaz lövészezredeket szervez), a kazanyi (1552) és az asztrahányi (1556) tatár kánság meghódításával kiterjeszti uralmát a Volga mentén a Kaszpi-tengerig; uralma alatt indul meg Oroszország szibériai terjeszkedése is. 1560 után rendkívül keményen fordul szembe a régi fejedelmi arisztokráciával, birtokai nagy részét (az ún. opricsnyina keretében) kisajátítja, és megveti a cári despotizmus alapjait. (1558-1583)

1534 Az anglikán egyház megalapítása. VIII. Henrik angol király szakít a pápával, és magát nyilvánítja az angol egyház fejévé. A szerzetesrendeket feloszlatják (1538-1540), az egyházi vagyon nagyobb részét elkobozzák, az ellenszegülőket tömegesen végzik ki.

1535 Kálvin János francia reformátor Bázelben közzéteszi A keresztény vallás tanítása c. főművét, a református hittételek polemikus kifejtését. 1541-ben Genf prédikátora lesz, és haláláig (1564) szinte diktátori hatalommal kormányozza a várost. A kálvinista tanok még életében elterjednek Franciaországban, Angliában, Skóciában (1560, J. Knox), Németalföldön (1561), a rajnai Pfalzban (Heidelbergi káté, 1563) és Magyarországon (1567, Melius Juhász Péter).

1540 III. Pál pápa jóváhagyja a jezsuita rendet, amelyet Jézus társasága néven Loyola Ignác spanyol nemes 1534-ben alapított. A rend katonai szervezetű, célja a reformáció elleni harc a pápai hatalom helyreállítása; tagjai vakon engedelmeskednek a generális (a rend feje), ill. a pápa parancsainak. Az új szervezet később félelmetes fegyverré válik az ellenreformáció kezében.

1541 Meghal Paracelsus német orvos, a gyógyszeres terápia és a kémia úttörője.

1541 A magyarországi török uralom kezdete. Szapolyai halálával (1540) Ferdinánd kísérletet tesz az ország egyesítésére, ami kiváltja Szolimán beavatkozását. A szultán csellel kézre keríti Budát, amely 145 évig az idegen uralom központja lesz. Az ország középső része néhány év alatt az oszmánoké: 1543-ban Pécs, Esztergom, Székesfehérvár, 1552-ben Temesvár és Szolnok esik el (Egert Dobó István megvédi). A török hódítás első hullámát 1566-ban Gyula és Szigetvár bevétele zárja le. Az ország tartósan három részre szakad: a Dunántúl nyugati fele és a Felvidék alkotja a Habsburgok magyar királyságát, míg Erdélyt és a vele határos területeket (az ún. Részeket) Szapolyai János fiának, János Zsigmondnak gyámja, Fráter György (1541-1551) kezdi külön állammá szervezni.

1542 III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezi az inkvizíciót, Sanetum Officium néven.

1542 (vagy 1543) Portugál kereskedők érkeznek Japánba. Nyomukban elterjed a tűzfegyverek ismerete, és megkezdődik (1549) a keresztény térítés. (1603-1868)

1543 Kopernikusz (M. Kopernik) lengyelországi csillagász: Az égi pályák körforgásairól. Heliocentrikus világkép modellje.

1543 Vesalius németalföldi orvos: Az emberi test felépítése. (Az anatómia tudományának megteremtője).

1545-1563 A katolikus egyház tridenti (ma: Trento) egyetemes zsinata elveti a század eleje óta hangoztatott reformterveket, megerősíti a pápa hatalmát, és véglegesen szakít a reformáció irányzataival. A zsinaton leszögezett konzervatív elvek alapján indul meg a katolicizmus ellentámadása, az ellenreformáció.

1546-1547 A schmalkaldeni háború. V. Károly császár kísérletet tesz a lutheránus rendek leverésére. Hadvezére, Móric szász herceg 1547-ben Mühlbergnél győzelmet arat, de 1552-ben a császárral szemben a protestánsok élére áll, és Károlyt a passaui szerződésben (1552) a szabad vallásgyakorlat elismerésére kényszeríti. (--1555)

1547 VI. Eduárd angol király, VIII. Henrik kiskorú fia idején Th. Cranmer canterburyi érsek irányítása alatt végbemegy az angol egyház reformációja. Eduárd utódja, Mária királynő (1553-1558), II. Fülöp spanyol király felesége terrorral próbálja visszaállítani a katolikus vallás uralmát (l556-ban kivégezteti Cranmert), de halála után végleg megszilárdul az angliai reformáció helyzete. Az 1571-ben államvallásként elfogadott anglikán hitvallás a református tanok mellett megtartja a katolikus egyházi hierarchiát (episzkopális, "püspöki" egyház, High Church), amelyet a hivatalos egyházzal szemben álló következetes kálvinisták (presbiteriánusok, puritánok) elutasítanak. (1572-ben megalakul az első presbiteriánus hitközség.)

1547-1559 II. Henrik francia király. A Habsburgokkal szemben a német protestánsokat támogatja, de országában szembefordul a terjedő kálvinista tanokkal.

1550 Vasari firenzei építész és festő műve a reneszánsz művészeinek életéről.

1553 Angol kereskedők megbízásából R. Chancellor felfedezi az Észak-­Európa megkerülésével Oroszországba vezető tengeri utat, és kiaknázására 1554-ben megalakul az első angol kereskedőtársaság, a Muscovy Company. (Az oroszok 1584-ben megalapítják Arhangelszk kikötőjét.) Sikertelenül próbálják megtalálni az Amerika megkerülésével Ázsiába vezető északnyugati átjárót (az első sarkkutatók: Frobisher, 1576-1578; Davis, 1585-1587; Hudson, 1607-1611 Baffin 1616).

1553 Genfben Kálvin máglyára küldi--Servet Mihály reformátort, az antitrinitárius, a Szentháromság tanát tagadó tanok hirdetőjét. Követői a XVII. századig Lengyelországban (socinianusok) és Erdélyben (unitáriusok) alkotnak jelentősebb vallási közösségeket.

1554 Lazarillo de Tormes élete (az első spanyol pikareszk regény).

1555 Az augsburgi vallásbéke egyelőre véget vet a német katolikusok és protestánsok küzdelmének. A lutheránus vallás egyenrangú a katolikussal a birodalmi rendek teljes vallásszabadságot élveznek, alattvalóik az ő hitüket követik ("akié a föld, azé a vallás"), további egyházi birtokok azonban nem szekularizálhatók. A béke nem vonatkozik a kálvinistákra.

1556 V. Károly császár lemond. A német-római császári címet öccse, Ferdinánd kapja (1556-1564, az osztrák Habsburgok őse), míg a spanyol királyság gyarmataival és európai tartozékaival (Nápoly, Milánó a Franche-Comté és Németalföld) fiára, II. Fülöpre marad.

1556- 1598 II. Fülöp spanyol király. Az elődei ,által lerakott alapokon megteremti a korlátlan monarchiát, Székhelyévé Madridot, ill. a közelében (1563-1584) épült Escorialt teszi (Toledo helyett). A katolikus egyház védelmezője, országában óriási hatalmat ad az inkvizíció kezébe, és külpolitikáját a reformáció elleni harcnak rendeli alá. Spanyolország ugyan uralma alatt éri el legnagyobb kiterjedését (1580), de a meddő háborúk, a költséges udvartartás és a rossz gazdálkodás terhét az Amerikából beáramló nemesfém sem tudja fedezni, minthogy azt a gyengén fejlett spanyol gazdaság nem képes az országban tartani. (Ennek a jelenségnek a felismerése vezet a XVII. sz-ban az első közgazdasági elmélet, a merkantilizmus kialakulásához.) Az állam elszegényedik, amit a XVII. sz. folyamán Spanyolország tekintélyének rohamos csökkenése követ. II. Fülöp és első utódainak uralkodása (1556-1665) a spanyol művészet és irodalom aranykora: EI Greco Ribera; Velázquez, Murillo a festészet, Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca irodalom.

1556-1605 Akbar sah indiai uralkodó ("nagymogul") kiterjeszti uralmát egész Észak-Indiára. Államát átfogó reformokkal szilárdítja meg, és (sikertelen) kísérletet tesz új vallás alapítására, hogy a hinduk és mohamedánok közötti ellentétet megszüntesse.

1557 A portugálok megtelepednek Macauban. Ez az európaiak első állandó kereskedelmi telepe Kínában.

1558-1583 A livóniai háború. Rettegett Iván cár megtámadja a német lovagrend (1525) birtokait, Észtországot és Livóniát, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerre. A lovagrend állama felbomlik, a Baltikumért vívott harcba beleavatkoznak a lengyelek, a svédek és a dánok is. Végül Báthory István lengyel király győzelmei meghátrálásra kényszerítik a cárt: Livóniát Lengyelország, Észtországot a svédek kapják meg.

1558-1603 Erzsébet angol királynő Uralkodása az angol tengerhajózás és kereskedelem felvirágzásának időszaki: Politikájával, amelynek irányításában nagy szerepe van 40 éven át miniszterének, William Cecilnek (Lord Burghley,(+1598), a kereskedelem és az ipar fejlődését és így a polgárság és a polgárosodó köznemesség (gentry) erősödését segíti elő: l570-ben Sir Th. Gresham megszervezi a londoni tőzsdét (Royal Exchange), 1598-ban bezárják a Hanza londoni lerakatát, a Stalhofot. Kereskedőtársaságok sora létesül (-- 1600), új kereskedelmi útvonalakat keresnek (--1553), gyarmatosítanak (--1584), és kalózkodnak a spanyol gyarmatokon (--1577-1580). A spanyolok elől menekülő németalföldi takácsok bevándorlása fellendíti az angol posztóipart, és angol győzelemmel zárul a döntő összecsapás Spanyolországgal. (--1588) Erzsébet korában kerül Anglia az európai. kultúra élvonalába Francis Bacon és elsősorban Shakespeare révén.

1559 A cateau-cambrésis-i béke lezárja. a Habsburgok és Franciaország háborúinak sorozatát. A franciák végleg lemondanak Itáliát illető igényeikről, de megtartják az angoloktól visszafoglalt Calais-t. Franciaországban II. Henrik kiskorú fiai (II. Ferenc, 1559-1560; IX. Károly, 1560-1574) alatt Medici Katalin anyakirályné befolyása érvényesül.

1560 A Kálvinizmus bevezetése Skóciában. A katolikus királynő, Stuart Mária 1568-ban Angliába menekül, ahol Erzsébet börtönbe veti, és 1587-ben kivégezteti.

1562-1598 A francia vallásháborúk. Franciaországban, a kálvinizmus kisebbségben marad, elsősorban a déli tartományok nemessége követi, míg a király, Párizs és az ország többsége katolikus. A lassan belső háborúvá terebélyesedő összecsapásokban a vallási pártok azonosulnak főúri vezéreik (a katolikus Guise hercegek, a hugenotta, azaz kálvinista Bourbon-Condé-család) érdekeivel. Mindkét tábor a rendi jogok erősítésére és a királyi hatalom gyengítésére törekszik. Az eredmény: anarchia. A Guise-ek és az udvar kísérlete a hugenották kiirtására (-1572) csak elmérgesíti a helyzetet. 1576-ban a katolikusok ligába tömörülnek, és 1584-ben a spanyolokkal szövetkeznek. III. Henrik király a liga növekvő hatalmával szemben a hugenotta párthoz húz. 1588-ban megöleti a Guise hercegeket, de 1589-ben őt magát gyilkolják meg. Személyében kihal a Valois-dinasztia. Jog szerinti örököse a hugenották vezére, Henrik navarrai király, a Bourbon­ család feje, IV. Henrik néven l589-1610). Az új király, miután sorozatos győzelmekkel biztosította pártjának ügyét a ligával és a spanyolokkal szemben, 1593-ban áttér a katolikus hitre, s ezáltal Párizst is hódolatra bírja. (-1589-1610, --1598)

1576 II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király (I. Miksa). Az egyetlen a Habsburgok közül, aki rokonszenvez a reformációval. Országaiban erősödik a lutheránus hit terjedése.

1565-1594 Palestrina a pápai udvar vezető muzsikusa. Nagy kortársa, Orlando di Lassa ugyanebben az időben Münchenben a bajor herceg udvari karmestere (1564-től).

1566 II. Szolimán halála. Uralkodása végétől számítható az oszmán birodalom hanyatlása, amely egyelőre gazdasági téren (infláció) és az államigazgatásban (janicsárezredek politikai befolyása, hivatali korrupció, palotaforradalmak) jelentkezik. A hadsereg még egy századon át ütőképes marad, sőt erejéből hódításokra is telik.

1566-1609 A németalföldi szabadságharc és polgári forradalom. Németalföld nagyjából a mai Belgium, Luxemburg és Hollandia területe) a XVI. sz. első felében 17 rendi autonómiával rendelkező tartományból áll. amelyeket csupán a közös Habsburg-uralkodó személye fűz össze. Gazdasági jelentőségüket a hagyományos posztóipar mellett a kereskedelem és a nemzetközi pénzforgalom (1531 : Antwerpenben megnyílik az első tőzsde) adja meg. A németalföldi kereskedők a XV. sz. vége óta a Hanza balti-tengeri hegemóniáját is vitássá teszik. II. Fülöp (-1556-1598) a spanyol abszolutizmus szellemében kísérletet tesz a rendi kiváltságok felszámolására és a (különösen északon) terjedő kálvinizmus kiirtására. Törekvései ellenállásba ütköznek mind a katolikus főnemesség, mind a polgárság és az északi vidék szabad parasztsága részéről. 1566-ban az elégedetlenség már felkelésekben nyilvánul meg, elfojtásukra a király, Alba herceget küldi helytartónak, aki 1568-ban lefejezteti a rendi mozgalom-vezéreit Egmont és Hoorn grófokat. Alba terrorja nyomán a mozgalom szabadságharccá szélesedik, s mivel Fülöp vallási téren nem hajlandó engedményekre, 1579-ben a hét északi tartomány rendjei Utrechtben unióra lépnek, majd 1581-ben forma szerint is elszakadnak a spanyol koronától, és vezérükre, Orániai Vilmosra ruházzák a legfontosabb tartomány, Holland örökös helytartóságát: -Megszületik a németalföldi polgári köztársaság, azaz Hollandia. l 584-ben Orániai Vilmost meggyilkolják; fia, Móric a spanyolok szárazföldi fölényét a flotta fejlesztésével ellensúlyozza, és a hollandok gibraltári tengeri győzelme (1607) után 1609-ben Spanyolország 12 éves fegyverszünetet köt, amellyel de facto elismeri az új államot. A jobbára katolikus déli tartományok (Belgium) végül a spanyolok uralma alatt maradnak, és ezért, továbbá Antwerpen elpusztítása (1585) és a kálvinista takácsok kivándorlása következtében gazdasági vezető szerepük Hollandiára száll át. (-1602)

1568 Japánban az egyik dajmjó (-1467-1477), Oda Nobunaga megszállja a sógun székhelyét, Kiotót, és harcot kezd a tartományurakkal Japán újraegyesítéséért. Művét halála után (1582) hadvezére, Tojotomi Hidejosi folytatja, aki már Korea meghódítására is kísérleteket tesz (1592, 1597). (1603-1868)

1569 A lublini unió: Litvánia és Lengyelország 1385 óta tartó egyesülési folyamata befejeződik a közös országgyűlés és közös udvartartás kimondásával.

1570-1580 k. F. Viéte francia matematikus bevezeti a tizedes törtek használatát és az algebrai jelölésmódot. 1600 után Napier Bürgi és Briggs felfedezi a logaritmusszámítást (1615-ben Briggs bevezeti a tízes alapú logaritmust
Válasz erre

kvízcity 33 ( #4 ) 2013-01-08 17:38:50
Privát üzenet
1571 Az oszmánok elfoglalják Ciprust Velencétől, de Lepantónál (Nafpaktosz) vereséget szenvednek a Don Juan de Austria (V. Károly törvénytelen fia) vezette keresztény hajóhadtól.

1571 Meghal János Zsigmond, Szapolyai János fia, aki 1559 óta királyi címmel kormányozta Erdélyt. Utóda Báthory István fejedelem (1571-1576), a későbbi lengyel király.

1572 Lengyelországban kihal a Jagelló-dinasztia férfiága. A bekövetkező trónviszályok során 1574-ben a lengyel nemesség törvényben biztosítja magának a szabad királyválasztás és fegyveres ellenállás jogát. Ezóta Lengyelország lényegében nemesi köztársaság, élén a királlyal. Nagyhatalmi pozícióját egyelőre sikerül megőriznie, és az új király, Báthory István (1576-1586) IV. Iván cárral szemben biztosítja Livónia birtokát. (--1558-1583)

1572 A Szent Bertalan éji (.augusztus.23-24) mészárlás a francia katolikusok kísérlete a hugenották kiirtására. (--1562--1598).

1574 Tunisz oszmán fennhatóság alá kerül. Tripolitania (a mai Líbia, 1551) és Algéria is az oszmán birodalom része, amely így eléri nyugati terjeszkedése végső határát.

1576 Jean Bodin francia jogász: Az államról (a felekezetek fölötti állami szuverenitás tana; az abszolutizmus ideológiai előkészítője).

1576 Meghal Hans Sachs, a legkiválóbb nürnbergi mesterdalnok.

1576 Tycho Brahe dán csillagász a Sund egyik szigetén felépíti az uranienborgi csillagvizsgálót, és addig ismeretlen pontosságú megfigyeléseket végez.

1576-1612 II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király. Udvarát Prágában tartja. A jezsuiták befolyása alatt áll, a Habsburgországokban megindul az ellenreformáció.

1572.-1580 Francis Drake angol hajós a spanyolok elleni kalózkodás során másodikként körülhajózza a földet.

1580 Montaigne francia író és filozófus: Esszék.

1580 A portugál királyi ház kihal. Az országot II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Spanyolországgal. Az unió (1580-1640) Portugáliát is bevonja a spanyol-németalföldi háborúba, és így a XVII. sz. első felében a hollandok ráteszik a kezüket a portugál gyarmatbirodalom legnagyobb részére.

1581 Torquato Tasso itáliai költő: Megszabadított Jeruzsálem (hősi eposz).

1582 XIII. Gergely pápa (1572-1585) naptárreformja.

1584 Walter Raleigh Virginia néven angol birtokba veszi Észak-Amerika keleti partvidékét. (- 1607)

1585-1590 V. Sixtus pápa megfékezi a banditizmust az egyházi államban, és átfogó tervek alapján hozzáfog Róma átépítéséhez.

1587-1629 Nagy Abbász perzsa sah, a Szefevida-dinasztia (-1502) legnagyobb uralkodója.

1587-1632 Ill. Zsigmond lengyel király. A svéd Vasa-család tagja (1592-1598 svéd király is), de katolikus, Lengyelországban diadalra juttatja az ellenreformációt, sőt a litván ortodoxok egy részét is sikerül rábírnia a római egyházhoz valócsatlakozásra. (-1596) Nagyhatalmi politikát folytat, 1609-ben beavatkozik az orosz belháborúba ( -1598), megszállja Moszkvát, és fiát cárrá koronáztatja, de végül hódításai nagy részéről le kell mondania, 1629-ben pedig Livóniát kell átengednie a svédeknek.

1588 II. Fülöp spanyol király hatalmas flottát szervez Anglia meghódítására. A "győzhetetlen armada" a La Manche-csatornában teljesen megsemmisül, a katasztrófát a spanyol hajózás többé nem heveri ki.

1589-1610 IV. Henrik francia király: A vallásháborúk (-1562- 1598) befejezése után (- 1598) helyreállítja Franciaország nemzetközi tekintélyét. Az ország pénzügyeit és gazdaságát minisztere, Sully herceg szervezi újjá.

1590 k. Németalföldön megszerkesztik az első mikroszkópot (valószínűleg Z. Jansen) és 1600 k. az első távcsövet; amelyet 1609-ben Galilei (- 1632) továbbfejleszt, és csillagászati megfigyelésre használ.

1590-1670 k. A barokk művészet kibontakozása és (1630 után) tetőpontja Itáliában. Központja a művészetpártoló pápák ([Borghese] V. Pál, 1605-1621; [Barberini] VIII. Orbán, 1623-1644; [Pamfili] X. Ince, 1644-1655; [Chigi] VII. Sándor, 1655-1667) és családjuk római udvara. Kiemelkedő mesterei a szobrász és építész Bernini, az építész Borromini, a festészetben Caravaggio és a francia születésű
Claude Lorrain, a zenében Frescobaldi.

1593-1606 A Habsburgok és az oszmánok ún. tizenöt éves háborúja Magyarország birtokáért. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1581-1598) a császárt támogatja, 1596-ban azonban Mezőkeresztesnél a szultán győz, és kiterjeszti hódításait. 1598-ban Báthory lemondása után Basta császári vezér szállja meg Erdélyt, de rémuralma ellen 1604-ben Bocskai István vezetésével szabadságharc tör ki. 1606-ban Bocskaival) a bécsi és (a szultánnal) a zsitvatoroki békék biztosítják Erdély függetlenségét és a vallásszabadságot, de a török hódításokat is szentesítik.

1594 Az első opera (Peri: Dafne) bemutatója Firenzében. Az új műfaj igazi megteremtője Monteverdi az Orfeo (1607, Mantova) és a Poppea megkoronázása (1642, Velence) megalkotásával. 1637-ben nyílik meg Európa első nyilvános operaháza Velencében.

1596 A breszti unióban a litván ortodox egyház egy része a görög rítus megtartásának feltételével elismeri a pápa fennhatóságát. Létrejön a görög katolikus (egyesült) felekezet.

1596 Barents holland hajós felfedezi Novaja Zemlját és a Spitzbergákat.

1598 A francia vallásháborúk befejezése : IV. Henrik nantes-i ediktuma a hugenottáknak szabad vallásgyakorlatot és bizonyos önkormányzatot biztosít.

1598 Oroszországban I. Fjodor cárral kihal a X. sz. óta uralkodó Rurik ­ dinasztia, ami súlyos zavarok forrása lesz. A trónt az elhalt cár sógora, Borisz Godunov 1598-1605) foglalja el, aki 1587 óta teljhatalmú régensként kormányzott. (Régensségéhez fűződik a Konstantinápolytól független moszkvai patriárkátus felállítása 1589-ben.) A lengyelek 1604-ben trónkövetelőt léptetnek fel ellene, aki Fjodor cár meggyilkolt testvérének, Dimitrijnek adja ki magát. Oroszország anarchiába süllyed, további ál - Dimitrijek jelentkeznek, Bolotnyikov vezetésével
paraszt felkelés tör ki, Moszkvát lengyel csapatok szállják meg, északon a svédek támadnak. A válságnak népfelkelés vet véget: Minyin és Pozsarszkij vezetésével 1612-ben felszabadítják Moszkvát, és 1613-ban választás útján új dinasztia lép a trónra. ( 1613-1645)

1598-1621 III. Fülöp spanyol király. Megkezdődik a XVII. sz-ra jellemző kegyencuralom; a tényleges kormány minisztere, Lerma kezében van, aki a moriszkók (kereszténnyé lett arabok) kiűzésével (1609-1611) meggyorsítja az ország gazdasági hanyatlását.

1600 Az angol Kelet-indiai Társaság alapítása. A XVII. sz. első felében az angol kereskedők elhódítják a portugálok indiai pozícióit. Központjuk Madras (a Társaság székhelye), 1668-ban megszerzik Bombayt, és 1696-ban megalapítják Calcuttát.

1600 A római inkvizíció máglyahalálra ítéli Giordano Bruno olasz filozófust.

1602 Megalakul a Holland kelet-indiai Társaság, amely rövid idő alatt hatalmas délkelet-ázsiai gyarmatbirodalmat hoz létre, az 1619-ben alapított Batavia (Djakarta) központtal. A XVII. sz. első felében csaknem monopolizálja a keleti fűszerkereskedelmet, 1638-1658-ban Ceylont, 1641-ben Malakkát ragadja el-a portugáloktól (Indiában azonban kénytelen meghátrálni az angolok előtt). A gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát a XVII. sz-ban "Európa bankárjává" teszi. A nemzetközi pénzforgalom központjává Amszterdam válik. A gazdasági virágzással együtt jár a művészetek és a tudomány fellendülése. Hugo Grotius a nemzetközi jog elméletének megalapozója, Huygens a fizikát, Leeuwenhoek mikroszkópos vizsgálataival a természettudományt lendíti előre, Spinoza a század egyik legnagyobb gondolkodója. A köztársaság szellemi liberalizmusa Európa más országaiból is oda vonzza a tudomány művelőit (Descartes francia filozófus és matematikus; Comenius cseh tudós, a pedagógia tudományának úttörője). Az 1575-ben alapított leideni egyetem Európa egyik szellemi központja. - A XVII. sz.-i holland festészet számos nagy egyénisége közül is kiemelkedik Frans Hals, Rembrandt és Vermeer van Delft. A déli (spanyol) Németalföld legnagyobb festői ekkor Rubens és Van Dyck.

1603 Meghal I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-ház utolsó sarja. A trónt Stuart Mária fia VI. Jakab skót király örökli (1 Jakab, 1603- -1625), aki így egyesíti a brit szigetek feletti uralmat. (Írország még a XVI. sz. folyamán szoros gyarmati függésbe került Angliától, a katolikus írek felkeléseit rendre leverték, földjüket angol telepesek kapták. Az angol uralkodók 1541 óta viselték az Írország királya címet.) I. Jakab királyi hatalmát isteni eredetűnek és abszolútnak tekinti, az anglikán egyházzal köt szövetséget, és Kálvin angliai követőit, a puritánokat véresen üldözi (-1607). Külpolitikájában a katolikus hatalmakhoz közeledik. A kereskedelemben meggazdagodott polgárságot és nemességet képviselő parlament és a király viszonya mindinkább kiéleződik. (-1625-1649)

1603 A Tokugava-korszak kezdete Japánban. Tokugava Iejaszu dajmjó befejezi a Japán egyesítéséért vívott harcot. 1600-ban Szekigaharánál legyőzi az ellenálló dajmjók szövetségét, 1603-ban felveszi a sóguni (-1185) címet, és 1615-ben Oszaka bevételévei biztosítja egyeduralmát. Székhelyét Edóban (a mai Tokió) alapítja meg. A Tokugavák dinasztiája új, szigorúan központosított államapparátust hoz létre, amely a sógunnak szinte abszolút hatalmat biztosít, míg a Kiotóban uralkodó császárnak (mikádó) csak vallásos tisztelet jár. A Tokugavák uralmuk megszilárdítása érdekében felszámolják az európaiak befolyását: a keresztények eredményes üldözése után 1635-től kezdve teljesen elzárják Japánt az európaiak behatolása elől. Az elzárkózás politikája a XIX. sz. közepéig tart.

1606-1607 Ivan Bolotnyikov parasztfelkelése Oroszországban. Kezdeti sikerek után véresen leverik.

1607 A virginiai Jamestown alapításával megkezdődik az angol gyarmatosítás Észak-Amerikában, 1619-től kezdve néger rabszolgákat szállítanak az ültetvények (dohány, később rizs, indigó) megművelésére. Északabbra 1620-ban angliai puritánok egy csoportja, a Mayflower hajón átkelve megalapítja Új-Anglia első települését, Plymoutht, majd 1630-ban Bostont, 1635-ben Connecticut és 1636-ban Rhode Island gyarmatokat. Az angolok 1664-ben elfoglalják a birtokaik közé ékelődő Új-Hollandiát (New York és New Jersey területét). William. Penn l682-ben alapítja Pennsylvaniát; 1701-ben létesül a New Haven-i Yale egyetem.

1608 Quebec alapításával kezdetét veszi a francia gyarmatosítás Észak­ Amerikában. A kanadai birtokokat S. de Champlain szervezi meg; eleinte kereskedőtársaságoké, 1674-ben a francia korona veszi birtokába. 1642-ben megalapítják Montrealt, 1682-ben La Salle Louisiana néven francia tulajdonnak nyilvánítja az Ohio és Mississippi vidékét, 1717-ben a Compagnie d'Occident nagyobb arányú telepítésbe fog (1718-ban New Orleans alapítása, néger rabszolgákkal művelt ültetvények), és Kanada felé erődök láncolata teremt kapcsolatot (1701-ben Detroit, 1753-ban St. Louis, 1754-ben Fort Duquesne, a mai Pittsburgh alapítása).

1608 A német protestáns fejedelmek, válaszul az ellenreformáció terjedésére, megalapítják védelmi szövetségüket, a Protestáns Uniót, mire a katolikusok Miksa bajor herceg vezetésével 1609-ben az ún. Katolikus Ligába tömörülnek. A két tábor viszonyának kiéleződése a harmincéves háborúhoz vezet. (-1618-1648)

1608 Mátyás osztrák főherceg megbuktatja bátyját, II. Rudolfot, aki csak Csehországot és a császári címet tarthatja meg (1612). Mátyástól (1608-1619) a protestáns rendek a vallásszabadság biztosítását várták, ezért csalódást okoz, midőn a gyermektelen császár unokatestvérét, a bigott katolikus Ferdinándot jelöli ki utódjául. (-1618)

1609 Fegyverszünet vet véget a németalföldi szabadságharcnak. (-1566-1609) Spanyolország azonban csak újabb háború után, a vesztfáliai békében (1648) ismeri el formálisan a köztársaságot.

1609-1619 Johannes Kepler, II. Rudolf császár udvari csillagásza (1571-1630) megállapítja a bolygók mozgástörvényeit.

1610 IV. Henrik francia királyt egy fanatikus katolikus meggyilkolja. Fia, XIII. Lajos (1610-1643) kiskorúsága alatt az özvegy királyné, Medici Mária irányítja az országot.

1611-1632 II. Gusztáv Adolf svéd király. Korának egyik legnagyobb hadvezére. 1617-ben elfoglalja az oroszoktól Karéliát, 1621-1629 a lengyelektől Livóniát és Gdanskot. A harmincéves háborúban közbelépésével megmenti a német protestánsok ügyét. (-1629) Hódításaival nem csupán országa baltikumi hegemóniáját alapozza meg, hanem egy évszázadig tartó nagyhatalmi állását is.

1613-1629 Bethlen Gábor Erdély fejedelme. Erdély aranykora.

1613-1645 Mihály orosz cár, a Romanov-dinasztia megalapítója. Az ország kezdi kiheverni a belháborút, de Szmolenszk a lengyelek kezén marad, a svédek pedig a sztolbovói békében (1617) megszerzik a Finn-öböl déli partvidékét, és Oroszországot egy évszázadra elzárják a Balti-tengertől.

1618 A csehek, akiknek II. Rudolf 1609-ben felséglevélben biztosította a vallásszabadságot és rendi kiváltságaikat, fegyvert fognak a bécsi udvar abszolutista politikája és az ellenreformáció térhódítása ellen. 1619-ben Habsburg II. Ferdinánddal szemben a Protestáns Unió ( 1608) vezérét, Frigyes pfalzi választófejedelmet emelik a trónra. Ferdinánd a Katolikus Ligával szövetkezik, és vezére, Tilly 1620-ban a fehérhegyi csatában megsemmisítő csapást mér a felkelőkre. Csehország 1918-ig a Habsburg birodalom tartománya marad, rendi alkotmányát eltörlik, kiirtják a protestantizmust, és a felkelők birtokait (a földnek mintegy a felét) császárhű katolikusok között osztják szét.

1618-1648 A harmincéves háború. A csehek Habsburg-ellenes felkelésé- (1618) de -1623-tól a fő hadszíntér mindvégig Németország, amely lakosságának mintegy harmadát veszti el. A német protestánsok és katolikusok küzdelme fokozatosan bővül ki európai háborúvá (-1625, -629, - 1635), elveszti vallásos jellegét, s átalakul a Habsburgok és ellenfeleik nagyhatalmi versengésévé.

1619-1637 II. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király. Az Osztrák tartományokban sikerül diadalra juttatnia az ellenreformációt, amely Magyarországon is (főként Pázmány Péter esztergomi érsek működése nyomán) eredményeket ér el; a bécsi abszolutizmus kiterjesztésében azonban megakadályozzák Bethlen Gábor katonai sikerei.

1621-1665 IV. Fülöp spanyol király. Első minisztere, Olivares kormányzása (1621-1643) alatt Spanyolország bekapcsolódik a harmincéves háborúba az osztrák Habsburgok oldalán, súlyos vereséget szenved Hollandiától és a franciáktól, s 1640-ben Portugália visszaszerzi függetlenségét. Spanyolország nagyhatalmi szerepe befejeződik.

1623 A császári seregek megszálljak a pfalzi választófejedelemséget, a cseh "Téli király", Frigyes országát. II. Ferdinánd a német katolikusok vezérére, Miksa bajor hercegre ruházza át a választófejedelmi címet, A harmincéves háború színtere áttevődik Németországba. (1625)

1624-1642 Richelieu XIII. Lajos minisztereként teljhatalommal kormányozza Franciaországot. 1628-ban La Rochelle bevételével felszámolja a hugenották önkormányzatát, szabad vallásgyakorlatukat azonban érintetlenül hagyja; a főurak felkeléseit és összeesküvéseit Sorra elfojtja, és az államigazgatást központosít ja. Külpolitikája a spanyol Habsburgok európai túlsúlyának megtörésére irányul. (1635) Intézkedéseivel megteremti a francia abszolút monarchia alapjait. (A rendek gyűlését, amely utoljára [614-ben ülésezett, a nagy forradalomig nem hívják össze.) Kormányzása alatt indul virágzásnak a francia barokk művészete (Poussin festészete; a Louvre építkezéseinek folytatása). 1635-ben megalapítja a francia Akadémiát. 1636-ban bemutatják Corneille darabját, a Cidet, az első francia klasszikus drámát.

1625 IV. Keresztély dán király az északnémet protestánsok védelmében belép a harmincéves háborúba. (1629)

1625-1649 1. Károly angol király. Folytatja apja, I. Jakab törekvéseit az abszolút királyi hatalom kiépítésére, Franciaországgal köt szövetséget, és a katolikusoknak kedvez. 1628-ban az alsóház a király elé terjeszti a Jogok Kérvényét (Petition of Rights), amelynek értelmében adók csak a parlament beleegyezésével vethetők ki. Az uralkodó kénytelen ezt elfogadni, de 1629-ben feloszlatja a parlamentet, és 11 évig nélküle kormányoz. 1638-ban Skócia fellázad az anglikán egyházszervezet bevezetése ellen.

1627-1658 Sah Dzsehan indiai nagymogul, az agrai Tadzs Mahal építtetője. Fennhatóságát elismerteti a Dekkán muszlim uralkodóival is, ezáltal uralma csaknem egész Indiára kiterjed.

1628 William Harvey ango1 orvos közzéteszi felfedezését az emberi test vérkeringéséről-(nagy vérkör).

1629 Wallenstein és Tilly győzelmei arra kényszerítik a dán királyt, hogy kilépjen a háborúból (lübecki béke, 1629). A császár kiadja az Edictum restitutionist, amely a lutheránusokat az 1552 óta lefoglalt egyházi javak visszaadására kötelezi. II. Ferdinándnak és vezéreinek hatalma a tetőponton áll, és még a katolikus fejedelmekben is aggodalmat kelt. 1630-ban fordulat áll be: II. Gusztáv Adolf svéd királya protestánsok segítségére siet. (1632)

1630-1648 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

1632 II. Gusztáv Adolf a lützeni csatában legyőzi Wallensteint, de ő maga életét veszti. A svéd trónon kiskorú leánya Krisztina (1632-1654) követi, aki helyett Oxenstierna kancellár kormányoz, és folytatja a németországi háborút.

1632 Galilei olasz természettudós közzéteszi Párbeszédek a két világrendszerről c. művét, amelyben védelmébe veszi Kopernikusznak a római egyház által l616-ban indexre helyezett tanítását. 1633-ban.a inkvizíció tanai visszavonására kényszeríti.

1632 II. Ferdinánd császár megöleti Wallensteint, aki zsoldosserege élén önálló politikába kezdett.

1635 A svédek nördlingeni vereségének (1634) hatására a protestáns szász választó Prágában békére lép a császárral, megkapja Lausitzot (Luzice), és hadba száll a svédek ellen. A szászok példáját a legtöbb német protestáns fejedelem követi, mire Richelieu (1624-1642) az esélyek kiegyenlítése végett Svédország oldalán belép a háborúba, egyúttal hadat üzen a spanyoloknak is. A svéd-francia szövetség a következő évtizedben egyre inkább katonai fölénybe kerül, de döntő sikert nem képes elérni, és a felek kölcsönös kimerülése a béke útját egyengeti. (1648)

1640 Portugáliában a spanyol uralom (-1580) ellen felkelés tör ki, amely a portugál Bragarica-családot juttatja a trónra. Az új dinasztia szoros és tartós szövetséget köt Angliával (1654), de a politikai támogatás fejében a portugál gazdaság (különösen az 1703. évi Methuen-szerződés után) teljesen angol függőségbe kerül.

1640 Jansenius (+1638) németalföldi katolikus teológus Augustinus c. posztumusz munkája elindítja a janzenizmus vallási mozgalmát, amely az egyház megreformálását tűzi ki célul, és elsősorban a jezsuitákkal fordul szembe. Legkiemelkedőbb képviselője a filozófus és matematikus Pascal. A pápaság és a királyi hatalom fellép a mozgalom ellen, és 1710-ben lerombolják központját, a Versailles melletti . Port Royal apátságot.

1640-1649 Az angol polgári forradalom. (A marxista történetírók általában innen számítják az újkort.) 1640-ben I. Károly angol király 11 évi abszolút kormányzás után összehívja a parlamentet, hogy a skót felkelés leverésére adót szavaztasson meg. A parlament azonban J. Pym és J. Hampden vezetésével az önkényuralom megszüntetését követeli, mire a király 3 hét múlva feloszlatja (ún. rövid parlament, április ­május). Az országban erősödik a forradalmi hangulat, és Károly jobbnak látja újból egybehívni a képviselőket (november). Az új, ellenzéki többségű ún, hosszú parlament (1640-1653) vádat emel a király legfőbb tanácsadói, Strafford és Laud érsek ellen. Straffordot 1641. május 12-én lefejezik, a parlament pedig, amely a londoni nép támogatásával ura a helyzetnek, kinyilvánítja azt a jogát, hogy saját beleegyezése nélkül nem oszlatható fel. (--1642)

1640-1688 Frigyes Vilmos, a "nagy választófejedelem" európai jelentőségű hatalommá teszi Brandenburg-Poroszországot. A vesztfáliai békében tengerparthoz juttatja országát, 1657-ben elismerteti a porosz hercegség függetlenségét addigi hűbérurával, a lengyel királlyal, és megkezdi a fejedelmi abszolutizmus kiépítését. Gazdasági erőforrásait jelentékenyen növeli a francia hugenották (--1685) betelepítésével.

1642 I. Károly angol király megkísérli az ellenzék vezéreinek letartóztatását, -majd a közfelháborodás elől Yorkba menekül. Vele tart a parlament királypárti kisebbsége, a "gavallérok" párt ja, amely zömében az északi, elmaradott megyék nemességéből áll. (A londoni parlament ettől fogva a puritán kereskedő-polgári vezetőréteg, az ún. "kerekfejűek" hatalmi szerve.) A királyt támogatják a katolikusok, az arisztokrácia nagyobb része és az anglikán püspöki kar is. Kitör a fegyveres harc (az első polgárháború, 1642-1646), amelyben eleinte a királyi sereg
ér el sikereket. (-1644)

1642-1644 Tasman holland hajós felfedezi Tasmaniát, Új-Zélandot, a Tonga- és a Fidzsi-szigeteket.

1643-1715 XIV. Lajos francia király. Trónra léptekor 5 éves, anyja, a Habsburgok spanyol ágából származó Ausztriai Anna a régens, a kormányzat élén első miniszterként 1661-ig Mazarin bíboros áll, aki Richelieu politikáját igyekszik folytatni, de mint "olasz kegyenc" kezdettől fogva népszerűtlen. (-1648-1653)

1644 Fordulat az angol polgárháborúban : a skótokkal szövetkezett parlamenti sereg Marston Moornál győzelmet arat (július 2.), majd 1645. június l4-én Naseby mellett végleg szétveri a királypártiakat. A katonai sikerekben döntő szerepe van az independensek (a puritánok radikális szárnya) lelkesedésének és vezérük, Oliver Cromwell tehetségének. Cromwell 1645-ben keresztülviszi az új mintájú hadsereg"-(New Model Army) felállítását, amelynek magvát verhetetlen "ironside" (vasbordájú) lovassága alkotja. (-1646)

1644 Kínában paraszt felkelések megdöntik a Ming-dinasztia uralmát. Pekinget a mandzsuk foglalják el, és 1681-ig egész Kínát egyesítik uralmuk alatt. (A mandzsuk az altáji népekhez tartozó tunguzok egyik ága; törzseiket a XVII. sz. elején Nurhaci szervezte állammá.) A mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) császárai átveszik a kínai államszervezetet és kultúrát, és uralmukat a mandzsu katonai arisztokrácia és a kínai hivatalnokréteg (a mandarin ok) szövetségére alapítják. A birodalom megszilárdítása Kang-hszi császár (1661-1722) nevéhez
fűződik. (-1723-1796)

1645 Dánia, amely 1643-ban a császár oldalán hadba szállt a svédek ellen, a brömsebrói békében súlyos területi veszteséget szenved (Gotland és Ösel szigetek, Norvégia egy része), és másodrendű hatalommá süllyed.

1645-1676 Alekszej orosz cár. Országát jelentősen megnöveli a lengyelek rovására (-1654), 1649-ben egységes törvénykönyvet ad ki (Ulozsenyije ) , amely szentesíti a cár abszolút hatalmát, és véglegesíti a parasztság röghöz kötését. Nyikon pátriárka 1653 után görög mintára megreformálja az orosz egyházat; a cár támogatásával sikerül letörnie az óhitű "szakadárok" (raszkolnyikok) ellenállását, de kudarcot vall az a törekvése, hogy az egyházat az államtól független hatalmi tényezővé emelje.

1646 Véget ér az első angol polgárháború. Károly király a skótokhoz menekül, akik (1647. február) kiadják a parlamentnek. A forradalmon belül érlelődik a szakadás a presbiteriánus (mérsékelt puritán) vezetés alatt álló parlament és az independens hadsereg között. A parlament elrendeli a hadsereg feloszlatását, mire Cromwell kézre keríti a királyt, seregével Londonba vonul (1647. augusztus), és a parlamentben tisztogatást hajt végre. November 15-én a király megszökik, és szövetségre lép a skótokkal : kitör a második polgárháború (1648. április-október), Cromwell Prestonnál legyőzi a skótokat (augusztus), majd - midőn a presbiteriánusok megegyezni készülnek a királlyal, ismét London ellen vonul, december 6-án megszállja a parlamentet, és a 140 presbiteriánus képviselőt eltávolítja. A megmaradt ún. csonka parlament 50 independens képviselőből áll. (-1649)
Válasz erre

kvízcity 33 ( #3 ) 2013-01-08 12:22:43
Privát üzenet
1648 A vesztfáliai béke (két vesztfáliai városban Münsterben és - Osnabrückben kötötték meg) véget vet a harmincéves háborúnak. (1618-1648) Kimondja az augsburgi vallásbéke helyreállítását az 1624. évi helyzet alapján; Svédország megkapja az Odera, az Elba és a Weser torkolatvidékét a birodalom részeként; Franciaországnak jutnak a Habsburgok elzászi birtokai, valamint Metz, Toul és Verdun; Brandenburgé lesz Kelet-Pomeránia és négy német püspökség. Bajorország ura megtartja, a Pfalzé pedig visszakapja választófejedelmi címét. (A kilencedik, utolsó választófejedelemség, Hannover 1692-ben alakul meg.) A birodalmi fejedelmek (közel 300) területüket szuverén uralkodók módjára kormányozhatják, és joguk van idegen hatalmakkal szövetségre lépni, ha az nem a birodalom és a császár ellen irányul. Hollandia és Svájc kiválnak a birodalom kötelékéből. (Hollandia függetlenségét a spanyolok különbékében ismerik el.) A békekötés legfontosabb következménye, hogy a Habsburgok császári hatalma névlegessé válik, és a birodalom széttagoltsága konzerválódik,

1648 A kozák felkelés. Ukrajnában, a lengyel és az orosz államnak a krími tatárokkal határos déli sztyeppvidékén a XVI. sz. folyamán szabad telepesek, a kozákok autonóm társadalma alakult ki, jórészt szökött jobbágyokból. Élükön választott vezető állt (a dnyeperieknél a hetman, a doniaknál az atamán). A XVII. sz. első felében a lengyel állam igyekezett erre a területre is kiterjeszteni szorosabb ellenőrzését, szorgalmazta a kozákság határőri szervezetbe való "regisztrálását", majd csökkentette a regisztráltak számát, előkészítette a-katolikus térítést és a nagybirtokosok behatolását. 1648-ban Bogdan Hmelnyickij vezetésével kitör a dnyeperi kozákok szabadságharca, amely hamarosan áttérjed Ukrajna ortodox parasztságára. 1651-ben a lengyelek kerekednek felül. (1654)

1648-1653 A Fronde. Franciaországban a rendi ellenzék az abszolutizmus felszámolására akarja kihasználni Mazarin és a királyné népszerűtlenségét. A mozgalmat kezdetben (1648-1649) a jómódú polgárokból álló párizsi parlament vezeti, amely mint az ország főtörvényszéke a XVII-XVIII. sz. folyamán többször lép fel a feudális kiváltságok őreként. 1648-ban népfelkelés tör ki a fővárosban, és menekülésre készteti az udvart, de a tömegek forradalmi hangulatától megrettent parlament rövidesen kibékül a kormánnyal. A tömegmozgalmat ezután a Richelieu által félreszorított arisztokrácia igyekszik meglovagolni (a "hercegek Fronde-ja", 1650-1653): Condé, a spanyol háború hőse polgárháborút robbant ki, spanyol segítséggel megszállja Párizst, de az udvari párt végül diadalmaskodik. Mazarin győzelme előkészíti az utat XIV. Lajos abszolút monarchiájához. (-1661)

1648-1660 II. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Kalandor politikájával (beleavatkozik a lengyel-svéd háborúba) kihívja a törökök közbelépését, akik 1658-ban végigpusztítják Erdélyt. Az új fejedelem, Apafi Mihály (1661-1690) a török politika engedelmes eszköze.

1649 Az angol forradalom győzelme. A királyt külön bíróság elé állítják, és január 30-án lefejezik. Eltörlik a monarchiát, Angliát köztársasággá (Commonwealth and Free State) nyilvánítják, megszüntetik a lordok házát, a legfőbb hatalom elvben a parlamenté, a kormány pedig a 41 tagú államtanácsé. A tényleges irányítás a hadsereg és Cromwell kezében van, aki (március-április) leszámol baloldali ellenzékével, a népi követeléseket hangoztató levellerekkel ("egyenlősítők"), és kibékül a presbiteriánus polgársággal. 1649/1650 telén leveri az írek 1641 óta tartó felkelését (droghedai vérfürdő), és földjüket angol protestánsok között osztja szét, majd a skótok ellen fordul, Dunbarnál (1650) és Worcesternél (1651) győz, megfutamítja II. Károlyt, a kivégzett király fiát, akit a skótok elismertek uralkodónak, és véget vet Skócia függetlenségének. Politikájában a hatalomra jutott kereskedőpolgárság érdekeit képviseli: flottaépítési programot indít, a gazdasági élet irányítására központi szervet hoz létre (1650), és megszavaztatja a hajózási törvényt (1651), amelynek értelmében az angol kikötők csak olyan államok hajói előtt vannak nyitva, amelyek saját termékeiket szállítják. A törvény Hollandia ellen irányul, amely hatalmas hajó­ parkjával nemcsak a gyarmati, hanem az európai országok közötti kereskedelemnek is legfőbb közvetítője. - A diggerek ("ásók") kommunisztikus földfoglaló mozgalmát elnyomják.

1650-1780 k. Az angol tőkés gazdaság megszilárdulása. A polgári forradalom (1640-1649) hatalomhoz juttatja a meggazdagodott polgárságot, és elhárítja az akadályokat a tőkés gazdaság fejlődése elől. A XVII. század végére Anglia megelőzi Hollandiát, és a világvezető tengeri és pénzügyi hatalmává válik. Az egész gazdasági életben uralomra jut a kapitalista termelés és szemléletmód. Miután megszületnek a hitelélet új formái (nyilvános bankok, jelzáloghitel, részvények, váltóforgatás és -leszámítolás, államkötvények), a tőke mindenhonnan a termelésbe áramlik. A mezőgazdasági, majd az ipari forradalom ( 700-1750 k., -1769) ugrásszerűen megnöveli a termelékenységet. A megmaradt középkori faluközösségek tagosítása (a "bekerítések" második korszaka) 1750 után modern árutermelő mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásához vezet, a tönkrejutott paraszti tömegek pedig bérmunkásként kényszerülnek munkát vállalni.

1652 A hollandok az indiai út állomásaként megalapítják első dél­-afrikai gyarmatukat, amelyből Fokváros (Cape Town) fejlődik ki. A XVII-XVIII. sz. folyamán jelentős számú holland paraszt vándorol ki Dél-Afrikába (a búrok ősei).

1652-1654 A hajózási törvény miatt kitört háborúban az angol flotta Blake vezetésével már egyenrangú ellenfele a Tromp és Ruyter vezette holland hajóhadaknak. Hollandia kénytelen a törvényt tudomásul venni.

1653 Cromwell katonai puccsal szétkergeti a csonka parlamentet, új parlamenttel kísérletezik, majd ezt is feloszlatja, és a köztársaság életfogytiglani védnökének (Lord Protector ).nyilváníttatja magát. A protektorátus (1653-1658) lényegében katonai diktatúra, amellyel szemben a vagyonos rétegek körében erősödik a királypárti hangulat, ezért Cromwell kísérletei az alkotmányos látszat helyreállítására egymásután kudarcot vallanak. Külpolitikája azonban továbbra is eredményes: a spanyolokkal vívott háborúban (1655-1658) megszerzi Jamaicát, Portugáliával pedig előnyös kereskedelmi szerződést köt (1654).

1654 A dnyeperi kozákság (-1648) a lengyelek ellen a cár segítségét kéri, és kimondja csatlakozását Oroszországhoz. Az orosz-lengyel háborút az andruszovói fegyverszünet fejezi be 1667-ben: a Dnyeper bal partja, Kijev és Szmolenszk Oroszországhoz kerül, a kozákok egyelőre megtartják autonómiájukat.

1654 Krisztina svéd királynő lemond, és áttér a katolikus hitre. Utódja, X. Károly Gusztáv (1654-1660) sikertelenül próbál terjeszkedni a Baltikumban a lengyelek rovására, de 1658-ban a roskildei békében a dánoktól végleg megszerzi a mai Svédország déli tartományait, az oroszokkal szemben pedig megvédi Livóniát. Háborúit a halála után megkötött olivai (a lengyelekkel, 1660), koppenhágai (Dániával, 1660) és kardisi (a cárral, 1661) békék zárják le, biztosítva Svédország baltikumi hegemóniáját.

1656-1661 Mehmed Köprülü nagyvezír átmenetileg újra ütőképessé teszi az oszmán birodalmat a korrupció megfékezésével és a hadsereg fegyelmének helyreállításával. (A szultánok a XVII. sz. elejétől a háremben nevelkednek, és kormányzásra képtelenek; a birodalmat a zömmel renegát keresztény rabszolgákból toborzott hivatalnoki kar irányítja, élén a nagyvezírrel.) Mehmed és fia, Ahmed Köprülü nagyvezír (1661-1676) kormányzása az oszmánok utolsó nagy katonai sikereit hozza: Magyarországon a török hódoltság eléri legvégső határait
(1660 Nagyvárad, 1664 Érsekújvár), 1669-ben 24 évi háború után Velencétől elhódítják Kréta szigetét, 1672-ben Lengyelországtól Podóliát és Ukrajna nagy részét.

1657-1705 I. Lipót német-római császár és magyar király.

1658 Cromwell halála. Fia lemond a lordprotektorságról, a Monk tábornok által összehívott parlament -1660-ban visszaállítja a Stuart-monarchiát, és I. Károly emigrációban élő fiát meghívja a trónra. (- 1660-1685)

1658-1707 Aurangzeb, az indiai mogul császárság utolsó nagy uralkodója. Az iszlám fanatikus híve, hinduellenes politikája sok helyütt véres üldözésbe torkollik. Uralkodása alatt éri el legnagyobb kiterjedését a birodalom Afganisztán és Dél-India meghódításával, de ezt a hatalmas területet sohasem sikerül teljesen pacifikálni. A felkelések közül a legveszélyesebb a marathik (mahratták) mozgalma, egy dekkáni hindu hegylakó népé, amely Sivadzsi (+1680) vezetése alatt a szomszédok sarcolásából élő rablóállammá alakul, és később nagy szerepet játszik a mogul birodalom felbomlásában.

1659 A pireneusi békével véget ér az 1635 óta tartó francia-spanyol háború. A franciáké lesz délen Roussillon, északon Artois; de még fontosabb, hogy Condé győzelmei (1643: Rocroi; 1648: Lens) után a spanyol hadsereg többé nem katonai tényező Európában.

1660-1685 II. Károly angol király. A Stuartok restaurációját teljes amnesztia kíséri: a forradalom alatt bekövetkezett birtokváltozások érvényben maradnak, de helyreállítják az anglikán püspöki egyházat (amelyet a forradalom 1645-ben eltörölt), és a vele szembehelyezkedő (dissenter, másként nonkonformista) protestánsokat üldözik, akik ezért tömegesen vándorolnak ki. A parlamentben két párt alakul ki: a királyt támogató, főleg földbirtokosokból álló toryk és az elsősorban polgári jellegű whigek. A király franciabarát külpolitikája és katolikus szimpátiái megrontják viszonyát a whig többségű alsóházzal. 1673-ban megszavazzák a katolikusok ellen irányuló Test Actet (csak anglikán kaphat állami tisztséget), 1679-ben pedig a Habeas Corpus Actet (állampolgárt nem lehet fogva tartani vádemelés nélkül). 1681-ben a király összeesküvés vádjával feloszlatja a parlamentet, és haláláig nélküle kormányoz. - A forradalom és a restauráció korának kultúrája: Hobbes és Locke kidolgozza a feltörekvő polgárság filozófiáját és államelméletét; a század legnagyobb angol költője Milton; a művészet kiemelkedő egyénisége az építész Wren, London újjáépítője az 1666. évi tűzvész után. Tudomány: 1662-ben megalakul a Royal Society (az angol tudományos akadémia), amely mintául szolgál a kontinens hasonló intézményei számára. Egyik alapítója Boyle, a kémia tudományának úttörője, későbbi elnöke pedig Newton.

1660-1697 XI. Károly svéd király. Kiskorúsága idején az arisztokrácia és a rendek kormányoznak, 1672-ben veszi át az uralkodást, és a jelentékeny szabad parasztság támogatásával abszolút hatalomra tesz szert, a főnemesség birtokait a korona javára csökkenti ("redukció"), és újjászervezi a hadsereget.

1661 Franciaországban Mazarin halála után a király, XIV. Lajos személyesen kormányoz haláláig (1715). A "Napkirály" a fejedelmi abszolutizmus legnagyobb szabású képviselője. Hatalmát az arisztokrácia háttérbe szorításával, szakminiszterek útján gyakorolja; legkiválóbb munkatársa Colbert (-1661-1683). Az abszolutizmus legfőbb támasza a hivatalnokosztály; az örökletes, nemesi rangot biztosító hivatalok (noblesse de robe) áruba bocsátása lehetővé teszi a vagyonos polgárságnak, hogy az uralkodó osztályba emelkedjék. Franciaország ez idő tájt Európa legerősebb állama, több ízben sikerrel mérkőzik meg a többi nagyhatalom koalíciójával, de a hódító háborúk csak eleinte járnak sikerrel, s végül az anyagi csőd szélére juttatják az országot. ­ XIV. Lajos korában Franciaország veszi át Itáliától az európai barokk művészet irányítását: a király nagyszabású építkezései (l676-ig a Louvre, 1661-1710 a versailles-i kastély) és udvartartása utolérhetetlen mintául szolgál kora többi (főként német) fejedelmének. A francia barokk nagy mesterei az építészetben Claude Perrault és Jules Hardouin-Mansart, a festészetben Charles Lebrun, a szobrászatban Pierre Puget. A francia kertművészetet Le Notre teremti meg. Lully az olasz operastílust honosítja meg Párizsban. Az udvar számára alkot Moliere és Racine is.

1661-1683 Colbert, XIV. Lajos gazdasági, pénzügyi és gyarmatügyi minisztere. Következetesen érvényesíti a merkantilizmus elméletét, amely az államot először kezeli gazdasági egységként, és gyarapodásá­nak forrását az aktív külkereskedelmi mérlegben látja. Módszerei: az iparfejlesztés (állami manufaktúrák létesítése, új iparágak meghonosítása, védővámok), a belső piac élénkítése a közlekedés javításával (a Canal du Midi építése) és a belső vámok számának csökkentése útján, a külkereskedelemben a készárukivitel és a nyersanyagimport előmozdítása. A colbert-i politika eredményeként a francia ipar vezető helyre kerül Európában. Szintén Colbert érdeme a hajózás és a gyarmatosítás fellendítése : a XVII. sz. elején keletkezett kanadai telepeket a korona igazgatásába vonja (- 1608), kereskedőtelepek létesülnek Indiában is (1672: Pondichéry).

1664 Ahmed Körpülü nagyvezír Szentgotthárdnál vereséget szenved a Montecuccoli -vezette császári seregtől, de a vasvári békében megtarthatja hódításait, mert a bécsi kormány a török kérdést másodrendűnek tekinti. A magyar főnemesség egy része (Wesselényi. Ferenc nádor vezetésével) válaszul összeesküvést sző a Habsburgok megbuktatására. A kormány könnyűszerrel fojtja el a mozgalmat, és 167l-ben katonai igazgatást vezet be.

1665-1667 A második angol-holland tengeri háború. A bredai békében (1667) a hajózási törvényt módosítják Hollandia javára, viszont az angolok megtartják az 1664-ben elfoglalt Új-Amszterdamot (ma: New York).

1665-1700 II. Károly spanyol király.

1667-1668 XIV. Lajos első hódító háborúja. Célja Belgium elfoglalása a spanyoloktól; de angol-holland koalícióval kerül szembe, és az aacheni békében (1668) be kell érnie Lille birtokával.

1667-1671 A doni kozákok és a Volga-vidéki jobbágyság felkelése Sztyepan Razin vezetésével. A cári kormányzat leveri.

1669 Az oszmánok elfoglalják Kréta szigetét Velencétől.

1672 XIV. Lajos angol szövetségben megtámadja Hollandiát, ahol a veszély hatására népfelkelés tör ki, és ismét kormányra juttatja az 1650 óta félreszorított Orániai-házat. III. (Orániai) Vilmos a gátak, elszakításával megakadályozza az ellenség előnyomulását, 1674-ben különbékére bírja az angolokat (ezóta tartós együttműködés alakul ki a két tengeri hatalom között a francia terjeszkedéssel szemben), és szövetséget kovácsol össze XIV. Lajos ellen a német birodalom, a császár és Spanyolország részvételével. A háború árát a nymwegeni békében (1678) a spanyolok fizetik meg: a Franche-Comté Franciaországhoz kerül.

1672 Az oszmánok elfoglalják Podóliát Lengyelországtól. A török birodalom, kevéssel összeomlásának kezdete előtt, eléri legnagyobb kiterjedését.

1674-1696 Sobieski János lengyel király. Átmenetileg sikerül megszilárdítania a központi hatalmat, és a nemesi Lengyelországot még utoljára jelentős szerephez juttatja.

1676-1682 III. Fjodor cár. Uralkodása alatt folyik az első orosz-török háború Ukrajna birtokáért (1677-1681).

1678 Magyarországon az 1761-ben bevezetett abszolutizmus és a protestánsok üldözése ellen Habsburg-ellenes felkelés bontakozik ki, vezérét, Thököly Imrét fejedelemmé választják. 1681-ben I. Lipót kénytelen összehívni az országgyűlést, és a rendi kormányzást visszaállítani.

1681 XIV. Lajos az ún. reuniós kamarák ítélete alapján elfoglalja a német-római birodalomtól Strassburgot és Elzász jelentős részét.

1683-1699 A magyarországi felszabadító háború. 1683-ban a törökök ostrom alá fogják Bécset, de súlyos vereséget szenvednek Sobieski János lengyel királytól. 1684-ben XI. Ince pápa szorgalmazására "Szent Liga" alakul az oszmánok ellen a császár, Velence és Lengyel­ ország részvételével, amelyhez 1686-ban Oroszország is csatlakozik. A velenceiek elfoglalják Moreát (a Peloponnészoszt) és Athént, az
oroszok 1696-ban Azovot, a lengyelek Podóliát, de a fő hadszíntér Magyarország. 1686-ban Károly lotaringiai herceg csapatai beveszik Budát, az oszmánokat egyik súlyos vereség a másik után éri (1687:Mohács, 1691: Szalánkemén), és Szavójai (Savoyai) Jenő zentai győzelme (1697) után békére kényszerülnek. (1699)

1685 XIV. Lajos francia király visszavonja az 1598 óta érvényben levő nantes-i ediktumot, és megkezdi a hugenották üldözését. A protestánsok százezrei (jórészt iparosok) vándorolnak ki Hollandiába és német területre, elsősorban Poroszországba; ezzel a Colbert által fellendített francia gazdasági életet súlyos csapás éri.

1685-1688 II. Jakab angol király. Helyre akarja állítani a korlátlan királyi hatalmat és a katolicizmust (maga is katolikus). 1688 áprilisában kiadja a türelmi nyilatkozatot, amely a Test Actet hatályon kívül helyezi, és a katolikusoknak (és dissentereknek) utat nyit a közhivatal okhoz. (-1688)

1687 A magyar országgyűlés lemond az Aranybullában biztosított ellenállási jogról, valamint a királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburg-ház férfiágának trónöröklési jogát. Erdélyt osztrák csapatok szállják meg, a fejedelemségnek véget vetnek, de a Diploma Leopoldinum (1691) fenntartja Erdély közjogi különállását, Thököly kuruc fejedelemségének bukása (1685) és a török kiűzése (-1683-1699) nyomán Magyarország katonai megszállás alá kerül, a bécsi udvar hozzá­ fog a magyar rendi autonómia intézményeinek felszámolásához.
(-1703-1711)

1688 Az ún. dicsőséges forradalom Angliában. II Jakab türelmi nyilatkozata (1685-1688) mind a whigeket, mind a torykat a Stuartok ellen hangolja. A parlament Orániai Vilmos németalföldi helytartót, a király vejét hívja meg a trónra, a hadsereg kardcsapás nélkül mellé áll, Jakab lemond, és Franciaországba menekül. III. Vilmos uralkodása (1689-1702) alatt létrejön az alkotmányos monarchia, amelyben a király uralkodik, de a parlament kormányoz. A parlamentáris rendszer alapokmánya a Bill of Rights (1689): a törvényhozó hatalom kizárólag a parlamenté, amelynek többségi párt ja gyakorolja - a kormány útján - a végrehajtó hatalmat is. A király a parlament hozzájárulása nélkül nem vethet ki adót, nem tarthat állandó hadsereget. Kimondja a képviselők szólásszabadságát. 1694-ben megalakul a Bank of England, amely az államkölcsönök rendszerével gazdasági ellenőrzése alá vonja az államhatalmat. II. Jakab restaurációs kísérletét a király személyesen veri vissza a Boyne melletti ütközetben (1690), és 1701-ben törvénybe iktatják a katolikus Stuartok kizárását a trónöröklésből.

1688-1697 XIV. Lajos harmadik hódító háborúja a Pfalz megszerzésére irányul, amelyet hadai teljesen elpusztítanak. Hatalmas franciaellenes koalíció alakul (előzménye az "augsburgi liga", 1686; tagjai: a császár, Anglia, Hollandia, Spanyolország, a svédek, Szavója, több német fejedelem), szervezője és lelke ismét Orániai Vilmos, immár mint angol király. 1692-ben az angol-holland flotta a La Hogue-foknál döntő csapást mér a franciákra, akik többé a tengeren nem számítanak vetélytársnak. 1697-ben a ryswijki békében XIV. Lajos visszaadja a birodalomnak az 1678-ban megszállt Lotaringiát.

1688-1713 III. Frigyes brandenburgi választófejedelem. A XIV. Lajos elleni háborúkban a császár mellett áll, amiért 1701-ben porosz királyi címet kap. (1701)

1689 Orosz-kínai határszerződés Nyercsinszkben. Az oroszok a XVI. sz. végétől hatolnak előre Szibériában (1587: Tobolszk, 1604: Tomszk, 1627: Krasznojarszk, 1652: Irkutszk alapítása, 1648: elérik az Ohotsz­ ki-tengert). Terjeszkedésük a XVIII. sz. elején (1718: Szemipalatyinszk alapítása) nyugvópontra jut, a kazah sztyeppe nomád török népei a XIX. sz. első felében kerülnek fennhatóságuk alá.

1689-1725 I. Nagy) Péter cár. Nővére, az 1682 óta régensként uralkodó Zsófia megbuktatásával lép trónra. 1696-ban újonnan épített flottájával elfoglalja Azovot a törököktől. 1697-1698-ban tapasztalatszerző körutat tesz Nyugat-Európában, hazatérte után leszámol a fellázadt sztrelec-ezredekkel, és hozzálát az orosz állam és társadalom modernizálásához. Európai módra kiképzett reguláris hadsereget szervez, meg teremti a balti flottát, és a svédek legyőzésével (1700-1721) európai nagyhatalommá teszi Oroszországot. Reformjai az abszolutizmus következetes kiépítését célozzák: a feudális eredetű kormányszervek, a prikázok helyett szakminisztériumok (az ún. kollégiumok) létesülnek, az országot 8 kormányzóságra osztja, és az egész apparátust a 9 tagú államtanácson, a szenátuson keresztül tartja ellenőrzése alatt. A nemességet állami szolgálatra kötelezi, de a tisztviselőket rangosztályokba (csin) sorolja, a születési nemesség átalakul az államtól függő hivatalnok (csinovnyik) osztállyá, A patriarkátus megszüntetésével és a Szent Szinódus felállításával (1721) az egyház is állami irányítás alá kerül. 1712-től a birodalom székhelye Moszkva helyett az 1703-ban alapított Szent-Pétervár (Leningrád), Az állami erőforrásokat merkantilista gazdaságpolitikával igyekszik növelni: jobbágymunkára épülő manufaktúrákat létesít, új iparágakat honosít meg, a belső forgalom fellendítésére csatornákat vágat (pl. a Volga és a Balti-tenger között), és a kereskedőréteget bevonja a városi önkormányzatba.
A reformok igazi fedezete azonban az adóterhek további növelése; 1724-ben bevezetik a jobbágyok fejenkénti adózását.

1696-1733 I. Frigyes Ágost szász választófejedelem, 1697-től II. (Erős) Ágost néven lengyel király is. Az északi háború (1700-1721) után megkísérli Lengyelországot átalakítani abszolút monarchiává, de a nemesség I. Péter cár támogatásával meghiúsítja tervét, és 1717-ben az ún. néma országgyűlésen arra kötelezi a királyt, hogy szász katonaságát és hivatalnokait vonja ki az országból. 1724-ben Oroszország és Poroszország, 1726-ban Ausztria is garantálja a lengyel nemesség kiváltságait, és így eleve megakadályozza a rendi alkotmány reformját. Szászországban a király abszolút hatalommal uralkodik. Drezdát székhelyévé építi ki (a Zwinger építése, Pöppelmann vezetése alatt, Permoser szobordíszeivel), és 1710-ben Meissenben megalapítja az első porcelánmanufaktúrát. A porcelán készítését Tschirnhaus és Böttger találták fel 1709-ben

1699 A karlócai (karlovaci) békével véget ér a Szent Liga és az oszmánok háborúja. Magyarország Temesvár és vidéke kivételével felszabadul a török uralma alól, Velence megtartja görögországi hódításait, a lengyelek visszakapják Podóliát. Ausztria nagyhatalommá válik, az oszmán birodalom ezután védekező fél.

1700 Meghal II. Károly, a spanyol Habsburg-ág utolsó férfitagja. Örökségére ketten tartanak igényt: Károly, I. Lipót császár fia és Anjou Fülöp, XIV. Lajos francia király unokája, aki birtokba is veszi a spanyol trónt. A Bourbon-ház fenyegető túlsúlyával szemben Anglia, Hollandia és Poroszország a Habsburgok oldalára áll. (1701-1714)

1700 Leibniznek, a kor egyik legnagyobb tudósának közreműködésével megalakul Berlinben a Tudományos Társaság, a Porosz Tudományos Akadémia elődje.

1700-1721 Az északi háború. Oroszország, Dánia, továbbá II. (Erős) Ágost (I. Frigyes Ágost) szász választófejedelem és lengyel király támadást indít a baltikumi svéd hegemónia megtörésére. XII. Károly svéd király, korának egyik legnagyobb hadvezére villámhadjárattal békére kényszeríti Dániát (Travendal, 1700. augusztus), Narvánál legyőzi I. Péter cárt (1700. november), majd Lengyelország ellen fordul. l702-ben megszállja Varsót, és 1704-ben Leszczynski Szaniszló személyében ellen királyt választat, 1706-ban Ágost az altranstadti békében Leszczynski javára lemond a lengyel trónról. I. Péter időközben újjászervezi hadseregét, visszafoglalja a Finn-öböl partvidékét, ahol 1703-ban megveti a későbbi főváros, Szent-Pétervár alapját. 1708-ban XII. Károly ismét a cár ellen támad. (1709)

1700-1750 k. Mezőgazdasági "forradalom" Angliában: áttérés a nyomásos földművelésről a váltógazdaságra, a burgonya-, cukorrépa- és takarmány termesztés elterjedése, meghonosodik az istállózó állattartás, kertművelés, tehenészet. A mezőgazdasági újítások (amelyek részben németalföldi eredetűek) a XVIII. sz. folyamán fokozatosan elterjednek Európa fejlettebb nyugati területein. A változást mindenütt (Angliában 1750 után) a népesség számának ugrásszerű megnövekedése követi.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #2 ) 2013-01-08 09:16:39
Privát üzenet
1700- 1740-k..-A barokk építészet virágkora Ausztriában. A bécsi barokk építészeti stílus kialakítói J. B. Fischer von Erlach (a schönbrunni kastély tervezője), J. L. von Hildebrandt (a bécsi Belvedere-palotát építi Szavójai Jenő herceg számára) és Prandtauer (melki apátsági temploma az ausztriai egyházi barokk mintája).

1700- -1790 k. A, velencei művészet utolsó nagy korszakát az irodalomban Goldoni, a vígjátékíró, a képzőművészetben Tiepolo, Guardi és a két Canaletto (Antonio és Bernardo) neve fémjelzi. A zenében Vivaldi korának legnagyobb olasz mestere. Az olasz vígopera (opera buffa) első virágzása: a nápolyi iskola. (Alapítója Alessandro Scarlatti, továbbfejlesztője Pergolesi, legismertebb képviselői Paisiello és Cimarosa

1701 III. Frigyes brandenburgi választófejedelem porosz királlyá koronáztatja magát (I. Frigyes, 1701-1713). Nagyszabású építkezései (berlini királyi palota, charlottenburgi kastély; vezető építészei Schlüter és Eosander) megrendítik az államháztartást.

1701-1714 A spanyol örökösödési háború. (-1700) A spanyol-trónért kirobbant háborúban a Bourbon-házat csak a bajor és a kölni választó, támogatja, viszont ellenfeleihez csatlakozik Szavója, a német birodalom és Portugália is. Kezdeti francia fölény után 1704-ben fordulat áll be: Höchstadtnél az angol Marlborough és az osztrák Szavójai Jenő herceg szétveri a francia-bajor sereget, és megszállja Bajorországot. Ugyanakkor az angolok elfoglalják Gibraltárt, Károly főherceg pedig partra száll Barcelonában. Ettől fogva a fő hadszíntereken, Belgiumban és Lombardiában a szövetségesek egyre-másra aratják győzelmeiket: 1706-ban Marlborough Ramillies-nél, Jenő herceg Torinónál, majd egyesülve 1708-ban Oudenardénál és 1709-ben Malplaquet-nél. Franciaország kimerül, és spanyol földön is vesztésre áll Fülöp ügye. (-710)

1702 III. (Orániai) Vilmos angol király meghal. Utóda II. Jakab leánya, Anna (1702-1714). A kormányzás 1710-ig a whigek kezében van, a külpolitikát a királynő kegyence, Marlborough herceg irányítja. 1707- ben kimondják Anglia és Skócia egyesülését Nagy-Britannia néven. Hollandia, amelynek hátrányos volt az angol-holland perszonálunió, 1702-ben átmenetileg megszünteti az Orániai-ház örökös helytartóságát.

1702-1704 A camisard-ok (hugenotta parasztok) felkelése Franciaországban. Leveréséhez jelentős haderőt kell bevetni.

1703 G. E. Stahl (1660-1734) hallei professzor flogisztonelmélete (az égés folyamatának első tudományos igényű magyarázata; előrelendíti a kémiát).

1703-1711 II. Rákóczi Ferenc vezetésével szabadságharc Magyarországon a Habsburgok abszolutizmusa ellen. Rákóczit a felkelők "vezérlő fejedelemmé" választják (Szécsény, 1705), és az ónodi országgyűlésen (1707) kimondják a-Habsburgok trónfosztását. Kezdeti sikerek után a trencséni vereséggel (1708) eldől a szabadságharc kimenetele.( 1711)

1707 Aurangzeb nagymogul halála. Az indiai mogul császárság rövid idő alatt felbomlik: Haiderabad, Bengália és Oudh mohamedán helytartói (navab, "nábob") függetlenítik magukat, Közép-Indiában a hindu marathik és radzsputok alapítanak államokat, és a Delhiben uralkodó császár felsőségét csak névleg ismerik el. Az egység hiánya megkönnyíti a franciák és az angolok 1740 után kezdődő terjeszkedését.

1709 Döntő fordulat az északi háborúban: Poltavánál 1. Péter megsemmisíti a svéd hadsereget, amely Mazeppa kozák hetman hívására Ukrajnába nyomult. XII. Károly a törökökhöz menekül, és hadba lépésre bírja őket a cár ellen. (-1710-1711) Leszczynskit elűzik Lengyelországból, II. Ágost ismét átveszi az uralmat (1709), és Dániával együtt újból bekapcsolódik a svédek elleni háborúba. Az oroszok 1710-ben megszállják a baltikumi svéd birtokokat: Livóniát és Észtországot, 1714-ben pedig Finnországot. 1713-ban a svédellenes koalícióhoz csatlakozik Poroszország és a hannoveri választófejedelem is. 1715-ben elesik Stralsund, a svédek utolsó németországi támaszpontja. XII. Károly, aki 1714-ben hazatér Törökországból, a dán uralom alatt álló Norvégia ellen fordul. (-1718)

1709 Torelli bolognai zeneszerző hegedűconcertói, az első ránk maradt szólóversenyművek. Az új zenei műfaj kialakítói és mesterei Corelli Romában, Albinoni .és Vivaldi Velencében.

1710 Angliában tory kabinet jut kormányra, Marlborough kegyvesztett lesz, és 1711-ben leváltják a fővezérségről, Bolingbroke külügyminiszter pedig béketárgyalásokat kezd Franciaországgal. A békehangulatot az is erősíti, hogy 1711-ben a spanyol trónkövetelő, Károly a császári trónra lép, szövetségesei viszont nem látnák szívesen Ausztria és Spanyolország újabb unióját. Az angliai fordulat megmenti XIV. Lajost a katasztrófától. (-1713)

1710 Berkeley angol filozófus: Értekezés az emberi megismerés alapelveiről.

1710-1711 Az orosz-török háborúban I. Péter cár hadserege a Prut mellett csapdába kerül. A cár Azov átengedésével békét vásárol.

1710-1759 Handel a londoni zenei élet irányítója.

1711 A XVI. sz. óta török hűbéres ro mán fejedelemségek, Moldva és Havasalföld, amelyek az orosz-török háborúban a cár támogatását kérték, megtorlásul elveszítik önállóságukat. A szultán konstantinápolyi görög (ún. fanarióta) kereskedőcsaládok tagjaira bízza a két ország kormányzását fejedelmi címmel, de helytartói hatáskörrel. A fanarióták rövid időközönként váltják egymást, a trónt bérleti összeg fejében szerzik, és számításukat az ország kifosztásában igyekeznek megtalálni. Ez a rendszer 1821-ig marad gyakorlatban.

1711-A Rákóczi felkelés katonai vereség után a szatmári békében kompromisszummal zárul: a nemesség megtartja rendi kiváltságait (országgyűlés, adómentesség, megyei önkormányzat), kimondják a protestánsok vallásszabadságát, ennek fejében a katonai, pénzügyi és politikai vezetés osztrák kézben marad. 1715-ben az országgyűlés megszavazza az állandó hadsereg felállítását (osztrák parancsnokság alatt) 1723-ban elfogadja a Pragmatica Sanctiót(1711-1740) és a Habsburg-monarchia elválaszthatatlan részévé nyilvánítja Magyarországot; az autonóm kormányt a hely tartó tanács képviseli, élén a nádorral. Megindul a török uralom alatt elpusztult országrészek betelepítése ("svábok", azaz németek; szerbek), de a rendek ellenállása miatt a merkantilista politika nem érvényesülhet, és az ország a gyorsabban fejlődő osztrák tartományokkal szemben hátrányos helyzetbe kerül.

1711-1740 VI. Károly német-római császár és (III. Károly néven) magyar király. Az 1714-es rastatti (-1713) és az l718-as pozsareváci (-1716-1718) békék után az osztrák birodalom eléri legnagyobb kiterjedését. A gazdaságpolitika merkantilista szellemű: a császár 1719-ben szabad kikötővé nyilvánítja Triesztet és Fiumét, amelyek megtörik az adriai kereskedelem velencei monopóliumát, majd 1722- ben a belgiumi Oostendében kelet-indiai kereskedelmi társaságot alapít. Károly a Habsburg-ház utolsó férfitagja. 1713-ban házitörvényben, az ún. Pragmatica Sanctióban a nőági örökösök javára szabályozza a trónutódlást, és külpolitikájának fő célja, hogy ezt a többi állammal elfogadtassa. Ez csak komoly áldozatok árán és csak részben sikerül. Így 1731-ben az angol hozzájárulást az . oostendei társaság feloszlatása fejében szerzi meg. A lengyel örökösödési háború (-17331735)nyomán és a belgrádi békében (1739) Ausztriát komoly területi veszteségek érik.

1713 Anglia Hollandiaés Szavója .Utrechtben békét köt XIV. Lajossal. A császár és a német-római birodalom 1714-ben Rastattban, ill. Badenban csatlakozik a békéhez. Véget ér a spanyol örökösödési háború. A békében először jut nyíltan érvényre az európai hatalmi egyensúly elve, amely a továbbiakban megszabja az angol külpolitikát. XIV. Lajos unokája (V. Fülöp, 1713-1746) megkapja a spanyol trónt, de kikötik, hogy Francia- és Spanyolországnak sohasem lehet közös uralkodója. A spanyolok elvesztik összes XVI. sz-i európai szerzeményüket: Belgium, Lombardia, Nápoly és Szardínia Ausztriához kerül, Szicíliát királyi címmel II. Viktor Amadé szavójai herceg kapja meg. (1720-ban Szicíliát elcseréli Ausztriával Szardíniáért.) Anglia a kanadai francia gyarmatokból szerez részeket (Új-Foundland, a Hudson-öböl környéke), Spanyolországtól Gibraltárt és Menorcát (a Baleárok egyikét) kapja, ezenkívül a madridi Asiento­szerződésben (1713) az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott rabszolgakereskedés monopóliumát. XIV. Lajos megtarthatja korábbi hódításait, de a francia hegemónia korszaka lezárul.

1713-1740 1. Frigyes Vilmos porosz király. Fő programja a hadsereg fejlesztése. Ennek érdekében szigorú takarékosságot vezet be az államháztartásban, feloszlatja atyjának fényűző udvartartását, megadóztatja a nemességet, a polgári és katonai igazgatást egyetlen jól szervezett apparátusban egyesíti, bevezeti az újoncozást, és létrehozza Európa legjobban felszerelt és kiképzett hadseregét.

1714 Nagy-Britanniában Anna királynő halála után I. György (1714- 1727) hannoveri választófejedelem lép a trónra. Hannover 1837-ig perszonálunióban marad Angliával, ami befolyásolja az uralkodóház kontinentális politikáját. 1715-ben Bolingbroke és a tory kormány megbukik, a hatalom hosszú- időre a whigek kezébe kerül.

1715 XIV. Lajos francia király meghal. Háborúkban kimerült országot. Óriási államadósságot hagy örökségül dédunokájára, XV. Lajosra (1715-1774). A kormányzást az új király unokabátyja, Orléans-i Fülöp herceg veszi át mint régens (1715-1723, az ún. Régence-korszak). XV. Lajos uralkodásával esik egybe a rokokó francia stílusirányzatának uralma (1720-1770k.). A korszak művészetének kiemelkedő franciaországi képviselői a festészetben Watteau, Chardin, Boucher és Fragonard; a szobrászatban Pigalle; a zenében Couperin és Rameau.

1716-1718 Osztrák-török háború. VI. Károly császár az 1714-ben megtámadott Velence segítségére siet, Szavójai Jenő 1716-ban Péterváradnál, majd 1717-ben Belgrád alatt nagy győzelmet arat. 1718-ban megkötik a pozsareváci békét, amelyben a Szerémség, Temesvár, Belgrád, Szerbia északi része és Havasalföld az Olttól nyugatra Habsburg-uralom alá kerül, Velence viszont elveszti 1684 után szerzett görögországi hódításait. A visszafoglalt délvidéki területeket nem csatolják Magyarországhoz, hanem Erdély mintájára külön tartományként (az ún. Bánság) kezelik, és 1779-ig Bécs közvetlen igazgatása alatt maradnak.

1717 Londonban megalakul az első szabadkőműves páholy. (A mozgalom a XVIII. sz. folyamán egész Európában elterjed, és jelentősen hozzájárul a felvilágosodás eszméinek terjesztéséhez.)

1718 XII. Károly svéd király elesik norvégiai hadjáratán, Az orosz flotta már magát Svédországot fenyegeti; a cár hirtelen megnőtt hatalma aggodalmat kelt szövetségeseiben és Angliában; a svédellenes koalíció felbomlik. A hadviselő felek sorra külön békét kötnek Svédországgal: Hannover (1719, Stockholm) a brémai és verdeni német fejedelemséget kapja, Poroszország (1720, Stockholm) Stettint (Szczecint) és az Odera torkolatvidékét, Dánia (1720, Frederiksborg) Schleswiget. Így a svédek 1648-ban szerzett németországi birtokaik zömét elvesztik. (-1721) Svédországban XII. Károly halála után megbukik az abszolutizmus, 1720-ban rendi alkotmány lép életbe, amely teljesen a nemesség kezébe adja a hatalmat. A "nemesi köztársaság" fél évszázada alatt ( 1772) két párt vetélkedik a kormányért: a franciabarát "kalaposok" és az orosz orientáció hívei, a "sapkások".

1719..D.-Defoe angol író: Robinson Crusoe.

1720 Franciaországban a nagyarányú spekuláció miatt csődbe jut a Mississippi-társaság, amelyet 1717-ben John Law skót bankár alapított Louisiana amerikai gyarmat kiaknázására: A csőd megrázza az egész francia gazdaságot. Angliában az l711-ben alapított Dél-tengeri Társaság bukása a franciaországihoz hasonló tőzsdei összeomlást eredményez. Az állam pénzügyei megrendülnek, a szanálást Robert Walpole hajtja végre, aki a kincstár első lordjaként és pénzügyminiszterként a kormány élére áll. Hosszú kormányzása (1721-1742) alatt Anglia a világ első kereskedelmi hatalmává emelkedik, és átveszi a vezetést Hollandiától.

1721 A nystadi orosz-svéd béke befejezi az északi háborút. A cár megtartja Livóniát, Észtországot, Karéliát és Ingermanlandot. Svédország baltikumi hegemóniája megtört, helyébe Oroszország lép, aminek kifejezéseként I. Péter felveszi az imperator (császár) címet.

1722 Iránban az afgán törzsek felkelése megdönti a Szefevidák államát. A belső zavarokat kihasználva I. Péter cár 1723-ban elfoglalja Bakut és a Kaszpi-tenger déli partját, az oszmánok pedig Irán nyugati tartományait. (- 1736)

1723-1750-Sebastian Bach a lipcsei Tamás-templom karnagya.

1723-1796 A kínai Csing-birodalom hatalmának tetőpontja Jung­cseng (1723-1735) és Csien-lung (1736-1796) uralkodása alatt. Az adóztatás új alapokra fektetése (1727) gazdasági fellendülést eredményez, a népesség 60 év alatt megduplázódik (1800-ban 295 millió). A belső virágzás hódító politikával párosul. (-1751)

1725 I. Péter cár halála. Utódja özvegye, I. Katalin (1725-1727), majd kiskorú unokája (az 17I8-ban kivégzett Alekszej trónörökös fia), II. Péter (1727-1730). Uralkodásuk alatt az 1726-ban felállított Legfelső Titkos Tanács keretében az arisztokrácia gyakorolja a hatalmat.

1726 Jonathan Swift angol író és publicista: Gulliver utazásai.

1726-1743 Franciaországban Fleury bíboros első miniszter kormányoz.

1730-1740 Anna cárnő, I. Péter unokahúga. A Legfelső Titkos Tanácsot, amely csak súlyos választási feltételekkel engedte trónra, feloszlatja, és helyreállítja a cári abszolutizmust. Az orosz főnemesség háttérbe szorul, a kormányzás a cárnő német kegyenceinek (Biron, Ostermann, Münnich) kezében van. A külpolitika fő iránya három évtizeden át (1761-ig) együttműködés Ausztriával.

1733-1735 A lengyel örökösödési háború. IL Ágost lengyel király halálával a lengyel nemesség a francia befolyás alatt álló Leszczynski Szaniszlót, XV. Lajos apósát (-1700-1721) választja királlyá (1733), vele szemben Ausztria és Oroszország II. Ágost fiát, a szász választót támogatja, akit az orosz csapatok trónra is ültetnek (III. Ágost, 1734-1763). Franciaország, Spanyolország és a szárd király Leszczynski pártolásának ürügyén hadba lép Ausztria ellen, a spanyolok lerohanják Nápolyt, a franciák Lombardiát és Lotaringiát, és VI. Károly császár aláírja a bécsi békét (1735, véglegesen 1738), amelyben lemond Nápolyról és Szicíliáról Don Carlos (Károly) spanyol infáns (V. Fülöp második fia) javára, cserében megkapja Parmát. Leszczynski Szaniszlót, aki feladta a lengyel trónhoz való jogát, a lotaringiai hercegséggel kárpótolják; halála után a hercegség Franciaországot illeti. Lotaringia hercege, Ferenc, Mária Terézia osztrák trónörökösnő jegyese (és későbbi férje) viszont jogot kap a toscanai nagyhercegségre (1737-ben, a Medici-család kihalásával birtokba is veszi).

1734-1763 III. Ágost lengyel király. Uralkodása alatt nyilvánvalóvá válik a nemesi köztársaság csődje. A nemesség a két legvagyonosabb család köré tömörül: a Czartoryski-párt az orosz, a Potocki-párt a francia (később a porosz) orientációt képviseli. Az állam reformjára irányuló kísérletek elakadnak az országgyűlés sajátos szabálya, az ún. liberum veto következtében: a törvény javaslatokat egyetlen küldött ellenszavazata is érvényteleníti.

1735 Linné svéd orvos Systema naturae c. művében megalkotja a máig használatos növényrendszertant. . -

1735-1739 Orosz-török háború, amelybe 1736-ban a cár oldalán Ausztria is bekapcsolódik, de vereséget szenved, és a belgrádi békében (1739) it Habsburg-monarchia déli határa ismét a Duna és a Kárpátok az 1718. évi hódítások nagy része elvész. Az oroszok ezalatt Moldvából is kiszorítják a törököket, de francia nyomásra kénytelenek békét kötni (Konstantinápoly, 1739) és beérni a lerombolt Azov birtokával.

1736 Nadir Kán türkmén vezér elfoglalja a perzsa trónt (Nadir Sah, 1736-1747), miután 1729-ben kiűzte az afgánokat, és orosz szövetségben visszahódította az oszmánoktól megszállt területeket. Anna cárnő is visszabocsátja I. Péter perzsiai hódításait. Irán egyesítése után Nadir benyomul Indiába, 1739-ben Karnal mellett megveri a mogul császárt, és kifosztja fővárosát, Delhit, l740-ben az üzbégeket igázza le. Hatalmas birodalma, amelyet a síita perzsák helyett az Iránban nomadizáló szunnita török törzsek támogatására épített, halála után széthullik.

1740-1748 Az osztrák örökösödési háború. Mária Teréziát csak a tengeri hatalmak: Anglia és Hollandia ismerik el. II. Frigyes porosz király Sziléziát követeli Mária Teréziától, és 1740 végén kirobbantja a háborút. Az első sziléziai háborúban (1740-1742) II Frigyes döntő győzelmeket arat, és kikényszeríti a berlini békét (1742), amelyben Mária Terézia lemond Sziléziáról a porosz király javára. 1741-ben a porosz sikerek nyílt beavatkozásra bírják Ausztriával szemben a franciákat, a bajorokat és a szászokat, 1742-ben a spanyolokat is. Az egyesült támadás eleinte sikeres: 1741-ben elesik Prága, a bajor választót cseh királynak nyilvánítják, 1742-ben pedig VII. Károly néven császárrá választják. Mária Terézia szorongatott helyzetében a magyar országgyűléstől kap segítséget, cserében a nemesi adómentesség újabb biztosításáért (1741). Poroszország kilépése után az osztrákok a franciákat kiűzik Csehországból, 1743-ben megszállják Bajorországot, Anglia pedig hadba lép a franciák ellen. Az osztrák előrenyomulás ellensúlyozására II. Frigyes megindítja a második sziléziai háborút (1744-1745), amelyet a drezdai béke fejez be. Frigyes elismeri a Pragmatica Sanctiót, és végleg megkapja Sziléziát. Időközben (1745) meghal VII. Károly császár, és fia, az új bajor választó különbékére lép az osztrákokkal. 1745-ben Mária Terézia férjét, Lotaringiai Ferencet választják császárrá (I. Ferenc, 1745-1765). A háború utolsó szakaszában (1745-1748) a francia-spanyol szövetség áll szemben a tengeri hatalmakkal, Ausztriával és Szardíniával. A franciák vezére, Szász Móric megszállja Belgiumot (1745), de sikereit az angolok Kanadában ellensúlyozzák. (-1748)

1740-1780. Mária Terézi apja VI. Károly császár halála után a Pragmatica Sanctio (-1711-1740) értelmében örökli az osztrák tartományok, Csehország és Magyarország feletti uralmat, és az osztrák örökösödési háborúban (-1740-1748) meg is tartja. Belső reformjaiban a felvilágosult abszolutizmus és a porosz példa óvatos követője: az örökös tartományokban keresztülviszi a nemesség adózását, s a
jobbágyság terheit az állam érdekében igyekszik szabályozni (1767: úrbéri rendelet Magyarországon). Védővámokat léptet életbe (1754), ami az osztrák ipar számára korlátlan lehetőségeket teremt a magyarországi piacon, a magyar gazdasági fejlődést viszont akadályozza.

1740-1786 II. (Nagy) Frigyes porosz király. Az apja által teremtett hadsereg birtokában hódító politikát folytat (korának legkiválóbb hadvezére). Meghódítja Sziléziát (1742), a hétéves háborúban (- 1756-1763 ) sikeresen száll szembe a nagyhatalmak koalíciójával, végül kieszközli Lengyelország első felosztását (1772), ami által sikerül területileg egyesítenie állama két fő részét, Brandenburgot és Poroszországot. A porosz királyság az ő uralma alatt válik Európa egyik elsőrangú politikai és katonai tényezőjévé. Belpolitikájában a felvilágosult abszolutizmus (1748) eszméinek követője. A francia filozófusokkal élénk kapcsolatot tart fenn, reformjaival (különösen a függetlenített bírósági szervezet létrehozásával) kivívja csodálatukat. A gazdasági életet a merkantilizmus elvei szerint fejleszti, kiegészítve az angliai mezőgazdasági forradalom (1700-1750 k.) tanulságaival 900 falut telepít addig lakatlan vidékeken, mintagazdaságokat szervez, több száz állami manufaktúrát létesít stb.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #1 ) 2013-01-07 19:26:27
Privát üzenet
1741-1762 Erzsébet cárnő, I. Péter leánya. Uralkodása alatt ismét megerősödik a nemesség és az egyház befolyása. Első minisztere, Besztuzsev-Rjumin osztrákbarát külpolitikát folytat. - B. Rastrelli udvari főépítész irányításával jelentős építkezések: Carszkoje Szelo (1752-1757), Téli Palota Szent-Pétervárott (1755-1762). A polihisztor Lomonoszov kezdeményezésére 1755-ben létrejön Moszkvában az első orosz egyetem.

1742-1799 Károly Tivadar pfalzi választófejedelem. Mannheimi udvara a XVIII. sz. közepén a német zenei élet központja (mannheimi iskola, vezető egyénisége a cseh származású Stamitz) 1777-ig, amikor a fejedelem a bajor trónt is örökli, és Münchenbe teszi át székhelyét.

1747 Nadir Sah meggyilkolása. Perzsia független kánságokra bomlik fel, amelyek csak a XVIII. sz. végén egyesülnek újból. Ahmed Sah Durrani vezetésével (1747-1773) megalakul az afgán törzsek első független állama, a mai Afganisztán elődje.

1748 .Az acheni béke befejezi az osztrák örökösödési háborút. Ausztria lemond Parmáról a spanyol Bourbonok javára. Az igazi vesztes Franciaország, amely véráldozatáért nem kap semmit, viszont Nagy Frigyest hozzásegítette a porosz nagyhatalom megteremtéséhez.

1748 Megjelenik Montesquieu A törvények szelleme c. műve, a francia felvilágosodás korának első nagy-hatású alkotása.1751-ben követi az Enciklopédia első kötete 1772-ig további 28 kötet, Diderot és - 1759- ig d'Alembert szerkesztésében), 1762-ben pedig Rousseau főműve, a Társadalmi szerződés, Az új szellemi mozgalom az ész nevében harcba száll a reudális társadalmi rend és a középkori világnézet maradványaival. Vezéralakja, Voltaire az egyház ellen összpontosítja támadásait. A francia filozófusok hatása érvényesül a kelet-európai monarchiák (Ausztria, Poroszország, Oroszország) új ideológiájában, a felvilágosult abszolutizmusban, magában Franciaországban pedig a forradalom számára készíti elő a talajt.

1748 Hume angol filozófus: Vizsgálódás az emberi értelemről.

1749-1754 Dupleix, a francia Kelet-indiai Társaság főkormányzója gyarmatbirodalmat próbál kiépíteni Indiában, ahol az európaiaknak eddig csak kereskedelmi telepeik voltak. Kísérlete megfeneklik az anyaország közönyén és állandó pénzzavarán, viszont kihívja az angolok ellenállását. (-1757)

1751 A kínai birodalom nyugati terjeszkedése során megszállja Tibetet, majd 1756-1757-ben Dzungáriát és a Tarim medencéjét, 1790 k. pedig Nepálra is kiterjeszti fennhatóságát.

1753 Kaunitz gróf négy évtizedre átveszi az osztrák külpolitika irányítását. Felismeri, hogy a Habsburg-monarchia fő ellenségévé Poroszország vált, és II. Frigyessel szemben Ausztria a hagyományos ellenfélhez, Franciaországhoz közeledik, ami Angliát természetszerűleg a porosz szövetség felé sodorja. A nemzetközi politikai rendszernek ez a teljes átalakulása, amelyet "diplomáciai forradalomnak" is szokás nevezni, 1753-1756 között megy végbe, és a hétéves háború kirobbanásához vezet. (1756-1763)

1756 A francia flotta elfoglalja Menorca szigetét az angoloktól. Kirobban az angol-francia gyarmati háború, amely a hétéves háborúval párhuzamosan folyik (1756-1763), és amelyben Franciaország elveszti csaknem valamennyi tengerentúli birtokát.

1756-1761 Az id. William Pitt az angol kormány élén. Erélyes politikájának döntő szerepe van a hétéves háború angol sikereiben.

1756-1763 A hétéves háború. Kaunitz politikájának gyümölcseként létrejön az osztrák-francia-orosz-szász szövetség Poroszország szétzúzására. II. Frigyes a várható hadüzenetet megelőzve lerohanja Szászországot (1756. augusztus 29.), és fegyverletételre kényszeríti (október 16.). 1757-ben Csehországban vereséget szenved (Kolin, június 18.), de a szövetségesek offenzíváját visszaveri (Rossbach, november 5., Leuthen, december 5.). Bár Angliától 1761-ig jelentős pénztámogatást kap, az ellenfél számbeli fölénye az évek során egyre érezhetőbb. A porosz sereg kunersdorfi katasztrófáját (1759. augusztus 12.) követően Frigyes még átmenetileg talpra áll, és 1760-ban győzelmeket arat (Liegnitz, augusztus 15., Torgau, november 3.), de 1761-ben országa nagyobbrészt ellenséges megszállás alá jut, és az összeomlás küszöbén áll. Ekkor az oroszországi fordulat menti meg. (1762)

1757 Indiában Robert Clive a Brit Kelet-indiai Társaság hadseregével Plasseynél legyőzi a bengáliai navabot (nábob), aki a franciákkal szövetkezve elűzte az angolokat calcuttai telepükről. Bengália a Társaság protektorátusa alá kerül, és 1765-ben a Benaresben székelő oudhinavab is elismeri az angol védnökséget. A plasseyi csatával indul meg a brit hódítás Indiában. 1760-ban Dél-Indiában is eldől a küzdelem: a franciák vereséget szenvednek, és 1761-ben Pondichéry, a francia gyarmati igazgatás székhelye az angolok kezére jut.

1758-1770 Choiseul herceg minisztersége Franciaországban. Pompadour marquise, XV. Lajos szeretője támogatásával kerül a kormány élére. Következetesen ragaszkodik az osztrákokkal kötött szövetséghez, ennek érdekében (1770-ben) nyélbe üti a trónörökös házasságát Mária Terézia leányával, Mária Antoinette-tel.

1759 Eldől az észak-amerikai angol-francia háború. Montcalm francia tábornok vereséget szenved, Quebec és vele egész Kanada az angoloké lesz. (1763)

1759 Pombal márki, első miniszter (1756-1777) kitelepíti a jezsuitákat Portugáliából és Braziliából. A rendnek valamennyi katolikus ország­ban hatalmas vagyona és befolyása volt, köréje csoportosultak a felvilágosodás reformjainak ellenfelei, szervezeti formája pedig (feltétlen engedelmesség a Rómában székelő generálisnak) sértette az állami szuverenitást. A jezsuiták és a felvilágosult abszolutizmus összeütközése elkerülhetetlenné vált: Pombal példáját követi 1764-ben Franciaország, 1767-ben Spanyolország és Nápoly is.

1759-1788 III. Károly spanyol király. (l735-től Nápolyban uralkodott, amelynek trónját fiatalabb fiának, Ferdinándnak adja át, akitől az 1860-ig uralkodó nápolyi Bourbon-ág származik.) Miniszterei (Aranda, Campomanes, Florida Blanca) a polgári fejlődést segítő reformokat hoznak a felvilágosult abszolutizmus szellemében.

1760 II. György angol király halála. Unokája, IIl. György (1760- 1820) elődeitől eltérően politikai szerepet is kíván játszani, a békepárti torykat támogatja, akikkel szemben Pitt 1761-ben kénytelen lemondani.

1761 Pitt lemondása után az angol kormány nem újít ja meg a Poroszországgal kötött segélynyújtási egyezményt. Spanyolország a franciák oldalán belép a hétéves háborúba, mire az angol flotta 1762-ben meg szállja Kubát és a Fülöp-szigeteket.

1762 Meghal Erzsébet cárnő, utódja unokaöccse, a holstein-gottorpi herceg, III. Péter néven. Az új cár II. Frigyes csodálója; békére, majd szövetségre lép Poroszországgal, ezzel megmenti a katasztrófától. Júliusban felesége, Katalin államcsínnyel megbuktatja (Pétert meggyilkolják), de Oroszország nem lép újból hadba.

1762-1796 II. (Nagy) Katalin cárnő. Rokonszenvez a felvilágosodás eszméivel, de belpolitikájában az orosz társadalom rendi alapon való újjászervezésére törekszik. 1767-ben a szabad lakosság képviselőiből törvényelőkészítő bizottságot (voltaképpen általános rendi gyűlést) hív össze egységes törvénykönyv megalkotására, a munkálatok irányelveit (a Nakazt) maga fogalmazza meg. 1775-ben végrehajtja a közigazgatás reformját: az egész birodalmat egységes szervezetű kormányzóságokra osztják, amelyeken belül a nemesség és a városok számottevő önkormányzatot kapnak. Az 1785-ben a nemesség számára kiad ott "kegyelemlevél" további rendi kiváltságjogokat tartalmaz, és szentesíti a földesurak korlátlan hatalmát jobbágyaik fölött. A jobbágyrendszert kiterjesztik Ukrajnára is, miután a cárnő 1765-ben a kozák autonómiát és a hetmani intézményt eltörölte. Az uralkodó abszolút hatalma a reformok során érintetlen marad. A kormányzásra nagy befolyással vannak a cárnő kegyencei: a két Orlov, Bibikov, Panyin és Patyomkin. Külpolitikai téren a török háborúk ( 1768-1774, -1787-1792) legfőbb eredménye a Fekete-tenger északi partvidékének megszerzése; Lengyelország felosztásával (-1772, - 1793. január 23., -1795. október 24.) pedig az orosz birodalom Poroszország és Ausztria szomszédja lesz.

1763 A párizsi béke (február 10.) véget vet az angol-francia gyarmati háborúnak. Kanada az angoloké lesz; Louisianát (a mai USA középső részét) a Mississippi mentén kettéosztják: keleti fele Angliához kerül, a nyugati Spanyolországhoz, amely viszont Floridát adja át az angoloknak. A franciák ezzel elvesztették összes észak-amerikai birtokukat , Indiában visszakapják ugyan Pondichéryt és néhány más telepüket , de korábbi befolyásukról és hódítási lehetőségeikről itt is le kell mondaniuk. Anglia a világ legnagyobb tengeri hatalmává válik.

1763 A hubertusburgi béke (február 15.) lezárja a hétéves háborút. A vitás terület Szilézia a poroszok kezén marad

1763 Meghal III. Ágost lengyel király, Az 1697 óta tartó szász-lengyel perszonálunió megszűnik, a trónt orosz nyomásra IL Katalin jelöltje, Poniatowski Szaniszló (1764-1795) foglalja el. 1767-ben az oroszpárti rendek radomi konföderációja újból leszögezi a nemesség kardinális jogait, és elejét veszi minden reformkísérletnek. Az alkotmányt acárnő garantálja. 1768-ban az ellenzék Barban ellenkonföderációt alakít, de felkelését az orosz csapatok leverik. (- 1772)

1765 Meghall. Ferenc császár, Mária Terézia férje. Utódja fia, II József
(1765-1790).

1765 k. Ellenállási mozgalom bontakozik ki az észak-amerikai gyarmatokon az angol uralom ellen. A francia háború befejezése után III. György kormánya eltiltotta a bevándorlást az újonnan meghódított területekre, és különböző adókat, illetékeket és beviteli vámokat rótt ki a gyarmati lakosságra. Az önállósodási törekvések erősödnek, 1768-tól bojkottálják az angol árukat, szórványos felkelések törnek ki. ( 1773)

1766 Leszczyriski Szaniszló halálával Lotaringia a bécsi béke értelmében
(- 1733-1735) Franciaországhoz kerül.

1767-1768 A francia Quesnay közzéteszi fiziokratizmusnak nevezett közgazdasági elméletét. Elsőként szól gazdasági törvényekről; mivel ezek szerinte csak "természetes feltételek között" érvényesülnek, síkraszáll az ipar és a kereskedelem szabadságáért; minden érték végső forrása a föld, az adóterheket tehát a földbirtoknak kell viselnie.

1768 A genovai köztársaság eladja az uralma ellen lázongó Korzikát Franciaországnak.

1768-1774 Orosz-török háború. A Porta francia befolyásra hadat üzen a cárnőnek, hogy ellensúlyozza az oroszok lengyelországi terjeszkedését. (-1763) Az orosz flotta 1770-ben a csesmei öbölben felgyújtja a török hajóhadat, a szárazföldön Rumjancev arat sorozatos győzelmeket, a Dunán átkelve bolgár területre tör, és békére kényszeríti a szultánt. (-1774) .

1768-1779 Az angol James Cook három utazásán bejárja a Csendes- óceán-alig ismert déli vizeit. Felfedezi (ill. újra felfedezi) Új-Zélandot (1769), Ausztrália délkeleti partvidékét (1770), Óceánia. számos szigetét, majd a Hawaii szigeteket (1778). 1788-ban a botany-bay-i fegyenctelep létesítésével megindul Ausztrália angol gyarmatosítása.

1769 Az angol James Watt szabadalmaztatja gőzgépét. Az új találmány, szemben Savery (1698) és Newcomen (1705) gőzgépével, már nemcsak bányák víztelenítésére használható, hanem az 1780-as években az iparban is utat tör. A textilipart a fonógép (1770 Hargraves, 1769 Arkwright, 1779 Crompton), majd a gépi szövőszék (1785 Cartwright) feltalálása forradalmasítja. Egyidejűleg megkezdődik a kőszén nagyipari felhasználása (a koksz előállítása, 1711, és alkalmazása a kohászatban: Darby, 1735), 1784-től pedig Cort kavaróeljárása (nyersvas olcsó és tömeges előállítása) új fejezetet nyit a vaskohászatban. Mindezek nyomán kibontakozik az angol ipari forradalom, azaz az áttérés
a gyári tömegtermelésre.

1770 Franciaországban megbukik Choiseul első miniszter (-1758- 1770). Az új kormány az abszolutizmus szellemében megkísérli a közigazgatás reformját, 1771-ben Maupeou kancellár száműzi a párizsi parlamentet, a hivatalnoknemesség rendi ellenállásának központját, és új állami törvényszékeket állít fél. Végső célja a hivatalok vásárlásának és örökölhetőségének megszüntetése, A kísérlet a polgári közvélemény heves ellenállásába ütközik. 1774-ben a király halálával a kormány és Dubarry kegyencnő is megbukik, a parlamentet visszaiktatják jogaiba.

1770-1797 Immánuel Kant, a königsbergi egyetem filozófiaprofesszora. Főműve, A tiszta ész kritikája, 1781-ben jelenik meg.

1772 A lengyel nemesi felkelés(1763) hatására a három szomszédos nagyhatalom II. Frigyes kezdeményezésére megállapodik Lengyelország részleges felosztásában. Ausztria birtokba veszi Galíciát, a cárnő Polock, Vityebszk és Mogiljov körzetét, a poroszok pedig a német lovagrend egykori állama és Brandenburg közé eső tengerparti területet (Gdarisk nélkül). 1773-ban az új lengyel országgyűlés kénytelen tudomásul venni az ország egyötödének elcsatolását ..

1772 III. Gusztáv svéd király (I771-1792) államcsínyt hajt végre, véget vet a "nemesi köztársaságnak", és a királyi hatalom javára korlátozza az országgyűlés jogait. Reformok sorozatával megszilárdítja Svédország belső helyzetét, felszámolja az orosz befolyást (helyébe francia orientáció lép), majd 1789-ben a parasztság és a polgárság támogatásával megfosztja a nemességet kiváltságaitól, és abszolút kormányzást léptet életbe.

1773 A Regulating Act (szabályozó törvény) a brit parlament ellenőrzése alá helyezi a Kelet-indiai Társaságot. Az indiai angol gyarmatok első főkormányzója Warren Hastings (1773-1785); kormányzása alatt kezdődik meg a brit uralom kiterjesztése egész Indiára.

1773 XIV. Kelemen páp a feloszlatja a jezsuita rendet. (VII. Pius 1814-ben visszaállítja)

1773 Amerikai telepesek a bostoni kikötőben a tengerbe öntenek egy angol teaszállítmányt (tiltakozásul a behozatali vámok ellen). Az angol kormány ostromállapotot rendel el. Ezzel a "bostoni teadélután" néven ismert incidenssel robban ki a nyílt harc az amerikai angol gyarmatok és az anyaország között.

1773-1774 Nagyarányú kozák- és jobbágyfelkelés a Volga-vidéken Pugacsov vezetésével. A cári csapatok leverik.

1774. szeptember 5. Philadelphiában összeül a 13 észak-amerikai angol gyarmat küldötteinek kongresszusa. Állást foglal amellett, hogy a gyarmatok csak saját hozzájárulásukkal adóztathatók; bekövetkezik a nyílt szakítás Angliával. A mozgalom vezérei B. Franklin, Th. Jefferson, S. Adams, valamint George Washington, akit 1775-ben a felkelők hadseregének élére állítanak.

1774 XV. Lajos francia király meghal. Unokája, XVI. Lajos (1774- -1792) uralma alatt a feudális abszolutizmus csődje az 1789. évi forradalomhoz és az ancien régime (= régi rendszer) összeomlásához vezet. Az új király Turgot-t bízza meg a pénzügyek vezetésével, aki a fiziokrata elvek alapján (-1767-1768) a francia gazdaság reformjához fog, de 1776-ban a parlament és az udvari körök egyöntetű ellenállása miatt vissza kell lépnie. - XVI. Lajos korának francia művészetét a rokokóval szembeni visszahatás, főként a klasszicizmus kibontakozása jellemzi. (Kezdetei az 1760-as években; a párizsi Panthéon építése 1764-től.) Kiemelkedő reprezentánsai Jacques Louis David festő, Houdon szobrász; a korszak ünnepelt színpadi szerzője Beaumarchais. Elsősorban Párizsban fejti ki hatását az opera műfajának megreformálója, a német Gluck (1714-1787).

1774 A Kücsük Kajnardzsi-i békében (-1768-1774) Oroszország megkapja az áhított fekete-tengeri kijáratot: a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyása közti területet és a Kercs-félszigetet, a szultán elismeri az addig török fennhatóság alatt állt krími tatár kán függetlenségét. Moldva és Havasalföld visszakerül az oszmán birodalomhoz, de a cárnő jogot kap arra, hogy e fejedelemségek és a görög egyház érdekeit képviselje a Portánál. Az orosz kereskedőhajók szabadon közlekedhetnek a Dardanellákon.

1776. július 4. A 13 észak-amerikai gyarmat philadelphiai kongresszusa elfogadja a Jefferson szerkesztette Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondja a végleges elszakadást Nagy-Britanniától és a gyarmatoknak önálló állammá alakulását. Hangsúlyozza az emberek természetes egyenlőségét, a szabadsághoz, a tulajdonhoz és a boldoguláshoz való jogát, leszögezi a népszuverenitás elvét és a nép ellenállási jogát az elnyomással szemben.

1776 Az angol Adam Smith A népek gazdagsága c. művében lefekteti a modern polgári közgazdaságtan alapjait. Az érték forrása az emberi munka; a gazdasági fejlődés hajtóereje a szabadverseny; ebben az egyéni érdek fejeződik ki, de eredménye egybeesik a közérdekkel.

1776 Károly Ágost szász-weimari herceg (1815-től nagyherceg, 1828) meghívására Weimarba költözik Goethe és Herder, a német irodalom két kiemelkedő képviselője. A weimari udvar évtizedekre a német szellemi élet központjává válik (ún. wei mari klasszika), itt él Wieland és 1787-től egy ideig Schiller.

1777 Saratogánál az amerikaiak fegyverletételre kényszerítenek egy angol hadsereget. A győzelem hatására Franciaország nyíltan a gyarmatok mellé áll, és 1778-ban szövetségi és kereskedelmi szerződésre lép velük, amelyhez 1779-ben Spanyolország is csatlakozik.

1777 Franciaországban Necker lép a pénzügyek élére. Takarékossággal és államkölcsönökkel sikerül fedeznie az amerikai háború terheit. 1781-ben közzéteszi Compte-rendu, présenté au roi (Beszámoló a királynak) c. írását, amelyben szokatlan módon a közvélemény elé tárja az ország pénzügyi helyzetét, sejtetve, hogy az államháztartást az udvar "rendkívüli" kiadásai borítják fel. A népszerű miniszternek távoznia kell, bukásáért a királynét és környezetét okolják.

1780 Mária Terézia halála. Az örökös tartományok és Magyarország kormányzását fia, II. József császár (1780-1790) veszi át. Az új uralkodó a felvilágosult abszolutizmus utolsó és legkövetkezetesebb képviselője. Célját, az egységes, centralizált és rendi privilégiumoktól mentes birodalom kiépítését bürokratikus úton, rendeletekkel igyekszik megvalósítani, tekintet nélkül a heterogén birodalom alkotórészeinek sajátságaira. Politikájában különös hangsúlyt kap az a törekvés, hogy az egyházat kivonja a pápaság befolyása alól, rendi szervezetét megtörje, és az államnak rendelje alá (az ún. jozefinizmus).

1781 II. József eltörli az örökös jobbágyságot az osztrák tartományokban. Kiadja a türelmi rendeletet, amellyel valamennyi protestáns felekezetnek egyenlőséget és szabad vallásgyakorlatot biztosít. A pápai bullák kihirdetését uralkodói beleegyezéshez köti (placetum regium), és megkezdi a kontemplatív (szemlélődő ; azaz gyógyító vagy oktató tevékenységet nem folytató) szerzetesrendek feloszlatását. (A birodalomban 700 kolostor szűnik meg, az összesnek több mint a harmada.) VI. Pius pápa személyes közbelépése (1782) sem változtat a császár politikáján.

1781 A kanadai angol hadsereg Yorktownnál kapitulál. Az amerikai függetlenségi háború katonailag befejeződik.

1781 Bécsbe költözik Mozart. A három nagy klasszikus mester: Mozart, Haydn és utóbb Beethoven idején a császárváros az európai zenei élet központja.

1783 A 13 észak-amerikai gyarmat és szövetségeseik Párizsban és Versailles-ban békét kötnek Nagy-Britanniával. Az angolok elismerik a gyarmatok függetlenségét, és lemondanak az Appalache-hegység és a Mississippi közti óriási területről (ahol 1792-1848 között 9 új tagállam alakul), ellenben megtartják Kanadát. Franciaország keveset nyer, de a spanyolok visszakapják a korábban elvesztett Menorcát és Floridát.

1783 Angliában a háborús kudarcért felelős Nerth-kabinet bukása (1782) után az ifj. William Pitt, a toryk új vezére hosszú időre (1783-1801) átveszi a brit politika irányítását.

1783 Oroszország annektálja a krími tatár kánságot. Patyomkin, a cárnő kegyence irányításával megindul a csaknem lakatlan délorosz területek betelepítése. Szevasztopolt ftottabázissá építik ki.

1784 II. József az egész Habsburg-birodalomban a németet teszi hivatalos nyelvvé. A nyelvrendelet elsősorban Magyarországon és Belgiumban kelt felzúdulást.

1784 Pitt angol miniszterelnök az indiai ügyek katonai és politikai irányítását egy királyi ellenőrző tanácsra bízza. A Kelet-indiai Társaság ezentúl (1858-ig) csak a közigazgatási teendőket látja el.

1785 II. József úrbéri rendelete eltörli Magyarországon a jobbágyok személyi függését, biztosítja szabad költözési jogukat, és kivonja őket a földesúri bíráskodás alól. A császár a magyar nemesi földbirtokot is adókötelesnek nyilvánítja, és megkezdődik az egész ország kataszteri felmérése az egyenlő adózás bevezetése céljából. Egyúttal megszünteti II. József a nemesség megyei önkormányzatát, Magyarországot tíz kerületre osztja, melyeket kinevezett tisztviselők igazgatnak.

1785 A "nyakék-per", a francia udvar nevezetes botránya erősíti a közvélemény monarchiaellenes hangulatár,

1786 A francia kormány kereskedelmi szerződést köt Angliával, amelyben leszállítja az angol áruk behozatali vámját. A szerződés sérti a francia polgárság érdekeit, és nehéz helyzetbe hozza a házai ipart.

1787 Franciaországban, ahol a kormány Necker menesztése (1781) óta eredménytelenül küzdött a mind nyomasztóbb deficittel, Calonne pénzügyminiszter javaslatára a pénzügyek rendezésére összeül az előkelők gyűlése (tagjai főpapok, főurak és magas állású tisztviselők). Nem fogadja el az új, általános földadó tervét, az általános rendi gyűlés összehívását javasolja, majd feloszlik. A kormány ezután a párizsi parlamenttel próbálja az új adót becikkelyeztetni, de nyílt ellenállásra talál.

1787-1792 Orosz-török háború. (1788,1792. Január 9.)

1788 Franciaországban a rossz termés mezőgazdasági válságot okoz, ami hozzájárul a forradalmi helyzet érlelődéséhez. A kormány rendeleti úton megfosztja a parlamentet kiváltságos helyzetétől, aminek nyomán országszerte tömegmozgalmak lángolnak fel, röpiratok ezrei követelik az önkényuralom megszüntetését. A közhangulat nyomására a király visszahívja Neckert a kormányba, és megígéri a rendi gyűlés összehívását.

1788 II. József Oroszország oldalán hadba lép a szultán ellen, de a hadjárat kudarcokkal jár az osztrákok számára.
A császár helyzete megrendül, Magyarországon és Belgiumban egyre erősebb az ellenállás a reformok végrehajtásával szemben.

Válasz erre


1 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal