FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Mi az a Csízió?
Ez a téma le van zárva!
1 

Regiomontanus ( #4 ) 2010-11-14 10:54:38
Privát üzenet
A csízió szó eredeti értelme: huszonnégy sorból álló, versbe szedett, latin nyelvű ünnepnaptár. Az első ilyen mű 1200 táján keletkezhetett. Az öröknaptárak egyik fajtája volt ez, amely arról nem tájékoztatott hogy az említett ünnep a hétnek melyik napjára esett de szerepeltek benne az állandó ünnepek és a legfontosabb névnapok. Minden hónapra két-két verssor jutott amely annyi szótagból állt ahány nap volt abban a hónapban. A szótag sorszáma tehát a hónap megfelelő napját jelentette. A szótag maga - többnyire rövidítve - az arra a napra eső állandó ünnepnek, illetve az ünnep szentjének nevét (pontosabban első szótagját) tartalmazta. A memorizálásra fontosnak tartott ünnepek száma havonta 4 és 23 között ingadozott. Összeessen mintegy másfél száz ünnep jellemző szótagjai jelölték ki a naptárvers ilyen módon kötött részét az év többi, kb. kétszáz napjára eső szótag helyét pedig önkényesen kieszelt és nem is mindig értelmes szöveg foglalta el. Ezzel a pontosan megtanulandó versei tehát megjegyezhetővé vált a jelentősebb ünnepek (névnapok) elhelyezkedése az éven belül. (Régen a szentek nevével, nem a hónap és a nap számával jelölték a dátumot.)

A középkori latin naptárvers első két szava: Cisio Janus
Az öt szótag a január elseje és ötödike közötti napokra vonatkozik, amelyek közül az első a mai újévet jelölte. Ennek latin elnevezése: Circumcisio Christi (Krisztus körülmetélése). Ebből származik a Cisio szó. A Janus a hónap latin nevének, a Januariusnak rövidítése.

A latin Cisio Janust a középkorban magyarra is átültették, így ez páros rímű nyolcas vers formájában már korai nyelvemlékeinkben is olvasható. A magyar nyelvű könyvnyomtatás megindulását követően más és más megformálásban különböző kalendáriumok és öröknaptárak részévé vált sőt Cisio címmel is hamarosan megjelent (pl. Debrecen, 1592). A XVI. század végén a pápa által bevezetett ún. Gergely-féle kalendárium nagy ellenkezést váltott ki a protestánsok körében, ezért az öröknaptárak is e vita fórumaivá váltak. Ezzel magyarázható az, hogy a XVII. század elején külön katolikus öröknaptár jelent meg Pázmány Péter nevével fémjelezve, protestáns részről pedig Szenci Molnár Albert készített hasonló összeállítást magyar Cisio verssel.

A csízió szó a XVI. századtól kezdve már bekerült a címébe azoknak a népszerű tudományos könyveknek, amelyek közül az elsőt 1592-ben Kolozsvárott Heltai Gáspár műhelyében készítették. E kötet teljes címe: "Cisio magyar nyelven és az ég járásának és csillagoknak különb-különb természetének folyásából való practica, melyből gyermekeknek születéseknek természetek és a napoknak mivolta megismertetnek, azaz magyar planétás könyv". A bevezetőben olvasható még: "Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról szóra magyar nyelvre fordítottam".

Az eredet után kutatva - éppen a cím utolsó sora alapján - több korabeli német munkát is figyelembe vehetünk. Például a XVI. század harmincas éveitől megjelenő "Das Planet Buch", amely 1544-től kibővítve "Das grosse Planeten Buch" címmel jutott el az olvasókhoz, lehetett a kolozsvári kiadvány egyes fejezeteinek forrása. Ugyanez állapítható meg - egyebek között - a Frankfurtban többször is kiadott "Astronoomia Teutsch" c. munkáról is, hogy további párhuzamokat ne is említsünk.

A kolozsvári Cisionak csupán egyetlen, véletlenül megmaradt példányát ismerjük. Nagyon valószínű, hogy e munkát Magyarországon még többször is kiadták, a további példányok azonban kivétel nélkül elpusztultak. A fennmaradtak közül az időrendben következő kiadvány jó félévszázaddal később jelent meg. E kis köteten már nagy betűk hirdetik a CISIO címet valamint azt is megtudhatjuk, hogy "A nemzetes Pongrácz Nagy Mihály László maga költségévei nyomtatta ki Lőcsén Brever Lőrinc által anno 1650". A cím - a tartalomjegyzékszerű felsorolással - még a korábbiaknál is jóval hosszabb, így itt most csupán a kezdést és a befejezést idézzük: "Cisio, azaz astronómiának tudományának rövid értelemmel való leírása ... a híres neves Király Hegy János írásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken meg augealtattatott".

A címben említett "Király Hegy János" nem más, mint az eredetileg Johannes Müller nevű tudós, aki a poroszországi Königsbergben tevékenykedve felvette a város latinos névformáját és mint Joannes Regiomontanus (1436-1476) vált világhírű csillagásszá. 1467 és 1471 között Magyarországon Mátyás király udvarában is tevékenykedett. A latin nevet fordították azután le Lőcsén, az általános szokásnak megfelelően, szó szerint "Király Hegy János"-ra. A Cisio forrásai között ugyanis Regiomontanus egykori kalendáriuma is megtalálható.

A lőcsei Cisio fejezete közül az első huszonhat a Regiomontanus nevével jelzett Temporal c. műből származik. A két következő részbe belevegyül a kolozsvári Cisio szövege is, a további tizenhat fejezet pedig ez utóbbiból való átvétel. A Temporal Regiomontanus naptárára vezethető vissza, ami saját nürnbergi nyomdájában, 1474-ben jelent meg.

Ezt a naptárat a következő évtizedekben ezután többen kiegészítettek és módosítottak, hogy végül --;mint harmadik rész- beolvadjon a már említett Grosses Planetenbuchba. Az idők folyamán többek közreműködésével kialakult szövegeket tartalmazó népkönyvek egyetlen sora sem származott már a nagy csillagásztól, a kiadók azonban a hagyomány és főleg a mindenhol jól csengő név miatt Regiomontanust vagy Magyarországon "Király Hegy János"-t tüntették fel szerzőként.
Válasz erre

Regiomontanus ( #3 ) 2010-11-14 10:53:53
Privát üzenet
Az 1650-ben készült lőcsei kiadvány szövege a továbbiakban mintegy harmadfél évszázadon át csaknem változatlanul jelent meg, és állandó olvasmánnyá vált Magyarországon. A kötet a XVIII. század elejéig több kiadást is megért a lőcsei Brever család műhelyéében, amelyek egyike sem viselt évszámot. Ugyanez az "időtlenségre" való törekvés figyelhető meg az egész XVIII. századon keresztül: 1650 után az első évszámmal ellátott csíziókiadást csak 1797 -ből ismerjük. E két évszám között készült csíziókból azonban majd tucatnyi kiadás maradt fenn, többnyire csak egy-két példányban. Többségük a XVIII. század legjelentősebb, hazai nyomdászdinasztiájának, a Landerer családnak budai (1730 tájától) és pesti (1770 tájától) nyomdáiból került ki. Pesten az utolsó Landerer-féle csízió 1830-ban, Budán 1833-ban készült. Ez utóbbi, vízivárosi műhely tulajdonosa 1847 -től Bagó Márton, majd 1873-ban bekövetkezett halála után azonos nevű fia volt egészen a XX. század elejéig. A Bagó-műhely is tucatnyi kiadásban jelentette meg a csíziót.

A református egyház debreceni nagykönyvtárában egy ép és egy csonka példányban, évszám megjelölése nélkül fennmaradt csíziókiadás található, amely a nagyváradi Tichy-nyomdából származik. Megjelenésük 1820, illetve 1860 tájára tehető.

Valószínű, hogy nemcsak négy műhelyben és nemcsak harminchárom ma ismert csíziókiadás készült, hanem ennél sokkal több. Ám az ilyen közkedvelt könyveket a szó szoros értelmében szétolvasták, illetve - mint a lejárt naptárakat - eldobták vagy elégették, ezért ma már igazán ritkaságszámba megy az, ha újabb teljes példány kerül elő.

A Lőcsén 1650-ben megjelent csízió egészen a XX. század elejéig lényegében változatlan szöveggel látott napvilágot. Ez a körülmény a kötet vásárlóinak, illetve olvasóinak hagyományhúségére utal. A könyvet a tudományos ismereteknek az évszázadok során bekövetkezett egyre gyorsuló bővülésévei párhuzamosan, más és más olvasórétegek vehették kezükbe. A XVI-XVII. században leginkább az akkori diákság, a városi polgárság és részben a tanultabb parasztság voltak olvasói, a XX. század elejére azonban már csak a legöregebb és legműveletlenebb rétegek forgatták ezt a könyvet. A kiadók a szöveg állandó megújításával igyekeztek a keresletet fenntartani. A XVIII. században még csak olyan akadályok eltávolítása volt a cél, amit a lőcsei csízió szövegének protestáns jellege okozhatott. Ezért kerülhetett például a prédikátor kifejezés helyére a doktor. Ugyanakkor a durvább szavakat is kigyomlálták: a buja szó helyébe a sze/es került. A jövendölések szélsőséges megfogalmazásait tompították, hogy ezáltal minél többen ismerhessenek magukra. A szövegmódosítást mindig igen óvatosan hajtották végre, hogy annak megbízhatósága ne szenvedjen csorbát. Az idősebbek közül sokan szinte kívülről tudták ha nem is az egész csíziót de legalább az érdekesebb részeket. Az új kiadásnak a korábbiaktól merőben eltérő szövege megrendíthette volna a kiadvány iránti bizalmat.

A XIX. században a magyar nyelv nagy fellendüléséének korszakában a csízió régies nyelvezete olyan mértékben vált elavulttá, hogy a szöveg gondozói egyre sűrűbben (1833, 1873, 1882) kényszerültek a korszerűsítésre.
Ezért igazítások helyett gyökeres átalakításra vállalkoztak. Bartalits Imre 1874-ben "Legújabb magyar csízió, vagyis a mai csillagászati tudományok a bölcs élet, pasztalatok kis tükre" címmel adta közre - amint e kifejezésre is juttatta - erősen átdolgozott könyvét. Ebben "a königsbergi Müller János" mellett Nostradmust valamint Theophrastus Paracelsus híres orvost felsorolta a hosszú címben, hogy a szöveg megbízhatóságát ezzel - természetesen minden tényleges alap nélkül - alátámassza. A így korszerűsített csíziót még 1904-ben is kiadták.

Az eredeti csízió 1873. évi átdolgozását követőn számos más, olyan kiadvány látott napvilágot - álmoskönyvek -, amelyekbe ennek már csak bizonyos elemeit emelték át. Közülük nem egynél a régi és még nyilván mindig ható csízió elnevezést a címben is fel tüntették.
Válasz erre

Regiomontanus ( #2 ) 2010-11-14 10:53:14
Privát üzenet
A Csízió tartalmáról

A kötetben hagyományos előszó és ajánlás olvasható. Ez utóbbi a fiziognómia, vagyis az emberi jellem küllem alapján történő megállapításának tudományát dicséri. A második előszó az igazi, mert ez vezeti be tulajdonképpen a csíziót, amelynek élén az öröknaptár áll.

A századok során a késői csíziókiadásokban feledésbe merült az eredeti "Cisio Janus" -nak mint nappárversnek a fogalma, helyette a hibás "Martesio János" olvasható.

Az öröknaptárban a nap sorszáma után egy betű látható A-ól g-ig. Egy éven belül ugyanaz a betű a hétnek ugyanazt a napját jelölte. Tehát elég volt a csízió használójának az év elején megjegyeznie, hogy melyik betűre esik a vasárnap, ennek segítségével azután az egész esztendőben eligazodhatott a hetek pontos beosztásában. (Szökőévben természetesen Mátyás napjától új betű lépett érvénybe. Erről az ún. Mátyás-ugrásról február végén külön magyarázat olvasható.)

A hónapok jellegzetességeiről szóló latin nyelvű vers zárja az öröknaptárat. Mivel a csízió használóinak túlnyomó része nem tudott latinul, ezt a szokást csupán a hagyományozott szöveghez való görcsös ragaszkodás magyarázza, valamint az a szándék, hogy a kiadvány tudományos értékét növeljék ily módon.
Válasz erre

Regiomontanus ( #1 ) 2010-11-14 10:52:51
Privát üzenet
Szómagyarázat:

acrimonia-agrimonia (gyógynövény)

aer-levegő

Almonsor (Al Manszur) - arab tudós

aloe - hashajtó (gyógynövény)

Avicenna (Ibn Szina) - középkori természettudós

basilica - alkari véna

Bedo (Beda) - középkori tudós

Campania - Nápoly vidéke

cephalica - alkari véna

cerebrum - nagyagy

cholericus - lobbanékony

chyromantikus - tenyérjós

crudes - nyers

dajkafar - hirtelen hajló, nem gömbölyű far (a lónak)

farcsiga - csípőcsont

Filemon - ókori fiziognómus

fluxus - gyengeség

galganum - ladanum (gyógynövény)

gamandra - gamandor (gyógynövény)

grádics - (Lépcső- )fok

Hermes - görög isten

Isokrates - ókori szónok

Kettős - az Iker csillagkép

Kiskarácsony - Újév napja

kompasztom - kézben kialakitható, primitiv napóra

köpölyt vétetni - vért szívatni

kredencia - (ezüst -) tálca

krisztir (allövet) - beöntés

levestikum - gyógynövény

linea - vonal

lugtartus - gyógynövény

median - alkari véna


melancholicus - bús

mérföld (német) - 7532 m

Mérték - a Mérleg csillagkép

Mons Veneris - a hüvelykujj tövében levő domb
a tenyéren


oliosa - csúszós paréka - saláta

phisiognomia (fiziognómia) - képesség- és
jellemmeghatározás arc és termet alapján


phlegmatikus (flegmatikus) - nyugodt

pipenella - gyógynövény

Plinius - római természettudós

pokár - savanykás

polé - csombor (gyógynövény) praktika - jövendölés

prognostikum - előjel jóslás

purgáczió - hashajtás

restricta - szorított

Scitis (Scythia) - a Don és az Al-Duna közötti

térség ókori elnevezése

sömörgős - ragyás, kiütéses

spika - buza kalász

spinya - gyógynövény

stiksand - bűz-aszat (gyógynövény)

szaladsör - gabonasör

sangvineus - vérmes

timporált - mérsékelt kevert

tyúkmony - tyúktojás

zöldsár - belső nedv

ziliz - mályvaféle gyógynövény
Válasz erre


1 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal