FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Ragadványnevek történelmünkben (KvízCity33)
Ez a téma le van zárva!
1 2 3 4 5 6 

kvízcity 33 ( #185 ) 2010-06-08 19:51:15
Privát üzenet
Szent István király


Államalapító

(Szent) István király hozta létre a keresztény magyar királyságot, ám az ehhez vezető utat Fajsz, Taksony és István apja, Géza fejedelem készítették elő. Géza hozta meg a sorsfordító döntést az államalapításról, a latin rítusú vallást követő Európához való csatlakozásról, s más hitű népe megtérítéséről. Egy kétes hitelű forrás szerint Géza isteni tanácsra határozta el Pannónia állammá alakítását és gazdagítását. István király nagy legendájában (1077 ) viszont isteni utasítás tiltotta meg neki ugyanezt: "megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz (az államalapítást és térítést), mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza. Ő az Úrtól választott királyok egyike lesz". A legendák és krónikák szerzetes írói tehát az államalapítást a kiválasztott István isteni parancsra végrehajtott cselekedetének tekintették, miközben Gézára csupán a megkeresztelkedett, ám pogánykodó apa szerepét ruházták. Géza fejedelem történelmi jelentőségét fia szentté avatása (1083) után sem hiszen az beárnyékolta volna a Szentkirály nimbuszát. Géza Fejedelmet elítélte a történelem, pedig az ő erőszakos központosító törekvései ,teremtették az előfeltételeket István államszervező munkájához. István folytatta,megkezdett úton haladt tovább. Gézához hasonlóan egyik kezében a kardot másikban meg a keresztet tartotta.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #184 ) 2010-06-08 19:47:23
Privát üzenet
Sámuel király

Aba király

Sámuel a trónra lépése után vert pénzein nem Abának, hanem Sámuel királynak nevezte önmagát. Ám a hazai és a külföldi krónikák, illetve, Szent Gellért nagy legendájának szerzetes Írói csak Aba királyként emlegették. E néven került be a népi álomfejtéseket tartalmazó régi magyar könyvekbe is: álmunkban Aba királyt látni vagy vele beszélni, gazdag ember barátságát jelenti hitték eleink. Nem tudták, hogy Aba királynak Sámuel volt az igazi neve, s hogy az Aba tiszteleti név, mely törökül Apát jelent. Ezzel csupán III. Béla király névtelen jegyzője volt tisztában, az ő regényes gesztája több évszázadra elkallódott. Csak a XVIII. század közepén áshatták újra a megkerült művet a lelkes magyarok. Anonymus szerint Sámuel király a "kegyességéért" jutott az Aba névhez. A legenda és a krónikák viszont esküszegésről, féktelenségéről, gőgösségéről, kegyetlenkedéseiről, vérengzéséről tudósítottak.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #183 ) 2010-06-08 19:45:12
Privát üzenet
ifj. Wesselényi Miklós

Árvízi Hajós

Ifjabb Wesselényi Miklós 1838 tavaszán sok embert mentett ki a jeges áradatból, mely ellenállás nélkül hömpölygött át Pest városán. A Duna gátja március 13-án éjfélkor szakadt át. A házak recsegve-ropogva omlottak össze, a Józsefváros majdnem teljesen rommá lett, sokan lelték ott a halálukat. A Belvárosban, a Teréz- és Lipótvárosban 15-én kezdődött a házak omlása. A szerencsétlenség 14-ről 15-re virradó éjszakája olyan rettenetes volt, hogy a pesti németek "Schreckensnacht"-nak, a "borzalom éjé" -nek nevezték el. Erről Wesselényi így írt a naplójában: "Soha nem értem ennél borzasztóbb estét és éjjelt a roskadó épületek dörgő, ropogó, csörgő lármája nyomta el időről időre a kétségbeesők hasító sikoltásait és segítségért, már rekedt könyörgéseit. Tíz felé is akarván s kelletvén menni s csak egyfelé mehetni: százat is látni egyszerre veszélyben, s annak egyszerre csak harmadán segíthetni s a többit a halál torkában hagyni; visszautasítani a már merülésig teli hajótól az atyát, a férjet, kinek gyermeki vagy felesége már benn vannak, s ezek jajait s zokogását hallani; oly valami, mit képzelni is borzasztó, de tapasztalni s százszorosan tapasztalni szívet repesztő." A többféle súlyos betegségben szenvedő Wesselényi térdig, övig majd nyakig gázolt a jeges árban, mire március 14-én reggel 7 óra tájban csónakba szállhatott. 17 -én már az árvíz utáni bajok elhárításába és az újjáépítés munkálataiba kapcsolódott be, de négy nap múlva félreállították, nem engedélyezték további működését. Hőstetteiről beszélt a város, a cenzúrázott sajtó, s József főherceg nádornak elege lett Wesselényi dicsőségéből. A megsértett báró méltósággal vonult vissza, nem válaszolt a méltatlan eljárásra. Nagyszerű helytállását, önfeláldozó hősiességét azonban Vörösmarty Mihály hatalmas alkalmi költeményében magasztalta. Az "Árvízi hajós"-t Laborfalvy Róza színművésznő szavalta el a Magyar Színházban (április 27.), s a lelkes közönség kívánságára még kétszer megismételte. Az árvíz után folytatódott Wesselényi hűtlenségi pere. Amikor védőügyvédje az árvízi mentést is felhozta a védelmére, a báró tiltakozott: "megvetendő a jó tettekben erkölcsi gazdagsággal dicsekedni".
Válasz erre

kvízcity 33 ( #182 ) 2010-06-08 19:42:25
Privát üzenet
Károlyi Sándor

Áruló Károlyi

Károlyi Sándor kuruc generálist a Lengyelországban tartózkodó II. Rákóczi Ferenc fejedelem környezete már a szatmári béke (1711) megkötése előtt a szabadságharc árulójának tekintette. Rákóczi azért utazott Lengyelországba, hogy I. Nagy Péter orosz cártól katonai segítséget kérjen. Rákóczi távozásakor ugyan felhatalmazta Károlyit a béketárgyalások megkezdésére, ám később meggondolta magát, s felszólította a megmaradt hadakat a harc folytatására. Csakhogy a kuruc sereg 1710 második felére már szétzilálódott, némely ezred megszűnt, más ezredek létszáma pedig 70%-kal csökkent. Vezetőik közül Bercsényi Miklós főgenerális a tomboló pestistől rettegve Lengyelországba küldette magát, de a tábornokok egy része is külföld re távozott, vagy már korábban meghalt, mint pl. Bottyán János. A brigadérosok és ezredes kapitányok utasítások nélkül lézengtek, a maradék hadak pedig harc helyett inkább az adó és az élelem behajtásával foglalkoztak. Károlyinak is rengeteg pénzébe került az éhező, fázó menekültek s a katonák eltartása. A kuruc állam már 1708 őszén, a liberrtás elértéktelenedésével pénzügyi csődbe ment, a pestis pedig megbénította a közigazgatást, az ipart és a kereskedelmet. 1711 tavaszára a rendi konföderáció szétesett, a központi irányítás megszűnt. Ebben a helyzetben döntött a fejedelem hűségén megmaradt konföderált rendek 1711. április 25-i gyűlése a békekötés mellett. Felhatalmazták Károlyit a béke okmány aláírására, amelyben a Habsburgok és a magyar rendek kompromisszumot kötöttek. A Habsburgok birodalmuk pacifikálása végett helyreállították a rendi alkotmányt, és rendezték a birtokjogi kérdéseket is. Rákóczi az egész békeszerződést elvetette, és törvénytelennek tekintette. Úgy vélte, van még lehetőség a harc folytatására. Károlyi megegyezése katasztrofális vereségtől és annak súlyos politikai következményeitől mentette meg az országot. Cserei Mihály történetíró azonban úgy tudta, Károlyi anyagi előnyökért állt újra Habsburg szolgálatba:
Válasz erre

kvízcity 33 ( #181 ) 2010-06-08 19:38:46
Privát üzenet
Káthay Mihály

Áruló Káin

Káthay Mihályt, Bocskai István kancellárját azzal vádolták meg kortársai, hogy a fejedelmi trónra törve lassan ölő mérget itatott meg az uralkodóval. A betegeskedő Bocskai elhitte a szóbeszédet, és őrizetbe vétette kancellárját. Istvánffy Miklós történetíró úgy tudta, a mérgezés csak súlyosbította a fejedelem állapotát, s ún. "vízi betegségébe" - a Lengyelországból hívott orvosok tanúsága szerint - "hamarosan meg kell halnia". A mai orvos szakértők az egykorú följegyzésekben olvasható tünetek alapján kizárták a mérgezés lehetőségét. Egyesek májelégtelenségre gyanakodtak, de hozzátették, nem ismernek olyan mérget, amely ezt a betegséget előidézhetné. Az uralkodó érelmeszesedés ben szenvedett, s embólia vagy trombózis ölte meg 1606. december 29-én. Halála után két héttel a hajdúk kivonszolták Káthayt börtönné vált kassai házából, s a főtéren felkoncolták. Ezt követően két, Bocskait sirató ének született, melyekben az ismeretlen szerzők gyűlöletes színben tüntették fel a kancellárt. Az egyik az állítólagos gyilkos gyónása: "Én, Kátai Mihály, velágnak nagy példa", a másik pedig: "Ha kérdi Isten, Kátai tetőled ... ". Ez utóbbi ének az áruló Káinnak kikiáltott kancellárt arra sem tartotta érdemesnek, hogy eltemessék. Káthay szörnyű bosszú áldozata lett: maradványait úgy kellett a feleségének fölszedetnie, májának és tüdejének darabjaival haszontalan gyerekek hajigálták egymást. Kassa város évkönyvébe pedig azt jegyezték be, hogy halála nemét megérdemelte, s aki ezt kétségbe merné vonni, az "hasonló sorsra jutand". Politikai gyilkosság történt, a kancellár ártatlan volt. Illésházy István és pártja ölette meg Káthayt, mert az, mint a végsőkig folytatandó függetlenségi harc híve, akadályozta az udvarral való kiegyezést.
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #180 ) 2010-06-08 19:37:49
Törölve
kvízcity 33 ( #179 ) 2010-06-08 19:35:14
Privát üzenet
Kollonich Lipót püspök

Aranyszívű Lipót

Kollonich Lipót püspököt az után nevezte el a bécsi nép aranyszívűnek, hogy városuk felszabadult a török ostrom alól (1683). Ekkor a főpapnak szabad választást engedtek a prédából, ő azonban háromszáz hadiárvát kért magának. Később, miután az uralkodó, I. Lipót Európa legbátrabb asszonyát, Zrínyi Ilonát és gyermekeit Bécsbe internálta, a püspöknek kellett gondoskodnia a gyermekek, II. Rákóczi Ferenc és Julianna neveltetéséről is. Az aranyszívű Lipót - akit egy festményen gyermekek ölelnek át, valósággal elrabolta a kicsiket Zrínyi Ilonától, mesélte később Ferenc a "Vallomások"-ban. Kollonich ugyanis miután magához kérette őket, Juliannát a Szent Orsolya Rend zárdájába vitte, s az ellenszegülő, zokogó kislányt erőszakkal betaszigálta a kapun, a fiút pedig néhány nap múlva egy csehországi jezsuita kolostorba küldte. Anyjuktól el sem búcsúzhattak. A szigorú egyházi nevelés dacára egyik gyermek sem mondott le a világi életről; mindketten megházasodtak. Amikor Kollonich, a Rákóczi-uradalmak addigi kezelője megtudta, hogy bíróság kötelezi őt az elszámolásra, magából kikelve, eltorzult arccal szidalmazta a 18 évesen nagykorúsított Ferencet, majd karon ragadva kitessékelte őt a kapun. A szóbeszéd szerint ugyanis a Rákóczi-birtokok jövedelméből akarta kiházasítani az időközben felserdült árva leányokat, s mesterségükben önállósítani a fiúkat.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #178 ) 2010-06-08 19:33:52
Privát üzenet
Hoch János római katolikus plébános

Aranyszájú Pap

Hock (Hoch) Jánost egyik prédikációja után Krúdy Gyula író nevezte el aranyszájú papnak. A jelző a híres ókori konstantinápolyi pátriárkára emlékeztette az olvasókat. Szent János a legjelesebb egyházatyák és szónokok egyike volt, műveit az egyházi szónoklat mintaszerű remekeiként tartották és tartják számon, ezért is jutott az aranyszájú melléknévhez. Hock János, az aktívan politizáló római katolikus plébános is olyan prédikációkat tartott a XX. század első felében, hogy a fél főváros elzarándokolt Kőbányára majd Józsefvárosba, hogy hallgathassa őt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #177 ) 2010-06-08 19:32:58
Privát üzenet
Semmelweis Ignác

Anyák Megmentője

Semmelweis Ignác orvos fölfedezte, hogy a gyermekágyi lázat fertőzés okozza, de a láz föllépését klórvizes kézmosással megakadályozhatja. Tanítását csak elhunyta után húsz évvel fogadták el, ám attól fogva módszerének alkalmazása sok ezer nőt megmentett a haláltól. A világszerte híressé vált orvos a melléknevét Rákosi Jenőtől kapta, aki 1894. április 22-én az ország egyik legjelentősebb napilapjában, a "Budapesti Hírlap" -ban lelkes cikket írt róla az Anyák mentője címmel.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #176 ) 2010-06-08 19:27:24
Privát üzenet
Arany János

Ballada Shakespeare

Arany János ismerte Shakespeare műveit, közülük többet ő fordított le magyar nyelvre. A tragédiák olvasása az emberi lélek indulatain megrázó rajzaihoz segítette őt. Balladái a "bűn bűnhődés" drámái, amelyekben a végzetszerűség uralkodik. A főszereplők shakespeare-i módon beleőrülnek bűnükbe. A lelkiismeret-furdalás őrjíti meg őket, és kényszerképzetük tettüknek örökös és szörnyű következménye marad. A bűnösök jellemüknek megfelelően zavarodnak meg. Például V. László és Edward királya rémképektől nem tud aludni, Kund Abigél bomlottan kacag és táncol, Bende lovag üvölt és viaskodik. Arany a tépettség, a dúltság, meghasonlottság, a rögeszmés félelmek állapotainak hű kifejezője alig van a lelki zavarnak vagy bomlásnak olyan jele melyet beteg bűnöseinél meg ne figyelhetnénk. Gyulai Pál szerint: "Aranyt a ballada Shakespeare-jének nevezhetnők" .
Válasz erre

kvízcity 33 ( #175 ) 2010-06-08 19:26:32
Privát üzenet
Gerő Ernő

Barcelona Mészárosa

Gerő Ernő kommunista politikus az elkövetett törvénytelenségek miatt az 1950-es évekre elveszítette hídverőként szerzett népszerűségét. Ellenfelei Barcelona mészárosaként emlegették, mert úgy tudták 1937 májusában részt vállalta spanyol kormány megbuktatásában és az Egyesült Marxista Munkáspárt likvidálásában. Erre Sztálin személyesen adott utasítást a Belügyi Népbiztosságnak azután, hogy a Szovjetunióban kezdetét vette a "nagy terror" (1936), mely nem állt meg a határokon, nemzetközi méreteket öltött, s egyik legfőbb külföldi színterévé a polgárháborús Spanyolország vált. A P.O.U.M. tagjai szembefordultak Sztálin személyi szabadságot és erkölcsi autonómiát elfojtó rendszerével, és elutasították a kommunisták módszereit,NKVD a trockistának tekintett P.O.U.M. felszámolása végett provokációt szervezett, melynek egyik irányítójává Gerő Ernőt, a Kommintern egyik operatív munkatársát tették meg. A provokáció pillanatában akkora volt Barcelonában a zűrzavar, hogy senki sem tudta megmondani, ki is kezdte a lövöldözést. A négy napig tartó utcai harcoknak legalább ezer ember esett áldozatul. Barcelonába bevonultak a jó előre készenlétbe helyezett különleges rendőralakulatok, s fölszámolták az ellenállást. A provokáció után hatalomra került bábkormány nem akadályozta meg a P.O.U.M. elleni hajtóvadászatot; vezetőiket, tagjaikat letartóztatták, s közülük sokan nyomtalanul eltűntek.

Vajon itthon mit csinált ez a gyalázatos féreg az MTA.-ban
Válasz erre

kvízcity 33 ( #174 ) 2010-06-08 19:23:15
Privát üzenet
Opos vitéz

Bátor

Salamon I. Endre és Jaroszló Anasztázia házasságából kései gyermekként született. Örökösre nem számítva, atyja már előbb Béla hercegnek ígérte a trónt, fia születésekor azonban azt mindenképpen Salamonnak akarta megszerezni. 1057-ben IX. Konstantinos Monomachos koronájával valóban királlyá koronáztatta, s eljegyezte Németország gyermek királyának kis nénjével, a 10 éves Judittal 1058 szeptemberének közepén, mikor a két király egyúttal a békét is megkötötte. Endre halála után Zircen, özvegye Salamonnal s ennek arájával, Judittal Németországba menekült IV. Henrik udvarába, ahonnan német sereg kísérte haza Székesfehérvárra. Itt a főpapok és főurak őt másodszor is királlyá koronáztatták. Anasztázia királyné Attila kardjával ajándékozta meg Ottó herceget, s a többi német vitézt is gazdagon megajándékozva bocsátotta haza. Október végén azonban, alighogy IV. Henrik Regensburgba ért, II. Boleszláv lengyel fejedelem kíséretében Géza herceg betört az országba, mire a gyermek király és udvara Mosonyba futott. Géza azonban hajtván a püspökök békéltető szavaira, Győrött 1064. január 20-án kibékült Salamonnal, s Pécsett április 11-én az unokatestvérek már együtt ünnepelték a húsvétot, sőt az ünnepi koronát maga Géza tette Salamon fejére.
Opos volt Salamon király legjobb vitéze, a párviadalok hőse, harci bátorságát és erejét a magyarok és a németek egyaránt csodálták. A "Képes Krónika" szerint a német császár megkérdezte vejétől, az elűzött (1074) Salamon királytól, hogy ellenfeleinél, a trónra törő Géza és László hercegeknél sok ilyen (Oposhoz hasonló) derék férfiú van-e. Mire Salamon büszkén válaszolta: "Sokan vannak, még sokkal derekabbak is." Ezt hallva IV. Henrik figyelmeztette a vejét: "Ha így van, és ilyen katonák harcolnak ellened, nem fogod visszaszerezni a királyságot". Salamonnak valóban nem sikerült a trónját újra elfoglalnia. Nem tudni azonban, mi lett villámként lecsapó hű vitézének, Oposnak a sorsa, aki olyan hírnévnek örvendett, hogy mondakör / alakult ki körülötte.Az erdélyi Báthoriak, akik Opost vallották egyik ősapjuknak, megőrizték, s ápolták a bátor vitéz emlékét. ld:.még (Sárkány papja)


Az ecsedi-lápban egy népmonda szerint hatalmas sárkány tanyázott. Amit a Báthoriak egyik őse Opos vitéz ölt meg, emiatt került a családi címerbe a három sárkányfog és a saját farkát fogó sárkánykígyó.
Válasz erre

Törölt bejegyzés ( #173 ) 2010-06-08 19:22:39
Törölve
kvízcity 33 ( #172 ) 2010-06-08 19:20:29
Privát üzenet
Lodovico Gritti

Bégoglu

Lodovico Gritti édesapja, Andrea Gritti a velencei városköztársaság uralkodója, dózséja volt tizenöt éven át. Törvénytelen fiát, Lodovicot az ő tisztére utalva nevezték a törökök Bégoglunak, Bégfinak. De egyes török nyelvű irataiban Lodovico is mir-i Venedik oglinak, a velencei fejedelem fiának írta magát. Lodovico I. Szapolyai János király uralkodása alatt elnyerte Magyarország kormányzói méltóságát, holott addig a magyarok idegen és fattyú férfiút nem emeltek magas hivatalba. I. János, aki nem volt gyámságra szoruló uralkodó, Grittiben kinevezésekor talán a jövő emberét látta, akinek egyik keze Velencéig, a másik a szultánig ér el. Reményeiben azonban csalatkozott, Gritti kis híján letaszította őt a trónjáról.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #171 ) 2010-06-08 19:19:09
Privát üzenet
Józef Bem -- Murat vagy Murad pasa

Bem Apó

ózef Bem Bécsből, az 1848. októberi bécsi forradalmat leverő Windischgratz hadai elől Magyarországra menekült, és azonmód, sebesülten jelentkezett szolgálatra Kossuthnál. Megérkezését azonban nem fogadták örömmel. Az itt élő lengyel demokraták például arisztokratapártinak és árulónak tartották, az "Életképek" című lap pedig nyíltan árulónak nevezte. Majd az egyik lengyel honfitársa rálőtt, mert nem találta igazi forradalmárnak. Annyira nem volt népszerű, hogy merénylőjét a közönség lelkesen megéljenezte. Aztán megtörtént a csoda. Az erdélyi hadsereg parancsnokaként három hónap alatt kivívta fegyvertársai rajongó szeretetét. Minden, ami vele volt kapcsolatos, legendássá vált, "ő maga, közepes termete, tar koponyája, amelyet ősz haj csík keretezett, fehér szakálla, amelyet a hős költő, Petőfi fehér zászlónak nevezett el Az erdélyi hadsereg" című versében), nagyon egyszerű viselete, rendkívüli józansága, fáradhatatlan munkabírása, tartózkodása alparancsnokaival szemben, akiknek a tanácsát sohasem kérte ki. Ám a katonának meg a nép fiának bizalmát és bámulatát főként azzal vívta ki, hogy rendkívül bátor volt, hogy törődött a legapróbb üggyel is, hogy viharsebesen menetelt, hogy találékonyan ki tudta vágni magát a szorongatott helyzetből, amelybe heves vérmérséklete belesodorta, s végül azzal, hogy fegyvertényeit lélegzetelállító vakmerőséggel hajtotta végre. Csapatai sohasem zúgolódtak ellene, bármennyire elcsigázottak voltak is a rájuk kényszerített elképesztő fáradalmaktól, ki tudták várni a győzelmet, a heti rendes vagy jutalmazásuk végett megkettőzött zsoldot és biztató szavait, megbecsülésének megannyi tanújelét; s - ami mindennél fontosabb - bizonyosra vették, hogy ilyen vezér alatt dicsőséget aratnak". A nép hősnek látta, a székelyek apjukként szerették, és Bem apónak becézték. A név elterjedt, s azután mások is így kezdték el szólítani az ötvenöt év körüli katonatisztet. Az apó titulus mindenkiből, ellenségből és barátból egyaránt respektust váltott ki a magyar szabadságharc idején. Nevezték Osztrolenka véres csillagának, és Magyar Vezírnek is.

A szabadságharc bukása után Törökországba menekült ahol iszlám hitre tért és Murat/Murad vagy Amurat pasa néven aratott győzelmeket.

Miután muzulmán hitre tért ezért nem temethették katolikus földbe. A Lengyel Nemzet azonban megoldotta problémát. Koporsója négy oszlopon áll Lengyelországban.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #170 ) 2010-06-08 19:15:21
Privát üzenet
Hadik András lovassági tábornok

Berlini Győző

Hadik András lovassági tábornok legemlékezetesebb haditette Berlin meglepetésszerű elfoglalása volt 1756. október 16-án. Miközben II. Frigyes porosz király az osztrák tartományokat dúlta, Hadik András huszáraival végigviharzott a birodalmán, s berontott fővárosába. A városi tanács a szabad rablás elkerülése végett 150 ezer tallért fizetett ki a huszároknak és 50 ezret Hadiknak. A magyarok a pénz átvétele után villámgyorsan eltűntek Berlinből, mert az ellenség egynapi járóföldre megközelítette őket. Mária Terézia királynő örömében háromezer arannyal, majd 1757-ben az újonnan alapított Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztjével jutalmazta a vakmerő tábornokot. A fölháborodott és vérig sértett II. Frigyes viszont életre-halálra kerestette fővárosa kifosztóját. "Micsoda idők! Micsoda meglepetések!" - írta elkeseredésében öccsének, Henrik hercegnek.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #169 ) 2010-06-08 19:14:34
Privát üzenet
Bocskai István

Bestia

Bocskai Istvánt 1604-től, szabadságharcának kezdetétől emlegették így a prágai udvarban, ahol ismerték a szerintük rebellis magyar nemes tehetségét, és féltek tőle. Szentül hitték, ha ő nincs, a magyarok leteszik a fegyvert. Pedig itt már a protestáns nemesség öntudatos megmozdulásáról volt szó. A magyar protestáns rendek ráébredtek erkölcsi és számbeli erejükre, s vezetőjükké választották Bocskait. Szabadságharcukat jogos önvédelemnek tekintették, ugyanis az Aranybulla 31. pontja megengedte a fegyveres ellenállást az ország törvényeinek megtartása végett: ha az isteni eredetű királyság viselője letér az isteni törvény útjáról, erre fegyverrel kényszeríthetik vissza. Ezért nem tekintette magát Bocskai lázadó alattvalónak. Keresztyén Gedeon,Magyarok Mózese neveken is ismert.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #168 ) 2010-06-08 19:13:36
Privát üzenet
Báthory András

Bíboros Fejedelem


Báthoy Andrást soha nem szentelték pappá, mégis nagybátyja, Báthory István lengyel király közbenjárására 1584-ben megkapta a pápai engedélyt az episcopus Warmiensis (Warmia püspöke) cím használatára. Nem sokkal ezután az ifjú címzetes püspököt Rómában 25 bíboros jelenlétében ünnepélyesen az egyház bíbornokává nevezte ki a pápa. Báthori a bíborosi rang mellett a Vatikán hercege címhez is hozzájutott. Ebből az alkalomból Palestrina, a "Zene fejedelme" ötszólamú motettával köszöntötte a Báthoryakat. A tiszta jellemű, kiváló tehetségű bíborost 1599. március 30-án Báthory Zsigmond hazahívta Lengyelországból, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, melyet nagy vonakodások után fogadott el. Báthori Zsigmond fejedelem lemondásakor, az ő ajánlására, fejedelemmé választotta az erdélyi országgyűlés. A bíboros fejedelem, rövid ideig uralkodott, alig hét hónapig.
A Bíboros Fejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt a székelyek is is ellene voltak, Székely Mózes udvarhelyi kapitány és a mellette harcoló székelyek kivételével. Mihály havasalföldi vajda, kihasználva a fejedelemség éles belső ellentéteit, haddal támadt Báthory Andrásra, s a hozzá csatlakozott székelyek segítségével, akiket Habsburg Rudolf több mint 100.000 arany fejében elpártolásra megvett 1599. október 18-án a Szeben melletti Sellenberknél legyőzte. A Moldva felé menekülő Andrást Csíkszentdomokos határában egy székely, Ördög Balázs brutálisan meggyilkolta október 31-én (baltával agyonverte). A brutális gyilkosságot Székely Mózes székely katonái megbosszulták és megbüntették a gyilkosokat.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #167 ) 2010-06-08 19:09:19
Privát üzenet
Bessenyei György

Bihari Remete

Bessenyei György azután hagyta el Bécset, hogy az új uralkodó, II. József megvonta tőle a Mária Terézia által adományozott kegydíjat. De hazatérésre kényszerítette a birtokai elzálogosítására, illetve jövedelmeinek megkaparintására törekvő rokonsága, és az óriási adóssággal végződött borkereskedése is. Ekkor azonban még nem húzódott félre, részt vett a megyei közéletben és az úriszék munkájában is. Ám azután, hogy a magyar jakobinusok pere idején (1795) barátját, a költő Barcsay Ábrahámot internálták, másokat pedig letartóztattak, egyre kevesebbet szerepelt. Az úriszékbe sem hívták, mert ott nemegyszer a jobbágyok pártját fogta a nemesekkel szemben. Majd az 1800 körül írt "Természet világa" című költeménye miatt hatósági ellenőrzés alá helyezték, s a bihari alispán kötelességévé tették megfigyelését. Emiatt az emberek végképp elkerülték, látogatói a szűk rokonságon kívül nemigen akadtak. Magányossága teljessé lett a Bihar vármegyei Kovácsi pusztán. Mivel sohasem nősült meg, feleség és gyerekek sem enyhíthették magányát. "A bihari remete" című művében (1804) már rezignáltan állapította meg, hogy kizáratott "az emberi társaságok fergetegei közül". A hajdani daliás testőr, aki a hölgy társaság kedvence volt, és "kötni való bolondnak" tartotta a remetét, megalkudott sorsával, s a "bihari havas oldalába" rejtette magát.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #166 ) 2010-06-08 19:07:29
Privát üzenet
Báthory Anna

Bűbájos

A "hírhedt" Báthory Anna (1594-1636) Gábor testvérhúga volt. Egyes történészek szerint korai árvaságuk volt oka féktelen csapongásaiknak. A korabeli leírások mindkettejüket igen szép embereknek tartották, tehetségesnek, akiknek nagy szerencsétlenségük, hogy helytelenül használták fel egyébként kiváló képességeiket.
Annát testvérszerelemmel, vérfertőzéssel vádolták. Előbb Bánffy Dénes, majd Jósika Zsigmond felesége volt.
Gyermeke "tudatos" megöléséért és bűbájolásért 1621-ben fő- és jószágvesztésre ítélték, végül mégis kegyelmet nyert.
Nem tévesztendő össze Báthory Erzsébettel, aki nagynénje volt Annának.


Báthory Annát, Báthory Gábor erdélyi fejedelem húgát Komáromy András levéltáros illette először ezzel a jelzővel 1894-ben. Elhitte Bethlen Gábor fejedelem által kitalált mesét. Bethlen fantáziadús elméje alkotta meg azt az Annát, aki elmarasztalható vérfertőző paráználkodás, boszorkánykodás és gyermekgyilkosság bűnében. Bethlen vádaskodásai nyomán született meg a mindenféle bűncselekményt elkövető, Gábor bátyját elcsábító, a férfiakat szépségével megbabonázó, rossz hírű Báthori Anna története. A magyarországi és erdélyi uradalmakkal bíró nagyasszonyt háromszor fogták perbe (1614,1618,1621) boszorkánykodás vádjával, s szabadulásának feltétele mindannyiszor birtokai egy-egy részének átadása volt. Ezekre Bethlen Gábor tette rá a kezét. A perek földönfutóvá tették Annát, ezek célja valószínűleg a birtokszerzés volt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #165 ) 2010-06-08 19:03:58
Privát üzenet
Andrássy Gyula

Cigányprímás

Andrássy Gyula külügyminiszterként (1871-1879) különösen fontos szerephez jutott; a dualista rendszerben a külügyminiszternek - az uralkodó, Ferenc József elgondolásait figyelembe véve - jelentős része volt a birodalom általános politikai irányvonalának meghatározásában. Minthogy közös miniszterelnök nem volt, lényegében a külügyminiszter töltötte be ezt a funkciót is. Az osztrákok féltékenységükben azzal próbálták Andrássyt kicsinyelni, hogy gúnyosan cigányprímásnak nevezték. Ehhez vezető politikai szerepén kívül hullámos fekete haja, bajusza és szakálla is alapot adott.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #164 ) 2010-06-08 19:03:07
Privát üzenet
Csokonai Vitéz Mihály

Cimbalom

Csokonai Vitéz Mihály debreceni kollégiumban kapott neve a lényéből áradó muzsikának, az élénk, erős, sokoldalú személyiségnek szólhatott. Egykori professzora, Ormós András visszaemlékezése (1815) szerint Csokonai "jelenléte, beszéde, a dolgoknak előadása merő gyönyörűségekre volt az ő barátainak, úgyhogy ez a cimbalom mulatságra, örömre indított mindenkit".
Válasz erre

kvízcity 33 ( #163 ) 2010-06-08 19:02:17
Privát üzenet
Alexander von Bach báró

Civilizátor

Alexander von Bach báró, osztrák belügyminiszter 1857-ben már szükségesnek látta, hogy ingadozó neoabszolutista rendszerét védelmezze, a nyolcesztendős magyarországi elnyomás kedvezőtlen sajtóvisszhangját megváltoztassa. Ezért a külföld befolyásolására kiadatta a "Rückblick" című röpiratot, amelyben a "civilizált Ausztria" kultúrmisszióját dicsőítette: a "világ csodálatára, annak szeme előtt" fölemelték, kulturáltabbá tették a "barbár Magyarországot". Pedig az általa Magyarországra helyezett osztrák csendőr-, titkosrendőr- és hivatalnoksereg tevékenysége a magyarok ellenőrzésére, a hangulat megfigyelésére, besúgásokra, pörbefogásokra és aktahegyek gyártására korlátozódott. Széchenyi Istvánhoz hasonlóan Madách Imre sem állhatta meg, hogy be ne mutassa a Bach-féle "műveltségterjesztés" valódi vonásait. "A civilizátor" című szatírájában (1859) a Stroom úrként szerepeltetett Bach (Bach = patak, Strom = folyam) svábbogarak karától kísérve, irományok garmadájával, kutyafogaton érkezik meg a magyar István gazdához és soknemzetiségű háznépéhez. "Civilizálásuk" első lépéseként egymás ellen uszítja őket, majd hozzáfog egyenkénti kifosztásukhoz. Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a stroomi egyenlőség csupán egyenlő kifosztottságot és szolgaságot hozott, elűzik "civilizálójukat". A megszalajtott, magyarul is alig tudó Stroom búsan dalolja: "Nincs van nékem lenni jól." Madách maró gúnnyal ábrázolta a jórészt műveletlen, nyelvi nehézségekkel küzdő hivatalnokokat, de nem hagyott kétséget afelől, hogy Magyarországra valóban ráférne egy kis civilizáció, csak nem a Bach-Stroom-féle módszerekkel.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #162 ) 2010-06-08 19:00:06
Privát üzenet
Giorgo di Basta, Erdély kormányzója

Császár Farkasa

Giorgo di Basta főparancsnokot "A kereki lány" című mondában nevezte el a nép a császárfarkasának. Basta, Rudolf német-római császár és magyar király megbízásából került Erdély élére 1602-ben. Másfél éves uralma a protestánsok üldözését, a megfizethetetlen hadisarcok és a fékezhetetlen zsoldosok garázdálkodása pedig a parasztok elnyomorodását hozta. Rudolf és Basta "összeesküdött" a fosztogató katonákkal az "erdélyi magyarság kiirtása végett". "Az alvilági fúriák egyetlen más népet sem üldöztek soha szörnyűbb és lobogóbb fáklyákkal", mint ekkor Basta és hadinépe a magyart.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #161 ) 2010-06-08 18:58:01
Privát üzenet
báró Mednyánszky László festőművész


Csavargók Bárója

Mednyánszky László bárót, a híres festőművészt Krúdy Gyula író nevezte el a csavargók bárójának a "Magyarság" 1926. december 26-i számában megjelent cikkében. A báró egy felvidéki kastélyban, a dús, szabad természet közvetlen közelében született, s főúr létére nem viselte el az arisztokrata élet korlátait, semmibe vette, mert hazugnak tartotta a konvenciókat, s feltámadt benne a társadalmi rend megújításának igénye is. A szóbeszéd szerint akkor szerette meg a társadalmon kívül állókat, akkor kezdett el vonzódni a kitaszítottak, a magányosok, a szenvedők világához, amikor kisgyermek korában ellopták a cigányok, s évekig bolyongott a karavánjukkal, amíg hazatalált. Bár ez nem volt igaz, életformája miatt mégis csavargó híre kelt Mednyánszkynak, a magányos és különc bárónak, az ország egyik legnagyobb és legsajátosabb festőjének. Már kamaszkorában a felvidéki erdőségekben csatangolva favágókat és szénégetőket rajzolgatott, majd 1875-1876 telét Párizsban nyomorogta át a rongyszedők társaságában, szegénykonyhán evett, miközben apja által kibérelt kényelmes műteremlakását barátjának engedte át. 1896-ban újra fölkereste Párizst, ismét rongyokba öltözött, és a lecsúszottak tanyáin hányódott. Képein pedig megjelentek az eltorzult, üvöltő fejek, a tompa, kiégett szemek, az emberek véres árnyai. 1897-ben a csavargók világáról szóló gyűjteményes párizsi kiállításával nagy sikert aratott. Mindez azonban nem érintette meg. Az élet sebeit, a szenvedés világát azért mutatta meg, hogy az enyhítés tanát hirdethesse.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #160 ) 2010-06-08 18:55:27
Privát üzenet
Báthory Erzsébet

Csejtei Rém

Nádasdyné Báthory Erzsébetnek 1609-11-es perét. Őt férje halála után két veje, Zrínyi Miklós és Homonnai György fogja perbe a nádor, Thurzó György támogatásával. A grófnő ellen a sárvári szolganép tanúvallomásaira támaszkodva elképesztő vádat fogalmaznak meg: szörnyű kínzásokkal elpusztította több száz szolgálólányát és udvarhölgyét. Érdemes itt megemlíteni, hogy a vádak közé boszorkánygyanúsítások is bekerülnek, de ezeknek végül nem tulajdonítottak jelentőséget. Az eredmény így is meglett: Báthory Erzsébettől teljes vagyonát elkobozták, őt magát pedig életfogytig tartó börtönbe zárták.


Báthory Erzsébet, a híres fekete bég özvegye a hagyomány szerint "szadista", "perverz", "őrült", "betegesen hiú" grófnő volt: leszbikus orgiákat, kannibállakomákat rendezett, boszorkánykodott, mérget kevert a király ellen, s halálra kínoztatta a cselédlányokat, mert örömét lelte kínszenvedésükben. A szóbeszéd azt is tudni vélte, hogy szépsége és fiatalsága megőrzése végett tót szűzlányok vérében fürdőzött. A halála után Csejtén kísértő szelleme is csak amiatt Jajongott, hogy öregszik. Tény, hogy Thurzó György nádor 1610 tavaszán vizsgálatot indított Báthori Erzsébet ellen, aki azonban visszautasította a "képtelen vádakat". Majd december végén a nádor váratlanul letartóztatta a csejtei kastélyában vacsorázó nagyasszonyt, tárgyalás és ítélet nélkül azonnal a csejtei vár egyik szobájába záratta, sőt befalaztatta. A falon csak akkora rést hagytak, amelyen élelmet és italt adhattak be neki. Az újabb kutatások feltételezik, hogy Báthori Erzsébet koncepciós per áldozata lett. A családja és a nádor fogott össze ellene: a rémtettek elhíresztelésével akarták elterelni a figyelmet a nagyasszony politikai bűnéről, a hűtlenségről és a felségárulásról, amely fővesztéssel és teljes vagyonelkobzással járt volna. A több várat bíró Erzsébet ugyanis támogatta unokaöccse, Báthori Gábor erdélyi fejedelem Magyarország megszerzésére irányuló törekvéseit, sőt kincseit szekerekre rakatva el is indult hozzá Erdélybe. De családja ezt megakadályozta, s inkább vállalta a közbűntény vádját, hogy sem a politikai bűntett miatt az egész család földönfutó legyen. A rokonok és Thurzó György nádor összeesküdtek a nagyasszony ellen, hogy megszerezzék, illetve megtartsák a hatalmas birtokokat, s lejárassák a Báthoryakat, köztük Gábor fejedelmet. Ürügyként Erzsébet gyógyító tevékenysége szolgált, mely nem járt mindig eredménnyel; különösen a járványok idején szaporodott meg a halottak száma. Ezért az uralkodó, II. Mátyás többszöri utasítására sem kapott Erzsébet lehetőséget arra, hogy a bíróság előtt védekezhessen, holott ez a jog minden nemest megilletett Magyarországon. Thurzó nádor törvénysértő és a királyi akarattal is szembeszegülő magatartásával megteremtette a csejtei rém, a csejtei szörny alakját, noha egyetlen gyilkosságot sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania. Óriási hatalmával visszaélve ártatlanul meghurcolt és bezáratott egy védtelenné vált főrangú özvegyasszonyt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #159 ) 2010-06-08 18:52:43
Privát üzenet
Tomori Pál

Cseribasa

Tomori Pál, a kiváló vitéz miután két menyasszonyát is eltemette, 1520-ban felvette az obszerváns ferencesek cserfakéreg színű koldulócsuháját, vállalva a szerzetesrend által hirdetett tökéletes szegénységet, s a magyar nép által a ferencesekre aggatott cseribarát nevet. A cseri-baráttá lett Tomori 1523-ban, mint kalocsai érsek és alsó-magyarországi főkapitány, újjászervezte a déli végeket, megerősítette a pusztuló, leromlott várakat, majd frissen toborzott katonáival legyőzte a Szerémmségbe betört boszniai pasa, Ferhád seregét. A harácsoló, viszálykodó főurak között Tomorinak tekintélyt szerzett tisztessége, önzetlensége és bátorsága. Hivatalában és méltóságában még ellenfelei és irigyei szerint is "úgy viselte magát, hogy semmit sem hanyagolt el abból, ami a derék katona és hadvezér dolga, de abból sem, ami a hívő férfira és a jó érsekre tartozik, mit sem hagyott el, mit sem változtatott életmódjának korábbi ,szerzetesi szigorúságán, sem testének gondozásában, sem másban. A törökök is becsülték személyét, és ők is csak Barátnak, Fráternek vagy Cseribasának nevezték a főpapként és főkapitányként is szerzetesi csuhát és sarut hordó Tomorit, aki az ellenük vívott mohácsi csatában (1526) esett el. Brodarics püspök, aki maga is részt vett a nagy összecsapásban, úgy tudta, hogy a "szerzetes állítólag az első sorokban, hősiesen harcolva hullt el, törzséről levágott fejét másnap hosszú lándzsára tűzve diadalmenetben hordozták körül az ellenség táborában, mondják, hogy később a császár I. Szulejmán szultán sátra előtt állt". Nem csoda, ha a törökök ünnepeltek levágott koponyája láttán:
Tomori olyan hadvezér volt, aki az "ellenséggel gyakorta összecsapván bátorságának számos, nem csekély tanúbizonyságát adta".
Válasz erre

kvízcity 33 ( #158 ) 2010-06-08 18:50:04
Privát üzenet
Mehmed nógrádi bég


Csonka Bég

Mehmed nógrádi bég a vasvári béke (1664) után sem szünetelő végvári csatározások egyikében veszítette el a bal kezét. Ettől fogva a magyarok Csonka, a törökök Csolak (Egykezű vagy Megcsonkított) bégnek nevezték. A ragadványnév olyan mélyen beivódott a kortársak tudatába, hogy hivatalos császári körökben is "Tschunkabeg" vagy "Zungenberg", "Zungabeg" elnevezéssel illették. Idővel Mehmed ezüst műkezet csináltatott magának, s ez, valamint közismert bátorsága nimbusszal övezte személyét a végváriak világában. 1686-ban Buda várában Abbdurahman pasa egyik főtisztjeként hősiesen harcolt a szövetséges seregek ellen; Szeptember 2-án, a vár elestekor azonban fogságba esett, és Bécsújhelyre vitték. Itt áttért a keresztény hitre (azaz renegát lett); a keresztszülői tisztet maga az uralkodó, I. Lipót vállalta, elnevezvén őt Leopold Joseph Balthasar Zungenbergnek. Ettől kezdve császári törökként emlegették a bárói rangot kapott Csonka béget.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #157 ) 2010-06-08 18:48:44
Privát üzenet
Teleki Mihály erdélyi kancellár

Dácia Sátánja, Antikrisztus Méze, Gyehenna Leprája, Új Júdás

Teleki Mihály erdélyi kancellárt földije, Szentpáli Ferenc gyalázta így. Gúnyverse hemzseg a sértő melléknevektől: az idős Teleki az Antikrisztus méze, a gyehenna leprája, a kegyetlen Nero, az új júdás, Dácia Sántája stb. A kancellár bűne, hogy nádor akart lenni, híres martalóccá tette Thököly Imrét ( a Kuruc király), előbb a németek ellen támadt, majd a pártjukra állt, a fejedelemségre tört, és mások halála árán akart a kormányon maradni. Ráadásul a kercsesorai szerződéssel (1685) megnyitotta Erdélyt a császári seregek előtt. Vétkeiért azonban megbűnhődött, mert Thököly a zernesti győző, megölte. A felháborodott erdélyiek úgy érezték, hogy az "ördög vicéjé" -nek (helyettesének) tartott Teleki eladta az országot a Habsburgoknak. A szerződés ugyanis amnesztiát, titkos évdíjat, szükség esetén menedéket és Thököly magyarországi uradalmait ígérte a kancellárnak, cserébe az erdélyi és a császári hadak egyesüléséért s a császári seregek egy részének téli elszállásolásáért. Trócsányi Zsolt történész szerint I. Lipót császár és magyar király mindenképpen megszerezte volna Erdélyt, Telekitől vagy mástól, alkuval vagy erőszakkal. Teleki, a szigorúan realista politikus nem volt gáncs nélküli lovag, nem vetette meg az anyagi javakat sem. De erős túlzás az, hogy a történetírók és Jókai Mór kénkőszagú, véres szörnyetegként jelenítették meg. Nekik köszönhetően gyűlöletes kép maradt a köztudatban az idős Teleki Mihályról, akinek már a neve is szitkozódásként hatott.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #156 ) 2010-06-08 18:45:55
Privát üzenet
Fazekas Mihály

Debreceni Candide

Fazekas Mihály 1782-ben önként katonának állt. Még tíz év múlva is szolgált, így részt kellett vennie a francia háborúkban. Megjárta Belgiumot, a Rajna-vidéket, Észak-Franciaországot. A főhadnagyságig vitte, de a vérrontástól megundorodva 1796-ban lemondott tiszti rangjáról, és hazatért Debrecenbe. Itt gazdálkodni kezdett, botanizált. Debreceni Candide-ként művelte a növényritkaságairól híressé vált kertjét. Barátja, Csokonai Vitéz Mihály költő halála után még inkább a növény tannak szentelte magát. Ő állította össze - Diószegi Sámuellel - az első tudományos és rendszeres magyar nyelvű növény tant, a "Magyar Fűvészkönyv" -et. A mai magyar tudományos irodalomban használatos kifejezések és növénynevek nagyrészt ebből származnak, s a köznyelv is sokat őriz belőle. Fazekas szóalkotása például az aranyfürt, a gólyahír, a nőszirom. Ő a Kertész irodalmunkban. A fél Európát bejárt Fazekas, akárcsak Voltaire Candide-ja, kiábrándulva a világból a hasznos munkálkodásban kereste a boldogságot. Azt cselekedte, amire a francia szerző felhívta olvasói figyelmét a kisregényének végén: "műveljük kertjeinket" .
Válasz erre

kvízcity 33 ( #155 ) 2010-06-08 18:43:10
Privát üzenet
Széchenyi István

Döblingi Őrült

Széchenyi István 1848. szeptember 5-én összeroppant, ezért orvosa, Balogh Pál a döblingi elmegyógyintézetbe kísérte. Nehéz utazásuk volt, mert a beteg gróf pisztollyal és vízbeugrással próbált véget vetni az életének. Döblingbe érve a szobájában fel s alá rohangált, fejét a falba verte, ezért az ágyra kötözték, nehogy kárt tegyen magában. Máskor botot ragadott, s hátát a szoba sarkának vetve védekezett képzelt hóhérai ellen. Később lecsillapodott, de teljes apátiába esett. Elhanyagolta külsejét, ruházatát, nem akart mosakodni és kézzel evett. Azzal vádolta magát, hogy ő a felelős a szabadságharc kirobbanásáért, és az azt követő leszámolásért. Lelkére a szabadságharc bukása után még sötétebb éj borult. Önmagát "az Apokalipszis nagy bestiájának", "Antikrisztusnak" látta, aki "milliók lelki és testi üdvét" tette tönkre, akinek ezért már a földön a pokol minden kínját el kell szenvednie. Nyomorult nemzetgyilkosnak nevezte magát, mert úgy vélte, miatta öntözi vér Magyarország földjét. Gyötrő rémlátomásai sokáig kínozták, állapota csak lassan javult. Kortársai közül sokan úgy gondolták, hogy megőrült a haza sorsa miatt érzett aggodalmában. A "Marczius Tizenötödike" című radikális újság viszont kétségbe vonta elméje elborulását, s azzal gyanúsította meg, hogy csupán megjátssza az őrültet, mert így akarja elkerülni a veszélyt.

A gróf kézírását elemző pszichografológus kizárta az elmebetegséget, de helyette hallatlanul szenvedő, tehetetlen, s rettenetesen elhagyott, beteg embert érzékelt. Az önmagát ország bolondjának tartó Széchenyi lassan regenerálódott, s Döblingben, melynek falait élete fogytáig nem hagyta el, újra felvette a küzdelmet az elnyomó hatalommal, mely letiporta nemzetét. Megírta a "Nagy Magyar Szatírá" -t az önkényuralomról, és az "Ein Blick""et az osztrákok terjesztette "civilizációról".
Válasz erre

kvízcity 33 ( #154 ) 2010-06-08 18:40:27
Privát üzenet
Barcsai Ákos erdélyi fejedelem

Durva Oláh

Barcsai Ákos ősei román származásúak voltak, de rendi jogállásuk szerint a magyar nemességbe tagozódtak. A famíliából Ákos vitte a legtöbbre, akit az erdélyi országgyűlés a törökök kívánságára, a fejedelmi trónra ültetett (1658). Amikor a rendek fejedelemmé választásának lehetőségét latolgatták, származása semmivel sem kapott nagyobb hangsúlyt, mint az a tény, hogy "bár nem notórius koldus", de szegény, vagy az, hogy nincsenek gyermekei. Barcsai Ákos, Bethlen Gábor fejedelem neveltje ugyanis hatalomra kerülése pillanatában Erdély legtekintélyesebb politikusának számított. Fejedelemként azonban nem tudott sem a Porta, sem az erdélyiek várakozásának megfelelni. Kancellárja, az erdélyi közhangulatot megörökítő Bethlen János jegyezte fel, hogy az erdélyiek állhatatlannak találták személyét, megunták érzelmei gyors változását, s a székely lázadás leverését követő szerénytelenséget: "A rendeket és előkelőket kezdte lenéz ni, gyakran mondogatva, hogy semmi mással nem törődik, csak saját testvéreivel, még ha az egész ország a pokolba is jut." Bethlen János szerint a rendek látva, hogy uralma alatt lehetetlen "tartós békét remélni", a németpárti Kemény Jánoshoz csatlakoztak. A tanult, művelt, orgonán játszó és Machiavellit olvasgató Barcsai Ákost ellenfelei a durva oláhnak (der grobe Wallach) titulálták.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #153 ) 2010-06-08 18:38:21
Privát üzenet
Gárdony Géza

Egri Remete

Gárdonyi Géza 1897 -ben az egri vár mellett, a sáncon egy parasztházat vásárolt, s ide költözött a családjával együtt. Kispéter András irodalomtörténész szerint "tüntetve vonult ki a társadalomból, melyet igazságtalannak, embertelennek" érzett. "A külvilággal ritkán, akkor is inkább levél útján" érintkezet1 "Szinte aszkéta életet" élt. Mezei József irodalomtörténész viszont nem tartotta Gárdonyit remetének, hiszen írásai megjelentek, színdarabjait bemutatták, tagjául választotta a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, a Tudományos Akadémia sőt Dante fordítását elismerte a milánói akadémia is. Az újságokból figyelemmel kísérte a politikai élet eseményeit, még az apróhirdetéseket is elolvasta. A kíváncsiskodókat nem szerette, de senkit nem kergetett el, és szinte naponta voltak látogatói. Társaságba nem szívesen járt, mert kisebbségi érzése miatt a vendégek között mindig félszegen és félénken viselkedett, de azért Egerből is ki-kimozdult néha, Budapestre utazott ügyeit intézni, és írásaihoz anyagot gyűjtve eljutott külföldre is. Semmivel sem volt zárkózottabb, mint például Gozsdu Elek, a magyar Turgenyev Temesvárott. S bár az egri remete legendája már 1897 -ben feltűnt, csak a halála után izmosodott meg, amikor a nevét viselő országos társaság ezzel a címmel jelentetett meg egy vele foglalkozó tanulmánykötetet
Válasz erre


1 2 3 4 5 6 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal