FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam
Csillagászat I. (KvízCity33)
Ez a téma le van zárva!
1 2 3 4 5 

kvízcity 33 ( #135 ) 2010-05-28 23:39:58
Privát üzenet
Bode-szabály:

1741. Christian von Wolf észrevette hogy a bolygótávolságok számsorában különös összefüggés tapasztalható. A bolygók Naptól Cs.E. mért távolságának tízszerese egy számsort
ad.
Bode egy folyamatosan kétszereződő számsort választott alapul.

0; 3; 6; 12; 24; 48; 96; 192; stb a nullánál kis csalás van mert a 3 nem duplája a 0-nak

Ezután a számsorhoz adott +4-et

4; 7; 10; 16; 28; 52; 100; stb.

Bolygótávolságok: 10xCs.E.

Merkúr-3.9 ,
Vénusz-7.2 ,
Föld-10 ,
Mars-16
............. ,
Jupiter-52 ,

viszont:
Saturnus-95
Uranus-192
Neptunus-300

A gázóriásoktól kezdve egyre nagyobb az eltérés.

Azonban a Cerest ennek alapján találta meg Guiseppe Piazzi 1801-ben. 2.76x10 Cs.E. távolságban. ami közelítőleg 28.

Ma már tudjuk ez a kis bolygók övezete pl. Pallas, Juno, Vesta.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #134 ) 2010-05-28 23:37:14
Privát üzenet
apszispontok: perihélium, afélium, perigeum, apogeum, periasztron, apasztron

Ezek a pontok az apszispontok a csillagászatban. Egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol(ap-, af- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (például Földnél -geum, Napnál -hélium, csillagnál -asztron). Így például geocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neve perigeum, ill. apogeum, heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, ill aphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #133 ) 2010-05-28 23:34:22
Privát üzenet
Magnitúdó:

A csillagok fényességének meghatározását nagyban segítette az a besorolás amelyet Hipparkhosz állított össze. A szabad szemmel látható legfényesebb csillagokat első osztályba
sorolta (1 magnitúdó). A leghalványabb még épp láthatóak (6 magnitúdó) A köztük levő fényesség különbség 2.5x-es. Tehát a 2-es csoportba tartozó csillag 2.5x halványabb mint az 1-es csoportba tartozók.

Herschel és Pogson ezt az arányszámot 2.512-re javította. Azért mert ez a szám a 100 ötödik gyöke. Ebből következően egymástól 5 osztály különbségű csillagok fényességének aránya 1.100-hoz tehát egy 1 osztályú 1 magnitúdós csillag 100x fényesebb mint egy 6 magnitúdós.
Pogson és Herschel a fényesség meghatározáshoz negatív számokat használt. A Napunk fényessége ebben a rendszerben -26 magnitúdó.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #132 ) 2010-05-28 23:32:43
Privát üzenet
Napszél:

A napszél Napból kiáramló részecskék összefoglaló neve, nagy sebességű plazmaáramlás. Ez az áramlás még a Naprendszer legtávolabbi részeiben is kimutatható. Főként protonokból és elektronokból áll. A Föld távolságában az átlagos sebessége 400 km/s, sűrűsége 1 - 10 részecske köbcentiméterenként, mindkettő a naptevékenységgel összefüggésben változik. 1970-es években fedezték fel, hogy jelentős része a napkoronában kialakuló, úgynevezett koronalyukakból indul ki. A napszél okozza az üstökösök csóvájának Nappal ellentétes beállását, közvetve a sarki fényt és a földmágneses háborgásokat.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #131 ) 2010-05-28 23:31:54
Privát üzenet
állatövi (zodiakális) fény:

Az állatövi fény, halványan derengő fehér fényjelenség, amely a horizonttól fölfelé, az ekliptika mentén figyelhető meg, vagyis ott ahol az állatövi csillagképek vannak. Különösen jól látható a trópusi vidékeken. A Nap és a Föld közötti térségben keringő parányi részecskéken szóródó napfény okozza.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #130 ) 2010-05-28 23:30:59
Privát üzenet
Ceres:

Az első kisbolygót 1801. január 1-én Giuseppe Piazzi olasz csillagász fedezte fel, melyet Szicília védőistennőjének tiszteletére Ceresnek nevezett el. Gauss német matematikus pályaszámításai szerint a Ceres bolygópályán halad, amely teljes egészében a Mars és a Jupiter útvonala között húzódik.
Több csillagász is arra gondolt, hogy megkerült a hiányzó bolygó, amely 2,8 CSE-re kering a Naptól és amelynek létére a Titius-Bode szabály alapján következtettek. E bolygót azután kezdték el keresni, hogy 1781-ben felfedezték az Uránuszt, és az beillett a Titius-Bode szabály jósolta helyre, de még mindig maradt hely, amit a Ceres betöltött. Később a Ceres kisbolygó az 1-es számot kapta és egyben ez a legnagyobb is.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #129 ) 2010-05-28 23:30:15
Privát üzenet
Gorgium Sidus: Uranus

William Herschel 1781. március 13-án észlelte
az Uranust. A kor híres német csillagásza Bode
szerette volna az új bolygót a mitológiai hagyományok szerint elnevezni. Herschel azonban patrónusa III. György angol király tiszteletére Georgium Sidusnak nevezte. Az Uranus nevet csak 60 évvel a felfedezése után kezdték használni.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #128 ) 2010-05-28 23:24:49
Privát üzenet
Csillagászati Egység (AU)

A csillagászati egység a Föld Naptól mért közepes távolsága, ami 149597870 km (majdnem 150 millió km). A Föld ezek szerint 1 CSE-re van a Naptól. Ezt a távolságot a fény 8 perc 19 másodperc alatt futja be. A CSE-et csak a Naprendszerben érdemes használni, hiszen a legtávolabbi bolygó, a Plútó is majdnem 40 CSE-re van a Naptól. (A Plútóig a fény útja egyébként 5,5 óráig tart.) A legközelebbi csillag 4,3 fényévre van, ami CSE-ben kifejezve nagyon nagy szám lenne, mivel 1 fényév körülbelül 63242 CSE. (Nagyobb távolságokra a parsecet használják
Válasz erre

kvízcity 33 ( #127 ) 2010-05-28 23:14:08
Privát üzenet
Herztspung-Russel diagram:

Henry Russel és Ejnar Hertzspung a csillagok színképtípusa és abszolút vizuális fényessége közti összefügés kidolgozói

Henry Russel amerikai csillagász Ejnar Hertzspung dán csillagász munkájára alapozva alkotta meg a diagramot. Az összes csillagra kivetítve ábrázolta. A diagramon látszik a csillagok többsége egy csoportot alkot,és átlós sávba tömörül. A vízszintes sávban olyan csillagok helyezkednek el amelyek nagy fényerejűek.
Alul egy halványabb csillagokból álló csoport van.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #126 ) 2010-05-28 23:11:15
Privát üzenet
Szárosz-ciklus:

A fogyatkozások periodikusságát és visszatérését a szárosz nevű ciklus szabályozza, melynek hossza megközelítőleg 6585,3 napig tart (18 év 11 nap 8 óra). Már a káldeusok is ismerték, mint olyan periódust, melyet követően két holdfogyatkozás megismételni látszik önmagát, de természetesen ez a ciklus a napfogyatkozásokra is alkalmazható. A szárosz a Hold három keringési periódusa közötti természetes harmónia eredménye. Egy szárosz hossza megegyezik 223 szinodikus hónap hosszával, 242 drakonikus hónap illetve 239 anomalisztikus hónap is hasonló hosszúságú (pár óra eltéréssel)!
Válasz erre

kvízcity 33 ( #125 ) 2010-05-28 23:09:00
Privát üzenet
meteor: levegőben lévő dolog (görög)

Arisztotelész szerint még légköri jelenség, ezért hasonlít elnevezése a meteorológia szóra. A meteor szó kimondottan a légkörben feltűnő látványra utal, bár gyakran eltévesztik a különböző fogalmakat.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #124 ) 2010-05-28 23:07:43
Privát üzenet
meteorit: a Föld felszínét elért meteoroid

A meteorit a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld felszínével való ütközéskor nem semmisül meg. Amíg az űrben mozog, meteoroidnak nevezzük. Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki, tűzgolyót létrehozva, melyet meteornak vagy hullócsillagnak hívunk.

Bolidának: a Földnek ütköző földönkívüli testet, vagy olyan tűzgolyó-jellegű meteort nevezünk, amely kiemelkedő fényjelenséggel jár, függetlenül attól, hogy végül eléri-e a felszínt.


Válasz erre

kvízcity 33 ( #123 ) 2010-05-28 23:04:02
Privát üzenet
Tycho Brahe; De Nova Stella

1572. november 11-én Tycho Brahe nagybátyja kémiai szertárából kilépve egy új csillagot vett észre. Nagyon izgatott lett és minden járókelőt megkérdezett vajon látja-e azt amit Ő.
Tycho ezután folyamatosan figyelte a csillagot
amely folyamatosan halványult. Tycho megfigyelései szerint 485 napig volt az égen.
Tycho minden erőfeszítése ellenére sem tudta megmérni a csillag parallaxisát olyan kicsi volt. Ezért is nem lehetett légköri jelenség.
Tycho ezt annyira fontosnak tartotta,hogy könyvet írt róla.

Tycho nemesember volt, abban az időben a nemesek nem ereszkedtek le odáig, hogy egyszerű embereknek magyarázzanak,bizonygassanak valamit.
Csak felfedezésének óriási jelentősége vitte rá arra,hogy ezt megtegye. 1573-ban jelentette meg könyvét 52 oldalon latinul a kor szokása szerint. A könyv címe elég tekervényes lett így mindenhol a rövidített változatát használják.
De Nova Stella

Tycho egyébként veszedelmes kötekedő volt egy párbajban levágták az orrát, ezért...csináltatott magának aranyból egyet.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #122 ) 2010-05-28 22:59:35
Privát üzenet
Nicolaus Cusanus:

Nicolas Cusanus (1401-1464)német pap.

Tézise a következő volt:

" A végtelen térben végtelen számú csillag van szétszórva; valójában ezek mindegyike egy-egy Nap, és csak azért tűnnek halványnak mert óriási messzeségben vannak. Minden csillag körül bolygók keringenek és ezek némelyikén értelmes lények laknak. Ha pedig végtelen számú csillag van és az ember mégis csak néhány ezret lát,akkor a többségük túl halvány ahhoz ,hogy észrevegyük őket."

Nem tudjuk ezekhez a modern nézetekhez, hogy jutott Cusanus ,azoknak meghökkentő volta miatt nem is tudott másokat meggyőzni igazáról.
Csak másfél évszázad múltán fogadta el valaki Cusanus elképzeléseit: Giordano Bruno-nak hívták, és az inkvizíció eretnekség miatt meg is égette.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #121 ) 2010-05-28 22:57:49
Privát üzenet
Luminozitás:

Valamely csillag fényessége, amelyet az egységnyi idő alatt kisugárzott összes energiaként értelmezünk. A csillag lumonozitása függ a csillag felszínének nagyságától, valamint effektív hőmérsékletétől.

Abszolút magnitúdó:

Az abszolút magnitúdó azt jelenti mintha az adott csillagot 10 parsec távolságból néznénk (1 parsec=3.26 fényév)mekkora lenne a fényessége egy másik adott szintén 10 parsecnyire levő csillagéhoz viszonyítva. Könnyen beláthatjuk hogy adott esetben egy gyufa fénye ami a kezünkben van fényesebbnek tűnik mint a Sírius amely tőlünk 2.65 parsecnyire van. Nyilván jobban érzékelnénk a különbséget abszolútban ha a Sírius is a kezünkben volna, vagy a gyufa lenne 2.65 parsecnyire.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #120 ) 2010-05-28 22:54:44
Privát üzenet
meteorrajok:

Elnevezésüket a csillagképről kapták ahol a radiánsuk található.
A meteorrajok egy irányból az adott csillagkép irányából
érkeznek. A perspektíva miatt úgy látjuk,hogy egy pontból indulnak ki.(azonban párhuzamosan érkeznek) Ezt a pontot hívjuk radiánsnak.

A Leonidák meteorraj radiánsa az Oroszlán (Leo)
csillagképben van.

A Perseidáké..... stb.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #119 ) 2010-05-28 22:44:47
Privát üzenet
Apophis:

Reális esélyt látnak a csillagászok arra, hogy 2036-ban az Apóphisznak keresztelt aszteroida becsapódjon a Földbe. A csillagászok egy része annyira veszélyesnek tartja a kisbolygót, hogy közvetlenül az ENSZ-től várnának hatékony ellenlépéseket.

Ki is Apóphisz?

A ,"Káosz istensége", a kígyó, a sötétség démona az ókori Egyiptomban.


Az Apóphisz egyébként 2036-ig kétszer is ad lehetőséget a közelebbi vizsgálatokra, pályájának jobb megismerésére, hiszen 2012-ben egyszer elhalad egy viszonylag veszélytelen pályán a Föld mellett. 2029-re kalkulálható visszatérésekor azonban jelenlegi ismereteink szerint azonban már csak néhány tízezer kilométerre halad el a Földtől, ami azért is fontos, mert ekkor pályája a Föld miatt valószínűleg módosul is. Amennyiben 2029-ben veszélyesnek ítélik a tudósok az Apóphisz pályáját, a fennmaradó 7 év elegendő egy eltérítő beavatkozás megszervezésére és kivitelezésére.


http://www.99942-apophis.com/ itt láthatod a visszaszámlálást
Válasz erre

kvízcity 33 ( #118 ) 2010-05-28 22:39:06
Privát üzenet
trójaiak: aszteroida csoport

1772-ben Joseph Lagrange francia matematikus arra hívta fel a figyelmet. Számításai szerint a Nap és a Jupiter gravitációs kölcsönhatására a jupiter-pályán a bolygó előtt és után 60°-al két olyan pontot találhatunk, ahol bármely kis-tömegű test dinamikai egyensúlyban marad.
Az ilyen pontokat Lagrange féle librációs pontnak nevezzük.

1905-ben itt az egyik pontban fel is fedezték a az első kisbolygót.(Achilles)

Ma már mindkét pontban számos bolygót ismerünk.
Érdekesség,hogy a bolygópályán a Jupiter előtt kétszer annyi található mint mögötte. Ezeket az asteroidákat közös összefoglaló néven trójai kisbolygóknak nevezzük. Az egyik csoport tagjait a trójai a másikat a görög sereg hőseiről nevezték el.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #117 ) 2010-05-28 22:36:12
Privát üzenet
Drake vagy Green Bank-i egyenlet:

Adott időpontban és térrészben egyidejűleg létező technikailag fejlett civilizációk számát adja.

N˛c=(N x Fp x Ne x Fl x Fi x Fc x Lc)
------------------------------------------
L

Nc : az adott időpontban és térrészben egyidejűleg létető tech. fejlett civilizációk száma.

N : a kérdéses térrészen levő csillagok száma

Fp : közülük bolygórendszerrel rendelkezők aránya

Ne : a lakható bolygók átlagos száma egy-egy bolygórendszerben

Fl : közülük az életet hordozó bolygók aránya

Fi : közülük értelmes lényeket hordozó bolygók aránya

Fc : közülük technikai civilizációt hordozó bolygók aránya

Lc : a technikai civilizációk átlagos élettartama

L : a csillagok átlagos élettartama

kikötés Nc > 1

ha Nc = 1 akkor lásd a földi civilizációt.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #116 ) 2010-05-28 22:32:43
Privát üzenet
Vörös óriás csillag:

Az ilyen csillag magjában He fúzió míg a peremén H fúzió folyik.

Hosszú idő alatt a csillag fűtőanyaga elhasználódik a hidrogénfúzió során. A hidrogén elhasználódik, a keletkezett hélium pedig a magba sűrüsödik, és lassan beindul egy héliumfúzió, ami plussz hőt termel a peremen folyó hidrogénfúzió mellett. A csillag külső rétegeinek túlfűtése nagyfokú kitágulást eredményez. Noha a csillag felülete hidegebb annak nagysága miatt a kisugárzott hőmennyiség jóval nagyobb mint a normál csillagoknál.
A nukleáris tűz lassan kihuny és a kitágult felület bezuhan a magba, összeroppan (ezt hívjuk kollapszusnak).
A külső részben maradt hidrogén ekkor mégegyszer eléri a fúzióhoz szükséges nyomást és hőmérsékletet. Ekkor robbanás következik be.
A csillag anyaga kirepül az űrbe gömbszerű gyűrű képződik belőle (planetáris köd) közepén egy fehér törpével.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #115 ) 2010-05-28 22:29:21
Privát üzenet
Chandrasekhar határ:

Subramanyan Chandrasekharnak sikerült kimutatnia ,hogy a fehér törpe kiterjedését elektronjai tartják fent. Amelyek nem az atomban mozognak mint, valami elektrongáz. Ezek az elektronok taszítják egymást úgy hogy az elektrongázt még a fehér törpe sem tudja bizonyos határon túl összepréselni. Minél nagyobb a fehér törpe tömege annál nagyobb a gravitációs tere. Minél nagyobb a gravitációs tér annál jobban sűrűsödik az elektrongáz.
Következésképp minél nagyobb tömegű a fehér törpe annál kisebb az átmérője. Egy bizonyos ponttól kezdve az elektrongáz nem képes ellenállni az összenyomásnak és összeroppan.
Chandrasekhear kiszámította,hogy ez a Nap tömegének 1.44x-ese. Ezt hívjuk Chandrasekhar-határnak!

Ezért csak-e határ alatti vörös óriásokból lesznek fehér törpék.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #114 ) 2010-05-28 22:25:56
Privát üzenet
csillagból - nóva:

Végy egy kettőscsillagot egy vörös óriást és egy fehér törpét.

Egy kettős egyik tagja jóval nagyobb tömege révén előbb használja el tűzelő anyagát, és a belső héliumfúzió miatt vörös óriássá válik ekkor kitágul és befedi a "párját" anyagot ad át neki ezzel meggyorsítva annak halálát is.
Amikor összeroppan fehér törpévé válik roppant sűrű és nagy gravitációjú lesz. A párja rövid időn belül rálép a vörös óriás útra és a felfúvódó csillagból fehér törpe társa anyagot (hidrogént) vonz magához. amiből egy akkréciós korong képződik amiben fúzió indul be. Az akkréciós korongban hatalmas fényfelvillanás és egyéb más sugárzás keletkezik. A korong külső rétegeit kidobja a fehér törpe vonzáskörzetén kívülre. Ez a villanás az amit nóvaként látunk felvillanni. a körülötte levő táguló por és gázfelhő az akkréciós korong kilökött része. A folyamat lassan elhal, de ciklikus újraismétlődő. A további felvillanások azonban egyre kisebb energiájúak.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #113 ) 2010-05-28 22:22:23
Privát üzenet
Pulzár:

Nóva robbanás esetén a vörös óriás nem tud annyi anyagtól megszabadulni hogy a Chandrasekhar határ alatti (1.44 naptömeg) fehér törpe keletkezzen ebben az esetben a kollapszus (össszroppanás) során az óriási gravitációs erő hatására az elektronok és protonok neutronokká egyesülnek. az összeroppant csillag kizárólag neutronokat tartalmaz amelyek semleges töltésűek. Ekkor a csillag annyira összezsugorodik,hogy a neutronok egymáshoz érnek így keletkezik a Neutroncsillag. Szupernóva robbanásnál az összeroppanás olyan gyors lehet,hogy a Chandrasekhar határ nem érvényesül. Magyarán az összehúzódás olyan gyors hogy túlfut a fehér törpe állapoton. Ekkor keletkezik a Pulzár.
A nagy gravitáció és mágneses tér miatt a pulzár magas hőjében termelt elektronok csak a pólusoknál tudnak megszökni. Ha egyik vagy mindkét pólusuk a Föld felé fordul akkor végig pásztázza azt. Akár egy világítótorony az égen.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #112 ) 2010-05-28 22:20:57
Privát üzenet
II. típusú szupernóva és fekete lyuk kapcsolata:

Archibald Wheeler fekete lyuknak nevezte azokat az objektumokat amelyek kollapszusakor
a II.típusú szupernóva keresztül rohan a fehér törpe a neutroncsillag állomásokon és tömegének változatlansága mellet anyaga egy singuláris ponttá a tulajdonképpeni maggá zuhan össze. A gravitációs erő olyan mértékben növekszik,hogy a szökési sebesség a felszínről meghaladja a 300.0000 km/s sebességet tehát a fény sem hagyhatja el a felszínét.

A feltétel az, hogy a II. típusú szupernóva magjának tömege minimum 3.2 szerese legyen a Nap tömegének.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #111 ) 2010-05-28 22:13:09
Privát üzenet
Kuiper öv:

A Nap körül a Neptunuszon és a Plútón túl keringő nagy számú objektum (Kuiper öv objektumok, angolul KBO-k) sávja. Azt gondolják, hogy a Kuiper öv a rövid periódusidejű üstökösök forrása. Létezését először Gerard Kuiper (1905-73) amerikai csillagász feltételezte. 1951-ben. 1992-ben fedezték fel.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #110 ) 2010-05-28 22:11:46
Privát üzenet
Oort-féle felhő:

Üstökösök felhője a Nap körül messze a Plútó pályáján túl, a felhő körülbelül a legközelebbi csillagig mérhető távolság feléig húzódik. Nagy számú objektumból áll és a hosszú periódusidejű üstökösök forrása. Az Oort felhő tekinthető úgy, mint a Naprendszer születése után visszamaradt "törmelék". Jan Hendrik Oort holland asztrofizikusról (1902-1992) kapta a nevét.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #109 ) 2010-05-28 22:10:36
Privát üzenet
üstökös részei: ma, kóma, csóva

Amikor az üstökös még nagy távolságra van a Naptól, egyetlen szilárd testet képez, amelyet magnak nevezünk.

Ilyenkor a mag amely csak a Nap fényét reflektálja még oly halvány, hogy a Földről nézve rendszerint nem látható. A mag tömege igen kicsi, 10^13 - 10^17 kg között van. A mag tömegének maximális értékét olyankor lehetett megbecsülni, amikor az üstökös egy kisebb égitest pl. egy Jupiter-hold mellett haladt el, annak mozgásában semmiféle kimutatható perturbációt nem okozott. A mag átmérője 1 - 100 km között váltakozhat.

Amikor a jégmag 3 CSE távolságon belül megközelíti a Napot, a napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis tömegű mag gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok folyamatosan kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.

A napsugárzás hatására a kómát alkotó gázmolekulák gerjesztődnek is. Nemcsak a gázok gerjesztett fényét, hanem a magból kiszabadult részecskék reflexiós fényét is lehet észlelni. Mérete elérheti az egymillió kilométert.

Amikor az üstökös 1,5 - 2 CSE-re megközelítette a Napot a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket és így jön létre a csóva, amely ezek szerint a Nappal ellentétes irányú. Nem minden üstökösnek van csóvája. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság kicsinnyé válik. A csóva hossza 100 millió km is lehet.


Válasz erre

kvízcity 33 ( #108 ) 2010-05-28 22:08:38
Privát üzenet
szuper-civilizációk csoportjai energia felhasználás szerint:

I. típus: lakóhelyül szolgáló bolygóra szórt csillagenergiát (10^13 W) hasznosítja.

II. típus: szuper-civilizáció amely a saját csillagenergiát (10^26 W) teljes egészében hasznosítja.

III. típus szuper-civilizáció, amely saját galaxisának teljes energiáját 10^37 W hasznosítja.

Kardasov vagy Kardeshev
Válasz erre

kvízcity 33 ( #107 ) 2010-05-28 22:06:14
Privát üzenet
Kirkwood-rések:

A kisbolygók a Naprendszer többi égitestéhez hasonlóan a Kepler által felfedett törvényszerűségek alapján mozognak. Minél távolabb vannak a Naptól annál hosszabb a keringési idejük. A rések olyan naptávolságokban találhatók, ahol a kisbolygó keringési ideje egyszerű viszonyban található a Jupiter keringési idejével. Azokon a helyeken nem találhatók kisbolygók ahol a keringési viszonyok 3:1; 5:2; 2:1. Ezek az arányok azokat a helyeket jelölik ahol a Jupiter és Nap kisbolygóra kifejtett vonzó hatása rezonanciába kerül. A 3:1 rezonancia azt a rést jelenti ahol kisbolygó 3-szor kerülné meg a napot míg a Jupitert csak egyszer.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #106 ) 2010-05-28 22:04:32
Privát üzenet
Roche-határ: -- 2,44 bolygósugár

Roche 1850-ben kimutatta, hogy a bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak. Ha a hold is és a bolygó is ugyanolyan sűrűségű anyagból épül fel, akkor ez a "veszélyzóna" a bolygó középpontjától 2,44 bolygósugárnyi távolságban húzódik. A Szaturnusz legbelső ismert holdja a Mimas e kritikus távolságon kívül van ugyan, de a gyűrűk teljes egészükben azon belül helyezkednek el. Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett, vagy talán olyan anyagból keletkezett, amelynek a bolygórendszer születése óta sohasem volt lehetősége arra, hogy nagyobb égitestté álljon össze.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #105 ) 2010-05-28 22:02:52
Privát üzenet
Cassini-rés:

A Szaturnusz fényes gyűrűi élesen különböznek a Jupiter és az Uránusz sötétebb rendszereitől. 1675-ben Cassini olasz csillagász sötét rést talált a fő gyűrűben. A rést mindaddig üresnek tartották, míg az első űrszondák meg nem jelentek a Szaturnusz mellett, ám ekkor kiderült, hogy a Cassini-féle résen belül számos, elemi gyűrűkből álló rendszer található. (A Szaturnusz holdjainak gravitációs ereje hatással van a gyűrűrendszerben keringő részecskékre, ennek hatására jött létre a Cassini-rés.)

Földi távcsöveken át szemlélve a Szaturnusz gyűrűrendszerét hosszú ideig három külön összetevőből álló rendszernek ismerték.
A legkülső gyűrű volt az A gyűrű,
melyet a 4000 kilométeres Cassini-rés választott el a legfényesebb B gyűrűtől,
a legbelső pedig a bolygó korongjához képest halványnak, átlátszónak tűnő C gyűrű (Fátyolgyűrű).

A Földről különálló gyűrűnek látszó részeket a résektől csak a bennük található sokkal több vékony gyűrű (elemi gyűrű) különbözteti meg.

Az újabban ismert gyűrűk: A D gyűrű különösen halvány a Cassini-rés nem üres, hanem több elemi gyűrűt tartalmaz az F gyűrű pedig számos egyenként nagyjából 10 km szélességű, összefonódó pászmából áll. Az F gyűrűt felépítő részecskéket két terelőhold, a Pandora és a Prometheus gravitációs hatása rendezte keskeny szálakba.
Válasz erre

kvízcity 33 ( #104 ) 2010-05-28 22:01:20
Privát üzenet
Kvazárok(kvázi-sztelláris rádióforrások):

A kvazárok messze a legfényesebb objektumok a Világegyetemben. Amikor először kiszámolták a kvazárok teljesítményét, sokan nem hitték el, hogy bármi kibocsáthat ekkora mennyiségű energiát. Sokan feltételezték, hogy a vöröseltolódás talán mégsem adja meg a távolságot, hanem egyéb okai vannak. De a további kutatások végül kizártak minden alternatív elméletet, arra a következtetésre juttatva a legtöbb csillagászt, hogy a kvazárok valóban a legtávolabbi és egyben legfényesebb objektumok az Univerzumban.
Nagyon kevés energiaforrás van amely egy elegendő energiát termelhet egy kvazárnak. Az a forrás, amely leginkább megfelel a kvazárok megfigyelt tulajdonságainak, egy szupermasszív fekete lyuk.

Válasz erre

kvízcity 33 ( #103 ) 2010-05-28 21:58:15
Privát üzenet
Carl Sagan:

Carl Sagan amerikai csillagász, planetológus.
1934-ben született New Yorkban. 1996-ban hunyt el Seattle-ben. A Cornell egyetem csillagászati és űrtudományi tanszékének professzora, a bolygókutató laboratórium vezetője. Kutatásai kezdetben a Mars és Vénusz
légkörére vonatkoztak. Ő tervezte a Viking űrszondák exobiológiai programját. Fontos szerepe volt a NASA űrszondáinak (Mariner, Voyager,Viking)tudományos irányításában. A SETI programok egyik megindítója, vezetője.

NAGY EMBER VOLT.

Filmsorozata a Kozmosz meghatározó jelentőségű a csillagászat népszerűsítésében emberközelivé tételében.
Válasz erre


1 2 3 4 5 
FőoldalAdataimKvízKvíz RanglistaÜzenetekIsmerőseimKéptárFórum
E-mail cím:
Jelszó:        
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Kapcsolat: info@kvizcity33.hu
2008. Kvízcity33.hu. Minden jog fenntartva!
Polgári Kvízjáték oldal